KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5889)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.293/6/2001.
Tárgy: a Salgótarjáni AGROBER Vállalkozási, Tervező és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Balassagyarmat Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Salgótarjáni AGROBER Vállalkozási, Tervező és Kereskedelmi Kft. (3100 Salgótarján, Május 1. út 70., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Balassagyarmat Város Önkormányzata (2660 Balassagyarmat, Rákóczi fejedelem út 2., képviseli: dr. Kecskeméti Tamás, 1078 Budapest, Marek J. u. 41., továbbiakban: ajánlatkérő) "A Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet rekonstrukciólebonyolítási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad, megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, ezt meghaladóan a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézbesítését követő 15 napon belül fizesse meg kérelmezőnek 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. február 21-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 8. számában nyílt eljárás megindítására (0681) a rendelkező részben írt tárgyban. A lebonyolító feladata, nyílt kétfordulós, előminősítéses eljárás lefolytatása, kivitelező kiválasztása, a teljes pénzügyi, műszaki lebonyolítás és az építési műszaki ellenőri tevékenység.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A 13. b) pontjában határozta meg Kbt. 34. § (3) bekezdése alapján az elbírálási részszempontokat és a súlyszámokat.
Ezek az alábbiak voltak:
részszempontok súlyszámok
– I. részszempont: ajánlatkérő számára a dokumentációban található szerződéstervezetben foglaltaknál, kedvezőbb szerződési feltételek (helyszíni ellenőrzés gyakorisága, fizetési feltételek) 5
– II. részszempont: ár és szolgáltatás aránya 4
– III. részszempont: vállalási ár 3
Az adható pontszámot valamennyi részszempont esetében 0–10-ig állapította meg.
Az ajánlati felhívás 9. pontjában állapította meg a pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítésének feltételeit, az alábbiak szerint: "Pénzügyi teljesítés a megbízási szerződésben rögzített ütemezés szerint. 30 nap átutalási határidővel történik. A benyújtandó pénzügyi ütemterv legfeljebb havi 1 számla benyújtását irányozhatja elő."
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt készített. Ebben meghatározta a műszaki követelményeit, az ajánlat összehasonlításához segédletet adott, ismertette az ajánlatok elbírálásának menetét (de az értékelés módját nem részletezte), továbbá ez tartalmazta az általa elkészített megbízási szerződéstervezetet.
A megbízási szerződéstervezet 7.2. pontja a fizetés ütemezését az alábbiak szerint határozta meg:
– 20%-ának megfelelő összeget a közbeszerzési eljáráson nyertes kivitelezővel kötendő szerződés létrejöttét követően kiállított számla kézhezvételét követő 30 napon belül utalja át ... számlájára,
– 60%-ának megfelelő összeget a kivitelezés kezdetétől havonta egyenlő részletekben, a kiállított számla kézhezvételét követő 30 napon belül utalja át ... számlájára,
– 10%-ának megfelelő összeget a sikeres átadás-átvételt követő 30 napon belül utalja át ... számlájára,
– a fennmaradó összeget, az eredményes átadást követő 12. hónapban megtartott és sikeres utó-felülvizsgálatot követően kiállított számla kézhezvételét követő 30 napon belül utalja át ... számlájára."
Ajánlatkérő 2001. március 14-én helyszíni konzultációt tartott. Ennek keretében a II. részszemponttal kapcsolatos kérdésre az alábbi tájékoztatást adta: "Az ajánlattevő által nyújtott szolgáltatások minősége, biztonsága (például: késedelmes teljesítés esetére kötbérfizetési kötelezettség vállalása) lesz viszonyítva az ajánlattevő által megadott ajánlati árhoz. A vállalási ár, mint értékelési szempont az árak abszolút értékére vonatkozik."
Az ajánlattételi határidő 2001. április 3-a volt.
Heten nyújtottak be ajánlatot: a kérelmező, az ÉPBER Rt., a FŐBER Rt., a KORTEX Kft., a NOMBER Kft., a SZÁMÍT Szövetkezet és a VESZPRÉMBER Rt.
Az ajánlatok felbontásakor – 2001. április 3-án – az ajánlatkérő ismertette az ajánlattevők nevét, székhelyét, az ajánlati árat és a teljesítési határidőt. Az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága értékelte az ajánlatokat és készítette el az eljárást lezáró döntéstervezetet. Az ajánlatkérő minden ajánlattevőt alkalmasnak és minden ajánlatot érvényesnek minősített.
A nyilvános eredményhirdetésre 2001. április 19-én került sor.
Nyertes ajánlattevőnek az ÉPBER Rt.-t hirdették ki. Az ajánlatkérő az ő ajánlatát minősítette összességében a legelőnyösebbnek, az elért összpontszáma: 97,5 pont volt.
A nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőnek pedig az KORTEX Kft.-t választották, összpontszáma: 90,5 volt.
A kérelmező összpontszámát 86,5-ben állapították meg.
Az eredményhirdetésen ajánlatkérő felolvasta az általa készített írásbeli összegezést. Ebben a 2. oldalon részletezte az elbírálás szempontjait és az elbírált ajánlatok egyes részszempontjainak tartalmi elemeit.
Az I. részszempontnál az értékelést és a pontozást először kettéválasztotta. Egyenlően, külön 5-5 ponttal értékelte a helyszíni ellenőrzések gyakoriságára és a fizetési feltételekre tett ajánlatokat. A fizetési feltételekre tett ajánlatok értékelésénél még további két alrészre bontást alkalmazott, egyenlő arányban pontozva. A fizetési határidőre és a fizetési ütemezésre tett ajánlati részre 2,5-2,5 pontban állapította meg a maximálisan adható részpontszámokat.
Ajánlatkérő írásbeli összegezésében a II. részszempontnál kiemelte, hogy:
"A szerződéstervezetben megfogalmazottakon túl, a vállalt többletszolgáltatások különös hangsúlyt kapott a leírt minőségbiztosítási rendszer, benyújtott kivitelezői számlák ellenőrzésének módja, ajánlattevő által vállalt kötbérfizetés (meghiúsulási, késedelmi) vállalása, esetleges peres ügyekben való közreműködés, megrendelővel, valamint Balassagyarmat Város Önkormányzata Képviselő Testületével való kapcsolattartás módja, valamint a kivitelező minél magasabb színvonalú teljesítése érdekében alkalmazni kívánt módszerek és mindezeknek ajánlattevő által megadott árhoz viszonyított aránya."
Az ajánlatkérő az elkészített összegezésben nem rögzítette minden egyes ajánlatnak a részszempontok szerinti tartalmi elemeit és nem minden egyes értékelési pontszámot indokolt meg.
Egyedül az I. részszempont helyszíni ellenőrzések gyakoriságára vonatkozó alrészénél rögzítette minden egyes ajánlattevő ajánlatát és indokolta az adott pontszámot.
Az I. részszempont fizetési feltételekre vonatkozó alrészénél a kérelmező ajánlata tartalmának ismertetése teljesen kimaradt. Míg a többi ajánlattevőnél a fizetési határidőre vonatkozó ajánlati részt és annak megfelelő részpontszámot ismertette, de a fizetési ütemezésnél már csak az egyes ajánlattevők részére adott részpontszámokat állapította meg.
A II. és III. részszempontnál ajánlatkérő kizárólag az egyes ajánlattevőknek adott részpontszámokat rögzítette, sem az ajánlatok tartalmi elemei, sem az egyes részpontszámok indokolása az írásbeli összegezésben nem szerepel. Az értékelésről készített táblázat is csak az ajánlattevőknek, az egyes részszempontokra az ajánlatkérő által adott pontjait tartalmazza.
A kérelmező 2001. április 27-én és 28-án az ajánlatok egyes tartalmi elemeire és azok értékelésére vonatkozó tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől (a kincstári átutalási rend milyen fizetési határidőt jelent, az egyes ajánlattevők hány napos fizetési határidőt és milyen fizetési ütemezést vállaltak, a helyszíni ellenőrzési gyakoriságra milyen ajánlatot tettek, milyen késedelmi kötbér vállalásokat tettek).
Ajánlatkérő 2001. május 2-án válaszolt a kérelmező kérdéseire.
A kérelmező 2001. május 7-én adta postára jogorvoslati kérelmét, amely 2001. május 9-én érkezett meg a Döntőbizottsághoz.
Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján, semmisítse meg az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését és a Kbt. 82. § (2) bekezdés b) pontja alapján ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg a szerződéskötést.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg ajánlatkérő jogsértését és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabjon ki bírságot.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem jogszerűen tájékoztatta az eljárást lezáró döntéséről, ajánlatkérő írásbeli összegezése nem tartalmazta az ajánlatok tartalmi elemeit és a pontszámok indokolását, azokat csak többszöri külön kérésre közölte.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 34. § (2)–(3) bekezdését és az ajánlati felhívás 13. pontjában foglaltakat, mert a súlyszámokat nem a részszempontok tényleges jelentőségével állította arányba, és ezzel az esélyegyenlőségnek a Kbt. 24. § (2) bekezdésében meghatározott elve is sérült.
Hivatkozott arra is, hogy az ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint végezte az értékelést és ezzel megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdését, valamint a már hivatkozott 24. § (2) bekezdést is.
Jogorvoslati kérelmében az I. részszempont vonatkozásában az alábbiakat sérelmezte.
Kifogásolta, hogy csak két alrészszempont, a helyszíni ellenőrzés gyakorisága és a fizetési feltételek került itt értékelésre. Álláspontja szerint a szerződésnek sok olyan lényeges része van (pl. kötbér), amelyet itt kellett volna értékelni. Hivatkozott arra is, hogy nem választható szét a fizetési határidő és a fizetési ütemezés, ugyanis ha szétválasztják, nem valós tartalmi értékelés valósul meg. Konkrétan utalt arra, hogy ő negyedévenkénti számlabenyújtásra tett ajánlatot, 30 napos fizetési határidővel, ez az ajánlatkérő számára 120 napot jelent. Azonban a 30 napos fizetési határidőre nem kapott pontot, mert ez szerepelt a szerződéstervezetben is, csak a negyedévenkénti számlázására.
A II. részszempont vonatkozásában kifogásolta, hogy a 3-as súlyszám nem megfelelően értékeli a vállalási ár jelentőségét. Árajánlata 3,8 M Ft-tal jobb, azonban az értékelés során ez nem kapott megfelelően súlyozott jelentőséget. Utalt arra is, hogy szubjektívnek ítéli ezen részszempont pontozását. Tételes értékelés hiányában nem egyértelmű miként határozták meg az egyes ajánlattevők részére adott részpontszámokat. Álláspontja szerint ajánlata a szolgáltatás vonatkozásában is a legjobb.
Ajánlatkérő kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását kérte részben elkésettség, részben megalapozatlanságra hivatkozással. Álláspontja szerint a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a 15 napos jogvesztő határidő letelte miatt elkésett kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontokat, súlyszámokat támadó része.
Ajánlatkérő szerint megalapozatlan a kérelmezőnek az értékelés helyességét vitató jogorvoslati kérelme is.
Az I-es részszempont vonatkozásában, az ajánlati felhívásban is csak azt a két alrészszempontot (helyszíni ellenőrzés gyakorisága, fizetési feltételek) jelölték meg, így épp az ettől való eltérés lett volna jogsértő.
A fizetési feltételek részszempontnál a két alrészszempontra bontást – fizetési határidő és fizetési ütemezés – minden egyes ajánlattevőnél elvégezték. A kérelmező a 30 napos átutalási határidőre 0 pontot kapott, mivel ez volt a szerződési blankettában is, míg a negyedévenkénti számlázásnál 1,5 pontot, ugyanis több más ajánlattevő is tett negyedévenkénti számlázásra ajánlatot és a kérelmező hozzájuk viszonyítva nagyobb arányban számlázott a teljesítés első időszakában. Ajánlatkérő a tárgyaláson külön kiemelte, hogy a fizetési határidő alrészszempontnál azért adott maximális 2,5 pontot a nyertes ajánlattevőnek a kincstár átutalási rendjéhez való alkalmazkodást vállaló ajánlata, mert számukra ez a legkedvezőbb. Ebben az esetben ugyanis az ajánlatkérőnek nincsen finanszírozási kötelezettsége, problémája. A vállalkozó által benyújtott számlát csak továbbítja a kincstár felé.
A helyszíni konzultáción külön kiemelték, hogy a II-es részszempontnál a szolgáltatás minőségét és biztonságát értékelik és példálódzó jelleggel utaltak arra, hogy a kötbér is idetartozik.
A szolgáltatás minőségénél értékelték a további többletvállalásokat a szerződéses blankettában meghatározottakon kívül.
Álláspontja szerint, mivel valamennyi ajánlatot azonos értékelési szempontok szerint bírált el, nem sértett esélyegyenlőséget.
Hivatkozott arra, hogy az írásbeli összegezése ugyan nem tartalmazza minden egyes ajánlat főbb tartalmi elemeit és azok értékelésének indokolását, azonban a tételes értékelést elvégezte, ez az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottságának a 2001. április 13-án tartott üléséről készített jegyzőkönyvből megállapítható.
Ajánlatkérő bejelentette, hogy a nyertes ajánlattevővel 2001. május 7-én a szerződést megkötötték.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a szerződéskötés időpontja a jogorvoslati kérelem benyújtásakor, 2001. május 9-én már letelt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem egy részét alaposnak találta, ezt meghaladóan pedig részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt az alábbi indokokra tekintettel utasította el.
A Döntőbizottság kérelmezőnek ajánlatkérő írásbeli összegezésére vonatkozó kifogásait megalapozottnak találta.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az abban foglalt adatokat az eljárás eredményének, vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek".
Az 5. számú melléklet 2. a) pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell "Az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők neve, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb választása esetén – annak részszempontja szerinti tartalmi elemei". Míg a 2. c) pont szerint az írásbeli összegezésnek tartalmaznia kell a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását.
Egyértelműen megállapítható – maga ajánlatkérő is elismerte –, hogy az írásbeli összegezése – az I. részszempont helyszíni ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó alrészét kivéve – nem tartalmazza minden egyes ajánlatnak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit és az értékelési pontszámok indokolását. Ajánlatkérő ezeket a döntés-előkészítő Közbeszerzési Bizottsága 2001. április 13-i jegyzőkönyvébe foglalta, amelyről azonban ajánlattevők részére nem nyújtottak tájékoztatást.
Ajánlatkérő ezen magatartásával megsértette a Kbt. hivatkozott 61. § (1) bekezdését és az 5. számú mellékletében foglaltakat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati kérelemnek az ajánlati felhívást és az értékelési szempontokat, súlyszámokat támadó része elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.".
Míg ugyanezen paragrafus (8) bekezdése értelmében "a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát".
A kérelmező jogorvoslati kérelmében kifogásolta a részszempontok meghatározását, azok súlyszámait.
A részszempontok és a súlyszámok meghatározása a Kbt. 34. § (2) bekezdése alapján az ajánlati felhívásban megtörtént.
Az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21. számában jelent meg, 2001. március 7-én kérelmező megvásárolta az ajánlati dokumentációt, míg a helyszíni konzultáció 2001. március 14-én volt. Így ettől kezdődően kérelmező megítélhette, hogy jogellenes tartalmú-e az ajánlati felhívás vagy annak valamely része. Az ajánlattételi határidő 2001. április 3. volt és ettől számítva a Kbt. 79. § (7) bekezdésében meghatározott 15 napos jogvesztő határidő letelt a jogorvoslati kérelem benyújtásáig.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelemnek az ajánlatkérő értékelését támadó részét megalapozatlannak találta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy: az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
Az ajánlatok értékelése során a fenti rendelkezésből következően érvényesíteni kell a Kbt. alapelvi rendelkezéseit és a felhíváshoz kötöttség elvét is.
Ajánlatkérő a I. részszempontnál – miként azt ajánlati felhívásában is jelezte – kedvezőbb szerződési feltételnél a helyszíni ellenőrzés gyakoriságát és a fizetési feltételeket vette figyelembe.
A I. részszempont, helyszíni ellenőrzés gyakorisága alszempont:
mind a kérelmező, mind a nyertes ajánlattevő folyamatos helyszíni jelenlétre tett ajánlatot és mindketten azonosan megkapták az erre az alrészszempontra adható maximális 5–5 pontot.
I. részszempontnál a fizetési feltételek alrészszempontot ajánlatkérő az értékelés során kettébontotta. Ezt tartalmazza az általa az eljárásról készített összegezés is. Egyrészt a fizetési határidőt, másrészt a fizetésütemezést vette figyelembe, maximálisan adható 2,5–2,5 ponttal.
A fizetési határidőre a kérelmező nem tett kedvezőbb ajánlatot, elfogadta a szerződéses blankettában szereplő 30 napot, így erre 0 pontot kapott.
A fizetési határidőre a nyertes ajánlattevő tett ajánlatot – ajánlata 86. oldalán a kedvezőbb feltételek körében a 9. pont alatt: igazodik a kincstár átutalási rendjéhez. Ajánlatkérő erre a maximális 2,5 pontot adta. Ajánlatkérő a maximális pontszám adását okszerűen megindokolta. Elfogadható ajánlatkérő hivatkozása, hogy számára ez kedvezőbb. A pénzügyi ellenszolgáltatás teljesítése a kincstáron keresztül történik. Így ajánlatkérő ebben az esetben a fizetéssel kapcsolatos határidőktől, átmeneti finanszírozási források biztosításától mentesül.
Számlázás ütemezésénél a nyertes ajánlattevő nem tett kedvezőbb ajánlatot, elfogadta a szerződéses blankettában szereplő havonkénti számlázást. Így erre 0 pontot kapott.
Számlázási ütemezésnél a kérelmező ajánlata a következő volt. A vállalási ár 15%-át számlázza a kivitelezésre való szerződéskötéskor, ezt követően, a szerződés teljesítése során, negyedévente számláz, összesen a vállalási ár 66,2%-át, majd a sikeres átadást és az utófelülvizsgálatot követően a vállalási ár 9,4–9,4%-át számlázza le. Erre az ajánlatra kapott 1,5 részpontszámot. A benyújtott ajánlatokból megállapítható, hogy a kérelmezőn kívül még négy ajánlattevő vállalta, hogy a szerződés teljesítésének során negyedévente számláz és volt olyan ajánlattevő, aki a szerződéskötéskor és a teljesítés során kisebb arányban számlázott, míg a teljesítés végére nagyobb arányban hagyott meg leszámlázandó vállalási árrészt.
Így az ajánlatkérő 1,5 pontját a Döntőbizottság helyesnek ítélte.
A II. részszempontnál a Döntőbizottság az ajánlatkérő ajánlati felhívását, az eljárásról készített írásbeli összegezésében meghatározott szempontokat, továbbá az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottságának 2001. április 13-i üléséről készített jegyzőkönyvét vette figyelembe, mert az ajánlatkérő által készített írásbeli összegezés az értékelés indokolását nem tartalmazta.
A kérelmező a II. részszempontra 6 pontot kapott, míg a nyertes ajánlattevő 9 pontot.
A kérelmező ajánlatának a II. részszempontra vonatkozó értékelését az alábbiak szerint készítette el az ajánlatkérő a hivatkozott jegyzőkönyvben:
"Az AGROBER Kft. ajánlatában csupán általánosságban mutatja be, hogy a kivitelezés során milyen minőségi garanciákat kíván alkalmazni (szükséges dokumentációkat beszereztetjük, a szükséges méréseket elvégeztetjük, dokumentáljuk stb.).
Kicsit részletesebben került bemutatásra a kórházrekonstrukciós munkában résztvevőkkel való kapcsolattartás módja. Az ajánlattevő vállalta, hogy a beruházás összehangolására szükség szerint hetente, kéthetente kooperációs bejárást hív össze, melyre meghívást kap az építtető, üzemeltető és tervező képviselője. Vállalta továbbá a lebonyolítás, műszaki ellenőrzés hiányosságaira, mulasztására visszavezethető késedelmes teljesítés esetén 400 000 Ft havi kötbér megfizetését.
Mindezekből megállapítható, hogy az AGROBER Kft. általános megfogalmazásokat alkalmazott és az általa vállalt kötbér mértéke sem túl magas. Azonban figyelemmel arra, hogy ajánlati ára a legalacsonyabb, a 6 pontot reálisnak tartom."
Míg a nyertes ajánlattevő ajánlatát a II. részszempont vonatkozásában az alábbiakkal indokolta a hivatkozott jegyzőkönyvben:
"Az ÉPBER Rt. a késedelem első 15 napjára a megbízási díj 0,8%-ának megfelelő kötbér fizetését, míg az ezt követő időre a megbízási díj 0,6%-ának megfelelő összegű kötbér fizetését vállalta naponta. Ez forintban kifejezve 144 ezer, illetve 108 ezer forintot jelent naponta. Meghiúsulás esetére a megbízási díj 20%-ának megfelelő, azaz 3600 ezer forint kötbér fizetését vállalja.
Ajánlatában továbbá részletesen, mindenre kiterjedően bemutatta a kivitelezés során a megfelelő minőségű kivitelezői munkavégzés érdekében megvalósítandó feladatokat. Vállalta többek között a kivitelezés írásbeli dokumentálásán kívül az egyes állapotok fénykép vagy videófelvétel formájában történő dokumentálását.
Az ÉPBER Rt. szintén nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a kivitelezés során első osztályú munkavégzés történjen és megfelelő minőségbiztosítással rendelkezzenek még a beszállítók is. Ezért a szerződéskötést követően a munkára minőségbiztosítási terv készítését vállalta. Vállalta továbbá, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan jogi szolgáltatást nyújt az önkormányzatnak, melyet az utó-felülvizsgálat befejezését követően is biztosít.
A pénzügyi ellenőrzés keretében vállalta, hogy megfelelő ütemtervet állít össze, a vállalkozó által benyújtott számlákat 24 órán belül ellenőrzi. Közreműködik a számlaviták rendezésében. Megbízó döntéseit akár peres eljárás útján is képviseli. Pótmunkák esetén javaslatot tesz az ezzel kapcsolatos számlák kifizetésére. Vállalta továbbá a BM, az Egészségügyi Minisztérium és az ÁSZ által kezdeményezett vizsgálatok lebonyolítását. Az üzemeltetésben részt vevő dolgozók betanítására szintén tett ajánlatot.
Ajánlatában szerepel, hogy amennyiben nem kap az önkormányzat 2001-ben címzett állami támogatást, akkor ajánlata érvényét veszti. A szerződés megszűnése esetén a címzett támogatásról szóló törvény hatálybalépéséig végzett munkájáért pedig semmilyen követelése nem lesz. Amennyiben szükséges, helyi alvállalkozókat alkalmaz.
Mindezek alapján megállapítható, hogy az ÉPBER Rt. ajánlata a lebonyolítói munkákat illetően mindenre kiterjedő, alapos és részletes. Mivel azonban ajánlatában nem tér ki konkrétan arra, hogy a kapcsolattartást egyrészt az önkormányzattal, másrészt a munkákban résztvevőkkel hogyan kívánja megvalósítani, konzultációkat milyen időközönként tartana, a lehetséges 10 pont helyett csak 9 pontot javasolok nekik."
A Döntőbizottság áttekintve a kérelmező és a nyertes ajánlatát megállapította, hogy az ajánlatkérő nem szubjektíven, hanem tényszerűen, az ajánlatokban foglalt vállalások, nyilatkozatok alapján végezte az értékelést. Megállapítható, hogy a nyertes ajánlata részletesen bemutatja a feladatokat és tesz konkrét vállalásokat (pl. számlák 24 órán belüli ellenőrzése, hatósági vizsgálatokban való közreműködés, üzemeltető használatra történő betanítása), így ajánlata a szolgáltatás tekintetében minőségre enged következtetni.
A kérelmező ajánlata általánosságban jelöli meg a feladatokat. Nem elfogadható a kérelmező azon tárgyaláson tett hivatkozása, hogy a jogszabályok részletesen szabályozzák (pl. a műszaki ellenőri tevékenységet), vagy hogy ez magától értetődő. A jogszabályok rendelkezései egyrészt beépítésre kerültek magába az ajánlatkérő által készített szerződéses blankettába, másrészt a nyertes ajánlattevő a jogszabályok kötelező rendelkezéseit meghaladó többletvállalásokat tett, pl. a már hivatkozott 24 órás számlafelülvizsgálat, vizsgálatokban való közreműködés, illetve kiemelendő, hogy amennyiben ajánlatkérő nem kapja meg a címzett állami támogatást, ajánlata érvényét veszti.
A III. részszempont értékelését kérelmező sem kifogásolta, a pontszámok a vállalási árak abszolút értékéhez igazodnak, itt kérelmező megkapta a maximális 10 pontot, míg a nyertes ajánlattevő 8 pontot kapott.
A Döntőbizottság a fentiek alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő tényszerűen értékelte az ajánlatokat az általa meghatározott értékelési szempontok alapján, ezek tükrözték a tényleges tartalmi jelentőséget is. Ily módon az elbírálása során a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerinti szabályok nem sérültek.
A Döntőbizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján ajánlatkérő jogsértését a Kbt. 61. § (1) bekezdésére, míg ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet, mint alaptalant a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság az elkövetett jogsértés súlyára és arra tekintettel, hogy az az eljárást lezáró döntés érdemi részére nem volt kihatással, a bírság kiszabását mellőzte.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárás során felmerült költségekről.
A Kbt. 89–90. §-a biztosítja a bírósági jogorvoslatot.
Budapest, 2001. június 7.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
