KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6296)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.309/7/2001.

Tárgy: a STRABAG Építő Kft. és a SWIETELSKY Kft. egyesített jogorvoslati kérelme Sárvár Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A STRABAG Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 3537., képviseli: dr. Meskó Tamásné ügyvéd, 1113 Budapest, Daróczi út 30., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a SWIETELSKY-Útvasút Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., a továbbiakban: II. r. kérelmező) egyesített kérelmét, melyet a Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület 23., képviseli: dr. Ipkovich György ügyvéd, Szombathely, Fő tér 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Sárvár üdülőterületi feltáró út és közműépítés kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtottak be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

Ajánlatkérő 2001. március 14-én ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 11. számában a rendelkező részben írt tárgyban nyílt eljárás megindítására.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontjában ajánlatkérő kizárta a részajánlattétel lehetőségét.
A felhívás 5. pontja tartalmazta a dokumentáció rendelkezésre bocsátásának körülményeit és feltételeit is.
A felhívás 13. pontjában határozta meg, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja szerint fog bírálni, melyek részszempontjai, súlyszámai az alábbiak:
részszempontok súlyszámok
vállalási ár 30
kivitelezési munkák végzésére készített szakmai program és ütemterv 30
az ajánlattevő által a létesítmény minőségbiztosítására kidolgozott módszer 20
a szerződés teljesítését biztosító mellékkötelezettségek, szavatossági, garanciális feltételek, kötbér 20
Az értékelés során adható pontszám 1100-ig.
Az egyéb információkat tartalmazó 16. pont első bekezdésében közölte ajánlatkérő, hogy helyszíni bejárást az ajánlati felhívás megjelenését követő 15. napon teszi lehetővé, egyúttal konzultációt is tart, ahol az ajánlattevők kérdéseket tehetnek fel. Itt közölte azt is, hogy a konzultációról készült jegyzőkönyvet az ajánlattevőnek megküldi.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt készített, amely az alaki, formai követelményeket tartalmazta.
A felhívásban megjelölt időpontban ajánlatkérő konzultációt tartott és befogadta a potenciális ajánlattevők által feltett kérdéseket is, melyekre az adott választ és a konzultáció jegyzőkönyvét felek részére megküldte. A 2001. április 24-ei ajánlattételi és bontási határidőig nyolc ajánlat érkezett, nevezetesen ajánlatot nyújtott be a Hoffmann Rt., a Hódút Kft., a Kaiser Kft., az Egut Rt., a Hídépítő Rt., Mélyépítő Kft., valamint I. és II. r. kérelmező.
Ajánlatkérő hiánypótlást is biztosított, melynek teljesítését követően bizottság értékelte az ajánlatokat, a Dolomit Építőipari Kft. (bonyolító), előkészítő szakvéleménye alapján. Az értékelést végző bizottság megállapította, hogy a hiánypótlások után valamennyi ajánlat érvényes és valamennyi ajánlattevő alkalmas a tárgyi munka elvégzésére.
2001. május 9-én nyilvános eredményhirdetésen ajánlatkérő kihirdette, hogy az eljárás nyertese a Hoffmann Rt. lett 7340 ponttal. Az I. r. kérelmező 6980 pontot, míg a II. r. kérelmező 6260 pontot kapott az értékelés szerint.
Az eredményhirdetés jegyzőkönyvét és az 5. számú melléklet szerinti összegzést, ajánlatkérő valamennyi ajánlattevő részére megküldte postai úton.
I. r. kérelmező: 2001. május 16-án jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő közbeszerzést lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés tényének megállapítását, bírság kiszabását, valamint azt, hogy a Döntőbizottság kötelezze ajánlatkérőt az eljárási díj és a felmerült költségek viselésére. Kérte továbbá ideiglenes intézkedéssel a szerződéskötés megtiltását is.
Kérelme indoklásául azt adta elő, hogy az ajánlatok bontása során ismertetett adatok alapján derült fény arra, hogy az 1. részszempontra a legkedvezőbb ajánlatot tette. Sérelmezte azt is, hogy az eredményhirdetésen részére átadott értékelő táblázatból megállapíthatóan a legnagyobb súllyal bíró első helyre tett részszempontra, a vállalási árra a legjobb ajánlatot tevő I. r. kérelmező 100 pont helyett, mindössze csak 43 pontot kapott. Ezzel ajánlatkérő leszűkítette a felhívásban az értékelés során 100 pontig adható pontszámokat, amellyel elérte, hogy a legfontosabb elbírálási szempontként kezelt vállalási árra legjobb ajánlatot benyújtó pontszáma és a drágább ajánlatot tevő pontszáma között minimális eltérés legyen. Ezen túlmenően ajánlatkérő a 2. és 3. részszempontnál 1100 pontszám között értékelt, tehát szétszórta a pontszámokat. Kifogásolta azt is, hogy az eredményhirdetésről készült jegyzőkönyvben nem kapott magyarázatot arra, hogy a 2. részszempontban a nyertes 100 pontjával szemben miért 80 ponttal értékelték az ajánlatát. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva kifogásolta azt is, hogy ajánlatkérőnek nem az értékelés során kellett volna az értékelés módszerét eldöntenie, hanem már előtte.
Közölte azt is, hogy az ajánlatkérő a jogorvoslati kérelme kézhezvételét követően az összegzést korrigálta és ezt a jogorvoslati eljárás során küldte meg a részére. Álláspontja szerint ajánlatkérő a 2. részszempontnál sem a felhívása szerint értékelt, hisz az ajánlati felhívásnak megfelelő teljes körű szakmai programot nyújtottak be ajánlatukhoz, de ennek ellenére e részszempontnál csak 80 pontot biztosított részükre ajánlatkérő, míg a nyertesnek 100-at.
II. r. kérelmező: 2001. május 17-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, jogsértés megállapítását, bírság kiszabását ajánlatkérővel szemben, valamint ideiglenes intézkedéssel a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelmét azzal indokolta, hogy az eredményhirdetés során átadott értékelés vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a vállalási ár viszonyítása az ajánlatkérő részéről is elismerten, az önkormányzat által beruházásra jóváhagyott összeghez viszonyítottan lett megállapítva. Ez ellentétes a közbeszerzési eljárás során alkalmazandó értékelési gyakorlattal, mely alapján a legalacsonyabb árat adó kapja mindig a 100 pontot, míg a többiek ehhez viszonyított mértékű pontokat. E magatartásával ajánlatkérő eltorzította mind az ajánlati összeg súlyarányát, mind a másik három értékelési ponthoz, mind az egyes ajánlattevők által megajánlott vállalási árakra adott pontszámokhoz viszonyítva. Megítélése szerint a kivitelezési munkák elvégzésére készített szakmai program és ütemterv értékelésénél az 1200 pontos különbség megállapítása nem lehet reális.
Véleménye szerint ez az értékelési pont nem szolgálhatott volna az ajánlattevők közötti különbségtétel ilyen mértékű megítélésére, hiszen az ajánlatkérő a pályázat egyéb részében már megkérte a megfelelő műszaki információkat az ajánlattevőkről.
Ezen információból megállapítható, hogy gyakorlatilag mindegyik pályázó a tárgyi közbeszerzést többszörösen meghaladó volumenű referenciával rendelkezik.
Véleménye szerint a 3. részszempontra is 100 pontot kellett volna kapnia. A 4. részszempont értékelésnél sérelmezte az ajánlatkérő által adott 80 pontot, mivel a nyertes ajánlattevőhöz viszonyítva a napi megajánlott kötbérűk rosszabb, a maximális kötbér tekintetében viszont kedvezőbb ajánlatot tettek. Ugyanitt adta elő, hogy a megajánlott garancia biztosítása tekintetében szintén jobb ajánlatuk a nyertesnél. Ennek ellenére azonban összességében mindkét cég azonos pontszámot kapott.
A jogorvoslati ügy tárgyalásán a kérelmét változatlanul fenntartva kifogásolta azt is, hogy a felkészült ajánlattevőket szakmai program miatt pontozza az ajánlatkérő. Előadta azt is, hogy ők is adtak szakmai programot az elvárás szerint, ahogy azt az ajánlatkérő kérte. Sérelmesnek tartotta azt is, hogy ajánlatkérő semmilyen utalást nem tett arra, hogy az idegenforgalomra tekintettel kell a beruházást végrehajtani, erre ajánlatkérő sehol nem tett utalást.
A Döntőbizottság jogorvoslati kérelmek tárgyára tekintettel a két ügyet egyesítve, azokat egy eljárásban bírálta el.
A Döntőbizottság a D.309/4/2001. számú határozatával a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését 2001. május 17-én megtiltotta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását és annak megállapítását, hogy a közbeszerzési eljárása nem volt jogsértő. Kérte továbbá az ajánlatkérő által hozott, a közbeszerzési eljárást lezáró döntés helybenhagyását, valamint lehetővé tételét annak, hogy a vállalkozási szerződést a nyertessel megköthesse. Kérelme indoklásául előadta, hogy az ajánlati felhívásnak megfelelően helyszíni bejárást és konzultációt tartottak, melyen lehetővé tették kérdések feltételét. Az ajánlati dokumentáció szerint ajánlattevőknek kérdéseiket írásban kellett benyújtaniuk, amire a válaszokat írásban adták meg oly módon, hogy valamennyi kérdést és az adott válaszokat valamennyi ajánlattevőnek egyidejűleg megküldték 2001. április 17-én, így a 2001. április 24-ei határidőre tekintettel azt az ajánlattevők a törvényes határidőben megkapták. A konzultációs kérdésekre adott válaszokban I. r. kérelmező kérdésére azt a választ adták többek között, "hogy a kivitelezési folyamat végzésére készített szakmai program alatt az ajánlatkérő szakmai programot ért, melynek része lehet a technológiai leírás és minden más, amelyet az ajánlattevő a feladat megvalósításához szükségesnek tart, beleértve a munkaszervezés, a megrendelői és hatósági kapcsolattartás stb. feladatait is". Előadta azt is, hogy a kérdésre adott válasz egyértelműen alátámasztja azt, hogy az ajánlatkérő a szakmai program részének tekintette a technológiai leírást, a munkaszervezés, a megrendelői és hatósági kapcsolattartás feladatait, de elfogad minden továbbit, amit az ajánlattevő e feladat teljesítéséhez indokoltnak tart.
A beszerzés tárgyát képező létesítmény megvalósításában szakvállalkozónak számító ajánlattevők számára a szakmai program értelmezése nem okozhatott gondot, mint arról az ajánlatok áttekintése nyomán meg is győződött. A rendelkezésére bocsátott szakmai programok lehetővé tették, hogy ajánlatkérő meggyőződjön arról, hogy mennyire készült fel a feladat megvalósítására egy-egy ajánlattevő. Álláspontja szerint I. r. kérelmező ajánlatában egyáltalán nem csatolt szakmai programot, annak ellenére, hogy kérdésében maga is valószínűsítette, hogy a technológiai leírást adnia kell és a kapott válasz további konkrét szempontokat is megjelölt.
Véleménye szerint az ajánlati felhívás és dokumentáció egyértelműen tartalmazta, hogy a kivitelezési munkák végzésére szakmai programot és ütemtervet kell benyújtani.
Észrevételében előadta azt is, hogy az értékelés során megfelelő módszert alkalmazott, melynek keretei között a vállalási ár szerinti értékelést úgy végezték, hogy a költségvetésben a létesítmény megvalósítására jóváhagyott beruházási összeghez viszonyszámot képeztek, melyből számították az ajánlat részszempont szerinti pontszámát. Az értékelést valamennyi ajánlattevővel szemben azonos módon végezték, ennek megfelelően a pontok alakulása a tett ajánlati összeg egymáshoz viszonyított különbségét hűen tükrözi.
Nem helytálló I. r. kérelmező azon állítása sem, hogy csak az 1. részszempont volt a legsúlyosabb, tekintettel arra, hogy az ajánlati felhívás tanúsága szerint az 1. és 2. részszempontot azonos értékűnek minősítette, s ezt az azonos súlyszámmal is jelezte az ajánlattevők felé. A 2. részszempont értékelésénél azt is szem előtt tartotta, hogy a beszerzés tárgyát képező feladatot az idegenforgalmi szezon alatt kell megvalósítani, a főforgalmat lebonyolító 83. sz. főközlekedési út érintésével. Előadta azt is, hogy a Széchenyi tervben kapott támogatással 2 Mrd Ft. összegű beruházással bővíti ősztől a termálfürdőt, ezért számára rendkívül lényeges, hogy a város számára jelentős bevételt eredményező idegenforgalmi szezon zavartalanságát biztosítani tudja, és vendégeit megőrizhesse. Ennek érdekében jelölte meg a vállalási árral azonos súlyszámú értékelési részszempontként a kivitelezési munkák végzésére kiírt szakmai programot és ütemtervet, mely alapján felmérni kívánta, hogy a feladat megvalósítása milyen mértékben zavarja az idegenforgalmat, illetve, hogy az ajánlattevő milyen mértékben készül fel a környezetet legkevésbé zavaró gyors kivitelezésre.
I. r. kérelmező vonatkozásában a 2. részszempont értékelésénél azt is figyelembe vette, hogy nevezett az itt megjelölt feladatot csak részben teljesítette, mivel szakmai programot nem készített annak ellenére, hogy a feltett kérdése alapján tisztában volt annak tartalmával, és melyet az adott válasz kiegészített.
Fentiekre tekintettel nem valós I. r. kérelmező azon állítása, hogy az értékelésnél az ajánlatkérő szubjektív módon pontozott. Ezzel szemben nyilvánvaló, hogy csupán az értékelhető hiányosságok miatt kapott I. r. kérelmező kevesebb pontot e részszempontnál. Előadta azt is, hogy az összegzést az eljárásról az eredményhirdetéssel egyidejűleg az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta, amibe szándékukon kívül számszaki hiba került, mivel a számítógépes programmal elvégzett műveletnél nem ellenőrizte az azt készítő, hogy a kijelölés jól történt-e meg. Álláspontja szerint a pályázatát értékelő szakvélemény tanúsítja, hogy az ajánlatkérő által meghozott döntés valós és számszakilag helyes pontozásra és összegzésre támaszkodott, tehát nem felel meg a valóságnak I. r. kérelmező azon állítása, miszerint ajánlatkérő elhanyagolhatónak ítélte az 1. részszempontot. Ellenkérelme összegzéséül előadta azt is, hogy az üdülőterületi út és közművesítés kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás során azt a vállalkozót igyekezett kiválasztani, amelyik az ajánlati dokumentációban meghatározott feladatot maradéktalan tartalommal, a legjobb minőségben és a legkedvezőbb áron tudja megvalósítani és ehhez a legmeggyőzőbb szerződést biztosító mellékkötelezettséget vállalja.
A tárgyaláson kifejtette azt az álláspontját is, hogy nem a bírálati szakban döntötték el a pontozás folyamatát, hanem már azt megelőzően az ajánlatkérési szakban döntöttek, hogy hogyan fognak dönteni. Ezt tükrözi a 2001. január 25-ei bizottsági ülésen készített jegyzőkönyv is, melyet Döntőbizottság részére becsatolt. E döntésükről, illetve a pontozás milyenségéről a felhívásban és a konzultáción is tájékoztatták a feleket.
A konzultáció során arra is felhívták a felek figyelmét, hogy ha bármilyen javaslatuk, észrevételük van, azt írásban tegyék meg.
Nem vitatta I. r. kérelmezőnek azon állítását, hogy május 17-én küldték meg részére az összegzés korrekcióját, mivel a jogorvoslati kérelem kézhezvétele során észlelték a számítási hibát, ezért azt korrigálták. Az újabb összegzést minden félnek egy időben, írásban megküldték. Álláspontja szerint a korrekció egyébként a végeredményt nem befolyásolja, mivel az újabb számítás alapján is a korábban kihirdetett nyertes az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtója. Azt is nyilatkozta, hogy a 2. részszempontnál I. r. kérelmező csak azért kapott 80 pontot a szakmai programra, mert valójában az ütemterv áttekinthető volt ugyan, de nem volt benne minden kérdésre válasz. Ezért nem kaphatta meg a maximális pontot. Ugyanígy II. r. kérelmező pontozásához előadta, hogy az is csak az ütemtervet készítette el, de szakmai programot külön nem csatolta be. Ezért csak 60 pontot kaphatott a 2. részszempont vonatkozásában.
Véleménye szerint nem helytálló az a kérelmezői felvetés sem, hogy nem volt utalás az idegenforgalmi szezonban végzett tevékenységre, hisz a dokumentáció I. részében az alapinformációknál arra történt utalás, hogy idegenforgalmi szezonban és területen kívánják ezt a beszerzést megvalósítani. A tárgyaláson ismertetett és becsatolt a Döntőbizottság részére a korrekciónak megfelelő pontozást is az eredményhirdetésen elhangzott ajánlattevői kifogásokra tekintettel. Ebben a legalacsonyabb árat adó ajánlattevőnek a maximális pontot adták, de ennek ellenére sem változott az eljárás nyertesére vonatkozó eredmény.
A 4. értékelési szemponttal kapcsolatban előadta, hogy azért kaptak azonos pontot a nyertes és a kérelmezők, mert a rövidtávú kötelezettségre vonatkozó kötbér vonatkozásában a nyertes Hoffmann Rt. ajánlata kedvezőbb volt, miszerint 4-5 napos csúszás esetén jelentős kötbért kellett volna fizetnie, ezzel szemben I. r. és II. r. kérelmező ajánlata ilyen szempontból kedvezőtlenebb volt. Összességében ebből a rövidtávú kötelezettség vállalásból a Hoffmann Rt. jobbnak tekintendő. A második tétel amit néztek a szavatosság vállalása, itt viszont I. és II. r. kérelmező kedvezőbbet ajánlott meg, mint a nyertesnek kihirdetett Hoffmann Rt., így a két tétel ellensúlyozásából alakult ki az, hogy a felek e részszempontnál egyenlő pontszámot kaptak.
A jogorvoslati eljárás során az ügyben egyéb érdekelt felek sem írásban, sem a tárgyaláson érdemi észrevételt nem tettek.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratokból, dokumentumokból, írásos és a tárgyaláson szóban tett nyilatkozatokból megállapította, hogy mindkét kérelem megalapozatlan, ezért azokat elutasította.
A jogorvoslati eljárás során bizonyítást nyert, hogy ajánlatkérő már 2001. január 25-én döntött az ajánlati felhívása szövegéről, ezen belül az elbírálási szempontokról és azok súlyszámairól, tehát nem helytálló az a kérelmezői állítás, hogy az ajánlattételi határidőt követően döntött ajánlatkérő a pontozásokról. E korábbi döntés során már eldöntötte ajánlatkérő, hogy az ajánlati árat a költségvetésükben rendelkezésre álló összeghez fogják viszonyítani, a többi részszempontnál pedig meghatározták, hogy mi a részszempontok tartalma.
Az eljárás során az is tisztázódott, hogy a közbeszerzési eljárást bonyolító Dolomit Kft. a fenti szempontok alapján állította össze az értékelési szakvéleményét.
A Döntőbizottság a részszempontok sorrendjében megvizsgálta a nyertesnek kihirdetett Hoffman Rt., valamint I. r. és II. rendű kérelmező ajánlatát. Ennek keretében megállapította, hogy az 1. részszempontnál ajánlatkérő a pontozást a korábban meghatározott képletnek megfelelően eszközölte. A pontok aránya kifejezi az árak arányát. A nyertes ajánlata, valamint I. r. kérelmező ajánlata között nem egészen 10% az eltérés.
A Döntőbizottság azt is megállapította, hogy amennyiben ajánlatkérő bármilyen más módszerrel végzi el az arányosítást, a pontok között is 10%-kal számolva a sorrend nem változik, tehát az 1. részszempontra való értékelést az sem befolyásolja. E részszempontnál azt is megvizsgálta a Döntőbizottság, hogy amennyiben ajánlatkérő a legalacsonyabb ajánlati árnál a maximális 100 pontot alkalmazta volna, akkor a nyertesnek 2700, II. r. kérelmezőnek 2940, míg I. r. kérelmezőnek 3000 pont lett volna adható az ajánlati ár vonatkozásában.
A 2. részszempont vizsgálatánál a Döntőbizottság az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő pontos, az adott feladatra kidolgozott szakmai programot és külön, napokra lebontott ütemtervet csatolt ajánlatához. Az I. és II. r. kérelmező csak ütemtervet készített, mely I. r. kérelmezőnél hetekre, II. r. kérelmezőnél napokra volt bontva, de egyik sem olyan részletes, mint a nyertes ajánlattevőé.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont megjelölése a felhívás és a dokumentációban egyértelműen szakmai programot és ütemtervet takart, tehát ajánlatkérő meghatározta, hogy mit kér e vonatkozásban, ezért a 2. részszempontnál alkalmazott értékelése nem vitatható.
A 3. részszempont értékelésnél a Döntőbizottság megállapította, hogy mindhárom ajánlat azonos részletességgel tartalmazza az ajánlatkérői elvárásokat, ezért a 80-80 pont nem kifogásolható.
Ugyanígy nem kifogásolható a 4. részszempont vonatkozásában az azonosan kiosztott 80-80 pont tekintettel arra, hogy ajánlatkérő indoklását osztva a Döntőbizottság megállapította, hogy a magasabb kötbér vállalásával és a bankgarancia biztosításával a kedvezőtlenebb garanciális feltételek kiegyenlítettek, ezért az értékelés itt sem vitatható.
Az értékelést összegezve megállapította a Döntőbizottság, hogy amennyiben ajánlatkérő az ajánlati árnál a maximális 100 pontot a legkedvezőbb árajánlatra kiosztva, a többi ajánlatot arányosítva végezte volna el a pontozást, abban az esetben is a Hoffmann Rt. ajánlata lett volna a nyertes 8900 ponttal, míg I. r. kérelmező 8600, II. r. kérelmező pedig 7940 pontot kaphatott volna.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő döntése annak ellenére helytálló, hogy az összegzést később korrigálnia kellett, a kérelmezői felvetésekre tekintettel, így a Döntőbizottság a Kbt. 79. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a megalapozatlan jogorvoslati kérelmeket a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. június 26.

Dr. Bíró László s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos