KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6526)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.350/14/2001.
Tárgy: az Aszfaltbeton Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Aszfaltbeton Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. (1107 Budapest, Makk u. 10., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (1067 Budapest, Eötvös u. 3., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának tulajdonában lévő közúthálózat (útpálya és úttartozékok) fenntartása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdésére tekintettel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában foglaltakat, ezért ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nyílt eljárást indított Budapest Főváros Terézváros Önkormányzatának tulajdonában lévő közúthálózat (útpálya és úttartozékok) fenntartása tárgyában. Az ajánlati felhívás 2001. április 4-én a Közbeszerzési Értesítő 14. számában jelent meg. Ajánlatkérő meghatározta a fenntartandó utakat I. és II. terület bontásban, ezekre részajánlatot is lehetett tenni. Az ajánlati felhívás szerint a szerződés időtartama 2001. június 5-től 2002. május 31-ig tart.
A fenntartási munkák pontos műszaki tartalmát a dokumentáció 2. számú mellékletében határozta meg ajánlatkérő oly módon, hogy a kért egységárakhoz ötvenöt tételben felsorolta az elvégzendő munkákat, mennyiségi adatok nélkül. Ez a lista szolgált segédletül az ajánlattevőknek az árajánlat, az egységárak megadásához.
A dokumentáció része volt a szerződéstervezet is.
Ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani, meghatározta az ennek megítélésére szolgáló részszempontokat, súlyszámokat és pontszámokat a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 4,5
– az ajánlat műszaki tartalma 3,5
– jogszabályban előírt garanciákon felüli vállalások 2,0
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0–100.
Az ajánlatok értékelésére vonatkozóan a dokumentáció további tájékoztatást nem tartalmazott.
Az ajánlatok benyújtási határidejében, 2001. május 15-ig a következő öt ajánlattevő nyújtott be ajánlatot: Euro-Út-Bau Építőipari és Szolgáltató Kft., Ambíció Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., Universal Bau Center Mély- és Magasépítő Kft., PROKTOR Építőipari Kft. és kérelmező. Valamennyi ajánlattevő mindkét területre tett ajánlatot. A bontáskor felolvasásra kerültek az ajánlatokban megadott egységárak is. Az ajánlattevők az ajánlatukban az I. és a II. területre azonos ajánlatot tettek a szerződési feltételek, az egységárak vonatkozásában.
Ajánlatkérő a bontáskor hiánypótlási lehetőséget biztosított.
Az ajánlatokat 2001. május 22-én a Beruházási Munkacsoport értékelte, az I. és a II. területre külön-külön.
Az eljárás eredményének kihirdetésére 2001. május 24-én került sor, ajánlatkérő két ajánlatot, az Universal Bau Center Mély- és Magasépítő Kft. és a PROKTOR Építőipari Kft. ajánlatát érvénytelennek minősített, a nyertes ajánlattevő az Ambíció Építőipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett mindkét területre vonatkozóan.
Az eredményhirdetéskor ismertette ajánlatkérő az összegezés adatait, amelyet írásban is megküldött az ajánlattevőknek.
Az I. és a II. területre vonatkozó pontszámokat az összegezés az alábbiak szerint tartalmazta:
Az ajánlattevő neve:
EURO-ÚT-BAU Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 4,5 115 517,4
Az ajánlat műszaki
tartalma 3,5 210 735
A jogszabályban előírt
garanciákon felüli vál-
lalások 2,0 210 420
A súlyszámmal szor-
zott értékelési pont-
számok összege aján-
lattevőnként 1672,5
Az ajánlattevő neve:
AMBÍCIÓ Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 4,5 291 1309,5
Az ajánlat műszaki
tartalma 3,5 270 945
A jogszabályban előírt
garanciákon felüli vál-
lalások 2,0 240 480
A súlyszámmal szor-
zott értékelési pont-
számok összege aján-
lattevőnként 2734,5
Az ajánlattevő neve:
ASZFALTBETON Kft.
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
Ajánlati ár 4,5 264 1188
Az ajánlat műszaki
tartalma 3,5 260 910
A jogszabályban előírt
garanciákon felüli vál-
lalások 2,0 290 580
A súlyszámmal szor-
zott értékelési pont-
számok összege aján-
lattevőnként 2678
Kérelmező 2001. június 1-jén nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértést, kötelezze ajánlatkérőt az elbírálási szakasz megismétlésére, ideiglenes intézkedésként tiltsa meg a még meg nem kötött szerződés megkötését.
Kérelme indokául előadta, hogy ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásban foglalt szempontok alapján értékelt, emiatt nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot – kérelmezőét – hirdette ki nyertesnek. Vitatta az ajánlati ár részszempont értékelését, megítélése szerint ő ajánlotta a legkedvezőbb egységárakat, ennek ellenére ajánlatkérő ezt nem értékelte a legmagasabb pontszámmal. Vitatta a műszaki tartalom értékelését, mivel ez a beszerzés tárgyára nehezen értelmezhető. A pontozást nem az ajánlati felhívásban meghatározott ponthatárok között végezte ajánlatkérő, hanem 115–290 között osztotta ki a pontszámokat.
Sérelmezte kérelmező, hogy az összegezés nem tartalmazza, az értékelt ajánlati elemeket, a pontszámok indokolását.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy a bírálat során az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontok szerint értékeltek. Az ajánlati ár értékelése során a leggyakrabban és legnagyobb tömegben előforduló munkanemek egységárát vették figyelembe, ez alapján a legelőnyösebb ajánlatot a nyertes tette.
Előadta, hogy kérelmező nem emelt kifogást a műszaki tartalom mint bírálati szempont ellen az ajánlati felhívás megjelenésekor, elfogadta azt.
Előadta, hogy a pontszámoknak az ajánlati felhívástól való eltérése abból adódott, hogy négy tagú bizottság végezte az értékelést, a tagok külön-külön pontoztak. Az általuk adott pontszámokat összesítve állapították meg az értékelési pontszámokat.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson szabályszerű értesítése ellenére nem vett részt. A Döntőbizottság felhívására az ajánlati ár értékelésével kapcsolatban nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a dokumentációban meghatározott ötvenöt munkanem közül melyeket tartja a leggyakrabban előforduló munkanemeknek, és pontosan megjelölte azt a huszonöt munkanemet, amelyek egységárait értékelte az ajánlati ár részszempontnál. A műszaki tartalom értékelésével kapcsolatban további tájékoztatást nem adott, mellékelte az értékelést végző bizottsági tagok által készített pontozási táblázatot.
Az egyéb érdekeltek közül az Ambíció Kft. nyilatkozott írásban, miszerint a pályázatukat a kiírás szerint készítették el.
Az Universal Bau Center Kft. észrevételében ajánlata érvénytelenségét vitatva csatlakozott a kérelmezőhöz és kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését.
A jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson az Euro-Út-Bau Kft. képviselője előadta, hogy az eljárás során ajánlatkérő nem hozta az ajánlattevők tudomására azt, hogy melyek a leggyakrabban és a legnagyobb tömegben előforduló munkanemek.
A Proktor Építőipari Kft. képviselője azt kifogásolta, hogy még az eredményhirdetéskor, az összegezésből sem tudták meg az ajánlattevők, hogy ajánlatkérő a műszaki tartalmat és az ajánlati árat hogyan értékelte.
A Döntőbizottság 2001. június 1-jén a D.350/3/2001. számú határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta. Ajánlatkérő nyilatkozata szerint e határozatnak megfelelően a nyertes ajánlattevővel nem kötötték meg a szerződést.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem alapos.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő megsértette-e Kbt. 59. § (1) bekezdését, ennek során vizsgálnia kellett, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltakat, továbbá azt is, hogy az eljárásról készített összegezés megfelel-e a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában foglaltaknak.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével kapcsolatban megállapította, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásban meghatározott 0–100-ig terjedő pontokkal értékelte. Már a legkisebb kiosztott pontszám (115 pont) is meghaladta az ajánlati felhívásban meghatározott felső ponthatárt, így természetszerűleg a legmagasabb pontszám (291 pont) is jóval magasabb, mint az ajánlati felhívásban meghatározott legmagasabb adható pontszám. Nem felel meg tehát az ajánlati felhívásban foglaltaknak az, ahogyan ajánlatkérő megállapította részszempontonként az ajánlatok értékelési pontszámát.
Az a körülmény, hogy ajánlatkérő hogyan szervezi meg az ajánlatok értékelését, hányan és milyen módon nyilvánítanak véleményt az ajánlatokról, hogyan biztosítja az értékelésben részt vevők álláspontjának érvényesülését, ez ajánlatkérő belső ügye. Ettől függetlenül az ajánlatoknak az egyes részszempontok szerinti értékelési pontszámát az ajánlati felhívásban meghatározott adható pontszám alsó és felső határa között kell megállapítani.
Az ajánlati ár értékelésével kapcsolatban az ajánlati felhívásban, a dokumentációban, az összegezésben ajánlatkérő nem határozta meg azt, hogy mely munkanemekre adott árajánlatokat veszi, illetve vette figyelembe az értékelés során.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tett nyilatkozata szerint huszonöt, a leggyakrabban és legnagyobb tömegben előforduló munkanem egységárainak összehasonlítása alapján állapította meg azt, hogy az ajánlati ár részszempont esetében a nyertes ajánlattevő tette a kedvezőbb ajánlatot. A Döntőbizottság szerint ez az értékelési módszer nem lehetett volna ajánlatkérő döntésének alapja, hiszen ajánlatkérő nem értékelte az összes egységárat, hanem önkényesen emelt ki az ötvenöt munkanem közül huszonötöt úgy, hogy az ajánlati felhívásban, a dokumentációban előre nem közölte az ajánlattevőkkel azt, hogy melyek a leggyakrabban előforduló munkanemek és csak ezeknek az egységárait fogja értékelni.
Ennek ellenére a Döntőbizottság az ajánlatkérő által értékelt huszonöt munkanemre ajánlott egységárak összehasonlítását elvégezte, és megállapította, hogy tíz esetben kérelmező, tizennégy esetben a nyertes ajánlattevő tett kedvezőbb árajánlatot, egy esetben pedig azonos egységárat vállaltak.
A Döntőbizottság szerint az ajánlati felhívás alapján ajánlatkérő akkor járt volna el helyesen, ha az összes munkanemre vonatkozó egységárat hasonlítja össze az értékelés során. A Döntőbizottság minden egységárat összehasonlított a nyertes ajánlattevő és kérelmező vonatkozásában.
Megállapítást nyert, hogy a kérelmező az ötvenöt munkanem közül harmincöt esetében alacsonyabb, egy tételnél azonos egységárat vállalt, mint a nyertes ajánlattevő, így a tételek 65%-ánál kedvezőbb a kérelmező ajánlata.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő pontozásában megjelenő értékelés nem tükrözi az egységárak közötti különbségeket, hiszen ennél a részszempontnál kérelmező alacsonyabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő.
A műszaki tartalmat illetően a dokumentáció részletes előírást tartalmazott, de e részszempont értékelésére vonatkozóan nem adott további tájékoztatást, a jogorvoslati eljárás során ajánlatkérő sem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy ennél a részszempontnál hogyan és mit értékelt.
A Döntőbizottság a nyertes és a kérelmező ajánlatának összehasonlítása alapján megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem tartalmazott értékelhető többlet részeket a műszaki megoldásokat, illetve az anyagminőséget illetően. Kérelmező ajánlatában ismertette az alkalmazott megoldásokat, kátyúzási ütemtervet, forgalomtechnikai tervet, az alkalmazott anyagok minőségi tanúsítványait csatolta, így az ajánlata a műszaki tartalom tekintetében értékesebb, mint a nyertes ajánlattevő ajánlata, ennek ellenére kérelmező ennél a részszempontnál is alacsonyabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő.
A jogszabályban előírt garanciákon felüli vállalások részszempont esetében kérelmező magasabb pontszámot kapott, mint a nyertes ajánlattevő. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a dokumentációban lévő szerződéstervezetben előírtakhoz és a nyertes ajánlattevő ajánlatához képest is kedvezőbb garanciális feltételeket vállalt az ajánlatában, így az ajánlatkérő pontozásában érvényesülő kedvezőbb megítélés helytálló.
Összességében tehát minden részszempont esetében kedvezőbbnek kell tekinteni kérelmező ajánlatát, ebből következően a jogsértő értékelés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezetett.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról.
A Kbt. 5. számú melléklete 2. a) és c) pontja szerint az összegezésnek tartalmaznia kell az érvényes ajánlatot tevő, ki nem zárt és alkalmasnak talált ajánlattevők nevét, ajánlatuknak az elbírálás szempontja és – az összességében legelőnyösebb ajánlat választása esetén – annak részszempontjai szerinti tartalmi elemeit, valamint a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő által készített és az eredményhirdetéskor ismertetett összegezés nem tartalmazza az ajánlatok értékelt tartalmi elemeit.
Az összegezés 2. c) pontjában ajánlatkérő a táblázatban szereplő értékelési pontszámok indokolása helyett az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési részszempontokat, súlyszámokat ismertette, valamint általánosságban az értékelés menetét. Nem tartalmazta azonban az összegezés értékelési részszempontonként az értékelt három ajánlat pontszámának konkrét indokát, azt, hogy a magasabb pontszámmal értékelt ajánlat miért és miben volt jobb ajánlatkérő számára az alacsonyabb pontszámmal értékelt ajánlatnál, illetve az értékelési pontszámok közötti különbségeket hogyan, milyen módszerrel állapította meg, azok mértékét mi indokolta.
A fentiek alapján az ajánlatkérő által készített összegezés nem felelt meg a Kbt. 61. § (1) bekezdés első fordulatában meghatározottaknak.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés c), d) és h) pontjai szerinti jogkövetkezményeket állapította meg.
A Döntőbizottság nem alkalmazott bírságot, mivel az eljárást lezáró döntés megsemmisítésével a jogsértés orvosolható, tekintettel arra, hogy az elrendelt ideiglenes intézkedés alapján ajánlatkérő nem kötötte meg a szerződést a nyertes ajánlattevővel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 6.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos