KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5959)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.379/10/1001.
Tárgy: a Főkert Kft. jogorvoslati kérelme Szentendre Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Parkfenntartó Kertészeti Szolgáltató Kft. (1149 Budapest, Limanova tér 25., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Szentendre Város Önkormányzata (2000 Szentendre, Városház tér 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Szentendre város közparkjainak, zöldterületeinek, játszótereinek, fasorainak fenntartására és játszótéri eszközeinek karbantartására szóló szolgáltatási szerződés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be a Döntőbizottság helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Kbt. 49. § (2) bekezdését és az 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kétmillió forint bírságot szab ki.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát; annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. március 28-án a Közbeszerzési Értesítő 13. számában nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást (1989/2001) tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban. A szerződés időtartama a felhívás 4. pontja szerint 3 év. Ajánlatkérő a 3. c) pont szerint nem engedélyezte részajánlat tételét és 14. pont alapján a többváltozatú ajánlatételt is kizárta.
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi; gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az elbírálás alapja az ajánlati felhívás 13. a) pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. A 13. b) pontban ajánlatkérő a bírálati részszempontokat és az egyes részszempontoknál adható pontokat, súlyszámokat az alábbiak szerint adta meg:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlattevő által vállalt garanciák 5
– ajánlati ár 4
– az ajánlattevő által vállalt kedvezmények 3
– helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése 2
Az értékelés során adható pontszám: 1–5.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben az ajánlatok tartalmi elemeit, az ajánlatok tételének formai kérdéseit, valamint a beszerzés tárgyát pontosította.
Az ajánlattételi határidő 2001. május 8. volt. Eddig a határidőig kérelmező és a LIÁN Kht. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő Bíráló Bizottságot hozott létre az ajánlatok értékelésére. Az értékelés során a Lián Kht.-nek a következő tartalmú felvilágosítást kérő levet küldtek el: "Kérem annak egyértelmű meghatározását, hogy a technológiában megadott egységárakat, mely időszakra kívánja alkalmazni, illetve a szerződés 3 éves időtartama alatt, milyen mértékű ártendenciát szeretne érvényesíteni." A Lián Kht. válaszában azt nyilatkozza, hogy "a technológiában megadott egységárakat a szerződéses időszak lejártáig 2004. május 31. kívánja alkalmazni."
Az ajánlatok értékelése után ajánlatkérő 2001. május 23-án a tartott eredményhirdetést, amelyen mindkét ajánlatot érvényesnek minősítette és közülük a LIÁN Kht.-t hirdette ki nyertesnek. Az ajánlatkérő a kérelmezőt – aki az eredményhirdetésen nem vett részt – az "Összegzés az eljárásról" irat levélben és faxon való megküldésével értesítette az eredményről.
Ajánlatkérő a LIÁN Kht.-val 2001. június 12-én a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2001. június 12-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz.
A tárgyaláson pontosított kérelmében kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben, valamint a költségekben elmarasztalását is. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat a nem pontos árajánlat miatt – amelyről ajánlatkérő jogtalanul kért tájékoztatást a LIÁN Kht.-tól – érvénytelen volt, ezért ajánlatkérőnek azt érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. Ezen túlmenően az ajánlatkérőnek az értékelését vitatta, arra hivatkozva, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során figyelembe nem vehető` (alkalmasság, érvényességi feltételeket és körülményeket) szempontokat is értékelt.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdésének rendelkezései lehetővé teszik a benyújtott ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében ajánlatkérő részére az írásos felvilágosítás kérést. A LIÁN Kht. ajánlatában az ajánlati ár meghatározása nem volt egyértelmű és ezért kértek ezzel kapcsolatban felvilágosítást ajánlattevőtől. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban előadta, hogy a figyelembe vett szempontok valós ajánlati különbségek voltak és alkalmazásukra az ajánlatok elbírálása során a Kbt. rendelkezései alapján lehetőség volt.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a felhívás szerinti szerződéskötés időpontjáig rendelkezésére álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozott.
A Döntőbizottságnak a jogorvoslati eljárás során alapvetően azt kellett vizsgálnia, hogy a nyertesnek kihirdetett ajánlat érvényes volt-e.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 49. § (1) és (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlattevő az ajánlattételi határidő lejártáig módosíthatja, illetőleg visszavonhatja ajánlatát és az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok az ajánlatkérő hozzájárulásával sem módosíthatók.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő sem a felhívásban sem a dokumentációban nem határozott meg követelményeket az ajánlati árral kapcsolatban, nem írta elő azt, hogy az ajánlati árat milyen módon kell megadni. Ajánlatkérő csak a szerződés időtartamát (3 év) adta meg és a dokumentációban kiadott egy részletes – egy évi munkálatokat tartalmazó – műszaki tervet, melyet beárazva kellett benyújtaniuk az ajánlattevőknek. A műszaki tervet mind a kérelmező, mind a LIÁN Kht. beárazta és benyújtotta. A Döntőbizottság álláspontja szerint az egy évre vonatkozó műszaki terv beárazása és benyújtása az első évre vonatkozóan az ajánlati ár meghatározása szempontjából megfelelő.
A Döntőbizottság rámutat azonban arra, hogy ajánlatkérő jelen beszerzése egy 3 éves időszakra vonatkozott. A műszaki tervben szereplő feladatokat a 2. és 3. évben is el kell látni, mivel a beszerzés fenntartási munkák 3 évi elvégzésére irányult. Ennek alapján a műszaki terv beárazása mellett, – amellyel az első évi árat meghatározzák – a 2. és 3. évi ajánlati árat is meg kell jelölni. A Döntőbizottság álláspontja szerint a 2. és 3. évi ár megjelölése akár konkrét összeg meghatározásával, akár az első évi árhoz viszonyított áremelés mértékének a megadásával teljesíthető.
A Döntőbizottság – a felek által is elismerten – megállapította, hogy kérelmező beárazta a dokumentációban megadott műszaki tervet, megadta az egy évre, mint első évre vonatkozó vállalási árát és ajánlatának 100. oldalán "Ártendencia közlés" címmel meghatározta a következő két évben alkalmazni kívánt árkorrekciót. A LIÁN Kht. ajánlatában csak a beárazott technológia található meg és egyéb információ nincs az általa benyújtott iratokban a vonatkozásban, hogy a 2. és 3. évben milyen árat ajánl a beszerzés tárgyában szereplő munkák elvégzésére. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlati ár megjelölése a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján kötelező tartalmi eleme, mellőzhetetlen része az ajánlatoknak és a LIÁN Kht. ajánlata az ajánlattételi határidőig benyújtott iratokban nem tartalmazta a teljes időszakra vonatkozó árajánlatot.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő felvilágosítás kérésére a LIÁN Kft. által adott válasz, mely szerint "a műszaki tervben szereplő árakat mind a három évben alkalmazni kívánja" a benyújtott ajánlatnak az ajánlat szövegében nem szereplő nyilatkozattal való kiegészítését, módosítását jelentette, hiszen a beszerzés tartamának 2. és 3. évére csak ezzel a nyilatkozattal tett konkrét árajánlatot a LIÁN Kht. A Kbt. 57. § (1) bekezdése csak az ajánlatban szereplő kijelentések, nyilatkozatok tartalmának tisztázására ad lehetőséget, de a Döntőbizottság megállapítása szerint nem volt a LIÁN Kht. ajánlatában olyan kijelentés, amelynek tartalmát tisztázni lehetett volna.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő LIÁN Kht.-nek feltett kérdése és az arra adott válasz az ajánlatnak az ajánlati határidő lejártát követő módosítását jelentette, mely a Kbt. 49. § (1) és (2) bekezdés rendelkezéseibe ütközik.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fent leírt indokok alapján a nyertesnek kihirdetett Lián Kht. ajánlata olyan hiányosságot tartalmazott, amelyek alapján az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban meghatározottaknak és ezért az érvénytelenségét kellett volna megállapítani. Mivel ezt ajánlatkérő ezt nem tette, ezért megsértette a határozat rendelkező részében írtakat.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
E kogens szabály alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Lián Kht. érvénytelen ajánlatát értékelve azt nyertesnek hirdette ki, majd vele szerződést is kötött, így sérült a Kbt. 59. § (1) bekezdése is.
A Döntőbizottság tekintettel arra, hogy az ajánlatok elbírálása során csak az érvényes ajánlatokat lehet összehasonlítani és jelen esetben a nyertes ajánlata érvénytelen volt, ezért az értékelést nem vizsgálta.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésre tekintettel, hiszen a megállapított bírság mértéke a hároméves nettó beszerzési értéknek csupán közel 2,5%-át teszi ki, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-kal.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető e mérték túlzottnak, különös tekintettel arra, hogy a megkötött szerződésre is figyelemmel a Döntőbizottság az egyik legsúlyosabbnak értékelhető jogsértést már nem reparálhatta a jogorvoslati eljárás keretében.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 11.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
