KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (5964)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.344/12/2001.
Tárgy: a Műszertechnika Rendszerház Kft. jogorvoslati kérelme a Clean Sound Rt. ellen hamis adatszolgáltatás miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Műszertechnika Rendszerház Kft. (1107 Budapest, Szállás u. 21., a továbbiakban: kérelmező) kérelmét, melyet Clean Sound Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Rt. (1146 Budapest, Kacsóh P. u. 5., képviseli: dr. Orosz Miklós ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 15/A., a továbbiakban: kérelmezett) ellen hamis adatszolgáltatás miatt nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága 2001. február 21-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítőben analóg másoló- és sokszorosító berendezések szállítása és kapcsolódó szolgáltatások teljesítése tárgyában (0908/2001).
A Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága lehetőséget biztosított arra, hogy a nyolc részre bontott beszerzésben részajánlat megengedett mind a nyolc tételre külön-külön.
A részvételi felhívás 8. pontja tartalmazta azokat az adatokat és tényeket, melyeket ajánlatkérő elvárt a résztvevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására.
Az ajánlati felhívás 8.1. b) pontja a részvételre jelentkező előző 3 évi, a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalmáról szóló nyilatkozatot kért évenkénti bontásban, mint a pénzügyi, gazdasági alkalmasság igazolására kért egyik adatot.
Az ajánlati felhívás 9. b) pontja határozta meg a jelentkezőknek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontjait. Ezek között azt is előírta, hogy az a részvételre jelentkező alkalmatlan ajánlattételre, akinek a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalma az előző 3 év egyikében sem haladta meg a nettó 200 M Ft-ot.
A felhívás 13. pontjában azt is kikötötte, hogy az alkalmasság kérdéskörében a műszaki alkalmasság vonatkozásában közös ajánlattevőknek és az alvállalkozóknak együttesen kell igazolni az alkalmasság minősítéshez szükséges feltételeket.
A részvételre jelentkezési határidőig közös jelentkezést nyújtott be a Technotrade Informatika Rt., a RICOH Hungary Irodaszerek Kft., az Interelektronik Kft., az Infocopy Kereskedelmi Kft., valamint a Clean Sound Kereskedelmi, Szolgáltató és Tanácsadó Rt. (kérelmezett), mint Konzorcium.
Ajánlatkérő a felhívásában megjelölte azt is, hogy az eljárás második szakaszában három részvételi jelentkezővel kíván tárgyalni, keretszámként ezt jelölte meg.
A hat részvételre jelentkező közül ajánlatkérő senkit nem minősített ajánlattételre alkalmatlannak mind a nyolc tétel vonatkozásában.
Ajánlatkérő a fenti Konzorciumot az első és hetedik számú részteljesítésre kívánta ajánlattételre felhívni és részére meg is küldte az ajánlati felhívást.
A Konzorcium az ajánlati felhívás ellenére ajánlatát a két részteljesítésre nem nyújtotta be és egyben jogorvoslati eljárást kezdeményezett ajánlatkérő ellen, melyet a Döntőbizottság az időközben jogerőre emelkedett D.249/13/2001. számú határozatával elutasított 2001. május 16-án.
A fenti határozat tárgyát képező jogorvoslati eljárás során kérelmező a tárgyaláson jelezte, hogy a Konzorcium egyik tagjának, nevezetesen a kérelmezettnek az 1999. évi mérlegét a Cégbíróságtól sem tudta beszerezni, amire azért lett volna szüksége, mert álláspontja szerint a kérelmezett nem valós adatokat közölt a részvételi jelentkezése során. Még ugyanezen korábbi jogorvoslati eljárás keretében, illetve annak időtartama alatt a kérelmező kapcsolatba lépett a kérelmezett ügyvezetőjével és kérte a kérdéses 1999. évi mérleg átadását. A kérelmező és kérelmezett között keletkezett levélváltást követően kérelmező meghatalmazottja aláírással igazolta, hogy 2001. május 11-én átvette kérelmezett képviselőjétől a kért éves mérlegadatokat.
Kérelmező 2001. május 31-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a Konzorcium tagjai terhére megállapítani a hamis adatszolgáltatás tényét tekintettel arra, hogy a kérelmezett 1997–1998–1999. évek valamelyikében realizált, a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalmáról hamis adatot szolgáltatott, mert ismeretei szerint nevezett a kérdéses években egyszer sem érte el a nettó 200 M Ft-os éves árbevételt a közbeszerzés tárgyában. Kérelmét azzal indokolta, hogy amennyiben a Konzorcium tagjaként a kérelmezett valós adatokat közölt volna akkor a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága mint ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. b) pontja alapján alkalmatlannak minősítette volna a közös részvételi jelentkezőket a pénzügyi, gazdasági szempontok kapcsán.
Kérelmében arról is tájékoztatta a Döntőbizottságot, hogy 2001. május 31-én a Fővárosi Bíróság Cégbíróságánál törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújtott be, melyben kérte, hogy a Fővárosi Bíróság Cégbírósága kötelezze a kérelmezettet törvényes működésének helyreállítására, melynek keretében kötelezze az eddig le nem adott mérlegének benyújtására. Ennek elmulasztása esetén pedig a cég működését függessze fel.
Kérelmében indítványozta továbbá a kérelmezett terhére jogsértés megállapítását és a jogsértő közös részvételi jelentkezők legfeljebb 5 évre történő eltiltását a közbeszerzési eljárásoktól. Indítványozta azt is, hogy a Döntőbizottság szabjon ki bírságot a törvény szabályait megszegő közös részvételi jelentkezőkkel szemben, és egyben kötelezze őket az eljárási díj és a jogorvoslati eljárással kapcsolatban felmerült költségek viselésére is. A tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy 2001. május 11-én nem jutott el hozzá a kérelmezett által jelzett dokumentum, illetve mérlegadat és az annak Cégbíróságra történő megküldését tanúsító dokumentum sem.
Kérelmezett írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott, kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását elsődlegesen elkésettség, másodlagosan megalapozatlanság miatt. Elsődleges kérelmét arra alapozta, hogy a köztük és a kérelmező között folyó levelezést követően 2001. május 11-én a kérelmező képviselője átvette a levélben kért iratokat, nevezetesen az 1998. és 1999. évi mérlegek és az ehhez kapcsolódóan a Cégbírósághoz való beadást igazoló feladóvevények másolatát. Az átvétel dátuma egyértelműen megállapítható, hogy 2001. május 11-e volt, tehát nem helytálló kérelmező azon állítása, hogy a mérlegadatokat, amire kérelmüket alapozzák csak 2001. május 30-án ismerték meg.
Fentiekre tekintettel a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 79. § (7) bekezdése alapján kérelmezőnek a jogorvoslati kérelem benyújtására 2001. május 28-ig lett volna lehetősége, tehát a május 30-án benyújtott jogorvoslati kérelem elkésett. Előadta azt is, hogy a jelen ügyben releváns, azaz 1998., 1999. és 2000. évek adatai közül valószínű a Cégbíróság adminisztratív hibájából az 1999. évi nem volt megtalálható. Az 1998. évi mérleg fellelhető a Cégbíróságnál, míg a 2000. évi benyújtására – a jogszabályoknak megfelelően – csak később került sor. Álláspontja szerint a kérelmező által említett 1997. évi mérleg, illetve forgalmi adat nem képezte a jelentkezési felhívás részét.
Másodlagosan a megalapozatlanság miatt azért kérte elutasítani a kérelmet, mert a kérelmező által is hivatkozott részvételi felhívás 9. b) pontjának második bekezdése szerint akkor alkalmatlan ajánlattételre a részvételre jelentkező, ha "a közbeszerzés tárgyának megfelelő forgalma az előző 3 év egyikében sem haladta meg a nettó 200 M Ft-ot". E feltételnek a kérelmezett megfelelt, mert a kérelmező részére 2001. május 11-én eljuttatott iratokból, és a Döntőbizottság rendelkezésére álló iratokból is megállapítható, hogy e feltételeknek megfelelt, tehát a részvételi jelentkezése nem volt érvénytelen, illetve ajánlattételre alkalmatlan. Álláspontja szerint a kérelmező magatartása nem minősíthető jóhiszeműnek, hiszen beadványában tényeket hallgat el, illetőleg bizonyos kérdéseket a valóságnak nem megfelelően tüntet fel. Előadta azt is, hogy mivel kérelmező a kérelmezett jogsértő magatartását akként kifogásolta, hogy az kihatással van a vele egy konzorciumban szereplő többi cégre is, ezért úgy nyilatkozott, hogy sem kérelmezett, sem a vele kapcsolatban álló Konzorciumi tagok egyike sem sértette meg a vonatkozó Kbt. rendelkezést.
Az ügyben érdekelt felek sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elsődlegesen elkésett, másodlagosan megalapozatlan, ezért azt elutasította.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratokból kétséget kizáróan megállapította, hogy kérelmező képviselője, akinek meghatalmazását Lakatos István a kérelmező ügyvezetője írta alá, 2001. május 11-én átvette kérelmezettől azt az öt lapos iratmásolatot, melyben a kérelmezett tájékoztatja az iratok átadásáról, valamint az 1998. és 1999. évi egy-egy lapos eredmény-kimutatás másolatot, illetve ezek megküldését igazoló tértivevény másolatokat.
A Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmezőnek azt az állítását – mert az nem életszerű – hogy az írásos meghatalmazással megbízott képviselője aláírásával igazolta a kérdéses iratok átvételét (ez a Döntőbizottsághoz is becsatolásra, került a felek részéről), majd ezt követően csak 2001. május 30-án indította meg a kérelmező a jogorvoslati eljárást a Döntőbizottságnál arra hivatkozással, hogy a kérdéses iratok nincsenek a birtokában.
A Döntőbizottság azért nem látja életszerűnek a kérelmező irathiányra vonatkozó nyilatkozatát; mert ha a kérelmező meghatalmazottja az iratok nélkül tért volna vissza a kérelmezőhöz a kérdéses napon, akkor azonnal további intézkedéseket tehetett volna a vélt jogsértés miatt a kért iratmásolatok átadásának megtagadása címén. Ezt támasztja alá maga a kérelmező is akkor, amikor a kérelméhez becsatolta azon iratot, melyben kérelmezett 2001. május 11-én 9.16 órakor visszaigazolt fax-küldeményében arról értesíti kérelmezőt, hogy a kért adatokat 2001. május 11-én 13.00 órakor a rendelkezésére bocsátja, képviselője azt átveheti a kérelmezett budapesti címén. Ugyancsak a Döntőbizottság rendelkezésére áll egy olyan irat, melyben a kérelmezett képviselőjének aláírásával (kézírásával) az szerepel, hogy "átvettem 5 oldalt 2001. május 11-én" aláírás. Személyigazolvány számként az AS-096639 van feltüntetve szintén kézírással.
Fentiekből a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elkésett azért azt elsődlegesen ezen okra hivatkozva elutasította.
A Döntőbizottság megállapította azt is a rendelkezésre álló iratok és részvételi jelentkezések vizsgálata során, hogy a Konzorcium minden egyes tagja olyan iratokat csatolt be a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására a korábbi ajánlatkérőhöz, melyben mindegyikük által csatolásra került olyan mérleginformáció, mely az ajánlatkérő elvárásának megfelelően az utóbbi 3 év valamelyikében 200 M Ft-ot meghaladó nettó árbevételt tartalmaz. Ez a kérelmezettnél 1999-ben 207 M Ft-ot, míg 2000-ben a 212 M Ft-ot meghaladta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a fentiekre tekintettel irreleváns az, hogy a kérelmezett 1998. évi mérlegadata szerint az éves nettó árbevétele nem érte el a megkívánt 200 M Ft-ot, mert azt a további 2 évben meghaladta. Ehhez tartozóan azt is megállapította a Döntőbizottság a kérelmező által becsatolt nyilvános cégismertetőből, hogy a kérelmezett fő tevékenységi köre a fénymásolók forgalmazása és szervizelése, és emellett lett megjelölve további tevékenységként a fax, videó és audiotechnika, valamint a számítástechnikai berendezések forgalmazása is. Ebből nem következik tényszerűen az, hogy kérelmezett éves forgalmi adataiból nem lehetett a 200 M Ft feletti nettó árbevételnél a 200 M Ft-os "küszöb" elérhető.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 29.
Dr. Bíró László s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
