KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6143)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.446/8/2001.
Tárgy: Szegedi Orvosi Kamara jogorvoslati kérelme Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata ellen, közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Szegedi Orvosi Kamara (6720 Szeged, Tisza L. krt. 107. I. 101. képviseli: dr. Simon Sándor jogtanácsos, Szeged, Bérkert u. 52., továbbiakban: kérelmező) Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata (6720 Szeged, Széchenyi tér 10–11., képviseli: dr. Ádám Attila ügyvéd 6721 Szeged, Vadász u. 4/A, továbbiakban: kérelmezett) ellen közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt előterjesztett jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2000. június 16-án fogadta el az 517/2000. számú határozatát. Ebben döntött arról, hogy az önkormányzat fenntartásában lévő járó- és fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézményei fenntartását és a járó- és fekvőbeteg-szakellátás nyújtását egészségügyi vállalkozással kötendő szerződéssel kívánja biztosítani. Erre vonatkozóan ajánlati felhívást és dokumentációt készített, bírálóbizottságot állított fel. A kérelmezett "a tulajdonában lévő egészségügyi intézmények működtetésére és fenntartására" című ajánlati felhívását közzétette egyrészt a helyi, megyei sajtóban, másrészt az Egészségügyi Közlöny 2000. évi 14. számában.
A kérelmezett ajánlati felhívására több ajánlatot nyújtottak be. A kérelmezett közgyűlése 2000. november
27-én meghozott 1042. számú határozatában elfogadta, hogy a legjobb ajánlatot a Fuziomed Kft. tette. Ugyanakkor kinyilvánította, hogy további tárgyalásokat tart szükségesnek vele. Egyben felhatalmazta a Fuziomed Kft.-t, hogy a saját költségén elvégezze az egészségügyi intézményrendszer átvilágítását, az erre vonatkozó szerződést meg is kötötték.
Az átvilágítást követően a kérelmezett közgyűlése 2001. június 15-én elfogadta az 501. számú határozatát. Ebben kinyilvánította, hogy a Fuziomed Kft. ajánlatát alkalmasnak tartja további tárgyalásra és felhatalmazta a polgármestert, hogy a részletes szerződéses feltételek kidolgozásáról folytasson további egyeztetéseket, az erre vonatkozó határidőt a 2001. októberi közgyűlés időpontjában jelölték meg.
Kérelmező az eljárás során több alkalommal tájékoztatta kérelmezettet észrevételeiről, kifogásairól, álláspontjáról. Így többek között a 2000. május 19-én tartott orvosfórumon, a 2000. június 16-i, illetve november 20-i keltezésű levelében. A kérelmező a 2001. március 13-i keltezésű levelében egyéb aggályai mellett, a 2. pontban kifejtette, hogy álláspontja szerint a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) hatálya alá tartozik a járó- és fekvőbeteg-szakellátás működtetésének egészségügyi szolgáltató részére történő átadása, ezért nem mellőzhető a közbeszerzési eljárás lefolytatása.
A kérelmező 2001. július 5-én adta postára a jogorvoslati kérelmét, amely július 6-án érkezett meg a Döntőbizottságra.
Kérte, hogy a Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapítsa meg, hogy kérelmezett jogtalanul mellőzte a közbeszerzési eljárást és a Kbt. 88. §
(1) bekezdés b) pontja alapján hívja fel a törvény szabályainak megfelelő eljárásra.
Írásbeli kérelmét kiegészítve a tárgyaláson előadta, hogy a kérelmező a Magyar Orvosi Kamara területi, jogi személyiséggel rendelkező szerve. Mint szakmai érdekképviseleti szerv többek között véleményezési jogot gyakorolhat. Álláspontja szerint Szeged városának egészségügyi intézményhálózatára vonatkozó ilyen nagy súlyú döntéshozatali eljárás a jogos érdekét érinti, ezért jogosult volt a jogorvoslati kérelem benyújtására.
A jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan akként nyilatkozott, hogy ugyan már hosszabb ideje megindult ez az eljárás, azonban egyrészt nem rendelkezett megfelelő és pontos információval, másrészt egészen a 2001. június 15-i közgyűlési határozat meghozataláig bízott abban, hogy az eljárás szabályos, jogszerű mederben folytatódik majd. Ezt a közgyűlési határozatot kézbesítették részére 2001. június 28-án és az ettől számított 15 napon belül nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Kérelme benyújtásával meg akarta előzni, hogy kérelmezett a 2001 októberében tartandó közgyűlésén végleges döntést hozzon.
Kérelmező – tárgyaláson pontosított – álláspontja szerint kérelmezett eljárása a Kbt. hatálya alá tartozik, mert egészségügyi szolgáltatás megrendelésére vonatkozik. Ez a komplett szerződéses jogviszonyok áttekintése alapján állapítható meg. A kérelmezett azon döntése minősül szolgáltatás megrendelésének, amellyel vállalkozásba adja a tulajdonában levő intézmények működtetésének és fenntartásának jogát. Ez teszi lehetővé, hogy később a vállalkozó, már mint fenntartó és működtető az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral (továbbiakban OEP) megkösse a finanszírozási megállapodásokat. Az egészségbiztosítási alap pénzforrásai pedig álláspontja szerint a Kbt. 1. § a) és d) pontja alapján a közbeszerzési eljárás keretében, illetve eredményeként használhatóak fel. Hivatkozott arra is, hogy nincs olyan jogszabályi előírás – többek között a Kbt. 6. § i) pontja és a 9. § (2) bekezdés a) sem –, amely lehetővé tenné a közbeszerzési eljárás lefolytatásának mellőzését.
Fenntartotta jogorvoslati kérelmének azon részét is, hogy a Kbt. hatálya alá tartozik majd, ha a későbbiekben a Fuziomed Kft. és a kérelmezett által alapított társaság – a majd megalakítandó egyszemélyes közhasznú társaság közreműködésével – az egészségügyi szolgáltatáson túlmenő, de az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen szolgáltatásokat (pl. élelmezés, mosatás, informatika) rendel meg.
Kérelmezett a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Nyilatkozata szerint tisztázandó, hogy kérelmező mennyiben rendelkezik ügyfélképességgel a jogorvoslati kérelem benyújtására.
Álláspontja szerint a kérelmező már sokkal korábban megállapíthatta, hogy kérelmezett nem közbeszerzési eljárás keretében adja át az egészségügyi intézményei működtetői és részben fenntartói jogait. Az ajánlati felhívás még 2000 nyarán nyilvánosan közzétételre került, az ajánlati dokumentáció megvásárolható volt, amelyek alapján ajánlatokat is benyújtottak. A kérelmező számos levele, illetve helyi sajtóban tett megnyilatkozásai – amelyben a közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiányát is kifogásolta – bizonyítják, hogy jóval jogorvoslati kérelme előterjesztése előtt megtörtént már a tudomásszerzése.
Előadta, hogy kérelmezettnek, az egészségügyi intézményei működtetési és részben fenntartói jogának vállalkozásba adása nem tartozik a Kbt. hatálya alá, mert az nem árubeszerzés, nem építési beruházás és nem szolgáltatás megrendelése. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kérelmezettet ellenérték-fizetési kötelezettség nem terheli.
Álláspontja szerint a kérelmezett a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1), (2) és (4) bekezdése alapján, valamint az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996. évi LXIII. tv. 2. §-a alapján jogszerűen döntött a vállalkozásba adásról és eljárása, ajánlati felhívása is jogszerű. Ezen hivatkozott jogszabályhelyek értelmében kérelmezett állami alapfeladatként köteles gondoskodni az egészségügyi alapellátásról, ezen túlmenően pedig önként vállalt feladatként (a lakosság igényei és az önkormányzat anyagi lehetőségei függvényében) gondoskodhat a szélesebb körű egészségügyi szakellátás biztosításáról. Azt azonban már maga a kérelmezett határozhatja meg, hogy ezen kötelezettségeit – mind a kötelezőt, mind az önként vállaltat – milyen mértékben és milyen szervezeti formában látja el. A kérelmezett jelenleg sem közvetlenül, hanem fenntartóként, költségvetési intézmények, mint egészségügyi szolgáltatók útján biztosítja az egészségügyi alap- és szakellátást. A kérelmezett közgyűlése az 517/2000. (VI. 16.) határozatában úgy döntött, hogy az egészségügyi szakellátást nem költségvetési intézmények útján, hanem ellátási szerződés keretében, gazdálkodó szervezettel együttműködve kívánja biztosítani.
Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kérelmezett sem jelenleg, sem a vállalkozásba adást követően nem kerül az OEP-pal jogviszonyba. Az OEP az egészségügyi szolgáltatóval került és kerül jogviszonyba, tőlük vásárol egészségügyi szolgáltatást, a velük megkötött finanszírozási megállapodások szerint. A kérelmezett csupán az egészségügyi szolgáltatást nyújtó használatában lévő önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket gyakorolja. Álláspontja szerint idő előtti kérelmező jogorvoslati kérelmének azon része, amely a majd megalakítandó társaságok jövőbeni beszerzéseire vonatkozik, másrészt ebben az esetben szintén nem a kérelmező lesz a jogviszonyok alanya.
A Döntőbizottság elsődleges a kérelmező ügyfélképességét vizsgálta, jogosult-e jogorvoslati kérelem benyújtására.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint: "A kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy olyan egyéb érdekelt (továbbiakban kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti."
A Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására ha a Kbt. nem tartalmaz eltérő speciális szabályt az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi
IV. tv. (továbbiakban Áe.) rendelkezései az irányadóak.
Az Áe. vonatkozó 3. § (4) bekezdése szerint: "Ügyfél az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti."
A Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmező ügyfélképessége a konkrét ügyben megállapítható. A kérelmező egyrészt kifejezetten szakmai érdekképviseleti szerv, másrészt tevékenységét helyileg is itt végzi. A kérelmező nem egyedi döntést kifogásolt, hanem általános jelleggel az eljárás jogszerűségét kérdőjelezte meg. A kérelmezett eljárása arra az intézményhálózatra vonatkozik, amelyben kérelmező tagjai is a munkájukat végzik. Így elfogadható, hogy egyéb érdekeltként a jogos érdekét érinti és veszélyeztetheti, ha a kérelmezettnek az egészségügyi szakintézmény-hálózatra vonatkozó eljárása nem jogszerű vagy szakmailag nem megalapozott.
A Döntőbizottság másodlagosan azt vizsgálta, hogy kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt.-ben meghatározott jogvesztő határidőn belül nyújtotta-e, és az alábbi indokokra tekintettel megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint: "Az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon lehet kérelmezni vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár."
A Döntőbizottság nem fogadta el a kérelmező fentiekben ismertetett hivatkozását a tudomásszerzésre.
Ugyanis egyértelműen megállapítható, egyrészt a kérelmező az ajánlati felhívását nyilvánosságra hozta, szaklapban, az Egészségügyi Közlönyben már 2000 nyarán megjelentette, másrészt maga a kérelmező többször – többek között a fentiekben megjelölt 2001. március 13-i levelében – jóval korábbi időpontban kifogásolta a közbeszerzési eljárás lefolytatásának elmaradását.
A kérelmezett ajánlati felhívásában, dokumentációjában pontosan meghatározta eljárása tárgyát, eljárása lefolytatásának menetét. A nyilvánosan közzétett ajánlati felhívásból kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmezett nem folytat le közbeszerzési eljárást. Így a Döntőbizottság a tudomásszerzésnek az ajánlati felhívás nyilvános közzétételének időpontját fogadta el. Ennek alapján Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme a Kbt. 79. § (7) bekezdése alapján elkésett, mert azt a jogvesztő határidő letelte után nyújtották be.
A Döntőbizottság álláspontja szerint időelőttiség miatt – meg nem alakított társaság még nem végez tevékenységet, így a Kbt. alkalmazásának szükségessége, illetve helyessége nem vizsgálható – alaptalan a kérelmezőnek jogorvoslati kérelmének a később alakítandó társaságok beszerzéseire vonatkozó része.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy a Kbt. 2. § (1) bekezdése értelmében a közbeszerzés tárgyi hatálya alá – egyéb kötelező feltételek megléte esetén – az árubeszerzés, az építési beruházás és a szolgáltatás megrendelése tartozik.
A konkrét esetben pedig kérelmezett eljárása a tulajdonában lévő szakellátó intézménye fenntartói és működtetési jogának vállalkozásra átruházásra vonatkozott, amely nem tartozik a Kbt. tárgyi hatálya alá. A kérelmezett ezen tulajdonára vonatkozó döntési hatásköréről az önkormányzati, illetve az egészségügyi jogszabályok rendelkeznek. Ezek a jogszabályok határozzák meg a követelményeket is, amelyeket figyelembe kell ilyen eljárás során venni, illetve rendelkeznek az érdekérvényesítés és a jogorvoslat lehetséges módjáról.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva fentiekben megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme részben elkésett, részben alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. július 26.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
