KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5963)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.215/17/2001.
Tárgy: a SZENZOR Kft. kérelmező jogorvoslati kérelme az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a dr. Vejkey Imre ügyvéd (1022 Budapest, Eszter u. 10/B.) által képviselt SZENZOR Számítóközpont Kft. (1134 Budapest, Dévai u. 14., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13., képv.: dr. Miskei Tamás jogtanácsos, a továbbiakban: ajánlatkérő) "EAS TAR-rendszerben számlázott fogyasztók számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. január 31. napján nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek ajánlati felhívása a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 5. számában jelent meg.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát az alábbiak szerint határozta meg az ajánlati felhívásban:
A beszerzés tárgya és mennyisége: EAS TAR-rendszerben számlázott fogyasztók számláinak előállítása, borítékolása és kézbesítése az alábbi kritériumoknak megfelelően. Az ajánlati felhívásban a kézbesítésre vonatkozó előírás az alábbiakat tartalmazta:
Kézbesítés:
– Kézbesítés számlalevél 620 000 db/hó
– Kézbesítés tértivevényes felszólító levél 16 000 db/hó
Ajánlatkérő a felhívás 2. b) pontjában meghatározta, hogy szolgáltatási szerződésre kér ajánlatot ajánlattevőktől.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt nem készített.
Ajánlattételi határidőre, 2001. március 13. napjára kérelmező, a Magyar Posta Rt., az ISC Hungaria Informatikai Kft., az Állami Nyomda Rt., a Drescher Magyarország Kft., a Szocioprodukt Kft. nyújtott be ajánlatot.
Kérelmező 2001. április 5. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogsértés tényének megállapítása mellett a Magyar Posta Rt. ajánlattevőt zárja ki az eljárásból, valamint kötelezze ajánlatkérőt az eljárással felmerült költségek viselésére.
Álláspontja szerint sérti a Kbt. alapelvei között megfogalmazott esélyegyenlőség elvét, versenysemlegesség elvét a Magyar Posta ajánlattevőként való részvétele az eljárásban, azért, mert az a beszerzés tárgyát képező kézbesítés vonatkozásában kizárólagos joggal rendelkezik. Előadta, hogy az alapelvek sérülését támasztja alá az a tény, hogy a Magyar Posta Rt. ajánlatában a hatósági árnál alacsonyabb árajánlatot tett a kézbesítésre vonatkozóan, és mivel a többi pályázó a hatósági ár alá nem tud menni, így ezzel sérül a verseny tisztasága. Ezen túl az esélyegyenlőség sérelmét jelenti álláspontja szerint, hogy a Magyar Posta Rt. csak akkor nyújtja az ajánlata szerint a kedvezőbb díjat, ha az egész tevékenységet vele végezteti el ajánlatkérő.
Ajánlatkérő észrevételében az alaptalan kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint nem sérti a törvényben megfogalmazott eljárási alapelveket, az, hogy a Magyar Posta Rt. ajánlattevőként vesz részt az eljárásban. A közbeszerzési eljárás tárgyává tett feladat csak egy részét képezi a kézbesítés, amely tekintetében ugyan a Magyar Posta Rt. kizárólagos jogosítvánnyal rendelkezik, azonban a beszerzés tárgyának egésze tekintetben a kizárólagosság nem áll fenn, így részvétele az eljárásban nem jár a kérelmező által hivatkozott alapelvek sérelmével.
Egyéb érdekeltek részéről a Magyar Posta Rt. észrevételében kérte, hogy a Döntőbizottság a kérelmező kérelmét utasítsa el, annak megalapozatlansága okán. Előadta, hogy ajánlatkérő felhívása nem sérti az esélyegyenlőséget, továbbá annak megítélése, hogy a Magyar Posta Rt. magatartásával korlátozza-e a piaci versenyt, akkor amikor a hatósági árnál alacsonyabb kézbesítési díjat ajánlott meg, nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe.
Előadta továbbá, hogy kérelmező hivatkozása a hatósági árra nem pontos. A belföldi postai szolgáltatások legmagasabb hatósági díjáról szóló 35/1997. (XII. 21.) KVHM rendelet ugyanis nem rögzített árat, hanem "legmagasabb" hatósági árat rögzíti, ami azt jelenti, hogy a közszolgáltató Magyar Posta Rt. jogosult ügyfelei részére díjkedvezményeket biztosítani. A kedvezmények biztosítására vonatkozó szabályokat a Magyar Posta Rt. Üzletszabályzata tartalmazza.
A kedvezmények igénybevételére egyedi szerződések kötése útján kerül sor, amely alapján a kedvezményeket igénybevételére bárkinek joga van, így ettől kérelmező, s egyéb ajánlattevők sincsenek elzárva. Ezek alapján álláspontja szerint nem valós kérelmező arra történő hivatkozása, hogy a közszolgáltatón kívül más ajánlattevő nem tud a hatósági ár alá menni. Egyéb érdekelt a tárgyaláson előadta, hogy a díjkedvezmény nyújtását és annak mértékét a postára adandó küldemények mennyisége határozza meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint:
A Kbt. 24. § (2) bekezdése alapelvként rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Döntőbizottságnak jelen eljárásban azt kellett megvizsgálnia, hogy azzal, hogy a Magyar Posta Rt. – s egyben a beszerzés egy részére vonatkozásában közszolgáltató – ajánlattevőként részt vett a közbeszerzési eljárásban eredményezte-e a az ajánlattevők közötti esélyegyenlőség elvének sérelmét.
Az esélyegyenlőség alapelvei a törvény olyan konkrét szabályaiban jut kifejezésre, mint a Kbt. 33. § (1) bekezdése, amely kimondja, hogy az ajánlati felhívás tartalmát úgy kell meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tudjanak tenni, valamint a Kbt. 40. § (5) bekezdése, amelynek rendelkezése szerint ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza.
Ajánlatkérő az esélyegyenlőséget azáltal sértené meg, ha ajánlati felhívásában olyan feltételeket határozna meg, amelyek egyrészt konkrétan sértik egyes törvényben megfogalmazott eljárási szabályokat, másrészt az az előírt feltételek eredményeképpen egyes – a beszerzés alapján megkötendő szerződés teljesítésére képes – ajánlattevők ajánlatot nem tudnának tenni, illetve ajánlattétel esetén jelentős hátrányba kerülnének.
Ajánlatkérő a jelen jogorvoslati eljárás tárgyát képező beszerzés tárgyaként olyan komplex feladatot határozott meg, amelynek részét képezi egy közszolgáltató által elvégzendő feladat is, az előállított és borítékolt fogyasztói számlák kézbesítése.
Önmagában a kézbesítés, mint közszolgáltató tevékenység ajánlatkérő által a közbeszerzés tárgya részeként való meghatározása nem jár az esélyegyenlőség sérelmével, hiszen sem ajánlatkérő felhívásában, sem a Kbt.-ben, illetve egyéb jogszabályban nincs olyan rendelkezés, amely kizárná, hogy a közszolgáltató a szerződés teljesítésébe bevonásra kerülhessen, ami azt jelenti, hogy az ajánlattétel lehetőségéből nincs kizárva egy olyan ajánlattevő sem, aki a képes a beszerzés tárgyaként meghatározott – kézbesítésen kívüli – feladat ellátására.
Mivel ajánlatkérő egy komplex feladat ellátására írta ki a közbeszerzési eljárást, amelynek csak egy része a közszolgáltató tevékenység, nem zárható ki az ajánlattételből – éppen az esélyegyenlőség elvének betartása okán – a közszolgáltató sem, ha a beszerzés tárgyával kapcsolatos tevékenységet végez és annak komplex teljesítésére – a közszolgáltatói tevékenységen túl – képes.
A fentiek alapján megállapítható, hogy önmagában a beszerzés tárgyának meghatározásával, és azzal, hogy a Magyar Posta Rt. részére biztosította, hogy ajánlatevőként részt vegyen az eljárásban ajánlatkérő nem sértette meg az esélyegyenlőség elvét.
Ezt követően konkrétan megvizsgálta a Döntőbizottság, hogy az egyes ajánlattevők és a közszolgáltató viszonyában a kézbesítésre vonatkozó ajánlattétel során a sérült-e az esélyegyenlőség elve, illetve ajánlattevők egyenlő eséllyel tehettek-e ajánlatot e vonatkozásban.
Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII tv. felhatalmazása alapján a 35/1997. (XII. 21.) KHVM rendelet a belföldi postai szolgáltatás legmagasabb árát határozza meg, amely azt jelenti, hogy hatósági ár megállapítása esetén a megállapított legmagasabb árnál magasabb árat érvényesen kikötni nem lehet (árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII tv. 12. §). Az megállapított legmagasabb ártól azonban lefele történő eltérés felek közötti megállapodás alapján megengedett. A fentiekkel összhangban szabályozza a Magyar Posta Rt. Üzletszabályzata 5.3. pontjában a díjkedvezmény nyújtásának feltételeit, mely szerint a Posta a Postai Díjszabásban foglaltaknál kedvezőbb díjfizetési módot és kedvezményes szolgáltatási díjat biztosít azon ügyfeleknek, akik (amelyek) rendszeresen, nagyobb mennyiségű küldeményt adnak fel a Posta által meghatározott mindenkori feltételek teljesítésével, külön szerződés alapján.
A fent idézett jogszabályhelyek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy a megállapított hatósági árnál kedvezőbb árakat nem kizárólag a közszolgáltató tud nyújtani, hiszen ez a lehetőség a jelenlegi jogi szabályozás értelmében adva van bárki részére, aki nagyobb mennyiségű küldeményt kíván feladni erre vonatkozó külön megállapodás alapján, így az esélyegyenlőség sérelme nem állapítható meg, még akkor sem, ha a kedvezmény igénybevételére a közszolgáltatóval kötött szerződés alapján jogosult. A közszolgáltató a kedvezmény nyújtását a feladni kívánt küldemény mennyiségétől teszi függővé és nem az azt igénybe vevő személyétől.
Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy a közszolgáltató a monopolhelyzetével visszaél-e a díjkedvezmények nyújtása során és ezáltal kíván kedvezőbb piaci helyzetbe kerülni nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe.
A fentiek alapján a Döntőbizottság nem látta megalapozottnak, hogy a vizsgálat tárgyát képező közbeszerzési eljárásban a Magyar Posta Rt., mint a kézbesítés tekintetében közszolgáltató ajánlattevőként való részvételével sérülne a Kbt. alapelvek között megfogalmazott esélyegyenlőség.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 15.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
