KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5892)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.320/14/2001.
Tárgy: az Integrál Építő Rt. jogorvoslati kérelme Szarvas Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Integrál Építő Rt. (5540 Szarvas, Árpád út 10., továbbiakban: kérelmező) Szarvas Város Önkormányzata (5540 Szarvas, Szabadság út 25–27., képviseli: dr. Melis János jogi előadó, továbbiakban: ajánlatkérő) "Szarvas, Vágóhíd út 18. sz. alatt építendő 20 lakásos önkormányzati bérlakás kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy az ajánlatkérő megsértette a Közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. augusztusában határozott arról, hogy – többek között – Szarvas, Vágóhíd u. 18. sz. alatt 20 lakásos önkormányzati bérlakás építésére pályázatot nyújt be a Gazdasági Minisztérium Állami Támogatású Bérlakás Programjára. A pályázat megnyerését követően kezdődött meg a közbeszerzési eljárás előkészítése. Ajánlatkérő képviselő-testülete a 2001. január 25-i ülésen fogadta el az ajánlati felhívás tervezetét, ezen az ülésen a kérelmező vezető tisztségviselője, aki egyben a képviselő-testület tagja nem vett részt. A következő, 2001. február 16-i képviselő-testületi ülésen a kérelmező vezető tisztségviselője részt vett. Ezen az ülésen a képviselő-testületi tagok részére kiosztásra kerültek az alábbi okiratok: az előző ülésen elfogadott ajánlati és részletes ajánlati felhívás, valamint a tervezői szerződés. Ezen az ülésen hozta meg a képviselő testület az 59/2001. sz. határozatát a tervező szerződés megkötésére vonatkozóan. Az ülésen 15 tag vett részt, míg a határozatot 13 tag igen szavazatával fogadták el.
A Közbeszerzési Értesítő 2001. március 14-i, 11. számában (1643) jelent meg az ajánlatkérő ajánlati felhívása nyílt eljárás keretében építési beruházásra. Ebben ajánlatkérő egyváltozatú, teljeskörű ajánlatok benyújtását kérte. Részletesen előírta a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényéket. Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
A felhívás 13. b) pontjában a következő részszempontokat és súlyszámokat határozta meg:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 5,0
– vállalt garancia, szavatosság és feltételei 1,5
– kötbér mértéke 1,0
– teljesítési határidő 1,2
– helyi munkaerő foglakoztatása 1,3
Az adható pontszámot 1–100-ig állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 21-i 12. számában (2055) módosította az ajánlati felhívását. A felhívás 6. a) pontjában a teljesítési határidőt 2002. március 14-ében állapította meg.
Helyszíni bejárást tartottak 2001. április 10-én.
Az ajánlattételi határidő 2001. május 2-a volt. A kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a Herma Építőipari Kft. és a Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. Az ajánlatok felbontásakor készített jegyzőkönyvben rögzítették az egyes ajánlatoknak az ajánlati árra, a munkaterület átvételére, a teljesítési határidőre, a szavatosságra, a garanciára, a kötbérre és a helyi munkaerő foglalkoztatására vonatkozó adatait.
Az ajánlatokat előzetesen a Szarvas Városterv Kft. értékelte és ő készített egy eljárást lezáró döntéstervezetet. Ezt a tervezetet valamennyi képviselő-testületi tagnak kézbesítették. Ajánlatkérő képviselő-testülete 2001. május 9-én zárt ülésen hozta meg az eljárást lezáró döntését. Ezen az ülésen a kérelmező vezető tisztségviselője nem vett részt. Ajánlatkérő a 179/2001 sz. alatt az alábbi határozatot hozta: "közbeszerzési eljárását eredményesnek nyilvánítja és a benyújtott három pályázó közül a BÁÉV Rt. pályázatát fogadja el, a BÁÉV Rt.-vel kívánja a kivitelezői szerződést megkötni egyösszegű bruttó 96 625 E Ft-os ajánlati ár mellett a pályázati kiírásnak megfelelő műszaki tartalommal. A benyújtott három pályázat közül második helyezettként a HERMA Kft.: ajánlatát fogadja el bruttó 96 262 035 Ft-os vállalási ár mellett".
Az eredményhirdetés 2001. május 17-én volt, ezen ajánlatkérő megbízásából a Szarvas Városterv Kft. hirdette ki az eredményt. Az eredményhirdetés az ajánlatkérő határozatának felolvasásából állt.
Ajánlatkérő a Kbt. 5. számú mellékletének megfelelő írásbeli összegezést nem készített, többek között az érvényes ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeit, az azokra adott értékelési pontszámokat, továbbá a pontszámok indokolását nem ismertette.
A kérelmező – a tárgyaláson módosított – jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését és ajánlatkérő költségekben marasztalását. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert az ajánlatokat nem az értékelési szempontok alapján bírálta el, továbbá a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert nem készített az eljárásról írásbeli összegezést.
A kérelmező – az ajánlati árra és a kötbérre vonatkozó ajánlati részt kivéve – nem fogadta el ajánlatkérőnek az egyes ajánlatok részszempontok szerint értékelését és pontozását. Arra hivatkozott, hogy ezekben is ő tette a legkedvezőbb ajánlatot és ajánlatkérő tévesen, nem a valós tartalmi elemek szerint végezte az értékelést.
A vállalt garancia, szavatosság és feltételei részszempont vonatkozásban kérelmező egyrészt kifogásolta, hogy a két különböző jogintézmény – a jótállás és a szavatosság -nem értékelhető azonosan. A BÁÉV Rt. ajánlatában nem elfogadható, hogy a szavatosságot a jótállási határidő leteltétől számítja és a jogszabály alapján kötelező alkalmassági időnél csak annyiban tett kedvezőbb ajánlatot, hogy kétféle, az ötéves alkalmassági időbe tartozó épületi elemet áttett a tízéves alkalmassági időtartamba. Álláspontja szerint ennél a részszempontnál ő tette a legkedvezőbb ajánlatot azzal, hogy mindenre 10 év szavatosságot vállalt.
A teljesítési határidő részszempont vonatkozásában kifogásolta, hogy különböző ajánlatokat tettek, azonban az ajánlatkérő semmilyen értékelést nem végzett. A legkedvezőbb határidőt vállaló részére 100 pontot kellett volna adni, míg a többi ajánlatra időarányosan kevesebbet.
A helyi munkaerő foglalkoztatása részszempont tekintetében szintén arra hivatkozott, hogy különböző ajánlatokat tettek, így egységes pontozásuk nem helyes. Egyedül ő, a kérelmező tette a felhívásnak mindenben megfelelő ajánlatot, mivel ténylegesen munkaerőt jelölt meg és igazolta is, hogy helyi munkaerőre vonatkozik ajánlata. A BÁÉV Rt. ezzel szemben csak 10% alatti alvállalkozókat jelölte meg, ez pedig nem fogadható el helyi munkaerőnek. Míg a HERMA Kft. vonatkozásában a 20%-os alvállalkozói igénybevétel szintén nem felel meg a részszempontnak, csak a kifejezetten a munkaerőre tett 23%-os ajánlat, amely így 23 pontot kaphatna.
Ajánlatkérő a kérelmező jogorvoslati kérelmének, mint alaptalannak az elutasítását kérte.
Írásbeli észrevételében taglalta az ajánlatok értékelését, pontozását, az észrevételéhez egy pontozásos táblázatot is csatolt.
Eszerint az ajánlati árra, a teljesítési határidőre és a helyi munkaerő foglalkoztatására vonatkozó részszempontnál minden ajánlattevő részére a maximális 100 pontot adta.
Az ajánlati árnál a minimális nagyságrendi eltéréssel és az eltérő számlázási ütemezés folytán elérhető kamatmegtakarítással magyarázta az azonos pontszámot. A teljesítési határidő vonatkozásában előadta, hogy az őszi- téli időjárási viszonyok csökkenthetik a befejező munkák minőségét, illetve a 2001. évi teljesítés azért kedvezőtlenebb, mert a kifizetést át kell ütemezni. Ezen indokokra hivatkozással értékelt egységesen maximális pontszámmal. A helyi munkaerő foglalkoztatása vonatkozásában arra hivatkozott, hogy magának a részszempontnak a megfogalmazása sem volt pontos, értelmezési problémákat vetett fel. Az egyértelmű volt az ajánlatokból, hogy minden ajánlattevő számottevő helyi munkaerőt von be, azonban pontosan ez nem tisztázható, ezért – az esélyegyenlőség elvének biztosítása érdekében – szintén egységesen maximális pontszámot adtak.
A garancia- és szavatosságvállalás feltételeinél az értékelés során ajánlatkérő csak az időtartamot vette figyelembe és a kétféle jogintézményre leadott vállalási időket összeadta. Így állapította meg a kérelmezőnél a 10 évet, a BÁÉV Rt.-nél a 20 évet, míg a HERMA Kft.-nél a 4 évet és az időtartamok arányában osztotta szét a 100 pontot.
Ajánlatkérő írásbeli észrevételében foglaltak szerint a BÁÉV Rt. 932 pontot, a kérelmező 925 pontot, míg a HERMA Kft. 780 pontot kapott ajánlatára.
Ajánlatkérő – a Kbt. 31. § (2) bekezdésére hivatkozással – előterjesztette azon álláspontját, hogy a kérelmező vonatkozásában – mivel vezető tisztségviselője egyben képviselő-testületi tag is – megállapítható az összeférhetetlenség. Ezért kérelmező ajánlata a Kbt. 31. § (5) bekezdése és az 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen.
Azt elismerte, hogy a kérelmező vezető tisztségviselője a közbeszerzési ügyet is tárgyaló képviselő-testületi ülések közül csak a 2001. február 16-i ülésen vett részt és a zárt ülés jegyzőkönyvéből nem állapítható meg, hogy a tervezői szerződésre vonatkozó határozatnál szavazott- e.
A kérelmező az ajánlatkérőnek ajánlata összeférhetetlenség miatti érvénytelenségére vonatkozó hivatkozását alaptalannak minősítette.
Írásban nyilatkozott arról, hogy a képviselő-testületnek közbeszerzési eljárással kapcsolatos semmilyen döntéshozatalában nem vett részt a vezető tisztségviselője, ezért vele szemben az összeférhetetlenség nem állapítható meg. Azt elismerte, hogy a képviselő-testületi ülésekre az előkészítő anyagot, mint tag a képviselő megkapta, de semmilyen döntés, határozat meghozatalában nem vett részt. A közbeszerzést is tárgyaló testületi ülések közül egyedül 2001. február 16-i ülésen vett részt, ennek tárgya többek között a tervezői szerződés megkötésére felhatalmazás adása. Azonban álláspontja szerint a tervezői szerződés megkötése nem tárgya a közbeszerzési eljárásnak, másrészt magát a határozatot nem szavazta meg.
A Döntőbizottság 320/4/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság először az összeférhetetlenségre, kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó ajánlatkérői hivatkozást vizsgálta. A Döntőbizottság az összeférhetetlenségre vonatkozó hivatkozást alaptalannak találta.
A Kbt. 31. § (2) bekezdés b) pontja szerint:
"Az eljárás előkészítésében, a felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérő nevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem vonható be a közbeszerzés tárgyával kapcsolatos gazdasági tevékenységet végző gazdálkodó szervezet (a továbbiakban érdekelt gazdálkodó szervezet), illetőleg olyan személy vagy szervezet, aki (amely) az érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője".
A kérelmező vezető tisztségviselője az ajánlatkérő képviselő-testületének a tagja és ezáltal érdekelt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjének minősül.
Az azonban a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás bármely szakaszában eljárt volna. Az érintett képviselő-testületi ülések közül egyedül a 2001. február 16-i ülésen vett részt. Azonban, mivel az ülésen a jelenléti ív tanúsága szerint 15-en voltak jelen, míg a jegyzőkönyv szerint csak 13 tag igen szavazatával fogadták el a határozatot, névszerinti szavazás vagy más bizonyíték hiányában nem állapítható meg, hogy szavazott-e. A Döntőbizottság álláspontja szerint önmagában a fentiekben megjelölt dokumentumoknak a kérelmező vezető tisztségviselője részére történő kézbesítése nem valósítja meg a Kbt. 31. § (2) bekezdésében meghatározott az összeférhetetlenség kimondására okot adó körülmények egyikét sem. Így Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező vonatkozásában összeférhetetlenség nem áll fenn, így ajánlata nem tekinthető emiatt érvénytelennek.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy kérelmező érdekeltsége ismeretében az ajánlatkérőnek nagyobb körültekintéssel kell a közbeszerzési eljárásokat előkészíteni, lefolytatni (pl. vonatkozik ez közbeszerzéssel kapcsolatos iratok kézbesítése is).
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét alaposnak találta az alábbiak szerint.
Az ajánlatok értékelésének menetét a Kbt. 55. § (6) bekezdése kógensen az alábbiak szerint határozza meg:
"Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja… Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
Ajánlatkérőnek a közbeszerzési jogorvoslati eljárás során benyújtott észrevétele tartalmaz részszempontonként értékelést az ajánlatokra, így a Döntőbizottság ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének vizsgálata során ezt vette figyelembe.
Két részszempont – az ajánlati ár és a kötbér mértéke – vonatkozásában az értékelést a kérelmező nem vitatta és azt a Döntőbizottság is helyesnek találta.
A garancia, szavatosság és feltételei részszempont vonatkozásában az ajánlattevők különböző vállalásokat tettek.
A kérelmező ajánlata 10 év garanciára és ezáltal egységesen 10 év szavatosságra vonatkozott. A BÁÉV Rt. 40 hónap jótállást vállalt, továbbá " a jótállási idő lejártától számítva" az alábbi szavatossági határidőket vállalta: a létesítmény teherviselő szerkezeti elemeiért 10 évet, a tetőfedő munkáért, az épületgépészeti munkáért az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelő mértékű + 5 évet. Míg a HERMA Kft. 4 év jótállást vállalt, a szavatosságra külön nem tett ajánlatot.
A jótállásra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) 248. §-a határozza meg az alaprendelkezést és ezen kívül vagy jogszabály vagy a felek megállapodása állapíthat meg konkrét időre, tárgyra stb. jótállás vállalást.
A szavatosságra a Ptk. 306–310. § alaprendelkezésein kívül, több jogszabály, köztük az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló 11/1985. (VI. 22.) ÉVM–IpM–KM–MEM–BkM együttes rendelet határoz meg alapvető szabályokat. Ezen együttes rendelet a szavatosság vonatkozásában állapítja meg az egyes épületszerkezetekre, illetve termékekre, a Ptk.-ban meghatározott 3 évnél hosszabb 5, illetve 10 éves kötelező alkalmassági időt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek ezen részszempontra vonatkozó értékelése nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésének.
A szavatosság és a jótállás két különböző jogintézmény, így nem fogadható el, hogy minden különbséget félretéve ajánlatkérő az időtartamokat összeadta. (Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a BÁÉV Rt. még az időtartamokat összeadva sem vállalt 20 évet.) Magát a részszempontot ajánlatkérő úgy határozta meg, hogy mindkét jogintézményt feltüntette. Ennek megfelelőn külön-külön kell értékelni a jótállási és a szavatossági vállalásokat. Jótállásnál az ajánlattevők által tett vállalásokat kell sorrendbe állítani, itt az értékelés egyértelmű. Míg szavatosságnál a hivatkozott jogszabályi rendelkezések és az ajánlatokban tett konkrét vállalások alapján együttesen kell meghatározni a sorrendet. Ezen részszempontra adott pontszámnak a kiírásnak megfelelően tükrözni kell mind a jótállásra, mind a szavatosságra tett vállalások közötti tartalmi különbségeket.
A teljesítési határidő vonatkozásában az ajánlatkérő nem tett eleget a Kbt. 55. § (6) bekezdésében meghatározott értékelési kötelezettségének. Az ajánlatok között számottevő különbségek vannak. A kérelmező 2001. december 14-ét, a HERMA Kft. 2001. december 31-ét, míg a BÁÉV Rt. 2002. január 30-át jelölte meg ajánlatában vállalt befejezési határidőnek. Az ajánlatkérő által adott egységes 100 pont nem tükrözi az ajánlatok közötti tartalmi különbségeket. Nem lehet alappal hivatkozni arra, hogy a teljesítési határidő különbsége nem bír jelentőséggel ajánlatkérő számára, ugyanis az általa meghatározott szempontrendszerben ezt feltüntette, jelentőségét pedig súlyszámmal meghatározta. Az értékelés során felhívásához kötve van.
A helyi munkaerő foglalkoztatása részszempont vonatkozásában a Döntőbizottság szintén azt állapította meg, hogy ajánlatkérő értékelése nem felel meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak.
A kérelmező 76 fő állandó helyi lakos, továbbá a munkaközvetítőn keresztül még 49 fő építőipari szakképzettségű munkanélküli helyi lakos foglalkoztatására tett ajánlatot. Így kérelmező részére ennél a részszempontnál a 100 pont megadása helyes volt. Azonban ehhez viszonyítottan a másik két ajánlattevő jelentősen eltérő ajánlatot tett. A BÁÉV Rt. úgy nyilatkozott, hogy a közbeszerzés értékének 10%-át meg nem haladóan kíván bevonni helyi alvállalkozókat és megjelölt öt szarvasi székhelyű céget és egy helyi vállalkozót. Míg a HERMA Kft. e vonatkozásban a foglalkoztattak 20%-ban szarvasi lakosú egyéni vállalkozóknak és további 23%-ban munkanélkülieknek alkalmazását vállalta. A kérelmező ajánlatától nagymértékben eltérő másik két ajánlat tekintetében a Döntőbizottság álláspontja szerint nem elfogadható a szintén maximális 100 pontos értékelés.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértésére vonatkozó részét is alaposnak találta.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése értelmében:
"Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy a közbeszerzési eljárást lezáró képviselő-testületi döntéskor, illetve azt követően írásbeli összegezést nem készítettek, az eredményhirdetésen csak a testületnek – a nyertes és az őt követő ajánlatevőre személyére – vonatkozó határozatát ismertették. A törvény alapelvi rendelkezéseit, így különösen a nyilvánosság biztosítását szolgáló követelmény az eljárás résztvevőinek szóbeli tájékoztatása és az 5. számú melléklet megküldése, ettől ajánlatkérő semmilyen indokkal nem térhet el.
A Döntőbizottság így megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fentiekben részletezett indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bíróság előtti jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. június 21.
Dr. Nagy Gizella s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s, k.,
közbeszerzési biztos
