KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6187)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.277/13/2001.
Tárgy: az ASS Mo. Kft. jogorvoslati kérelme a Tokaj Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Fazekasné dr. Vaszin Edit ügyvéd (2700 Cegléd Bercsényi u. 29.) által képviselt ASS Magyorország Kft. (6000 Kecskemét Klapka u. 10/B, továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet dr. Baráti Béla ügyvéd (3980 Sátoraljaújhely Mártírok u. 17.) által képviselt Tokaj Város Önkormányzata (3910 Tokaj Rákóczi u. 54., továbbiakban: ajánlatkérő) Kereskedelmi Szakmunkásképző és Szakközépiskola tantermeinek és hozzá kapcsolódó helyiségeinek berendezése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad. Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 55. §
(6) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmező részére a 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. március
7-én megjelent számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 3. d) pontja alapján részajánlatot is lehetett tenni, mégpedig a tantermek berendezése, a további helyiségek berendezése, illetve az egyéb eszközök, mobiliák megosztásban. A dokumentáció 9. oldalának első bekezdése alapján a három részcsoport a költségvetési főösszesítő:
1. 1., 2., 3., 4. tételcsoportja,
2. 5., 6., 7., 8., 9., 10., 11. tételcsoportja,
3. a 12. tételcsoportja.
Ajánlatkérő a felhívás 14. pontjában lehetővé tette többváltozatú ajánlat tételét is, ennek módja meghatározására nézve a dokumentációra hivatkozott. A dokumentáció 2. oldalának első és második bekezdése a többváltozatú ajánlat tételének módját így határozta meg: A pályázónak az ajánlattételi segédletben megfogalmazottak szerint kell ajánlatot tenni. Ez az "Alap-ajánlat". A pályázó az "alapajánlat"-tal párhuzamosan más műszaki megoldásra is tehet ajánlatot (ajánlatokat): "Alternatív ajánlat".
Az ajánlattételi segédlet az 1-es tételcsoportként feltüntetett "Tantermek bútorai" beszerzési tárgyra nézve minőségi követelményként előírta: "Az asztalok világos színű karcolás álló (pl. dekorit) munkalappal keményfa vagy azzal egyenértékű szegélyezéssel, porszórt fémrácscsal, kétoldalt egy-egy táskaakasztó horoggal, polccal, burkolat kímélő csúszó-talppal készüljenek."
"A székek fémváz porszórt felületképzéssel, szántalppal, burkolat kímélő csúszó-talppal, ergonómiai szempontok alapján tervezett ülőlappal, asztalokkal azonos színben."
Ajánlatkérő által április 2-án tartott konzultáción a többváltozatú ajánlattételre vonatkozóan feltett kérdések és arra adott válaszok a konzultáció jegyzőkönyve szerint a következők voltak:
2. oldal 9. pont:
"Kérdés: Általánosságban: a keményfa éllezárás helyett használható-e korszerűbb ABS éllezárás?
Válasz: A tanulóasztaloknál az ajánlattételi segédletben meghatározott éllezárást kérünk az alapajánlatban meghatározni, alternatív ajánlat készülhet más műszaki tartalommal".
12. oldal 1. Tantermek bútorai.
"Kérdés: A pályázati kiírás szövegezése nem egyértelműen írja le, hogy milyen legyen a tanuló asztalok felületi kivitele és élzárása. Az esetleges vitathatóság érdekében kérjük konkrétan megjelölni, mely munkafelület típus (laminátum vagy dekorit), és mely élzárás típus (keményfa, 22 cm-es ABS, műanyag profilléc) az, aminek az alapajánlatban kell szerepelnie.
Válasz: A tanulóasztaloknál az alapajánlatban dekorit munkafelületet és keményfa éllezárást kérünk szerepeltetni.
A változatok eltérő műszaki tartalommal is készülhetnek."
A dokumentáció 2. oldalán a "Versenytárgyalási ajánlatok értékelése, eredményhirdetés" címszó alatt lévő 14. pontban ajánlatkérő kikötötte: "Ajánlatkérő jogosult az ajánlat egyes részeit kiemelni, mennyiségeit csökkenteni. Ez esetben az elszámolás a pályázó által átadott ajánlattételi segédlet egységárai alapján, a módosított mennyiségek figyelembevételével történik."
A dokumentáció szerződéses feltételként a számlák átutalási határidejeként 30 napot, jóteljesítési garanciaként 1 évet írt elő.
Az ajánlatok elbírálására ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet a következő részszempontok és azokhoz rendelt súlyszempontok alapján történő értékelés útján kívánt kiválasztani:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár a műszaki tartalommal összhangban: 40
– műszaki tartalom, az igénybevételtől
eredő teherbírás, az esztétikai és az
ergonómiai szempontok alapján: 40
– a dokumentációban előírt mértékben
és időtartamon felül vállalt jótállás: 20
Adható pontszámtartomány: 1–10.
Az ajánlattételi határidőre, április 17-re 8 ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő rögzítette az alap- és alternatív ajánlatok árait, így – többek között – a következőket:
Bruttó ár
ASS Magyarország Kft.
– Alapajánlat 1–4 13 106 750 Ft
5–11 15 851 516 Ft
12 10 831 655 Ft
– I. változat 1–4 14 054 329 Ft
– II. változat 1–4 13 663 691 Ft
– III. változat 1–4 11 642 870 Ft
HAL-CO Design Kft.
– Alapajánlat 1–4 13 751 600 Ft
5–11 12 952 000 Ft
12 8 145 360 Ft
– I. változat 1–4 13 341 000 Ft
– II. változat 1–4 11 823 500 Ft
Hohenloher Kft.
– Alapajánlat 1–4 14 595 219 Ft
5–11 24 911 061 Ft
12 Nem adott ajánlatot
– Változat 1–4 16 126 340 Ft
5–11 26 455 739 Ft
12 Nem adott ajánlatot
Ajánlatkérő az április 27-én tartott eredményhirdetésen a tantermi berendezésekre (1–4 tételcsoport) a Hohenloher Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlattevőnek a kérelmezőt. Az egyéb helyiségek berendezései (5–11 tételcsoport) tekintetében a Hal-Co Design Kft. lett a nyertes, második legkedvezőbb ajánlatevő szintén kérelmező. Az eszközök, berendezések (12 tételcsoport) tekintetében ajánlatkérő nem hirdetett nyertest elegendő pénzügyi fedezet hiányára hivatkozva.
Ajánlatkérő elkészítette az összegzés az eljárásról dokumentumot, melyben az ajánlatoknak a bírálat szempontjából figyelembe vett adatait – többek között – a következők szerinti rögzítette:
ASS Magyarország Kft.
Tantermek E Ft
I. Alap ajánlati ár 13 106
a) változat 14 054
b) változat 13 663
c) változat 11 642
Egyéb helyiségek
I. Alap ajánlati ár 14 567
II. Műszaki tartalom: Alapajánlat dekorit borítás, keményfa élzárás. Szék: mint Hal-Co. c) változat: 25 mm laninált bútorlap ABS. Szék: konzolos PAGHOLZ.
III. Jótállás: Kiírási feltételeken felül három év teljes garancia.
HAL-CO Design Kft.
Tantermek E Ft
I. Alap ajánlati ár 13 751
a) változat 13 341
b) változat 11 823
Egyéb helységek E Ft
I. Alap ajánlati ár 12 952
Berendezések E Ft
I. Alap ajánlati ár 8 145
II. Műszaki tartalom: Alapajánlat dekorit borítás kemény élzárás. Székek: alap PAGHOLZ.
III. Jótállás: Kiírási feltételeken felül 1–11 termékcsoport 3 év teljes garancia.
Hohenloher Kft.
Tantermek E Ft
I. Alap ajánlati ár 18 242
a) változat 20 155
Egyéb helységek E Ft
I. Alap ajánlati ár 31 136
a) változat 33 066
II. Műszaki tartalom: Alap: Tanuló asztal gyöngyszürke, laminált lap 3 mm műanyag élléc. Szék: ECO légpárnás konzolos, műanyag élvédővel szegélyezett polypropylén ülőlap. a) változat: gyöngyszürke laminált lap keményfa élzárás.
III. Jótállás: 36 hónap teljes garancia.
Kérelmező május 3-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy:
1. Ajánlatkérő nem nyilvánította érvénytelennek az Iroda 2000 Kft., a Defoker Kft. és a Hohenloher Kft. ajánlatait, holott azok nem feleltek meg a többváltozatú ajánlattétel feltételének, miszerint az alapajánlatban a tantermi bútoroknak dekorit munkafelülettel és keményfa éllezárással kell készülnie.
2. Jogsértő volt a pénzügyi fedezet hiányára hivatkozással az eszközökre és egyéb berendezésekre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson kifejtett álláspontja szerint ez esetben ajánlatkérő nem tehette volna közzé a felhívást.
3. Az ajánlatok értékelésénél az ár szempontjából nem tekinthette volna egyenértékűnek a 10%-os mértékű eltéréseket, a műszaki tartalomnál tévesen jelölte meg az öszszegzésben a kérelmező által ajánlott székek típusjelét, valamint téves volt az értékelésnél figyelembe vett jótállási idő is mert az összegzésben jelölt 3 évvel szemben kérelmező 5 év jótállást ajánlott meg.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Az első kérelmi elemre nézve előadta, hogy a többváltozatú ajánlattételnek nem volt feltétele, hogy az alapjánlatnak a segédletben megfogalmazottak szerint kell készülnie. A második kérelme elem tekintetében azzal védekezett, hogy a dokumentáció 2. oldalán a 14. pontban előre kikötötte jogosultságát az ajánlat egyes részei kiemelésére és a mennyiség csökkentésére, ezért megtehette azt, hogy valamelyik tételcsoportra nem hirdet nyertest. Az értékeléssel kapcsolatos kérelmezői kifogásra közölte, hogy részéről a 10%-os mértékű áreltérés egyenértékűnek minősítése nem a Kbt. 59. § (2) bekezdése szerinti szabály alkalmazása volt, hanem a viszonylag alacsony ártételek összehasonlítását akarta egyszerűbbé tenni, az 5 év garancia helyett pedig csak azért 3 évet vett figyelembe, mert kérelmező az egyéb helyiségek tételcsoportra csak 18 hónap garanciát ajánlott.
A Döntőbizottság a felek írásos és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, valamint a közbeszerzési eljárásban keletkezett dokumentumok tartalma alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
Az első kérelmi elem vonatkozásában a Döntőbizottságnak azt kellett eldöntenie, hogy a kiírás (felhívás és dokumentáció) értelmezése szerint az alapjánlattal szemben egyértelmű követelmény volt-e az asztalok munkalapjának dekorit anyaga és keményfa éllezárása.
A felhívás 14. pontja a dokumentációra utalt a többváltozatú ajánlattétel módját illetően. A dokumentáció 2. oldalon lévő 8. pontja szerint az alapajánlat fogalmi meghatározása a segédletben található. A segédlet 1. pontja szerint a tantermek bútorai közül az asztaloknak világos színű karcolás álló (pl. dekorit) munkalappal keményfa vagy azzal egyenértékű szegélyezéssel ellátottnak kell lenniük. Ebből következik, hogy ajánlatkérő lehetővé tette azt, hogy az alapajánlat szerinti asztal munkalapja bármilyen világos színű, karcolás álló anyagból készüljön és annak éllezárásául szolgáló anyag keményfa vagy azzal egyenértékű anyag legyen. Tehát már az alapajánlatra is több fajta megoldás volt.
Ezen előírás módosításának tűnik a konzultációs jegyzőkönyv 12. oldalán rögzített, az e körben feltett kérdésre adott válasz, miszerint "A tanulóasztaloknál az alapajánlatban dekorit munkafelületet és keményfa éllezárást kérünk minden ajánlatban szerepeltetni". A konzultációs jegyzőkönyv ezen mondata azonban mégsem módosíthatta a dokumentációt, mert ellentétben áll a jegyzőkönyv 2. oldalán a 9. pontban lévő megfogalmazással, melynek értelmében az ajánlati segédlet szerint kell az ajánlatot megadni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a konzultációs jegyzőkönyv – amennyiben azt valamennyi ajánlattevő megfelelő határidőben megkapta – módosíthatja az ajánlati dokumentációt (a felhívást viszont nem), de csak akkor, ha az egyértelmű a módosítási szándék, illetve annak rögzítése tekintetében. Ez az egyértelműség a jogvita tárgyát képező kérdésben nem állt fenn, tehát a dokumentáció segédletében a többváltozatú ajánlattételre előírt szabály változatlan maradt.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattétel vonatkozásában nem tért el a kiírásban foglaltaktól, ezért elutasította a jogorvoslati kérelemnek az Iroda 2000 Kft., a Defoker Kft. és a Hohenloher Kft. ajánlata érvénytelenségére hivatkozó részét.
A jogorvoslati kérelem abban a részében (2. sz. kérelem), hogy az egyéb eszközök, mobiliák tételcsoportra ajánlatkérőnek nem volt joga az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, elkésett.
Ajánlatkérő a dokumentáció 2. oldalán a 14. pontban közölte az ajánlattevőkkel, hogy fenntartja a jogát egyes ajánlati részek kiemelésére, a mennyiségek csökkentésére, azaz a részajánlatok tartalmának általa történő módosítására. Ajánlatkérőnek ezen módosítási jogosultság kilátásba helyezésére irányuló eljárása nem volt helytálló, mert ütközik a Kbt.-nek az ajánlati kötöttségre vonatkozó rendelkezéseivel. A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja alapján azonban ajánlatkérő ezen eljárásával szemben az ajánlattételi határidő lejártától számított 15 napos jogvesztő határidőig lehetett a jogorvoslatot kérelmezni. Az ajánlattételi határidő április 17-e volt, ehhez képest kérelmező csak május 3-án, a 16. napon terjesztette elő telefax útján a jogorvoslati kérelmet, illetve ugyanezen a napon adta azt fel ajánlott postai küldeményként.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelemnek az eszközök, mobiliák tételcsoportra vonatkozó közbeszerzési eljárás eredménytelenné nyilvánítása kifogásolására irányuló része elkésett, ezért azt elutasította.
Kérelmező kifogásolta ajánlatkérő értékelését is. A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem ebben a részében megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése előírja, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján kell az ajánlatokat elbírálnia. Az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempont választása esetén az ajánlatokat a részszempontok szerinti tartalmi elemei alapján – értelemszerűen szintén a felhívásban meghatározottak szerint – kell összehasonlítani.
Az első részszempont az ajánlati ár volt. Ajánlatkérő az árak összehasonlításánál azt a módszert alkalmazta, hogy 10%-os eltérések esetén az árakat azonosnak tekintette.
A Kbt. hivatkozott rendelkezése szerint az összehasonlítást a felhívásban közöltek szerint kell elvégezni. A felhívásban ajánlatkérő e részszempontot illetően azt közölte, hogy az ajánlati árat a műszaki tartalommal összhangban értékeli és nem azt, hogy a 10%-os eltérésen belüli árakat azonosnak fogja tekinteni az összehasonlításkor. A törvény erejénél fogva csak akkor tekinthette volna azonos értékűnek ajánlatkérő a 10%-on belüli árakat, ha fennáll a Kbt. 59. § (2) bekezdése szerinti szabály alkalmazásának lehetősége, miszerint ha az egyik ajánlat szerint a belföldön foglalkoztatottak által előállított érték az árubeszerzés tárgya értékének ötven százalékát meghaladja, akkor az adott ajánlati árat 10%-os eltérés esetén egyenértékűnek kell tekinteni az e feltételnek eleget nem tevő ajánlati árral. Ezen egyenértékűségi szabály alkalmazásának lényegében csak belföldi és külföldi ajánlattevők ajánlatának összehasonlítása esetén van létjogosultsága.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson előadottak szerint élt a dokumentáció 2. oldal
14. pontjában szereplő kikötéssel, a részajánlatok tartalmát tovább szűkítve a megajánlott bútorféleségek közül kiemelte a számára legkedvezőbb ár- és minőségi feltételekkel rendelkezőket. Ily módon adódott elő az a helyzet, hogy a bontási jegyzőkönyvben és az összegzésben szereplő árak eltérnek egymástól.
A Döntőbizottság a 2. sz. kérelemre vonatkozóan a fentiekben kifejtette, hogy a dokumentáció 2. oldal 14. pontjában szereplő kikötés nem helytálló, mert az maga után vonja a rész/ajánlat/ok módosítását. Miután azonban ezen jogszerűtlen kikötés ellen a 15 napos jogvesztő határidőn belül nem érkezett jogorvoslati kérelem, a Döntőbizottság nem tartja indokoltnak ajánlatkérő azon döntése megsemmisítését, hogy a részajánlatok egyoldalú módosítása útján élt a "kiemelés" lehetőségével. E módszer alkalmazása azonban nem járhat együtt az értékelés áttekinthetetlenné tételével. Ajánlatkérőnek ezért olyan öszszegzést kell készítenie, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy mely részajánlatok közül melyik bútorféleségeket "emelte ki", annak mennyi volt az egységára, hogyan értékelte azokat az egyes részszempontok alapján.
Az ár részszempontból történt értékelés további fogyatékosságban is szenved.
Az első részszempont két elemből áll; az ár és ennek a műszaki tartalomhoz való viszonya. Sem az értékelési anyagból, sem az összegzésből nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő e két elem viszonyulását vizsgálta-e az értékelés során. Kétségtelen, hogy a műszaki tartalom szerepelt a második részszempontban is, így az első részszemponton belül ezt önállóan nem értékelhette ajánlatkérő, azonban az ajánlati árhoz való összhang megközelítésből vizsgálnia kellett volna.
A második részszempontból történő értékelést kérelmező azért kifogásolta, mert ajánlatkérő az összegzésben tévesen jelölte meg az alapajánlatában szereplő tanuló szék típusát, álláspontja szerint ebből az is következhet, hogy nem az ajánlat tényleges tartalma szerint történt az elbírálás.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékeléséről készült dokumentumokat és megállapította, hogy azokból nem állapítható meg, hogy a tanuló székre miért kapott kérelmező 9 pontot a nyertes 10 pontjával szemben. A jogorvoslati eljárásban tisztázást nyert, hogy az ajánlatkérő által hivatkozott előnnyel – miszerint a tantermi helyiségek takarításakor a nyertes által ajánlott tanuló szék az asztal sérülését kizáró módon elhelyezhető a szék alatti padozat szabaddá tételéhez – a kérelmező által ajánlott tanuló szék is rendelkezik.
Ajánlatkérő pontozása tehát e tekintetben sem helytálló.
A harmadik részszempont a garancia volt.
Kérelmező a tantermi berendezésekre 60 hónap, a további helyiségek berendezéseire 30 hónap jótállást vállalt. Ajánlatkérő az értékelésnél az összegzésben rögzítettek szerint mindegyik ajánlatra egységesen 36 hónapot vett alapul. A tantermi berendezések tekintetében nyertes Hohenloher Kft. szintén 60 hónap garanciát vállalt, a további helyiség tekintetében nyertes Hal-Co Design Kft. 28 hónapot. Ezen részszempontra tehát a tantermi berendezéseket illetőn a nyertessel azonos pontszámot kellett volna kapnia, a további helyiségeket illetően pedig magasabb pontszámot, mint a nyertes. A kapott pontszámok azonban nem így alakultak, a nyertesek mindkét tétel-csoportban magasabb pontszámot kaptak erre a részszempontra, mint a kérelmező.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő egyik bírálati részszempontból sem az ajánlati felhívásban meghatározott módon végezte az ajánlatok értékelését, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. A jogsértés miatt a Döntőbizottság megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Csak a döntés megsemmisítése, az ajánlatoknak az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok alapján való újraértékelése, az értékelés eredményének a Kbt. 5. sz. mellékletében foglaltak szerinti részletes indokolása alapján érhető el, hogy ajánlatkérő objektív, az ajánlattevőket meggyőző döntést hozzon.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlattevőknek az eljárás eredményének helyességéről való meggyőzése tekintetében meghatározó jelentősége van a Kbt.
5. sz. melléklete szerinti összegzés az eljárásról dokumentumnak. Ajánlatkérő ezáltal tanúsítja, hogy nyíltan vállalja döntését, az meg tudja indokolni és így biztosította az eljárás tisztaságát és az ajánlattevők esélyegyenlőségét. E dokumentumnak a törvény előírásai alapján történő elkészítése folytán kerülhetnek az ajánlattevők abba a helyzetbe, hogy megalapozott jogorvoslati kérelmet terjesszenek elő a számukra sérelmes ajánlatkérői döntés ellen.
A Döntőbizottság felhívja ajánlatkérő figyelmét a Kbt. 88. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezésre: "Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc napon belül új döntést hozni."
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § (1) bekezdés a) c) és d) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. június 5.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
