KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6192)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.306/12/2001.

Tárgy: az INVEST'MENT Kft. és a Baranyai Házépítő Kft. egyesített jogorvoslati kérelme Kadarkút, Hencse, Kőkút és Visnye Községek Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

Az INVESTMENT Mérnöki és Fővállalkozó Kft. (7400 Kaposvár, Kontrássy u. 1., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a Baranyai Házépítő Kft. (7636 Pécs, Kis-réti u. 15., képviseli: dr. Burrat Husam ügyvéd, 7621 Pécs, Mária u. 37. a továbbiakban II. r. kérelmező) egyesített jogorvoslati kérelmének, melyet Kadarkút, Hencse, Kőkút és Visnye Községek Önkormányzatai (mindegyiküket képviseli: Verkman József Kadarkút Község Polgármestere, 7530 Kadarkút, Fő u. 24, a továbbiakban: ajánlatkérő) "a kadarkúti általános iskola életveszély elhárításához szükséges építési, kivitelezési munkák elvégzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését. Ezen túlmenően a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőket, hogy a kérelmezők részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000-30 000 Ft (azaz harmincezer-harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat, egymás között egyenlő részben megosztva fizessenek meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. Keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.

INDOKOLÁS

Kadarkút, Hencse, Kőkút és Visnye Önkormányzatok Képviselő-testületei, mint a Jálics Ernő Általános és Vendéglátó-ipari Szakképző Diákotthon (Székhelye: Kadarkút, Fő út l., 242. hrsz. alatti ingatlan) tulajdonosai Mike Község Önkormányzat Képviselő-testülete bevonásával 1998. április 21-e napján Intézményfenntartó Társulást hoztak létre önkéntes és szabad elhatározásból egyenjogúságuk tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök és az arányos teherviselés alapján, határozatlan időtartamra.
A Képviselő Testületek e megállapodásban rögzítették, hogy Kadarkút 77%, Hencse 7%, Kőkút 11%, míg Visnye 5% arányban tulajdonosa az intézménynek.
A 77%-os tulajdoni résszel rendelkező Kadarkút Nagyközség Önkormányzata, mint ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé 2001. február 21-én a Közbeszerzési Értesítő 8. számában a rendelkező részben írt tárgyban nyílt eljárás megindítására. (0748/2001.)
A közzétett ajánlati felhívás szerint az építési feladat a nyílászárók cseréjére, a tetőszerkezet és födém megerősítésére, a villamos hálózat szabványosítására és az ezekkel járó kiegészítő munkákra vonatkozott.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint részajánlatot nem tehettek ajánlattevők, többváltozatú ajánlat azonban megengedett volt a dokumentációban előírtak szerint.
Az ajánlattevők pénzügyi, műszaki, gazdasági alkalmasságának igazolásával kapcsolatos előírásokat a felhívás 11. pontja tartalmazta.
A 13. pont az alábbiak szerint szabályozta az elbírálást:
a) Az ajánlatok elbírálásának szempontjai: az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot az öszszességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el.
b) A Kbt. 34. § (3) bekezdésében foglaltak:
részszempontok súlyszámok
az ellenszolgáltatás (ajánlati ár) és
az ajánlatkérő által igényelt megfelelő
műszaki tartalom összhangja 15
a kivitelezés munkaszervezésének bemutatása,
a munkaszervezés és működési rend összhangja (utalva arra, hogy a kivitelezési munka
működő épületben történik) 10
a vállalt jótállási időszak tartama 5
hibás, vagy késedelmes teljesítés esetére
vállalt biztosítékok 4
Az értékelés során adható pontszám: 110-ig.

A 15. b) pont szerint a szerződéskötés időpontját a kihirdetést követő 10. napban jelölte meg ajánlatkérő.
A 16. pontban az egyéb információk között azt is közölte, hogy
az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a következő legkedvezőbb ajánlatot tevővel köt szerződést,
felelősségbiztosítást dokumentálni kell,
ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel prognosztizált átalányáras szerződést köt.
Az ajánlati felhívás dokumentációja tartalmazta a részletes ajánlati és szerződési feltételeket. Itt szabályozta ajánlatkérő, a többváltozatú ajánlat benyújtásának feltételeit is.
Ajánlatkérő konzultációt is tartott 2001. március 13-án, ahol az írásbeli kérdésekre is válaszolt. Ily módon számos további feltételt támasztott az ajánlattevőkkel szemben (műszaki tartalmi stb.).
A 2001. április 3-i ajánlattételi, illetőleg bontási határidőig öt darab ajánlat érkezett a következőktől: I. r. és
II. r. kérelmező, Bau-Lizéna Kft., Renova Kft. és a
Vákisz Rt.
A fentiek közül a Vákisz Rt. és II. r. kérelmező alternatív ajánlatot is becsatolt.
Az ajánlatok értékeléséhez ajánlatkérő szakértőket is bevont.
2001. április 6-án vizsgálták az ajánlattevők alkalmasságát és az ajánlatok érvényességét. A vizsgálat szerint minden ajánlattevő alkalmas volt. Az ajánlatok között érvénytelent nem találtak, de a két alternatív ajánlatot érdemi elbírálásra alkalmatlannak minősítették.
2001. április 20-án közös képviselő-testületi ülésen vitatta meg a négy tulajdonos önkormányzat (Kadarkút, Hencse, Kőkút és Visnye) az ajánlatok értékelését. Ezen képviselő-testületi ülésen dönteni még nem tudtak, az eredményhirdetést elhalasztották.
Másodszor 2001. május 10-én tartottak közös képviselő-testületi ülést ahol már meghozták az eljárást lezáró döntést, mely szerint a nyertes a Bau-Lizéna Kft., őt követte az I. r. kérelmező.
A nyilvános eredményhirdetésen 2001. május 11-én a fentieket az összegzés ismertetésével hirdették ki, ennek során az alábbi pontozást ismertették:

Baranyai Házépítő
súlyszám ért. ért. pontsz.
pontsz. × szúlysz.
15 8 120
10 10 100
5 9 45
4 7 28
Összesen: 293

VÁKISZ
súlyszám ért. ért. pontsz.
pontsz. × szúlysz.
15 8 120
10 1 10
5 8 40
4 6 24
Összesen: 194

RENOVA
súlyszám ért. ért. pontsz.
pontsz. × szúlysz.
15 9 135
10 1 10
5 8 40
4 9 36
Összesen: 221

BAU-LINÉZA
súlyszám ért. ért. pontsz.
pontsz. × szúlysz.
15 10 150
10 10 100
5 8 40
4 10 40
Összesen: 330
INVESTMENT
súlyszám ért. ért. pontsz.
pontsz. × szúlysz.
15 8 120
10 10 100
5 10 50
4 8 32
Összesen: 302

A pontozás mellett a Kbt. 5. sz. melléklet 2. c) pontja szerinti indokolást az értékelési pontszámokra ajánlatkérő nem közölte.
Ajánlatkérő a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel a szerződést 2001. május 21-én megkötötte.
I. r. kérelmező: 2001. május 15-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, amit felhívásra 2001. május 16-án egészített ki.
A kérelmére tartott tárgyaláson az írásos kérelmét változatlanul fenntartva kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, valamint ideiglenes intézkedéssel a közbeszerzési eljárás felfüggesztését, és a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki az eljárás nyertesének. Előadta azt is, hogy az

1. részszempont tekintetében ajánlata teljes körű, ezért az ár és tartalom összhangja maximálisan teljesült. A 2, 3, és 4. résszempont értékelését sem érti, a pontszámok szerinte nem tükrözik az ajánlati elemet. Kérte azt is megvizsgálni, hogy az ajánlatkérő bírálóbizottsága szakmai szempontból megfelelt-e a Kbt.-ben írt előírásoknak, mert álláspontja szerint nem.
Sérelmezte azt is, hogy az eredményhirdetés során az ajánlatkérő a kérése ellenére nem adta át részére a Közbeszerzési Értesítőben is megjelent pontozási rendszer mellékletét képező értékelési szempontokat és ezen belül az alszempontokat, mely a bírálat során alapját képezte
a Képviselő-testület döntésének. A tárgyaláson kifogásolta azt is, hogy a részükre átadott összegzésből nem állapítható meg, hogy ajánlatkérő a 4. részszempontnál hogyan pontozott, mert annak indokolását nem adta meg írásban.
II. r. kérelmező: 2001. május 22-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmét a tárgyaláson pontosítva kérte, az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, illetve ideiglenes intézkedéssel a meg nem kötött szerződés megtiltását. Kérte továbbá az eljárási díj és a felmerült költségek viselésére kötelezését is ajánlatkérőnek. Kérelmét alapvetően azzal indokolta, hogy ajánlatkérő pontozása nem volt megfelelő, mivel az 1. és 4. részszempontnál alkalmazott pontok értéke vitatható, mert mindkét esetben kedvezőbben kellett volna értékelni az ajánlatát. Véleménye szerint ajánlatkérő a 4. részszempont bírálata során adott pontokat az öszszegzésben szövegesen nem indokolta, így nem volt megállapítható az ezen részszempontnál feltüntetett pontok közötti különbségek indokoltsága. Álláspontja szerint nem volt helytálló az ajánlatkérő 1. részszempontnál alkalmazott értékelése sem, mert műszakilag mindenki megfelelő ajánlatot tett. Kifejtette azt az álláspontját is, hogy összességében legelőnyösebb ajánlatot ő adta különösen tekintettel arra, hogy a legalacsonyabb vállalási ár az ő ajánlatában szerepelt.
A Döntőbizottság a törvényi feltételek hiányában a kért ideiglenes intézkedést nem alkalmazta, és a jogorvoslati kérelmek azonos tárgyára tekintettel az ügyeket egyesítve a két kérelmet egy eljárásban bírálta el.
Ajánlatkérő írásos észrevételében, melyet a tárgyaláson változatlanul fenntartott kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását, úgy az I. r., mint a II. r. kérelmezőnél.
Az I. r. kérelmező beadványával kapcsolatosan előadta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat lett az eljárás nyertese. Az 1. részszempont értékeléséhez tételenként végzett vizsgálatot, így állapította meg a különbséget.
Az ajánlatokat érvényesnek tekintette, a műszaki különbségeket a pontozásnál érvényesítette. Pontozási módszere az volt, hogy a legjobb ajánlat 10 pontot, a többi az eltérés mértékére figyelemmel kevesebbet kapott. A nyertes ajánlat volt az egyetlen, amely valamennyi pontban megfelelt a felhívásnak, mert a dokumentációt is felülvizsgálva készítette el azt ajánlattevő.
II. r. kérelmező beadványa kapcsán előadta azt is, hogy az ő ajánlata pontozásánál az 1. részszempont értékelése azon alapult, hogy a legalacsonyabb ellenszolgáltatás mellett az ajánlat az asztalos munkák költségeiben hibás volt. A 4. részszempontnál a bankgarancia időtartamát és összegét együttesen vették figyelembe, ily módon állapították meg a kialakított pontszámot.
Fentiekre tekintettel előadta azt is, hogy a döntése jogszerű volt. A négy tulajdoni résszel rendelkező önkormányzat Iskolafenntartó Társulást hozott létre, mert ez a felújítandó iskola a négy község tulajdonában van. A tulajdonosi közösségre tekintettel a közbeszerzési eljárást lezáró döntést a négy település Képviselő Testülete közösen hozta, a jogorvoslati eljárásról tudomással bírnak a települések, illetve annak képviselő testületei, valamint polgármesterei. Ennek igazolására a Döntőbizottság felhívására becsatolta azon nyilatkozatot, mely szerint Hencse, Kőkút és Visnye községek polgármesterei igazolták, hogy tudomással bírnak a jogorvoslati eljárás létéről, és egyben meghatalmazták Verkman József Kadarkút Község polgármesterét, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt teljes joggal képviselje őket.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, írásos és a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatokból megállapította, hogy a jogorvoslati kérelmek részben megalapozatlanok, az alábbiak miatt:
A Kbt. 31. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:
"A közbeszerzési eljárásban az ajánlati felhívás, részvételi felhívás, illetve a dokumentáció elkészítése, valamint az ajánlatok értékelése során az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyeknek megfelelő szakértelemmel kell rendelkezniük."
A Döntőbizottság előtt folyamatban levő tárgyaláson az ajánlatkérő nyilatkozatot tett arról, hogy a fenti rendelkezésnek megfelelően alakította ki a bírálóbizottságot, akinek tagja volt többek között egy igazságügyi szakértőként is nyilvántartott építészmérnök, valamint a Somogy Megyei Önkormányzat Beruházási Társulásának szakértője is, tehát nem sértették meg a hivatkozott törvényi rendelkezést, mert úgy összetételében, mint létszámában az általuk felállított bírálóbizottság mindenben megfelelt a törvényi előírásoknak. A tárgyaláson tett nyilatkozatát a jelenlévő kérelmezők megismerve e kérdést tovább nem vitatták, tehát az erre vonatkozó kérelmezői indítvány megalapozatlan.
Tekintettel arra, hogy sem I. r. sem II. r. kérelmező az eljárás során nem sérelmezte, hogy ajánlatkérő az alternatív ajánlatok érvénytelenségét mintegy megállapítva azokat nem értékelte, ezért a Döntőbizottság az alternatív ajánlatok vizsgálatát nem folytatta le.
Figyelemmel arra, hogy mindkét kérelmező az érvényesnek tekintett alapajánlatok pontozását, illetve azok értékelését vitatta, a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében elsődlegesen az ajánlatkérői értékelést megvizsgálva, részszempontonként az alábbiakat állapította meg:
A Döntőbizottság az 1. részszempont vizsgálatánál megállapította, hogy az ajánlatok elkészítésének alapja a dokumentációban kidolgozott, majd a helyszíni konzultáción kiegészített tervezői költségvetési kiírás volt.
Ajánlatkérő elvárta a tervezői költségvetés műszaki észrevételekkel való kiegészítését is, amit a kérelmezők nem sérelmeztek.
Az ajánlatok vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlattevők közül a nyertes ajánlat felelt meg a legjobban az elvárásoknak, a tervezői kiírás (anyag, díj) részletes kitöltésével, észrevételezésével.
Az 1. részszempont körében az ajánlati ár értékelésének a műszaki tartalommal való összevetésével volt szerepe. A nyertes ajánlati ára e tekintetben is kedvező (61 182 000 Ft közepes árfekvésű) volt. A Döntőbizottság az árakat megvizsgálva azt is megállapította, hogy az ajánlati árak nem mutattak nagy szórást, mert azok 5665 M Ft között mozogtak.
I. r. kérelmező megállapíthatóan a dokumentációnak megfelelően határozta meg az ajánlati árat (62 812 000 Ft), de az ajánlat kidolgozottsága nem volt olyan mértékben részletes mint a nyertesé, míg II. r. kérelmező ugyan a legalacsonyabb áron vállalta a munkákat (56 000 000 Ft), de a költségvetése részben hiányos volt, (radiátorok költségei hiányoztak), részben pedig egyes tételeknél nem különültek el az anyag és díj költségek.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő azon álláspontját, hogy a részletesen kidolgozott, észrevételeket is tartalmazó költségvetés nagyobb biztosítékot jelent a szerződés megfelelő tartalmú teljesítésére és az ajánlati áron történő kivitelezésre, így az 1. részszempont körében a nyertesnek adott 10 és a két kérelmezőnek adott 88 pont reális és annak objektivitása nem vitatható.
A 2. részszempont értékelését a kérelmezők nem vitatták, viszont I. r. kérelmező azt kifogásolta, hogy az értékelés indokolását az ajánlattevők nem ismerték meg.
A Döntőbizottság a tárgyaláson tett ajánlatkérői nyilatkozat alapján megállapította, hogy ajánlatkérőnek az a munkaszervezés felelt meg a legjobban, amely a tanítást is figyelembe véve a lehető legkisebb mértékben zavarja a közvetlen környezetet. Ennek a követelménynek a nyertes és a két kérelmező is megfelelt, így kaphattak 1010 pontot, amit a Döntőbizottság elfogadhatónak ítélt. Erre tekintettel álláspontja szerint a 2. részszempontnál alkalmazott ajánlatkérői értékelés sem vitatható.
A 3. részszempontnál I. r. kérelmező azt sérelmezte, hogy a kiosztott pontértékek nem tükrözik álláspontja szerint az ajánlati elemek közötti különbségeket. A Döntőbizottság e részszempontokra vonatkozó elemeket megvizsgálva megállapította, hogy a nyertes 2 év jótállást vállalt és erre 8 pontot kapott, míg I. r. kérelmező a 4 évre 10, II. r. kérelmező a 3 évre 9 pontot.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság szerint a pontozás tükrözi az ajánlati elemek közötti különbséget, tehát alappal ez sem vitatható.
A 4. részszempont értékelése a felhívás alapján történhetett minden olyan szerződési feltételre kiterjedve, amely a hibás, vagy késedelmes teljesítés biztosítékaként szolgálhat. Egyéb előírás hiányában e fogalmi körbe tartozik a késedelmi kötbér, az ún. "jótállási biztosíték", illetve a hibás teljesítésre vállalt kötbér is. Ez utóbbit a fogalmi idetartozása miatt akkor is értékelnie kellett ajánlatkérőnek, ha felhívásában (szerződéstervezetében) kifejezetten nem jelezte ez irányú igényét, de ennek nyújtását nem is zárta ki. Ugyanakkor a hibás teljesítés esetére vállalt kötbér az építőipari gyakorlatban általánosan alkalmazott biztosítéki forma.
Az ajánlatok vizsgálata során a Döntőbizottság az ajánlattevők vállalása kapcsán az alábbiakat állapította meg e részszempontnál:

Nyertes:
Késedelmi kötbér: 100 E Ft/nap (max: 10%)
Hibás teljesítésre kötbér: II. o. esetén 8%
III. o. esetén 15%
Bankgarancia: 2 évre 1%

I. r. kérelmező:
Késedelmi kötbér: 50 E Ft/nap
Bankgarancia: 1 évre 1%

II. r. kérelmező:
Késedelmi kötbér: 1% Ft/nap (= 449 E Ft/nap)
Bankgarancia: 1 évre 1%

Ajánlatkérő a fenti sorrenden 10, 8, 7 pontot adott. A pontszámok meghatározása saját nyilatkozata szerint mérlegeléssel történt a késedelmi kötbér és a bankgarancia időtartama, illetve mértéke alapján. A fentiekben rögzített vállalások szerint összességében a nyertes ajánlata a legkedvezőbb, tehát a 10 pont kétségkívül megilleti ajánlatát. A II. r. kérelmező azonban a kötbérre tekintettel jobb ajánlatot tett, mint az I. r. kérelmező, így az azonos mértékű bankgaranciát is figyelembe véve magasabb pontszámot kellett volna kapnia.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a vállalási ár százalékában megadott bankgaranciák összegszerűsége (Ft értéke) jelen esetben nem lehet az összehasonlítás alapja, ugyanis ajánlatkérő maga is a felhívásában a bankgaranciának az ár százalékában való vállalását határozta meg, ettől ez értékelésnél nem térhetett el.
Fentiekre tekintettel a megfelelő pontszámok tehát a nyertesnél 10, I. r. kérelmezőnél 7, míg II. r. kérelmezőnél 8 pont, szemben ajánlatkérő által, II. r. kérelmezőnek adott 7 és I. r. kérelmezőnek adott 8 ponttal.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az eljárás eredményére a 4. részszempontnál előbb jelzett korrekció nincs kihatással, ugyanis a nyertes összpontszáma nem változik 330, míg I. r. kérelmezőé 298, II. r. kérelmezőé 297 pont lenne, így jogsértés az eljárás nyertesére vonatkozó döntés tekintetében nem állapítható meg, ezért a jogorvoslati kérelmek erre vonatkozó elemei szintén megalapozatlanok.
A jogorvoslati kérelmek az alábbiakban megalapozottak:
A Kbt. 61. § (1) bekezdése azt tartalmazza, hogy: "Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
A fentebb hivatkozott rendelkezés alapján a Kbt. 5. sz. mellékletét megvizsgálva megállapítható, hogy annak

2. c) pontja szerint kötelező a táblázatban szereplő értékelési pontszámokat írásban megindokolni, és az eredményhirdetés során ismertetni abban az esetben, ha ajánlatkérő az összességében a legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani.
A Döntőbizottság megvizsgálva az eljárás eredményhirdetésére készített 5. sz. melléklet szerinti összegzést és az eredményhirdetés jegyzőkönyvét megállapította, hogy ajánlatkérő e kötelezettségének nem tett eleget és különösen a 4. részszempontot illetően hiányosan, illetve az ajánlati tartalmi elemeknek csak részleges ismertetését tartalmazta az indokolása, mert például nem tükrözi a kötbérvállalásokkal kapcsolatos értékelést sem.
Fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a határozat rendelkező részében írtakat, ezért a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint a jogorvoslati kérelem megalapozatlan részeit elutasította, míg az indokolási kötelezettség elmulasztása miatt megállapította az ajánlatkérő jogsértését e kérdéskörben, ezért jogkövetkezményként a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta az ajánlatkérőkkel szemben.
A Döntőbizottság a helyes döntésre, valamint a csekély jogsértés súlyára tekintettel nem látta indokoltnak egyéb jogkövetkezmény alkalmazását ajánlatkérőkkel szemben.
Az igazgatási szolgáltatási díj azonos arányú megfizetésére azért kötelezte Döntőbizottság a négy település önkormányzatát mint ajánlatkérőket, mert a döntést is egyhangú szavazással hozták, illetve fogadták el.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. július 2.

Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos