KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6188)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.390/13/2001.
Tárgy: a BAU-TRADE Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Pest Megye Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a BAU-TRADE Építőipari Tervező, Kivitelező és Kereskedelmi Kft. (2100 Gödöllő, Gábor Áron u. 2–10., továbbiakban: kérelmező) Pest Megye Önkormányzata (1052 Budapest, Városház u. 7., képviseli: dr. Szép Tibor főjegyző, továbbiakban: ajánlatkérő) "Aszód 80 fős kollégium építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 2 000 000 Ft, (azaz kétmillió forint) bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április
11-i 15. számában (2476) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgya: Aszód 80 fős kollégium építése, amely magában foglalta a kiviteli terv elkészítését és a generálkivitelezést. Ajánlatkérő a felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét 2002. október 31. napjában állapította meg. A felhívás 9. pontjában a pénzügyi ellenszolgáltatás feltételei között lehetővé tette a műszaki teljesítés arányában részszámla benyújtását. Előírta, hogy a végszámla a sikeres átadás-átvétel lezárását követően nyújtható be, amelynek összege nem lehet kevesebb a vállalkozói díj 10%-ánál. A számla kézhezvételét követő 20 banki napon belüli fizetési határidőt határozott meg.
Ajánlati felhívása 13. a.) pontjában az ajánlatok elbírálásának szempontjaként az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontját jelölte meg. A 13. b.) pontban az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg.
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 40
– szerződéses feltételek 30
– az intézmény működésének zavartalanságát
biztosító szervezési megoldás 20
– a részszámlázás igénybevételének
minimálisra csökkentése 10
Az értékelés során adható pontszámot részszempontonként 1–100-ig állapította meg.
Ajánlatkérő – ajánlati felhívása 16. pont második francia bekezdésében – előírta, hogy az általa igényelt jólteljesítési garancia minimális mértéke a bruttó vállalkozói díj 6%-a, minimális időtartama 15 hónap. Míg a 16. pont ötödik francia bekezdésében ajánlattevők kötelezettségévé tette, hogy a vállalkozási szerződéstervezetet elkészítsék és azt ajánlatukhoz csatolják.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is készített. Ebben részben pontosította ajánlati felhívását, részben kiegészítette azt, további ajánlatkérői elvárásokkal, előírásokkal. Az ajánlati dokumentáció 3.2.8. pontjában pontosította, hogy végszámla a nettó vállalkozási díj 10%-ánál nem lehet kevesebb. Míg a 3.2.11. pontban részletezte a jólteljesítési garancia nyújtásának feltételeit.
A 3.2.6. pontban előírta késedelmi és meghiúsulási kötbérfizetési kötelezettség vállalását és az alábbiak szerint határozta meg azok minimális mértékét, illetve feltételeit:
– "késedelmes teljesítés esetén legalább 0,12%/nap
– vállalkozó hibájára visszavezethető okok
miatt a meghiúsulási kötbér legalább 20%
Vetítési alapja a bruttó vállalkozási díj. A kötbéren felül a felmerülő kár összegét is meg kell téríteni.
A kiszámított kötbér összegével a végszámlát csökkenteni kell. A részhatáridők is kötbérterhesek."
Az ajánlati dokumentáció 3.2.13. pontjában – az üzemelő épület körülményeihez alkalmazkodás érdekében – ajánlatkérő az alábbi szempontok figyelembe vételét jelölte meg a kivitelezés során ajánlattevők részére:
– "A munkaterületet le kell keríteni belső ideiglenes kerítéssel
– A munkaterületen a vagyon, munkavédelem és tűzvédelem biztosítása vállalkozó feladata
– Az építési víz, szennyvíz, villamos energia stb. ideiglenes melléképítmények biztosítása az ajánlattevő feladata (engedélyekkel együtt)
– Közterület munkaterületként való igénybevételéhez a szükséges hatósági engedélyek beszerzése és költsége a vállalkozót terheli."
Az ajánlati dokumentáció 6. pontjában ajánlatkérő kiegészítette és pontosította az értékelés során az egyes ajánlatokra részszempontonként adható pontszámok kiszámítását. Meghatározta, hogy mindenegyes részszempontnál a legjobb ajánlat kap 100 pontot, míg a legrosszabb ajánlat 1 pontot, a többi ajánlat részére adható arányos pontszámot súlyozott matematikai módszerrel állapítja meg.
A szerződéses feltételek részszempontnál mindezt kiegészítette azzal, hogy "minősítési segédpontok alkalmazásával" állapítja meg a részszempontra adható pontszámot. Ajánlatkérő sem az ajánlati felhívásában, sem az ajánlati dokumentációjában nem határozta meg, hogy konkrétan milyen szerződési feltételeket vesz figyelembe, továbbá a minősítési segédpontozás tartalmát, alszempontjait, segédpontszámait sem rögzítette.
Az ajánlattételi határidő leteltéig, 2001. május 22-ig, hatan nyújtották be ajánlatukat: a kérelmező, a BAKSA és Társa Kft., a GEN-ÉP Kft., a BAYER CENTER Kft., a HEDON Kft. és az EXKLUZÍV- BAU Kft.
Ajánlatkérő, – az ajánlattevők egyidejű értesítése mellett – a hiányok pontos megjelölésével hiánypótlási lehetőséget biztosított, az érintett ajánlattevők a hiányokat pótolták.
Ajánlatkérő 2001. június 11-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Érvénytelenné nyilvánította az EXKLUZÍV-BAU Kft. és a HEDON Kft. ajánlatát, pontosan megjelölte az érvénytelenség okát és jogalapját.
Nyertes ajánlattevőnek a BAYER CENTER Kft.-t hirdették ki, míg a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a GEN-ÉP Kft.-ét választották. Ajánlatkérő az írásbeli összegezéséhez egy pontozásos táblázatot csatolt, ez részszempontként tartalmazta az egyes ajánlatokra adott pontszámokat és azok összesítését.
Ajánlatkérő írásbeli összegezésében nem részletezte az egyes ajánlatoknak az értékelés során figyelembe vett tartalmi elemeit, továbbá a minősítési segédpontozását, annak szempontjait és segédpontszámait, nem közölte továbbá az értékelési pontszámok indokolását.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölt időpontban az eljárást lezáró szerződést megkötötte.
Kérelmező 2001. június 20-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Tárgyaláson módosított kérelmében ajánlatkérő eljárást lezáró döntése jogsértő jellegének megállapítását és emiatt bírság kiszabását kérte, továbbá ajánlatkérő marasztalását az eljárási költségekben.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő írásbeli összegezéséből és a táblázatból nem állapítható meg az egyes részszempontokra adott pontszámok indokoltsága.
Az ajánlati ár vonatkozásában elfogadta ajánlatkérő értékelését, azonban rámutatott arra, hogy a nyertes ajánlattevőnek jóval magasabb az ajánlati ára, mégis apró értékelési momentumok miatt a BAYER CENTER Kft.-t hirdették ki nyertesnek.
A szerződéses feltételek részszempont esetében kifejtette, hogy a felhívásban, dokumentációban meghatározottak szerint nyújtotta be ajánlatát, így az ajánlatára kapott 270 pont nagyon kevés. Ajánlatkérő írásbeli összegezése alapján egyáltalán nem állapítható meg, hogy ennél a részszempontnál mit és miként értékelt. Sérelmezte, hogy az ajánlati dokumentációban meghatározott követelményeknek megfelelő, az oktatási intézmény igazgatója által elfogadott organizációs tervet nyújtott be az intézmény működésének zavartalanságának biztosítására, ennek ellenére 1 pontot kapott erre a részszempontra. A részszámlázás részszempontnál álláspontja szerint a nyertes magas ajánlati árát részszámlázással nem tudja csökkenteni.
Ajánlatkérő kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását kérte. Bejelentette, hogy az eljárást lezáró szerződést megkötötte.
Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárást szabályosan, jogszerűen folytatta le, az írásbeli összegezése is megfelel a Kbt. vonatkozó rendelkezéseinek.
Ajánlati felhívásában, dokumentációjában meghatározta az értékelési részszempontokat és súlyszámokat. Azt elismerte, hogy a szerződéses feltételek részszempont esetében sem a felhívásában, sem a dokumentációjában külön, tételesen nem határozta meg, hogy a segédpontozásnál milyen szerződéses feltételeket, milyen segédpontszámmal értékel. Azonban álláspontja szerint, mivel az ajánlati dokumentációjában több a szerződés feltételét, tartalmát érintő előírást határozott meg, így ajánlattevők ezt figyelembe vehették. Utalt ebben a körben a teljesítési határidőre, a kötbérekre, a végszámla nagyságára, a jótállásra és jólteljesítési garanciára. Ajánlatkérő előadása szerint csak az ajánlatok benyújtását, felbontását követően, az ajánlatokhoz csatolt, az ajánlattevők által készített szerződéstervezetekben a szerződéses feltételekre tett konkrét vállalások alapján alakította ki a segédpontozás rendszerét. Ekkor határozta meg az általa figyelembe vett nyolc alszempontot. Egy alszempontot a többletszolgáltatásra vonatkozót pedig arra tekintettel határozott meg, mert az egyik ajánlattevő, a nyertes tett ajánlatában egy többletvállalást. Az értékelés során alszempontonként 0–10-ig állapította meg a segédpontokat akként, hogy a legelőnyösebb 10 pontot, míg a legrosszabb ajánlat 0 pontot kapott. A többi ajánlat segédpontszámát pedig az alábbi képlet alapján, súlyozott matematikai módszerrel állapította meg:
10 × (legrosszabb ajánlat – az adott ajánlat)
legrosszabb ajánlat – legjobb ajánlat =
= segédpontszám
A segédpontokat ajánlattevőnként összeadta. A szerződéses feltétel részszempontra a pontszámot pedig az általános értékelési elvei alapján, legjobb 100 pont, legroszszabb 1 pont állapította meg, a többi ajánlat pontszámát pedig az alábbi képlet alapján, súlyozott matematikai módszerrel:
1 +
99 × (legrosszabb szerződés segédpontja – az adott
szerződés segédpontja)
legrosszabb szerződés segédpontja – legjobb
szerződés segédpontja
Ajánlatkérő – döntés-előkészítő iratában – az alábbiak szerint foglalta táblázatba a segédpontozás szempontjait és az adott segédpontszámokat ajánlattevőként:
Szempont BAKSA és társa Kft.
Határidő 0
Késedelmi kötbér 0
Meghiúsulási kötbér 0
Kötbér a részhatáridőkre 0
Végszámla 2
Jótállás 0
Jólteljesítési garancia 0
Többletszolgáltatás 0
Segédpontok összesen 2
Szerződéses feltétel részszempontai 30
Szempont GEN-ÉP Kft.
Határidő 10
Késedelmi kötbér 1
Meghiúsulási kötbér 0
Kötbér a részhatáridőkre 0
Végszámla 5
Jótállás 10
Jólteljesítési garancia 8
Többletszolgáltatás 0
Segédpontok összesen 34
Szerződéses feltétel részszempontai 1290
Szempont BAYER CENTER Kft.
Határidő 7
Késedelmi kötbér 10
Meghiúsulási kötbér 10
Kötbér a részhatáridőkre 10
Végszámla 10
Jótállás 10
Jólteljesítési garancia 10
Többletszolgáltatás 10
Segédpontok összesen 77
Szerződéses feltétel részszempontai 3000
Szempont BAU-TRADE Kft.
Határidő 7
Késedelmi kötbér 1
Meghiúsulási kötbér 0
Kötbér a részhatáridőkre 0
Végszámla 0
Jótállás 0
Jólteljesítési garancia 0
Többletszolgáltatás 0
Segédpontok összesen 8
Szerződéses feltétel részszempontai 270
Ajánlatkérő előadta, hogy a határidő alszempont vonatkozásában az általa meghatározott teljesítési határidő és a vállalt teljesítési határidő közötti különbséget napokban kiszámolta, a legjobb ajánlat kapott 10 pontot, a legrosszabb 0 pontot, a többi ajánlat pontszámát pedig – a fentiekben már rögzített – súlyozott matematikai módszerrel határozta meg. Ugyan a kérelmező és nyertes ajánlata között (a kérelmezőé: 2002. július 31., a nyertesé 2002. augusztus 10.) van 10 nap eltérés a kérelmező javára, azonban a számítás során alkalmazott kerekítési szabályok miatt adódott mégis az azonos pontszám.
A véghatáridőre vonatkozó késedelmikötbér-vállalások alszempontnál a nyertes tette a legjobb ajánlatot
(2 500 000 Ft/nap) így az ajánlatára adta a maximális 10 pontot. A BAKSA és Társa Kft. tette a legrosszabb ajánlatot, illetve csak a kötelezően előírt minimum késedelmi kötbért vállalta, így 0 pontot kapott. A kérelmező ajánlata (600 000 Ft/nap) és a GEN-ÉP Kft. ajánlata (500 000 Ft/nap) között ugyan van eltérés, azonban a fentiekben rögzített súlyozott matematikai módszerrel történő számítás alapján és alkalmazva a kerekítés szabályait mégis azonos pontszámot kellett megállapítani a két ajánlatra.
A meghiúsulási kötbér mértéke alszemopntnál ajánlatkérő azzal indokolta pontozását, hogy a nyertes ajánlattevő tette a legjobb ajánlatot (25%), ezért kapta a maximális 10 pontot. Míg a többi ajánlattevő csak elfogadta az ajánlati dokumentációban meghatározott 20%-os mértékű minimum meghiúsulási kötbérvállalást, ezzel egyben a legrosszabb is volt ajánlatuk, ezért mindannyian 0 pontot kaptak.
A részhatáridőkre vállalt késedelmi kötbér mértéke alszempontnál ajánlatkérő előadta, hogy itt is a nyertes tette a legkedvezőbb ajánlatot (1 000 000 Ft/nap), ezért adott részére 10 pontot. A GEN-ÉP Kft. és a BAKSA és Társa Kft. nem tett vállalást, ezért 0 pontot kapott. Ajánlatkérő szerint ugyan a kérelmező megjelölte ajánlatában a részhatáridők késedelme esetére a kötbér mértékét: "a bruttó részszámla értékének 0,24%-a". Azonban ezt értékelhetetlennek minősítette, mivel nem tartalmazta a vállalás, hogy ez miként értendő – ezért adott kérelmező ajánlatára 0 pontot.
Ajánlatkérő álláspontja szerint, mivel a részhatáridőket is kötbérterhesnek határozta meg a dokumentációjában, ezért az általa meghatározott minimum késedelmi kötbér mérték, a 0,12%/nap a részhatáridőkre is vonatkozik.
A végszámla nagysága alszempont vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy az értékelés során először megállapította, hogy az egyes ajánlattevők ajánlata mennyiben tért el az ajánlati dokumentációban kötelezően meghatározott legalább 10%-os mértéktől. Egyedül a kérelmező tette meg a kötelező előírás szerint az ajánlatát –
a többi ajánlattevő kedvezőbben –, ezért a kérelmező
0 pontot kapott ajánlatára. A legjobb ajánlatot ebben az esetben is a nyertes tette, 20%-os mértékű végszámlájával, így részére állapították meg a 10 pontot. A GEN-ÉP Kft. 15%-os, míg a BAKSA és Társa Kft. 12% -os mértékű végszámlát hagyott, részükre a fentiekben már rögzített súlyozott matematikai módszerrel állapította meg a segédpontokat.
A jótállás alszempont vonatkozásában ajánlatkérő álláspontja szerint helyesen pontozott. Ugyanis a kérelmező és a BAKSA és Társa Kft. a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően tette meg ajánlatát, ezért mindketten 0 pontot kaptak. Míg a nyertes ajánlattevő és a GEN-ÉP Kft. a jogszabályi előírásokat meghaladóan, további 2 év jótállást vállaltak, ezért mindketten a maximális 10 pontszámot kapták.
A jólteljesítési garancia alszempont vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező és a BAKSA és Társa Kft. ajánlatára azért adott 0 pontot, mert mindketten csak a kötelező mértéket vállalták és egyben ez is volt a legrosszabb ajánlat. A nyertes ajánlattevő 8-4-2 és 1%-os mértékben négy évre vállalt jólteljesítési garanciát, ezzel ő tette a legjobb ajánlatát, ezért kapott 10 pontot. Míg a GEN-ÉP Kft. a 20 hónapra vállalt 8%-os mértékű ajánlatára adott pontszámot a súlyozott matematikai módszerrel határozta meg.
A beruházáshoz kapcsolódó többletszolgáltatás alszempont esetében ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy egyedül a nyertes tett ajánlatában egy olyan többletvállalást, hogy a megrendelő által jóváhagyott újítás vagy észszerűsítés esetén a megrendelő részére a megtakarítás 50%-át átengedi. Erre a többletvállalásra adott 10 pontot és mivel a többi ajánlattevő nem tett semmilyen többletvállalást, ezért kaptak ők 0 pontot.
Az intézmény működésének zavartalanságát biztosító szervezési megoldás részszempont esetében ajánlatkérő előadta, hogy a kérelmező, a BAKSA és Társa Kft. és a GEN-ÉP Kft. teljesítette az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott feltételeket, azért kaptak ajánlatukra mégis 1 pontot ennél a részszempontnál, mert a nyertes ajánlattevő ajánlatába még azt is vállalta, hogy a munkaterület iskola felőli oldalán ideiglenes palánkkerítést létesít, továbbá porvédő hálót feszít ki az állványokra a porvédelem biztosítására és ez bizonyos zajvédelmet is jelentene. Így a nyertes ajánlata volt a legjobb, részére állapították meg a 100 pontot.
A részszámlázás igénybevételének minimálisra csökkentése részszempont vonatkozásában ajánlatkérő előadta, hogy a részszámlák számát vette figyelembe az értékelés során. A legjobb ajánlatot a nyertes tette 2 db részszámlával, ezért kapott 100 pontot, a legrosszabb ajánlatot a BAKSA és Társa Kft. tette 10 db részszámlával, ezért kapott 1 pontot. A kérelmező 5, míg a GEN-ÉP Kft. 7 részszámla benyújtására tett ajánlatot, így arányosan 63, illetve 38 pontot kaptak.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét – ajánlatkérő segédpontozási rendszerének, előkészítő anyagának, illetve az egyes ajánlatoknak az értékelés szempontja szerint tartalmi elemeinek a megismerését követően – a tárgyaláson az alábbiak szerint pontosította.
A szerződéses feltétel részszempont határidő alszempontja vonatkozásában kifogásolta, hogy tartalmilag nem helyes az értékelés, mert az azonos pontszám nem tükrözi, a nyertes ajánlatához képest javára mutatkozó 10 nappal korábbi teljesítési határidőt.
A véghatáridőre vonatkozó késedelmi kötbér alszempont esetében szintén kifogásolta 100 000 Ft/nap kötbérkülönbség – mely javára mutatkozik a GEN-ÉP Kft. 500 000 Ft/nap késedelmi kötbér ajánlatához képest – az azonos pontszámok mellett nem tükröződik. Utalt arra, is hogy a nyertes 10 pontot kapott 2 500 000 Ft/nap késedelmi kötbérvállalására és ezzel nem arányos a részére adott 1 pont a 600.000 Ft/nap ajánlatára.
A meghiúsulási kötbér mértéke alszempont értékelésében azt kifogásolta, hogy a nyertes 25%-os mértékre kapott 10 pontot, míg a többi ajánlattevő a 20%-os mértékre 0 pontot és ez nem tükrözi a kötbérmértékek közötti tényleges különbséget.
A részhatáridőre vonatkozó késedelmi kötbér alszempont esetében kérelmező szerint ajánlata egyértelmű, a bruttó részszámla értékének 0,24%-a. Ez figyelemmel ajánlatkérő által az ajánlati dokumentációban támasztott minimum 0,12% /nap mértékre, annál kedvezőbb. Így részére ennél az alszempontnál 0 pontot nem adhatott volna az ajánlatkérő.
A végszámla nagysága alszempont vonatkozásában álláspontja szerint magasabb mértékű végszámla benyújtására tett ajánlatot.
A jótállás és a jólteljesítési garancia alszempontok értékelése álláspontja szerint lehet, hogy megfelel az ajánlatkérő által meghatározott elbírálási, pontozási rendszernek, azonban nem elfogadható, hogy az ajánlatkérő által támasztott követelményeket kielégítő ajánlatok 0 pontot kapjanak.
A többletszolgáltatás alszempont vonatkozásában kifogásolta, hogy ajánlatkérő semmilyen formában nem hívta fel ajánlattevők figyelmét arra, hogy lehetőség van valamilyen többletszolgáltatás vállalására és ezt az elbírálás során külön értékelik és pontozzák. A nyertes vállalásának (újításokból, ésszerűsítésekből eredő megtakarítások 50% -ának átengedése) a konkrét tartalma egyébként sem állapítható meg egyértelműen, mert egyrészt a kiviteli terveket is ő készíti, másrészt fix áras a beruházás.
Az intézmény működésének zavartalanságát biztosító szervezési megoldás részszempont esetében álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a többi ajánlattevő 20-20 pontjához képest a nyertes kapott 2000 pontot arra, hogy porvédő hálót szerel fel és az iskola felüli oldalon palánkkerítést létesít. Hivatkozott arra, hogy porvédő háló felszerelése kötelező a vonatkozó építésügyi előírások értelmében, így azt mindenki felszerel. Továbbá mindenegyes ajánlattevő körbekeríti a munkaterületet, érthetetlen, hogy az ő kerítésüknél, mennyiben nyújt többletet az, hogy a nyertes egy oldalon palánkkerítést létesít.
Egyéb érdekeltként, a nyertes BAYER CENTER Kft. előadta, hogy álláspontja szerint az ajánlatkérő a jogszabályoknak megfelelően folytatatta le a közbeszerzési eljárást és ezért kérte kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a kérelmező jogorvoslati kérelmét alaposnak ítélte.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében sérelmezte, hogy ajánlatkérő az értékelés során alszempontként figyelembe vette a többletszolgáltatást.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja szerint ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az ajánlati felhívásában köteles meghatározni:
"Az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat";
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásában meghatározta a részszempontokat, ezek között a szerződéses feltételeket.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése az ajánlatok elbírálására az alábbi kötelezettséget állapítja meg ajánlatkérőkkel szemben:
"Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az öszszességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontja szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja."
A Döntőbizottság a szerződéses feltétel részszempontra vonatkozó értékelés vizsgálata során ajánlatkérőnek a segédpontozás alszempontjait és a segédpontozás rendjét megállapító döntés-előkészítő iratait vette figyelembe.
Ezekből az iratokból és ajánlatkérő nyilatkozatából a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő egy alszempontként határozta meg a többletszolgáltatást. Az is egyértelműen megállapítható ajánlatkérő tárgyaláson tett nyilatkozata alapján, hogy az egyik ajánlattevő (a nyertes) konkrét vállalása miatt állapította meg ezt az alszempontot ajánlatkérő. A konkrét vállalást a nyertes ajánlatához csatolt szerződéstervezte 9. pontja tartalmazza, az alábbiak szerint:
"Amennyiben Megrendelő illetve Vállalkozó a kivitelezés alatt újítást illetve ésszerűsítést hajt végre, úgy az ebből eredő megtakarításnak 50%-a Megrendelőt, 50%-a Vállalkozót illeti meg."
A Döntőbizottság ezt a vállalást olyan tartalmúnak minősítette, amely a szerződéses feltételek részszempont keretén belül nem értékelhető. Elsődlegesen amiatt, mert a Kbt. hivatkozott 55. § (6) bekezdése értelmében az előre, az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok alapján kell az ajánlatok értékelését elvégezni. Ezen jogszabályi rendelkezés indoka éppen az, hogy az ajánlattevők csak az előre, az ajánlati felhívásban meghatározott részszempontokat tudják figyelembe venni ajánlatuk elkészítésekor, illetőleg ennek alapján állapítható meg az is, hogy ajánlatkérő helyesen értékelte-e az ajánlatokat. Ajánlatkérő azonban sem az ajánlati felhívásában, sem a dokumentációjában nem jelezte, hogy ilyen vállalást az értékelés során figyelembe vesz és külön pontoz is.
A többletvállalás a kivitelezés alatti bizonyos megtakarításokkal kapcsolatos. Ez önmagában sem minősíthető szerződéses feltételnek, figyelemmel a többi alszempontra, illetve részszempontra. Másrészt a felhívás és a dokumentáció alapján azonos feltételekkel kellett az ajánlatokat elkészíteni, ily módon "újításra és ésszerűsítés"-re nem lehetett ajánlatot elfogadni az alapelvek sérelme nélkül. Harmadrészt bizonytalan és előre objektíven meg nem határozható és emiatt részszempontként nem határozható meg.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését azzal, hogy az elbírálás során "alszempontként" határozta meg és vette figyelembe a többletszolgáltatást.
A Döntőbizottság így csak a többi hét alszempont vonatkozásában vizsgálta ajánlatkérő értékelésének helyességét, és az alábbiak szerint ítélte alaposnak kérelmező jogorvoslati kérelmét.
A határidőre, a véghatáridőre vonatkozó késedelmi kötbér, a meghiúsulási kötbér, a végszámla, a jótállás, a jólteljesítési garancia alszempontok esetében a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő felállított a maga számára egy pontozási rendszert és azt az alszempontok értékelése során következetesen alkalmazta. Ajánlatkérő rögzítette, hogy alszempontonként a legjobb ajánlatra ad 10 pontot, a legrosszabbra 0 pontot.
A Döntőbizottság alszempontonkét áttekintette a két szélső, a 0 és a 10 közötti pontszámok adásának helyességét. Megállapította, hogy ajánlatkérő azokat az általa meghatározott súlyozott matematikai módszerrel számította ki. Ezen módszer alkalmazása mellett, a kerekítési szabályok betartásával, a határidő alszempontnál a 10 napos különbség ellenére azonos 7 pontszám állapítható meg, úgyszintén a véghatáridőre vonatkozó késedelmi kötbérvállalásnál azonos 1–1 pont határozható meg a kérelmező és a GEN-ÉP Kft. részére eltérő ajánlatuk ellenére.
A Döntőbizottság a kérelmező ajánlatának áttekintése után megállapította, hogy kérelmező az ajánlati felhívás és a dokumentáció szerinti 10%-os mértékű végszámlát hagyott, így kérelmező ezen kifogása alaptalan.
A Döntőbizottság a részhatáridőre vonatkozó késedelmi kötbérvállalás alszempontnál is alaposnak találta a kérelmező jogorvoslati kérelmét.
Ajánlatkérő dokumentációjának fentiekben idézett 3.2.6. pontja értelmében mind a vég-, mind a részhatáridő vonatkozásában a késedelmi kötbér minimuma 0,12%/
nap és a kötbér alapja a bruttó vállalkozási díj. A kérelmező ajánlatában, a szerződéstervezete 11.4. pontjában az alábbi vállalást tette:
"A kötbér mértéke – részhatáridők késedelme esetén a bruttó részszámla értékének 0,24%-a".
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező értelmezhető és értékelhető késedelmi kötbérvállalást tett a részhatáridőre is, figyelemmel a meghatározott minimum késedelmi kötbér mértékre, vállalása egyértelmű napi 0,24%. Így ajánlatkérő által adott 0 pont nem helyes, mert a kötelező minimumnál többet vállalt kérelmező.
A Döntőbizottság az intézmény működésének zavartalanságát biztosító szervezési megoldás részszempont vonatkozásában is alaposnak találta a jogorvoslati kérelmet.
Ajánlatkérő maga is elismerte, hogy minden egyes ajánlattevő teljesítette ezen részszempontnál az ajánlati felhívásban, dokumentációban meghatározott követelményeket. Ajánlatkérő álláspontja szerint azért helyes az általa adott 100 pontszám a nyertesnek – súlyozottan 2000, 1 pontszám – súlyozottan 20, a többi ajánlattevőnek, mert a nyertes ajánlatában ezt meghaladó többletként vállalta, hogy a munkaterület iskola felőli oldalán ideiglenes palánkkerítést létesít, továbbá porvédő hálót feszít az állványokra.
A Kbt. fentiekben már idézett 55. § (6) bekezdése értelmében az ajánlatok "tartalmi elemeit" kell értékelni. Tartalmi elemként a kerítés létesítése egyértelmű. Ezt vállalta a többi ajánlattevő is. A nyertes ajánlatából (8. oldal) nem állapítható meg, hogy a szintén ideiglenes "palánkkerítés" mennyiben különbözik a többi ajánlattevő ajánlatától. A nyertes ajánlatában nem határozta meg, hogy "palánkkerítése" konkrétan milyen kerítést takar. Költségvetése alapján sem határozható ez meg egyértelműen, ebben egyébként csak 20 méter hirdetőpalánk szerepel. A többi ajánlattevő ajánlata alapján sem tisztázható a kérdés, ugyanis ajánlatukban kerítés létesítését vállalták, annak konkrét megvalósítását, felépítését, annak módját azonban, mivel erre vonatkozó ajánlatkérői előírás nem volt, nem is határozták meg. Mindezek alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint a valós tartalmat a munkaterület lekerítése jelenti, különösen arra is figyelemmel, hogy ideiglenes kerítésről van szó az építkezés idejére, méghozzá egy rövid szakaszon.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét építkezés esetén a porvédő háló vonatkozásában sem állapítható meg olyan tartalmi elem, amely 2000 pontot indokolna a többi ajánlattevő 20 pontjához képest. Ugyanis új építéseknél az építési technológiából adódóan nem jellemző a porterhelés a környezetre. Az alapozásnál, a földmunkáknál keletkezhet por, de a porvédő háló ezt természetszerűen nem akadályozhatja meg. Egyébként az új épület elhelyezkedése is olyan, hogy az építkezéssel járó zavaró hatások szempontjából a porvédő hálónak nincs jelentősége. A műszaki leírás szerint az új épület és a meglévő épületek közötti legkisebb távolság 16 méter, az oktatási épület ennél jóval távolabb van és ezen kívül még terepszint különbség is van az új épület és a meglévő épületek között.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő által adott pontszámok 1 és 100, illetve 2000 és 20 – közötti igen nagy mértékű, sokszoros különbség, nem tükrözi az ajánlatok tartalma közötti minimális különbséget, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Ezt a jogsértést a Döntőbizottság arra tekintettel ítélte súlyosnak, mert a nyertes ajánlattevő részére itt adott 2000 pontnak a végeredményre döntő hatása volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését is. Eszerint:
"Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetésekor ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Az 5. számú melléklet 2. a) pontja szerint az ajánlatoknak részszempontonként a tartalmi elemeit, míg a 2. c) pont szerint az értékelési pontszámok indokolását is tartalmaznia kell az eljárás összegezésének. Ajánlatkérő összegezésében nem közölte sem az ajánlatok részszempontonkénti tartalmi elemeit, sem az értékelési pontszámok indokolását, ezzel megsértette a Kbt. hivatkozott 61. § (1) bekezdését. Ajánlatkérő összegezése alapján emiatt nem volt az ajánlattevők számára megállapítható, hogy az értékelést milyen tartalmi elemek alapján végezte és miért adta a konkrét pontszámokat. Ezen jogszabályi rendelkezés indoka pedig – többek között – éppen az, hogy biztosítja az eljárásban ajánlatkérő döntésének ellenőrizhetőségét.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a
Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a 61. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot, a többszörös jogsértésre tekintettel. A bírság összegét a beszerzés értékére és a jogsértések súlyára tekintettel a Kbt. 88. § (4) bekezdésében meghatározott keretek között állapította meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. július 19.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
