KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5960)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.393/10/2001.
Tárgy: a KEVIÉP Kft. jogorvoslati kérelme Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi út 46., képviseli: dr. Ferenczi Emma ügyvéd, 4025 Debrecen, Széchenyi út 46., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10., a továbbiakban: ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljárt a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Iroda (6720 Szeged, Széchenyi tér 11., képviseli: Csúzdiné dr. Deák Ildikó, 6720 Szeged, Széchenyi tér 11., a továbbiakban: lebonyolító) "Szeged Város belterületi vízrendezése I. ütemének építése fővállalkozási, szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2000. november 15-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 46. számában nyílt előminősítési eljárás lefolytatására, melynek tárgya "Szeged Város belterületi vízrendezése I. ütemének építése fővállalkozási szerződés keretében" volt. Az ajánlatkérő nevében a közbeszerzési eljárás lefolytatásában a lebonyolító is közreműködött. A lefolytatott előminősítési eljárást követően az alkalmasnak minősített jelentkezőket 2001. január 22-én kérte fel ajánlattételre az ajánlatkérő. Az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján fogja az ajánlatokat értékelni, melyhez az alábbi részszempontokat és súlyszámokat adta:
részszempontok súlyszámok
– megajánlott vállalkozási díj 60
– ajánlatkérő számára kedvezőbb fizetési feltételek 25
– helyi munkavállalók foglalkoztatása 20
– vállalt garanciális idő, jólteljesítési garancia 10
– az ajánlat műszaki tartalma 10
– megajánlott késedelmi kötbér mértéke 5
– vállalt teljesítési határidő 5
Valamennyi részszempontra adható pontszám 1–20 pontig terjedt.
2001. február 16-án ajánlatkérő helyszíni konzultációt tartott, ahol a dokumentációval kapcsolatosan az ajánlattevők kérdéseire írásban is válaszolt.
Az ajánlattételi határidő 2001. március 5-e volt, melyre 10 ajánlat érkezett az alábbi ajánlattevőktől:
– kérelmező,
– ÉPVÍZKÖZ Kft.,
– SZEVIÉP Rt.,
– OLAJTERV Rt. és ÚTVASÚT Kft. Konzorcium,
– ALTERRA Kft.,
– KÉSZ Kft.,
– STRABAG Rt.,
– HÍDÉPÍTŐ Rt.,
– SADE-Magyarország Kft.,
– CONTU-BAU Kft.
A közbeszerzési eljárásban 2001. március 27-én ajánlatkérő eredményt hirdetett, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a KÉSZ Kft. tette, a második legkedvezőbb ajánlattevő pedig kérelmező volt. A CONTUR-BAU Rt. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította ajánlatkérő.
Kérelmező a döntést követően 2001. április 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben sérelmezte az ajánlatkérő pontozásos rendszerét. A jogorvoslati eljárás lezárásaképpen a Döntőbizottság 2001. május 11-én kelt D.206/10/2001. sz. közigazgatási határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2), bekezdésének második fordulatára tekintettel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezért az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. A közigazgatási határozat indokolása szerint a "helyi munkavállalók alkalmazása" részszempont körében ajánlatkérő alapvetően nem a közbeszerzési eljárással összefüggésben adott ajánlati elemre alapította az értékelést, hanem az ajánlattevők mindenkori szervezeti struktúrájára. A közbeszerzés tárgyának megvalósítása során szükséges és alkalmazható létszám értékelése tartozhat ugyanis a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott részszempont körébe.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint ismét mérlegelte a döntést megalapozó tényezőket és arra az álláspontra helyezkedett, hogy újból értékeli az ajánlatokat. Az ajánlatok értékelése időszakában a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján valamennyi ajánlattevőtől – a helyi munkavállalók foglalkoztatása részszempont értékeléséhez – nyilatkozatot kért be, melyben az ajánlathoz becsatolt műszaki ütemterv alapján havi bontásban kérte a foglalkoztatni kívánt létszám pontos meghatározását külön megjelölve ebből a helyi (szegedi) munkavállalókat. Az ajánlattevőknek küldött felhívás tartalmazta az ajánlati kötöttségre vonatkozó figyelmeztetést is. Az ajánlattevők 2001. június 6-ig a kért adatokat megadták, kivéve az Alterra Kft.-t, amely konkrét nyilatkozatot nem tett ajánlatkérő felhívására az újraértékelés időszakában. A beérkezett pontosító nyilatkozatok birtokában az ajánlatkérő 2001. június 11-én az ajánlatokat a helyi munkavállalók foglalkoztatása részszempont tekintetében újraértékelte és a részszempont pontjait megállapította. Az újraértékelés következtében az ajánlatkérő kihirdette az eljárás eredményét, mely szerint az összességében a legelőnyösebb ajánlatot a KÉSZ Kft. tette, míg a második legkedvezőbb ajánlatot tevő kérelmező volt. A nyilvános eredményhirdetésre és a döntés kihirdetésére 2001. június 12-én került sor.
Kérelmező ezt követően 2001. június 19-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben a helyi munkavállalók foglalkoztatása részszempont újraértékelése körében kifogásolta az ajánlatkérő döntését. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő által megküldött összegzésből hiányzik az értékelés részletes indokolása, valamint hivatkozott arra, hogy a helyi munkavállalók minél nagyobb számú alkalmazása csökkenti a gépesített munkának a százalékarányát a teljes beruházási volumenen belül. Azok az ajánlattevők, akik minél korábbi teljesítési határidőt vállaltak a végteljesítési határidőhöz képest, hátrányos helyzetbe kerültek azáltal; hogy lényegesen kevesebb helyi munkaerő igénybevételére jelöltek meg létszámot. Hivatkozott még továbbá arra, hogy az álláspontja szerint a KÉSZ Kft. módosította az eredeti ajánlatát ezen részszempont tekintetében. Kérte a Döntőbizottságtól a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeinek megtérítését, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében előadta, hogy alapvetően ezen értékelési szempontnál figyelembe vették a Döntőbizottság közigazgatási határozatában foglalt megállapításokat, másrészt az ajánlatok részét képező pénzügyi és műszaki ütemtervet. Erre figyelemmel havi bontásban kérték be az ajánlattevőktől a teljes beruházásra vonatkozóan a foglalkoztatottak létszámát, ezen belül is a helyi (szegedi) munkavállalók létszámát. A havonta megadott létszámokat összesítették minden ajánlattevőnél, az így kapott adatok képezték az értékelés alapját. Az adatok birtokában egy képletbe foglalva állapították meg a pontszámokat, mely képlet a következő: vizsgált ajánlat osztva legkedvezőbb ajánlat × 20 = Pi. Ebbe a képletbe helyettesítették be az adatokat és ennek megfelelően állapították meg az ajánlati vállalásokra tekintettel az ajánlattevők pontszámait. Így a KEVIÉP Kft. 936 főt jelölt meg, olyan létszámot, amely helyi munkavállalók foglalkoztatásából adódik, ezért 6.8 pontot kapott. A KÉSZ Kft. 2130 fő létszámot határozott meg, a helyi munkavállalók létszáma is 2130 fő, ezért 15.5 pontot kapott. Egyébként a legmagasabb (maximális) pontszámot a SADE Magyarország Mélyépítő Kft. kapta 2749 főben meghatározott foglalkoztatotti létszámú ajánlati vállalására. Az ajánlatok módosítására nem került sor a KÉSZ Kft. esetében sem. Számára a helyi foglalkoztatás megvalósításának egyik elemeként a helyi munkavállalók foglalkoztatása a teljes beruházás ütemében nagyobb súlyszámú bírálati szempontot képezett, mint a teljesítési határidő vállalása.
Bejelentette még, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a fővállalkozási szerződést 2001. június 20-án megkötötte.
A KÉSZ Kft. érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. A helyi munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatát a pénzügyi és a műszaki ütemtervének megfelelően tette meg havi bontásban. Nem módosította az ajánlatát kérelmező állításával ellentétben. Továbbá álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a bírálati szempontok súlyszámainak kialakításakor nagyobb hangsúllyal kapott jelentőséget az, hogy a térségben a helyi foglalkoztatáspolitika enyhítése keretében az ajánlattevők minél nagyobb mértékű helyi munkavállalót foglalkoztassanak és ezt a súlyszám megállapításakor is hangsúlyozni kívánta az ajánlatkérő, míg a korábbi teljesítési határidőt, melynek súlyszáma 5-ös volt, kevésbé preferált az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi követelményei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a tárgyaláson a felek képviselői által elhangzott nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem alapos.
"A Kbt. 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál – az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva –, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti az országos, a regionális, illetve – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. §-ának (1) bekezdésével összhangban – a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítését, beleértve a munkahelyteremtés ösztönzését".
Az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának egyik részszempontjaként a helyi munkavállalók foglalkoztatását jelölte meg 20-as súlyszámmal. Az ajánlatok újraértékelésének időszakában azért vált szükségessé pontosító nyilatkozat bekérése az ajánlattevőktől a Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint, mivel az ajánlatokban az ajánlattevők összehasonlításra alkalmatlan ajánlati vállalásokat tettek a foglalkoztatotti létszámon belül a helyi munkavállalók létszámára vonatkozóan. Volt olyan ajánlattevő, aki százalékos mértékben, és volt olyan ajánlattevő, aki a helyi alvállalkozók arányában határozta meg a teljes beruházás alatt foglalkoztatni kívánt munkavállalókat. Az eltérő nyilatkozatok azonos szintre hozása és az esélyegyenlőség, valamint az értékelés azonos paraméteren történő megvalósítása miatt szükségessé vált a pontosító nyilatkozatok bekérése. Ennek egyik ajánlattevő kivételével valamennyi ajánlattevő eleget tett. A pontosító nyilatkozatok alapján értékelte e részszempont körében az ajánlatokat az ajánlatkérő. A kérelmező nyilatkozatát akként adta meg, hogy Szeged Város belterületi vízrendezés I. ütem kivitelezését kizárólag helyi munkaerő alkalmazásával kívánja megoldani. "A megvalósítás időszakában a kivitelezési munkát 12 munkacsoport adja, azaz 12 × 6 fő = 72 fő fizikai létszám alkalmazásával hajtja végre. A létszám havonkénti folyamatos munkavégzéssel van figyelembe véve". Ezt az ajánlatkérő figyelemmel a teljesítési határidő időtartamára megszorozta a hónapok számával és így 936 fő foglalkoztatotti létszámmal számolt a teljesítés időtartamára figyelemmel a kérelmezőnél. A KÉSZ Kft. havi bontásban adta meg a nyilatkozatát 2001. májusától 2002. júliusáig bezárólag és a havi bontásban megadott létszámok összege 2130 főt tett ki, melyet teljes egészében helyi munkavállaló foglalkoztatásként jelöli meg. A helyi munkavállalók foglalkoztatásának két tényezője a foglalkoztatotti létszám, illetve a foglalkoztatás időtartama, amely meghatározta az ajánlati vállalásokat, illetve az értékelési kép
letbe való behelyettesítést követően a pontszámokat. A pontszámok meghatározása a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően arányosan történt a legkedvezőbb, illetve a legkevésbé kedvezőbb ajánlati vállalásokra figyelemmel, illetve az ajánlatkérő által megállapított 1–20 pontig terjedő ponttartományon belül. A Döntőbizottság tehát megállapította, hogy az ajánlattevők pontosító nyilatkozatai – amelyek nem módosították az eredeti ajánlatot – alapján szorosan a műszaki, pénzügyi ütemtervükhöz adódóan megadták a helyi munkavállalók létszámát a teljes beruházás időtartamára az általuk vállalt teljesítési határidőt figyelembe véve. Ez már egy olyan összehasonlítási alapot képezett az ajánlatkérő részére, amely alapján a vizsgált képlet szerint az arányos pontszámokat az ajánlati vállalásokra tekintettel meg tudta állapítani. Az ajánlatkérő ilyen értelmű értékelése tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint nem volt jogsértő.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy az ajánlatok értékeléséről készített, a Kbt. 5. számú mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően került az összegzés elkészítésre. Az összegzésben e részszempontra vonatkoztatva is minden ajánlattevőre külön-külön megjelölte az ajánlati vállalások tartalmát, a részszempont tartalmát és az értékelés módszerét az ajánlatkérő. További részletes indokolását a részszempont értékelésénél a törvény nem teszi kötelezővé.
A teljesítési határidő és a helyi munkavállalók foglalkoztatása részszempont értékelésével összefüggésben a Döntőbizottság álláspontja az volt, hogy az ajánlatkérőnek jogában van meghatározni azt, hogy számára mely bírálati szempontnak ad nagyobb hangsúlyt, melyeket kívánja jobban preferálni a bírálati szempontok súlyozásán belül. Jelen esetben az ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződött ahhoz, hogy a helyi munkavállalók foglalkoztatását a térség munkaerő foglalkoztatási gondjainak enyhítése érdekében a súlyszám meghatározásával előnyben kívánja részesíteni pl. a vállalt teljesítési határidő, mint másik részszempont súlyszámához mérten. Az ajánlatkérőnek jelentős érdeke fűződött ahhoz, hogy a beruházás időtartama alatt – amelynek véghatárideje 2002. augusztus 30-a volt – minél hosszabb ideig alkalmazott és minél nagyobb helyi foglalkoztatotti létszámmal valósítsa meg az ajánlattevő az építési beruházást. Az ajánlattevők már az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok és azok súlyszámaira is figyelemmel következtetni tudtak arra, hogy a helyi munkavállalók foglalkoztatása az értékelési részszempontok körében jelentős súlyszámú értékelési szempont, amely az ajánlatkérő igényét határozza meg a térség munkaerő gondjainak csökkentésére. Egyébként a minél nagyobb számú helyi munkaerő foglalkoztatás egyrészt nem csak a teljesítési határidő, hanem az ajánlati árra és az egyéb szerződéses feltételek vállalására is kihatással van, mégpedig azért, mert minél nagyobb az élő munkaerő a beruházás megvalósításának százalékában, annál költségesebb és esetlegesen magasabb ajánlati ár vállalást jelenthet az ajánlattevőknél.
A nyertes ajánlattevő ajánlatának módosítására – a kérelmező álláspontjával ellentétben – a Döntőbizottság álláspontja szerint nem került sor. Az előminősítési szakaszban a KÉSZ Kft. 290 és 319 fő közötti létszámot határozott meg a részvételi jelentkezésében, míg a D.206/10/2001. sz. jogorvoslati eljárásban megtartott tárgyaláson nyilatkozott, hogy 230-240 fő az a létszám, amit a jelen közbeszerzés tárgyával kapcsolatban figyelembe lehet venni havonta. Az újraértékelés során felvetődött ajánlatkérői kérdésre a havi bontásban 48 és 210 fő között +10, 12 fő irányító személyzetet határozott meg az ajánlattevő és megerősítette az ajánlatában azt is, hogy 100%-ban szegedi munkavállalókat alkalmaz. Ezek a számadatok a Döntőbizottság álláspontja szerint nem ellentmondásosak, megfelelnek a havi bontás végösszegében megállapított 2130 főnek. A KÉSZ Kft. pénzügyi és műszaki ütemtervének figyelembevételével állapította meg a helyi munkaerő foglalkoztatottak havi létszámát, amely arányosnak és reálisnak tekintendő az ütemtervben foglaltaknak és a teljesítési határidő függvényében.
Fentekre figyelemmel a Döntőbizottság az ajánlatkérőnek a helyi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó döntését jogszerűnek találta az értékelés körében, így a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörében a kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, mivel nem került sor az ajánlatkérő terhére jogsértés megállapítása, azaz a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának az alkalmazására.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 18.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
