KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6176)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.394/16/2001.

Tárgy: a Sempermed Magyarország Kft. jogorvoslati kérelme a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Sempermed Magyarország Kft. (1025 Budapest, Józsefhegyi út 2830., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága (1055 Budapest, Kossuth tér 24., a továbbiakban: ajánlatkérő) "orvosi vizsgálókesztyűk és steril sebészeti kesztyűk szállítása 1. részteljesítése körében a latex anyagú sima vagy enyhén texturált felületű göngyölt kialakítású vizsgáló kesztyűk és az 5. részteljesítése körében a latex anyagú steril, göngyölt kialakítású sebészeti kesztyűk beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy az 1. és az 5. részteljesítés körében ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 88. § (6) bekezdését, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését az 1. és az 5. részteljesítés vonatkozásában megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő 2001. január 3-án a Közbeszerzési Értesítő 1. számában részvételi felhívást tett közzé tárgyalásos, gyorsított közbeszerzési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya orvosi vizsgálókesztyűk és steril sebészeti kesztyűk beszerzése volt. A részvételi felhívás módosítása 2001. január 10-én történt meg.
Az eljárásfajta választásának indoka az volt, hogy a korábban indított közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja alapján eredménytelen lett, a közbeszerzés tárgyára vonatkozó feltételek nem változtak.
Ajánlatkérő hat részteljesítést határozott meg, ezek között a részvételi felhívás 3. a) potjában 1. részteljesítésként 30 495 000 darab latex anyagú, sima vagy enyhén texturált felületű, göngyölt kialakítású vizsgálókesztyű, az 5. részteljesítésként 5 250 000 pár latex anyagú steril, göngyölt kialakítású sebészeti kesztyű szerepelt.
A részvételi felhívás 3. c) és d) pont alapján részajánlatot lehetett tenni a 3. a) pont szerinti részteljesítésekre. A részteljesítések tovább nem bonthatók.
Az ajánlatkérő által meghívni kívánt ajánlattevők keretszáma hat volt.
A részvételi jelentkezési határidőben 2001. január 15-ig az 1. és az 5. részteljesítésre hét cég nyújtott be részvételi jelentkezést: Reisinger és Reményi Kft., Hartmann-Rico Kft., Premier G. Med Kft., Hungaromedical Rt., Afamia Trade Kft., Sempermed Kft. és a kérelmező. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket elbírálta, és 2001. január 31-én eredményt hirdetett. Az 1. és az 5. részteljesítés körében az Afamia Trade Kft., kivételével valamennyi részvételre jelentkezőt felhívta ajánlattételre, átadta részükre az ajánlati felhívást és a dokumentációt.
A dokumentáció III. részében az ajánlat tartalma és formája (útmutató az ajánlat elkészítéséhez) című részében ajánlatkérő előírta, hogy a műszaki tartalom és az egyéb szempontok értékeléséhez az ajánlattevőknek adatlapokat kell kitölteniük. A műszaki tartalom értékeléséhez készített adatlapon mind a vizsgálókesztyűk, mind a sebészeti kesztyűk vonatkozásában 4. sorszám alatti műszaki tényezőként szerepeltette ajánlatkérő a szárhosszt, amelyre vonatkozóan kérte az "S" és az "M", illetve 6,5 és 8 méretű kesztyű paramétereinek centiméterben történő megadását. Előírta ajánlatkérő, hogy az adatlapon közölt adatok valóságtartalmát az erre vonatkozó dokumentumoknak az ajánlatban történő csatolásával kell igazolni, és az adatlapon meg kellett jelölni a hivatkozott dokumentumoknak az ajánlatban lévő oldalszámát. Szerepelt az is az adatlapon, hogy a valótlan adatközlés a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.
Az adatlapok kitöltési útmutatójában a 4. ponthoz előírta ajánlatkérő, hogy a szárhossznál a vizsgálókesztyű esetén az "S" és "M" méretek szárhosszát, sebészeti kesztyű esetében pedig a 6,5 és 8-as méretű kesztyű szárhoszszát kell megadni.
Az ajánlati dokumentáció IV. "A tárgyalás menete" című részében ismertette ajánlatkérő az általa figyelembe vett értékelési szempontokat: a műszaki és egyéb tényezőket és az árat. A műszaki tényezők között 3. sorszám alatt mind a vizsgálókesztyűk, mind a sebészeti kesztyűk esetében a szárhosszméret szerepelt, amelynek a súlyszáma öt volt. Az ehhez fűzött magyarázatban közölte ajánlatkérő, hogy előnyös a minél hosszabb szárhossz. Valamennyi felsorolt értékelési tényezőnél 1-től 10-ig terjedő pontozást határozott meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. c) pontjában meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani. A 9. d) pont szerint az értékelési részszempontok és azok súlyszámai a következők voltak:
Műszaki tartalom: 60. Ajánlati ár: 40
Az adható pontszámok valamennyi részszempont esetében 110-ig terjedtek.
Az ajánlatok bontására 2001. február 16-án került
sor. Az 1. részteljesítésre Hartmann-Rico Kft., Premier
G. Med Kft., Reisinger és Reményi Kft. és kérelmező, az

5. részteljesítésre a Hartmann-Rico Kft., Premier G. Med Kft., Reisinger és Reményi Kft., az OMKER Rt. és a kérelmező nyújtottak be ajánlatot.
Ajánlatkérő 2001. február 21-ig hiánypótlási lehetőséget is biztosított, majd a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján pontosításokat is kért az ajánlattevőktől. Az első tárgyalásra 2001. február 21-én, a másodikra 2001. március 1-jén került sor mindkét részteljesítés esetében. A második tárgyaláson az 5. részteljesítés esetében az összes ajánlattevő ajánlata vonatkozásában, az 1. részteljesítés esetében a Hartmann-Rico Kft., a Premier G. Med Kft., a Sempermed Kft. ajánlatáról ajánlatkérő megállapította, hogy a benyújtott ajánlatok érvényesek. A tárgyaláson az ajánlattevők módosíthatták ajánlatukat. Ezt követően ajánlatkérő elbírálta az ajánlatokat és 2001. március 14-én eredményt hirdetett. Az 1. részteljesítés körében a nyertes ajánlattevő a Hartmann Rico Kft., az 5. részteljesítés körében az OMKER Rt. lett, az 5. részteljesítés körében nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett.
A Sempermed Kft. 2001. március 19-én az 5. részteljesítésre vonatkozóan jogorovoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés mégállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
A Döntőbizottság a D.159/12/2001. számú határozatával a kérelemnek részben helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés
d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és az
59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 5. részteljesítésre vonatkozóan megsemmisítette. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Premier G. Med Kft. 2001. március 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz az 1. és az 5. részteljesítésre vonatkozóan, amelyben kérte a közbeszerzési eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére.
A Döntőbizottság a D.165/12/2001. számú határozatával a kérelemnek részben helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette az 1. részteljesítés körében a Kbt. 55. § (6) bekezdését, az 5. részteljesítés körében a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését az 1. és az 5. részteljesítésre vonatkozóan megsemmisítette. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasította.
Ajánlatkérő 2001. május 17-én vette át a D.159/12/2001. számú és a D.165/12/2001. számú határozatokat.
Ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésében biztosított lehetőséggel élve, úgy döntött, hogy újra értékeli az ajánlatokat. Erről 2001. június 8-án tájékoztatta az ajánlattevőket, majd 2001. június 13-án értesítést küldött az eredményhirdetés időpontjáról.
Az eredmény kihirdetésére 2001. június 18-án került sor. Az 1. és az 5. részteljesítésben is a nyertes ajánlattevő a Premier G. Med Kft. lett, az 5. részteljesítésben kérelmező a nyertest követő legkedvezőbb ajánlattevőként került kihirdetésre.
Az összegezésben az 1. és az 5. részteljesítés esetében is a műszaki tartalom értékelési részszemponton belül a műszaki tényezők értékelése során a szárhosszra vonatkozó pontszámok megállapításával kapcsolatban ajánlatkérő azt rögzítette, hogy az ajánlattevők közül volt, aki helyesen a kért szárhosszértékre nyilatkozott és volt, aki helytelenül kesztyűhosszban adta meg az értéket.
A nem megfelelő adatot szolgáltató ajánlattevők erre az értékelési szempontra egy pontot, a megfelelő, így a legjobb adatot szolgáltató ajánlattevő pedig tíz pontot kapott.
A kérelmező mindkét részteljesítésben egy pontot kapott a szárhossz értékelése során.
Kérelmező 2001. június 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyet a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson kiegészített és pontosított. Kérelmében kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérőnek a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viselésére való kötelezését, az 1. és az 5. részteljesítésre vonatkozó eljárást lezáró döntés megsemmisítését. Ideiglenes intézkedésként kérte a két részteljesítésre vonatkozó eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltását.
Elsődlegesen azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésében meghatározott határidőn túl, 2001. június 18-án hirdette ki e két részteljesítés eredményét. Előadta, hogy ajánlatkérő 2001. június 13-án kelt levelében hívta meg az ajánlattevőket 2001. június 18-i eredményhirdetésre. Megítélése szerint ajánlatkérő legalább 11 nappal lépte túl a Kbt.-ben meghatározott határidőt, tekintettel arra, hogy a végrehajthatóságot a korábban kelt határozat meghozatalának időpontjától, 2001. május 3-tól kell számolni. Ezt az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseire alapította.
A jogsértésről történő tudomásszerzés időpontjaként 2001. június 14-ét jelölte meg, amikor írásban értesült az újra értékelésről.
Kérelme indokául előadta továbbá, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 57. § (1) bekezdését és az 55. § (6) bekezdését is. Hivatakozott arra, hogy ajánlatkérő a dokumentációban, a műszaki tényezők között 5 súlyszámmal a szárhossz mutatót adta meg. Nem határozta meg, hogy ezt milyen módon értékeli. Az összegezés szerint a szárhosszt csak egy ajánlattevő adta meg az ajánlatkérő által elvárt módon, a többi ajánlattevő csak egy pontot kapott, mivel nem megfelelő módon szolgáltatott adatot. Az ajánlati felhívás, dokumentáció nem tartalmazott eltérést a szabványtól, ezért feltételezték, hogy a szabvány szerint kell megadni a szárhosszt, ajánlatukban ez így szerepelt. Sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem kért felvilágosítást, miután észlelte, hogy az ajánlattevők nem a szárhosszt, hanem a kesztyűhosszt adták meg.
Ajánlatkérő észrevételében kérte az alaptalan kérelem elutasítását. Ennek ellenére indítványozta, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az 1. és az 5. részteljesítésre vonatkozó eljárást lezáró döntést, mivel elismerte, hogy nem megfelelően értékelte az ajánlatokat, tekintettel arra, hogy érvénytelen ajánlatokat bírált el.
Előadta, hogy a Döntőbizottság D.159/12/2001. számú és a D. 165/12/2001. számú határozatait 2001. május 17-én kapták meg. A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti határidő így 2001. június 16-án járt le. Ez a nap azonban szombati nap volt. A Kbt. a határidők számítására vonatkozóan előírásokat nem tartalmaz, ezért az Áe. rendelkezései az irányadók. Hivatkozott az Áe. azon rendelkezésére, amely szerint ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a közigazgatási szervnél a munka szünetel, a határidő a legközelebbi munkanapon jár le. Erre figyelemmel ajánlatkérő a számára nyitva álló határidőben hozta meg a döntését.
Előadta, hogy kérelmező nem a szárhosszra, hanem a kesztyű teljes hosszára vonatkozó adatot közölte az ajánlatában. Mivel kérelmező nem megfelelően nyilatkozott, ezért ajánlatkérő egy pontot adott, tekintettel arra, hogy ennél a szempontnál nem volt adata.
Az 1. és az 5. részteljesítés esetében a kérelmezőnél és a Premier G. Med Kft.-nél is az ajánlat a szárhossz vonatkozásában ellentmondásos. Lehetősége lett volna arra, hogy a Kbt. 57. § (1) bekezdése alapján felvilágosítást kérjen. Ez nem történt meg. Megítélése szerint a két ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mivel nem a szárhossz, hanem a kesztyűhossz megadása történt meg az ajánlatban.
A Premier G. Med Kft. észrevétele szerint ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti határidőben hozta meg a döntését. A szárhossz pontozását pedig helyesnek tartja, ezért kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Ajánlatkérő észrevételére vonatkozóan a szárhosszal kapcsolatban kifogásolta, hogy ajánlatkérő már kétszer bírálta el a szárhosszt, megindokolta, hogy miért adott egy pontot az ő ajánlatára, ezek után most veti fel, hogy érvénytelen az ajánlat. A szárhossz a gyártók körében nem használt fogalom, ezt azonosnak lehet tekinteni a kesztyűhosszal. Ez a két fogalom egyaránt azt jelöli, hogy az orvos alkarján meddig tart a kesztyű. A szárhosszra nincs szabvány. Mellékelte a termékmintát az ajánlatához, a minták egyértelműen alkalmasak a szárhossz közlésére is.
Az OMKER Rt. észrevételében egyetértett a kérelmezővel.
A Döntőbizottság a D.394/5/2001. számú, 2001. június 25-én kelt határozatában az 1. és az 5. részteljesítést lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem a Kbt. 88. § (6) bekezdése megsértésére és az ajánlatok értékelésére vonatkozóan alapos, a Kbt. 57. § (1) bekezdés megsértésére vonatkozóan alaptalan.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A Döntőbizottság megállapította a visszaérkezett tértivevények alapján, hogy ajánlatkérő mindkét határozatot 2001. május 17-én vette át.
Annak megállapításához, hogy ajánlatkérő a Kbt.-ben biztosított harminc napon belül hozta-e meg a döntését, meg kellett állapítani a határozatok végrehajthatósága időpontját.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására ha e törvény másként nem rendelkezik az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe 77. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv elsőfokú határozata jogerős és végrehajtható, ha a határozat ellen határidőn belül nem fellebbeztek, a fellebbezésről lemondtak, vagy a fellebbezést e törvény kizárja.
Kérelmező szerint a Döntőbizottság határozata már a meghozatala időpontjától végrehajtható, mivel az Áe. a 77. § (1) bekezdésében foglaltak esetében nem köti a jogerőt a határozat közlésének időpontjához, ezt csak a fellebbezést elbíráló másodfokú határozat esetében mondja ki.
A Döntőbizottság szerint a határozat csak akkor fejthet ki jogi hatást, ha azt közölték, ha azt az érdekeltek megismerték, éppen ezért téves kérelmezőnek az a hivatkozása, hogy a határozat már a közlése előtt, a meghozatalának időpontjától végrehajtható. A hivatkozott rendelkezés nem a jogerőre emelkedés és a végrehajthatóság időpontját határozza meg, így nem vonható le belőle az a következtetés, hogy a fellebbezés kizárása esetén a határozat már a meghozatala napjától végrehajtható.
Az Áe. 45. § (1) bekezdése szerint a határozatot kézbesítés útján kell közölni, a jelenlévő ügyféllel azonban ha jogszabály nem zárja ki kihirdetés útján is közölni kell. A Kbt. 87. §-a szerint a határozatot a feleknek és az egyéb érdekelteknek kézbesíteni kell.
Az Áe. 47. § (1) bekezdése szerint a határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették, kihirdették, a közszemlére tett iratot levették, illetőleg a határozatot a távközlési eszköz útján közölték.
A Kbt. 89. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a Döntőbizottságnak az ügy érdekében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a bíróságtól annak felülvizsgálatát. A Kbt. 90. § (1) bekezdése szerint a keresetlevelet a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani a Döntőbizottsághoz. E § (2) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Az Áe. és a Kbt. fenti rendelkezései összevetése alapján megállapítható, hogy a Döntőbizottság határozata közlése napjától végrehajtható, így a D.159/12/2001. számú és a D.165/12/2001. számú határozatok végrehajthatóságának időpontja 2001. május 17., a közlés, a kézbesítés napja.
Nem fogadta el a Döntőbizottság az ajánlatkérő álláspontját sem, amely szerint a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti határidő számítására az Áe. 39. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, mivel a Kbt. nem tartalmaz rendelkezést a határidők számítására, és erre tekintettel ajánlatkérő határidőben hozta meg döntését.
A Kbt. alapján az Áe. rendelkezéseit csak a Döntőbizottság eljárására kell alkalmazni, nem alkalmazható azonban az ajánlatkérők által lefolytatott közbeszerzési eljárásokban, így ajánlatkérőnek a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti eljárása során sem.
Nincs jelentősége annak sem, hogy ajánlatkérő közigazgatási szerv, hiszen bár más, államigazgatási hatósági eljárása során az Áe. szabályait kell alkalmaznia a közbeszerzési eljárás során a közigazgatási szerv nem államigazgatási jogviszony alanya, így nem alkalmazhatja az Áe. rendelkezéseit.
A Kbt. tartalmaz rendelkezéseket a határidők számítására, nevezetesen a 29. § (6) bekezdésében, ahol az Áe.-ben foglaltakhoz hasonló rendelkezéseket állapít meg, de kifejezetten csak a hirdetményben megjelölt határidőkre vonatkozóan. Ezt a számítási módot azonban nem lehet alkalmazni a Kbt. 88. § (6) bekezdésében megjelölt határidőre, mivel nem hirdetményi határidőről van szó, valamint azért sem, mert a Kbt. 29. § (6) bekezdése szerinti rendelkezés összevetve a Kbt. mellékleteivel azon határidők számítására vonatkozik, amelyek esetében a kötelező legrövidebb időtartamot határozza meg a Kbt., az új döntés meghozatalának határideje azonban nem ilyen határidő.
A Kbt. napokban és munkanapokban állapítja meg a határidőket. A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint határidőt napokban, azaz naptári napokban határozta meg, így az új döntést harminc naptári napon belül kell meghozni az ajánlatkérőnek. Ez eltérő szabályozás hiányában nem értelmezhető úgy, hogy meghosszabbodik a határidő, ha annak utolsó napja nem munkanap.
Amennyiben a határidő utolsó napján a munka szünetel, akkor a határidő lerövidül ajánlatkérő számára.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglaltakat, mivel a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon túl hozta meg az új döntését.
A Kbt. 57. § (1) bekezdése szerint az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést azzal, hogy nem kért felvilágosítást az ajánlattevőktől az ajánlatokban a szárhosszra vonatkozóan megadott adatokról. A Kbt. csupán lehetőséget ad ajánlatkérő részére a felvilágosítás kérésére, de nem ír elő erre vonatkozó kötelezettséget az ajánlatkérő számára. Nem követett el jogsértést azzal ajánlatkérő, hogy nem élt ezzel a lehetőséggel.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz
(2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a
34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Kérelmező azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő nem megfelelően értékelte a szárhossz mutatót.
Az ajánlati dokumentáció előírásai alapján egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő nem a megajánlott kesztyűk teljes hosszának, hanem a szárhossznak a megadását kérte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Premier G. Med Kft. és kérelmező ajánlatában a műszaki tényezők közlésére szolgáló adatlapon nevezettek által is elismerten nem a szárhossz, hanem a kesztyűhossz adata került megadásra. A szárhosszra vonatkozó adatok egyáltalán nem szerepeltek az ajánlatokban.
Nem megfelelően járt el tehát ajánlatkérő a műszaki tartalom részszempont elbírálásánál, amikor a műszaki tényezők között megjelölt szárhossz mutatót úgy értékelte, hogy a hiányzó adatra egy pontot adott, míg a megfelelő adatot tíz ponttal értékelte.
A nyertes ajánlattevő és kérelmező ajánlata ugyanis nem felelt meg az ajánlati dokumentáció előírásainak, ezért érvénytelen. Ajánlatkérő azonban nem nyilvánította érvénytelennek ezeket az ajánlatokat, hanem értékelte, és a Premier G. Med Kft.-t nyertesnek hirdette ki, ezért a jogsértő értékelés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez is vezetett.
Nincs jelentősége ebből a szempontból annak, hogy az ajánlattevők által becsatolt minták alapján ajánlatkérő megállapíthatta volna az általa kért szárhosszméreteket, illetve annak sem, hogy a megajánlott termékek megfeleltek-e a szabvány előírásainak, mivel a Premier G. Med Kft. és a kérelmező ajánlata az ajánlati dokumentációban foglaltaknak nem felelt meg azáltal, hogy az adatlapokon, illetve az ajánlatban nem a kért adat szerepelt.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot a jogsértő ajánlatkérővel szemben, mivel az érintett eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható, hiszen ajánlatkérő az ideiglenes intézkedésre tekintettel nem köthette meg a szerződést a nyertes ajánlattevővel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. július 26.

Dr. Bankó Ágnes s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.