KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6354)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.347/16/2001.
Tárgy: a KFKI Számítástechnikai Rt. jogorvoslati kérelme a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a KFKI Számítástechnikai Rt. (1135 Budapest, Tüzér u. 39–41., továbbiakban: kérelmező) által a Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet (1051 Budapest, Vörösmarty tér 4., képv.: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti u. 72., a továbbiakban: ajánlatkérő) "komplex ügyviteli és információs szoftverrendszer bevezetése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárással felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésére bocsátott iratok, a felek nyilatkozatai, valamint a tárgyaláson előadottak alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos közbeszerzési eljárást indított, amelynek részvételi felhívása 2001. január 17. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 3. számában került közzétételre. Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elbírálását követően ajánlattételre hívta fel a kérelmezőt, a FreeSoft Kft.-t, a Megatrend 2000 Rt.-t, a Debis IT Services Unisoftware Kft.-t és az Albacomp Rt.-t.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban határozta meg az ajánlatok elbírálásának szempontjait és azok súlyszámait az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– funkcionális lefedés 5
– a javasolt megoldás eredetisége (innovatív tartalom) 4
– jótállás, szoftverkövetési és üzemeltetési támogatás minősége és ennek ellenértéke 4
– a kért ellenszolgáltatás összege 3
Az adható pontszámok 1–100-ig terjedtek.
Az ajánlattételi határidő 2001. március 12. napja volt, melyre valamennyi ajánlattételre felhívott jelentkező ajánlatot tett.
Ajánlatkérő egy tárgyalási fordulót követően elbírálta és 2001. április 10. napján kihirdette az eljárás eredményét, amely során a Megatrend 2000 Rt.-t hirdette ki nyertesnek, a második legelőnyösebb ajánlatot tevőként pedig kérelmezőt jelölte meg. Kérelmező ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme alapján lefolytatott jogorvoslati eljárásban a D.232/9/2001 szám alatt meghozott határozattal ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Ajánlatkérő úgy döntött, hogy az ajánlatokat újra értékeli és új döntést hoz. Ajánlatkérő Bíráló Bizottsága a Döntőbizottság fent hivatkozott D.232/9/2001 számú határozatában kifejtettek figyelembevétele mellett értékelte és pontozta újra az ajánlatokat a részszempontok alapján. Valamennyi részszempont tekintetében az ajánlattevők között rangsort állított fel a tartalmi elemek alapján és a legkedvezőbb ajánlatot tevőnek adta a legmagasabb pontszámot, tehát 100 pontot, ezt követően a többi rangsorban következő ajánlatokra 75, 50, 25, 1 pont került kiosztásra. 2001. május 28. napján kihirdette az új döntését, amely szerint az eljárás nyertese a MEGATREND Rt. második legkedvezőbb ajánlatot a kérelmező tette.
Kérelmező 2001. május 31. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kifejtette, hogy ajánlatkérő az ajánlatoknak nem az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit hasonlította össze, s ezzel megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és ezáltal a Kbt. 59. § (1) bekezdésben foglaltak megsértésével nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki az eljárás nyertesének.
Álláspontja szerint az ajánlatok ajánlatkérő által alkalmazott módszerrel történő értékelésének, miszerint helyezési számok kerülnek kiosztásra és összeadásra, semmi kapcsolatot nem jelent az ajánlatok tartalmával, nem tükrözi az ajánlatok közötti, a meghirdetett szempontrendszer szerinti értékelhető tényleges különbségeket, sérti a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Véleménye szerint az ajánlatkérő által alkalmazott módszer csak abban az esetbe lett volna elfogadható, ha arról az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban tájékoztatja az ajánlattevőket az ajánlatkérő. Álláspontja szerint azzal, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat nem a tartalmi elemeik különbsége szerint bírálta el, nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot választotta ki.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértés tényét, semmisítse meg ajánlatkérő döntését és kötelezze az eljárási díj és a költségek viselésére. Kérte ideiglenes intézkedés elrendelésével a szerződéskötés megtiltását.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében az alaptalan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlatokat a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírtak szerint történt értékelését követően választotta ki az összességében legelőnyösebb ajánlatot. Az ajánlatok ajánlati felhívásban meghatározott részszempontok tartalmi elemei szerinti sorrendjét határozta meg a közöttük lévő különbségekre tekintettel és ezt követőnek osztotta ki a pontszámokat az általa megadott 1–100 pont közötti ponttartományban. Álláspontja szerint az általa alkalmazott módszer nem ellentétes a Kbt. szabályaival. Megalapozatlan azon kérelmezői állítás is miszerint az alkalmazott módszer csak akkor lenne elfogadható, ha ajánlatkérő ismertette volna az ajánlattevőkkel az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban. A Kbt. nem tartalmaz olyan rendelkezést álláspontja szerint, amely kötelezettségként írná elő ajánlatkérő számára, hogy az értékelés során alkalmazni kívánt módszer előre határozza meg és arról tájékoztassa az ajánlattevőket.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést, annak törvényi feltételeinek hiánya miatt, nem alkalmazott.
Ajánlatkérő a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2001. június 6. napján megkötötte.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt 55. § (6) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja.
Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során köteles szem előtt tartani a fent hivatkozott rendelkezésben foglaltakat. Ez azt jelenti, hogy az ajánlati felhívásban előre megadott értékelési szempontokon túl más szempontokat nem vehet figyelembe, s ezen szempontokat csak az ugyancsak előre megadott ponthatárok között értékeli és ehhez rendeli végül a súlyszámokat. Ajánlatkérőt a törvény nem kötelezi arra, hogy az értékeléskor a pontok meghatározása során alkalmazni kívánt módszert előre ismertesse. Természetesen, ha erre sor kerül ajánlatkérő részéről akár az ajánlati felhívásban, akár a dokumentációban, úgy ezen módszer alkalmazása az ajánlatok értékelése során számon kérhető ajánlattevők részéről, mivel ajánlatkérő az értékelési módszer előre történő közlésével saját maga számára kötelezettséget határozott meg.
Törvényi előírás, illetve ajánlatkérő által előre történő közlés hiányában ajánlatkérő döntésének jogszerűsége nem sérelmezhető kizárólag azon az alapon, hogy ajánlatkérő nem a kérelmező által helyesnek tartott módszert alkalmazta az értékelés során, akkor ha megállapítható, hogy a választott módszer alkalmazása mellett ajánlatkérő az ajánlatok tartalmi elemeinek értékelésén alapulva döntött a nyertes ajánlattevő személyéről.
Természetesen az ajánlatok értékelése során egyértelműbb helyzetet teremtene és a felek közötti vitákat, nézeteltéréseket elkerülhetőbbe tenné, ha az ajánlatok értékelése során még az ajánlatok tartalmának megismerése előtt az ajánlatkérők által ismertetésre kerülne a pontozás során alkalmazásra kerülő módszer, hiszen ez is elősegítené az értékelés során a szubjektív elemek kizárását.
A jelen törvényi szabályozás azonban nem ír elő kötelezettséget a pontozás során alkalmazandó módszer előre történő meghatározása tárgyában, így nem kifogásolható sem kérelmező által, sem a Döntőbizottság által ajánlatkérő értékelése kizárólag a pontozás során alkalmazott módszer tekintetében, ha megállapítható, hogy ajánlatkérő az értékelés során betartotta a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
Ajánlatkérő nyilatkozatában kifejtette, hogy az értékelés során azt a módszert követte, hogy az ajánlati felhívásban megadott egyes részszempontok körében az ajánlatok tartalmi elemei alapján felállította azok sorrendjét az előre megadott 1–100 ponthatár között úgy, hogy az első 100, második 75, harmadik 50, negyedik 25, ötödik 1 pontot kapott.
A Döntőbizottság megvizsgálva az ajánlatokat megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés során az ajánlatok tartalmi elemeit értékelte, s ezt követően az általa kiválasztott – fent idézett módszer alapján – ezen tartalmi elemeket pontozta, így ajánlatkérő értékelésének jogsértő voltának megállapításának nincs helye.
Nem vitatja a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő által választott pontozási módszernél például az arányosítás módszere sokkal pontosabban kifejezné a tartalmi különbségeket, de ez nem jelenti azt, hogy más módszer alkalmazása esetén ajánlatkérő nem tud megfelelni a Kbt. 55. § (6) bekezdésben írt követelményeknek, azaz annak, hogy az ajánlatok tartalmi elemeit a felhívásban megadott részszempontok alapján kell értékelni a megadott ponthatár között ajánlatkérőnek.
Az ajánlati ár értékelése körében megállapítható volt egzakt módon, hogy ajánlatkérő az ajánlattevők ajánlati árait, mint tartalmi elemeket értékelte, s pontozása – az általa választott módszer alkalmazásával – az ajánlatok tartalmi elemei közötti "sorrendiséget" követi, hiszen a legkedvezőbb (legalacsonyabb) árajánlat kapta a legtöbb pontot és a legkedvezőtlenebb (legmagasabb) ajánlati ár, tehát kérelmezőé kapta a legkevesebb pontot.
Az, hogy a kérelmező álláspontja szerinti más pontozási módszer alkalmazása alkalmasabb lenne a tartalmi különbségek objektívebb tükrözésére, még nem képezheti jogsértés megállapításának alapját, erre vonatkozó törvényi rendelkezés hiányában.
A fenti indokok alapján a Döntőbizottság megalapozatlannak találta a kérelmező jogorvoslati kérelmét arra vonatkozóan, hogy ajánlatkérő nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki az eljárás nyertesének, mert ajánlatkérő az ajánlatok értékelését nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésnek megfelelően végezte el.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 5.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
