KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5929)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.316/11/2001.
Tárgy: dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagja kezdeményező indítványa, a Wiedemann Rt. I. sz. és Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat és Gerjen Község Önkormányzat II. sz. kérelmezők jogorvoslati kérelmei Fadd Nagyközség Önkormányzata ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanács tagja (1037 Budapest, Viharhegyi dűlő 16498 hrsz.) kezdeményezésére, valamint Wiedemann Rt. (7100 Szekszárd, Ybl Miklós u. 3. képviseli: dr. Hargitai László ügyvéd 1114 Budapest, Bartók B. u. 15/B., továbbiakban : kérelmező I.) és dr. Nemes Árpád ügyvéd (7100 Szekszárd, Dózsa Gy. u. 1.) által képviselt Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata (7135 Dunaszentgyörgy, Rákóczi u.) és Gerjen Község Önkormányzata (7134 Gerjen, Béke tér. 1.) – továbbiakban kérelmező II. – kérelmei alapján, melyet Fadd Nagyközség Önkormányzata (7133 Fadd, Dózsa Gy. u. 12., a továbbiakban: kérelmezett) "Fadd és társult községeiben szennyvízcsatorna beruházás és szennyvíztisztító telep bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárás ellen nyújtottak be, a Közbeszerzések Tanácsa tagja által kezdeményezett eljárást megszünteti, I. számú és II. számú kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
Az eljárással felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő Fadd, Gerjen, Dunaszentgyörgy települések szennyvízcsatorna hálózatának megépítésére és Tolna város szennyvíztisztító telepének 400 m3/nap nagyságú kapacitás bővítésére kért ajánlatokat.
A tárgyi beruházás megvalósítása érdekében a szennyvízcsatorna beruházás megvalósításában érdekelt 3 önkormányzat 2000. március 30. napján a beruházás közös megvalósítására megállapodást kötöttek egymással. A megállapodás 4. pontja értelmében a gesztori feladatok ellátásával Fadd Nagyközséget bízták meg a társult önkormányzatok. A megállapodás 6. pontjában az önkormányzatok rögzítették, hogy a társberuházó köteles a tőle elvárható módon és mértékben közreműködni az előkészítésben, a döntések meghozatalában és a megvalósításban.
A megállapodás 7. pontja tartalmazta az alábbiakat:
"A gesztori feladat a közbeszerzési eljárás megindításakor veszi kezdetét és a beruházás pénzügyi lebonyolításáig tart. Jelen megállapodás alapján az együttműködés részletes szabályait külön megállapodásban kell rögzíteni a későbbiek során."
Az önkormányzatok az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat a későbbiek során írásba foglaltan nem rendezték.
A társult önkormányzatoknak a beruházás lebonyolítása tárgyában megkötött és fent idézett megállapodása értelmében a közbeszerzési eljárásban a társult Önkormányzatok képviseletében Fadd Nagyközség Önkormányzata járt el, mint ajánlatkérő. A nyílt előminősítéses eljárásra szóló részvételi felhívását a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 2000. október. 25-i számában tette közzé.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást lefolytatta, s 2001. február 5. napján nyilvánosan kihirdette az eljárás eredményét, amely során a Bau-Team Kft.-t hirdette ki nyertesnek.
A szennyvízcsatorna – beruházás teljes lebonyolítására társult önkormányzatok az ajánlatok tartalmi és formai szempontú vizsgálatát, az ajánlatok értékelését a lebonyolítással megbízott szervezet előkészítő anyaga alapján az önkormányzatok együttes képviselő-testületi ülésen hozták meg, s a közös képviselő-testületi ülések a három társult önkormányzat hozott eljárást lezáró döntése került nyilvánosan kihirdetésre.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen a Közbeszerzések Tanácsa elnöke kezdeményezett jogorvoslati eljárást, valamint több ajánlattevő is jogorvoslattal élt a döntés ellen.
A Döntőbizottság a kezdeményezés és a kérelmek alapján – az ügyek egyesítését követően egy eljárásban – D/76/2001. sz alatt jogorvoslati eljárást folytatott le, s D.76/27/2001 számú határozatával ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő által a közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbízott CETASO NOVA Kft. 2001. április 17-én faxon továbbított levélben kérte a Bau-Team Kft.-t, Wiedemann Rt.-t és az Alterra Kft. ajánlattevőt, hogy erősítsék meg, hogy fenntartják-e ajánlatukat, és amennyiben igen, úgy bocsássák rendelkezésre az ajánlati biztosítékot ajánlati felhívás szerint. A nyilatkozattételre határidőként 2001. április 27. napjának 9. óráját jelölte meg. A levélben meghatározásra került, hogy a biztosíték rendelkezésre bocsátásának kezdő napja a Döntőbizottság határozatának ajánlatkérő általi kézhezvételét követő napja 2001. április 6-a. Ezen túl a hivatkozott levél tartalmazta az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésben foglalt lehetőséggel élve az ajánlatok újraértékelése mellett új döntést kíván hozni.
A lebonyolító 2001. április 22. napján fax útján továbbítva ismételten nyilatkozatételre hívta fel a Bau-Team Kft.-t, Wiedemann Rt.-t és az Alterra Kft. ajánlattevőket. Ajánlattevőktől az alábbi tartalmú nyilatkozatok megtételét kérte:
– Nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részvételi szakasz lezárását követően nem következett be olyan – a részvételi szakaszban vizsgált adatok és tények vonatkozásában – változás ajánlattevővel kapcsolatban, amely ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmatlanná minősítését vonja maga után.
– Nyilatkozat ara vonatkozóan, hogy nem következett be olyan esemény amelynek következtében a Kbt. előírásai szerint nem lenne jogosult ajánlatot tenni.
– Nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a felhatalmazzák ajánlatkérőt, a Kbt. 46. §-ban szabályozottak ellenőrzésére, és e körben akár adótitoknak minősülő adatokat is kiszolgáltassanak az illetékes szervek.
A fenti tartalmú nyilatkozatok közül az ajánlat fenntartására a Wiedemann Rt. I. számú kérelmező május 9-én nyilatkozott, hogy a bankgaranciát 2001. július 31-ig meghosszabbítja. Az egyéb fent hivatkozott tartalmú nyilatkozatok határidőben érkeztek meg minden felhívott ajánlattevőtől.
Időközben a három társult önkormányzat 2001. április 20. napjára közös képviselő-testületi ülést tartott, amelyen a Fadd Község Önkormányzat a közbeszerzési eljárás nyertese kérdésében nem tudott határozni, Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat és Gerjen Község Önkormányzata a nyertesre vonatkozó döntését meghozta. Mindkét önkormányzat a Wiedemann Rt. ajánlattevőt jelölte meg nyertesnek elfogadni.
Ezt követően az önkormányzatok képviselő-testületei több alkalommal külön-külön testületi ülést tartottak a nyertes kiválasztása érdekében.
A döntés meghozatala érdekében a gesztor Fadd Község Önkormányzata 2001. május 4. napjára ismételt közös képviselő-testületi ülést hívott össze, azonban döntés nem született.
Ezt követően Fadd Község Önkormányzat képviselő-testülete 2001. május 14. napján képviselő-testületi ülést tartott, ahol döntött arról, hogy a Wiedemann Rt. I. számú kérelmező ajánlata érvénytelen, a nyertesnek pedig a Bau-Team Kft.-t javasolja kihirdetni.
Ajánlatkérő olyan az eljárást lezáró végleges döntést, melyet nyilvánosan a Kbt. szabályai szerint eljárva kihirdetett volna nem hozott. Ajánlatkérő új döntést a Döntőbizottság megsemmisítő határozatának kézhezvételétől számított 60 napon belül jogosult meghozni a Kbt. 88. § (6) bekezdése alapján. Ez azt jelenti, hogy – az ajánlatkérő nyilatkozata alapján – a határozat 2001. április 6. napján történt kézhezvételétől számított 60 napon belül, tehát legkésőbb 2001. június 5. napjáig hozhat a Kbt. szabályainak megfelelő döntést ajánlatkérő.
A Közbeszerzések Tanácsa tagja dr. Kardkovács Kolos 2001. május 17. napján kezdeményezett jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál.
Kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg az önkormányzatok döntését, azoknak a Kbt. szabályainak való megfelelőségét. Indítványozta, hogy állapítsa meg a Döntőbizottság, hogy a társult önkormányzatok közül Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata és Gerjen Község Önkormányzata döntése, mivel a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontjának és a Kbt. 53. § (2) bekezdésének ellenére kívánta az eljárásba bevonni a Wiedemann Rt.-t jogsértő. Kérte továbbá annak megállapítását, hogy a Wiedemann Rt. ajánlata érvénytelen az ajánlati biztosíték késedelmes rendelkezésre bocsátása okán, valamint kérte személyi bírság kiszabását jogsértően eljárt önkormányzatok képviselő-testületi tagjaival szemben. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte.
I. számú kérelmező 2001. május 18. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő megbízásából eljáró CETASO NOVA Kft. nem igazolta részére, hogy a nyilatkozattételre való felhívó leveleknek a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerinti egyidejű értesítése a többi ajánlattevő felé megtörtént-e.
Nyilatkozott, hogy a 2001. április 17-én kelt felszólítást az ajánlat fenntartására vonatkozóan nem kapta meg, így nem volt olyan kérdés, amelyre válaszolnia kellett volna. Előadta, hogy mindennemű külön felszólítás nélkül észlelte, hogy hamarosan le fog járni az ajánlathoz csatol bankgarancia érvényessége, így azt meghosszabbította és erről tájékoztatta az ajánlatkérőt, azzal, hogy rögzítette – a további viták elkerülése végett –, hogy a nyilatkozat nem minősül az ajánlat módosításának, csak azt kívánják elkerülni, hogy a bankgarancia lejárta miatt kizáró ok álljon fenn vele szemben.
Ajánlatkérő 2001. április 22. napján kelt felhívására határidőben még 2001. április 23. napján megtette nyilatkozatát az ajánlatra vonatkozóan.
A fentiekben előadottak álláspontja szerint alátámasztják azt, hogy Fadd Község Önkormányzat által 2001. május 14. napján megtartott képviselő-testületi ülésen ajánlatának érvénytelenségét megállapító határozata, valamint a nyertes ajánlattevőre vonatkozó javaslatát meghatározó határozat jogsértő. Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg Fadd Község Önkormányzata által hozott döntéseit, mint az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott döntéseket és kötelezze ajánlatkérőt a költségek viselésére, továbbá ideiglenes intézkedés alkalmazásaként a szerződéskötés megtiltását kérte.
II. számú kérelmezők közösen 2001. május 21. napján nyújtottak be jogorvoslati kérelmet. Kérték a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg a Fadd Község Önkormányzat képviselő-testülete által 2001. május 14. napján tartott képviselő-testületi ülésen hozott azon határozatait, amelyekben egyrészt megállapítják a Wiedemann Rt. ajánlatának érvénytelenségét, másrészt a nyertes ajánlattevőjének a BAU-TEAM Kft.-t jelöli meg.
Álláspontjuk szerint a Wiedemann Rt. 2001. április 23-án tett nyilatkozataival a kért felhívásnak eleget tett és önként meghosszabbította az ajánlati biztosítékra vonatkozó bankgarancia érvényességét, így a bankgarancia megerősítésének hiányára hivatkozással nem lehet jogszerűen kizárni a Wiedemann Rt.-t az eljárásból. Álláspontja szerint, mivel a három társult önkormányzat közül kettő egyetért a nyertes személyében a gesztor önkormányzatnak kötelezettsége – véleményeltérésére tekintett nélkül – a két önkormányzat által megjelölt nyertest nyilvános eredményhirdetésen kihirdetni.
Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását kérte.
Fadd Község Önkormányzat érdemi észrevételében előadta, hogy I. számú kérelmező tévesen hivatkozik arra, hogy az ajánlatkérőnek igazolási kötelezettsége lenne az eljárásban résztvevők felé a kérdések nyilatkozatok megküldésével kapcsolatosan a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján. A 2001. április 17. és 22. napján kért nyilatkozatok sem hiánypótlásnak nem tekinthetőek, sem pedig kérdésfeltevésről szólnak.
Fenntartotta, hogy 2001. április 17. napján fax útján mind I. számú kérelmező, az Alterra Kft., és a BAU-TEAM Kft. ajánlattevők részére megküldték a felhívást arra vonatkozóan, hogy nyilatkozzanak az ajánlat fenntartásáról és ajánlati biztosítékot bocsássák rendelkezésre. Ennek alátámasztására csatolta a fax által kiadott igazolást a levél elküldéséről, valamint a Magyar Posta Rt.-től kért hívásrészletezést 2001. április 17. napjáról annak igazolására, hogy mind a három ajánlattevő felé a telefonos kapcsolat létrejött.
Álláspontja szerint megalapozatlan az, miszerint a Fadd Község Önkormányzat nem hozott jogszerű döntést, csak a másik két testület döntése jogszerű. A Kbt. 55. § (6) bekezdése kifejezetten rendelkezik az ajánlatok elbírálásáról. Ezen szabályok szerint nincs lehetőség arra, hogy "közfelkiáltással" döntsünk a nyertes személyéről és a döntést megalapozó pontozásos értékelést, majd azt követően végezzük el.
Álláspontja szerint I. számú kérelmező tévesen hivatkozik az ajánlati kötöttség fennállására, hiszen a Döntőbizottság a korábbi eljárást nem függesztette fel, tehát a határidők folytak az eredményhirdetéstől. Nem fogadja el továbbá I. számú kérelmező hivatkozását, hogy a 2001. április 23. napján kelt megküldött levél az ajánlat fenntartására is tartalmaz tartalmilag nyilatkozatot. Álláspontja szerint ajánlati kötöttség hiányában nincs értékelhető ajánlat.
Fenntartja azon álláspontját, hogy az I. számú kérelmező a megadott határidőre nem nyilatkozott az ajánlati kötöttség fenntartásáról és nem bocsátotta rendelkezésre az ajánlati biztosítékot, kizárta magát abból, hogy ajánlatát az ajánlatkérő értékelje. A tárgyaláson előadta, hogy miután a Kbt. 88. § (6) bekezdése a Döntőbizottság eljárást lezáró döntést megsemmisítő határozata esetén az ajánlatok újraértékelés lehetőségének biztosításán túl egyéb szabályokat nem állapít meg, így ajánlatkérőnek a Kbt. egyéb szabályait kellett segítségül hívnia annak érdekében, hogy abba a helyzetbe hozza magát, hogy az ajánlatokat elbírálhassa. Miután a jogorvoslati eljárás következtében az eredeti ajánlati kötöttség ideje lejárt, így az ajánlatok fenntartására vonatkozó nyilatkozatok hiányában nincs elbírálható ajánlat, szükségvolt arra, hogy nyilatkoztassa a feleket.
II. számú kérelmező észrevételében előadta, hogy az I. számú kérelmező kérelmében foglaltakkal egyetért, álláspontja szerint is jogsértők a Fadd Község Önkormányzat képviselő-testülete által meghozott határozatok az érvénytelenség és a nyertes személyéről. A kezdeményező irat álláspontja szerint megalapozatlan, határozataik nem jogsértőek. Az I. számú kérelmező ajánlata nem érvénytelen, mivel egyrészt a Cetaso Nova Kft. lebonyolító 2001. április 22-i felhívására a nyilatkozattétel megtörtént, másrészt az ajánlati biztosítékra vonatkozó 2001. május 10. napjáig érvényes bankgaranciát a lejáratot megelőzően meghosszabbította minden felhívás nélkül, önként.
A fentiek szerint álláspontja, hogy jogszerűen hoztak döntés a nyertes személyéről, hiszen ajánlata érvényes volt, és az általuk felkért szakértők véleménye szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot I. számú kérelmező tette.
Egyéb érdekelt Alterra Kft. érdemi észrevételében előadta, hogy még nem került sor eredményhirdetésre, az ajánlatkérő döntéséről hivatalos értesítés nincs, ajánlatkérő eljárási cselekményei mégis mindenki előtt ismeretesek és nyílt vita tárgyát képezik. Álláspontja, hogy az eljárásra vonatkozó egyes információk nyilvánossága sérti a Kbt. által megfogalmazott esélyegyenlőség elvét. Egyebekben egyetért az I. számú kérelmező kérelmében foglaltakkal.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező irat és a kérelmezők jogorvoslati kérelmei alaptalanok az alábbiak szerint:
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy a jogorvoslati eljárást kezdeményező felek rendelkeznek-e a az eljárás megindításához szükséges ügyfélképességgel.
A jogorvoslati kérelmet előterjesztők közül Dunaszentgyörgy Község Önkormányzat és Gerjen Község Önkormányzata közös kérelmet nyújtott be, melyben Gerjen Község Önkormányzata nevében Ürmösy Sándor önkormányzati képviselő járt el, és képviseleti jogosultságát a tárgyaláson arra alapította, hogy a képviselő-testület 46/2001 (IV. 26.) Kt. számú határozattal a beruházással kapcsolatban a gesztor megbízására, a szerződések és megállapodások aláírására vonatkozó megbízást a polgármester kérésére visszavonja, ezen feladatok ellátásával Ürmösy Sándor képviselőt bízza meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy Ürmösy Sándor önkormányzati képviselő nem igazolta, hogy a Gerjen Község Önkormányzata nevében jogorvoslati eljárást indíthat a jelen közbeszerzési eljárásban.
A helyi önkormányzatokról szóló 1991. évi LXV. tv. (továbbiakban Ötv.) 9. § (1) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése értelmében jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
A fent idézett jogszabályhelyek értelmében a Döntőbizottság előtt jelen közbeszerzési eljárás ellen Gerjen Község Önkormányzat képviseletében jogorvoslati eljárás kezdeményezésére a polgármester jogosult. Természetesen a polgármester a jogorvoslati eljárás kezdeményezésére vonatkozó jogosultságát meghatalmazással másra ruházhatja át.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a jogorvoslati eljárást kezdeményező Ürmösy Sándor a jogorvoslati eljárásban való képviseletre a polgármestertől nem kapott meghatalmazást, az önkormányzat képviselő-testület jogorvoslati eljárás megindítására felhatalmazó határozatát sem csatolta. A hivatkozott képviselő-testületi határozatot a Döntőbizottság nem fogadta el annak bizonyítására, hogy az önkormányzat képviseletében eljárhat a jelen jogorvoslati eljárásban. A hivatkozott képviselő-testületi 46/2001 (IV. 26.) Kt. számú határozat az önkormányzati képviselő részére kifejezett felhatalmazást csak a szennyvízberuházással összefüggő szerződések és megállapodások önkormányzat nevében történő aláírására ad felhatalmazást, ami viszont nem terjed ki a jogorvoslati eljárás megindítására, illetve az abban való képviseletre. A jogorvoslati tárgyaláson jelen lévő polgármester nyilatkozott, hogy jogorvoslati eljárás megindítására nem adott meghatalmazást Ürmösy Sándor képviselőnek, ilyen tartalmú képviselő-testületi határozatról sincs tudomása.
A fentiek szerint Ürmösy Sándor önkormányzati képviselő dr. Nemes Árpád ügyvéd részére sem adhatott meghatalmazást az önkormányzat nevében a jogorvoslati eljárásban való képviseletre.
A fentiek alapján Ürmösy Sándor önkormányzati képviselő ügyfélképességét nem igazolta a Kbt. 79. § (1) bekezdés alapján, így jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság előtt előterjeszteni nem jogosult, erre tekintettel a továbbiakban a Döntőbizottság a közös kérelmet Dunaszentgyörgy Község Önkormányzata önálló kérelmeként vizsgálta.
A Döntőbizottság a továbbiakban a kezdeményező iratot és a jogorvoslati kérelmeket megvizsgálta, s megállapította, hogy azok egyrészt idő előtt kerültek benyújtásra, másrészt az azokban foglalt kérelmek elbírálására a Döntőbizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban Áe.) 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése meghatározza, hogy a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Bizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása;
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása;
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni.
A Kbt. 1. § a) pontja kimondja, hogy a törvény hatálya alá tartoznak, tehát a közbeszerzési törvény értelmében ajánlatkérőnek tekinthető a települési önkormányzatok társulásának Kbt. 2. § (1) bekezdése szerinti beszerzései.
A jelen jogorvoslati eljárás alapját képező közbeszerzési eljárás megindítását megelőzően a három önkormányzat megállapodott arról, hogy a szennyvízcsatorna és szennyvíztelep megvalósítására a Kormány által odaítélt 2000. évi céltámogatási összegből a beruházást közösen valósítják meg, s erre tekintettel 2000. március 30. napján társulási megállapodást kötöttek, melyben a gesztori feladatok ellátásával a Fadd Nagyközség Önkormányzatát bízták meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az eljárásban tehát ajánlatkérőnek a három önkormányzat társulása tekinthető, külön-külön nem minősülnek ajánlatkérőnek.
Az önkormányzatok társulásainak és a társulások működésének kérdéseit az Ötv. és egyéb jogszabályok határozzák meg.
Az Ötv. 41. § (1) bekezdése kimondja, hogy a települési önkormányzatok képviselő-testületei feladataik hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhatnak. A társulásnak a 42–44. §-ban foglaltakon kívül más formái is lehetnek. A központi költségvetés pénzügyi kedvezményekkel ösztönözheti társulás létesítését és működését.
(2) A társulás nem sértheti az abban résztvevők önkormányzati jogait.
(3) Törvény a társulási megállapodás egyes feltételeit meghatározhatja.
(4) A települési önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a bíróság dönt. A társuló képviselő-testületek megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását.
A helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 2. §-a kimondja, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei (a továbbiakban: képviselő-testület) önkéntes és szabad elhatározásukból, egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján írásbeli megállapodással hozhatnak létre társulást.
A társulás működésének részletes szabályait a társulási szabadság, az erről való megállapodás önkéntességét és szabadságát szem előtt tartva sem az Ötv. sem a társulási tv. nem írja elő, megadva ezzel a lehetőséget az önkormányzatoknak, hogy ezeket a megállapodásban maguk határozzák meg a törvény keretei között.
A jelen ügyben a társult önkormányzatok írásban nem rendezték a működésükre vonatkozó szabályokat, s a közbeszerzési eljárásban eljárást lezáró döntést azért nem tudnak hozni, mert vita van a felek között abban, hogy egyhangúság hiánya esetén milyen döntéshozatalban állapodtak meg szóban.
Fentiek szerint a társulásban részt vevő önkormányzatoknak írásbeli megállapodásukban kell rendezni többek között azt, hogy a társulással elérni kívánt cél elérése és a feladat megvalósítása érdekében döntéseiket milyen formában hozzák meg.
Amennyiben a társulás tagjai között a működésük során felmerült vitás kérdésekben a fent idézett Ötv. 41. § (4) bekezdése érdekében a bíróság dönt.
A Kbt. nem határozza meg, hogy ajánlatkérő az eljárást lezáró döntését milyen folyamat eredményeként hozza meg A végleges döntést megelőző lépései során hozott javaslataival, előkészítő anyagokban tett megállapításaival, a döntést megelőzően végzett munkaanyagaiban foglaltakkal nem sérti meg a Kbt. rendelkezéseit, mindaddig, míg ezen anyagokban tett megállapítások, döntési javaslatok nem válnak a végleges eljárást lezáró döntés részévé, melyet ajánlatkérő a Kbt. szabályainak megfelelően nyilvános eredményhirdetésen ismertet ajánlattevőkkel.
A Döntőbizottság álláspontja, hogy a jelen ügyben társult önkormányzatok tagjai által külön-külön meghozott döntések nem tekinthetők a Kbt. szerinti ajánlatkérő, tehát az önkormányzat társulásának a közbeszerzési eljárást lezáró döntésének, így felülvizsgálatára a Döntőbizottságnak a Kbt. 76. § (1) bekezdésében foglaltak szerint nincs hatásköre.
A fentieken túl a Döntőbizottság megállapította, hogy a kezdeményező és a kérelmezők jogorvoslati kérelmei idő előttiek az alábbiak szerint.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése kimondja, hogy ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A fentiekben már megállapításra került, hogy a Döntőbizottság eljárást lezáró döntést megsemmisítő D/76/27/2001 sz. határozatát ajánlatkérő 2001. április 6. napján vette kézhez. Ezen időponttól számított 60 nap áll rendelkezésre az ajánlatok újra bírálására, mely 2001. június 5. napján jár le.
2001. június 5. napjáig ajánlatkérő jogosult új döntést hozni, és annak eredményét kihirdetni, tehát ha arról tájékoztatta korábban a feleket, hogy élni kíván az újraértékelés lehetőségével, később ezen álláspontját akár meg is változtathatja, így mindaddig, míg az újraértékelésre megadott határidő le nem telik, ajánlatkérő szabadon dönthet arról, hogy a Kbt. szabályainak megfelelően, hogy kívánja befejezni a közbeszerzési eljárást.
Ezen határidőt megelőzően nincs olyan cselekménye, döntése az ajánlatkérőnek amely felülvizsgálható lenne.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok megvizsgálása során tapasztaltakra tekintettel szükségesnek látja ismertetni álláspontját felekkel az újraértékelés körében.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése azon túl, hogy lehetőséget biztosít ajánlatkérőnek arra, hogy a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelve új döntést hozzon, nem határoz meg egyéb szabályokat az e körben tehető cselekményekre.
Ajánlatkérő azonban a törvény céljával és alapelveivel összhangban járhat el az újraértékelés esetén is. A Kbt. szabályai kogens rendelkezéseket tartalmaznak, amelyektől csak annyiban lehet eltérni, amennyiben azt a törvény megengedi.
A Kbt. általános szabályaiból következően az ajánlattevők számára érvénytelenséget, illetve alkalmatlanságot megalapozó feltételeket kizárólag csak az ajánlati felhívásban és az a dokumentációban határozhat meg. Az eljárás során szükségessé váló nyilatkozatok – amelyek nem minősülhetnek az ajánlat módosításának – formai követelményekhez, ha nem kerültek az ajánlati felhívásban meghatározásra és a Kbt. kifejezetten nem írja elő, nem fűzhető hozzá ajánlatkérő által sem érvénytelenségi sem alkalmatlansági feltétel.
Ilyen esetekben az esetlegesen szükségessé váló nyilatkozatok értékelésénél ajánlatkérőnek azok tartalmából kell kiindulni, s ez alapján elbírálni, hiszen ajánlati felhívás, dokumentáció, vagy a törvény kifejezett rendelkezése nélkül ajánlatkérőnek nincs alapja formai szempontú vizsgálatra.
Nem tekinthet el attól sem ajánlatkérő, hogy az eredeti ajánlatokban megkért nyilatkozatok, dokumentumok milyen tartalommal kerültek csatolásra, mert támpontot adhatnak arra, hogy ajánlatkérő a Kbt.-nek megfelelően járjon el.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerinti döntést hozta, s a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a hatáskörének hiánya okán kezdeményező irat alapján indult eljárást megszüntette a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
