KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6561)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.290/11/2001
Tárgy: a Duna Épszer Rt. jogorvoslati kérelme az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Duna Épszer Rt. (1214 Budapest, II. Rákóczi F. u. 277., a továbbiakban. kérelmező), jogorvoslati kérelmét, amelyet az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (1145 Budapest, Amerikai út 57., képviselő: dr. Bűrös László ügyvéd, 1135 Budapest, Tahi u. 53–59., továbbiakban. ajánlatkérő) "egészségügyi intézmény új diagnosztikai tömbjének beruházás keretében történő megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt előminősítési közbeszerzési eljárást indított, melynek részvételi felhívása 2001. április 11. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 15. számában került közzétételre.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 9. pontjában meghatározta a jelentkezők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket, majd a 10. pontban meghatározta a részvételre jelentkezők alkalmassága elbírálásának szempontjait, melyek az alábbiak voltak:
– a jelentkező pénzügyi-gazdasági helyzete figyelemmel a beszerzés tárgyát képező szolgáltatás végzéséhez szükséges finanszírozási tevékenységre,
– az előző 5 évre vonatkozó referenciák, azok volumene,
– a teljesítésbe bevonni kívánt vezető szakemberek szakmai alkalmassága, alkalmazott létszáma,
– a jelentkező minőségbiztosítási rendszere.
Ajánlatkérő a részvételi felhívás 12. Egyéb információk elnevezésű pontjának 6. francia bekezdésében meghatározta, hogy közös részvételi jelentkezés esetén rögzíteni kell, hogy a szerződés megkötésére jelentkezők közül melyikük bír felhatalmazással. A közös jelentkezők alkalmasságát önállóan kell igazolni.
A részvételi jelentkezés benyújtásának határidejére 2001. május 7. napjára a KIPSZER Rt., a Magyar Építő Rt., az Alba Regia Rt., a HUNÉP Rt., a Mélyépítő Bp. Kft., a Középületépítő Rt., a BÁÉV Rt. nyújtott be részvételi jelentkezést.
Kérelmező 2001. május 8. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Álláspontja szerint jogsértő ajánlatkérő részvételi felhívásának 12. pont 6. francia bekezdésében előírt feltétel, miszerint közös jelentkezők alkalmasságát önállóan kell igazolni. Ajánlatkérő ezen feltétel előírásával megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdésben foglalt esélyegyenlőség elvét. Álláspontja szerint a közös ajánlattételnek éppen az a célja, hogy az egyenként alkalmatlan vállalkozók közös erővel a beruházást megvalósíthassák.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg a jogsértést, kötelezze ajánlatkérőt új ajánlati felhívás közzétételére. Ideiglenes intézkedésként kérte a közbeszerzési eljárás felfüggesztését.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, annak megalapozatlansága okán.
Előadta, hogy a kérelmező által vitatott előírás a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztősége jogi lektorának felhívására került bele a részvételi felhívás szövegébe. A Kbt. 36. § (2) bekezdése álláspontja szerint nem tartalmaz olyan megkülönböztetést, ami szerint a közös ajánlattevők tekintetében a Kbt. egyéb, a konkrét esetben alkalmazandó rendelkezéseit az önálló ajánlattevőkre irányadó rendelkezésektől eltérően kellene alkalmazni, így valamennyi ajánlattevő tekintetében a Kbt. 44. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. Ennek megfelelően a közös ajánlattevők esetében az alkalmasságot külön-külön kell vizsgálni, melyet a Döntőbizottság egységesen alkalmazott gyakorlata is alátámaszt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 36. § (2) bekezdése kimondja, hogy több ajánlattevő közösen is tehet ajánlatot.
A rendelkezés "több ajánlattevő" szóhasználattal él, így annak nyelvtani értelmezése szerint a közös ajánlattevők mindegyike ajánlattevő. Ez azzal jár együtt, hogy a közös ajánlattevők – konzorciumi tagok – mindegyikét terhelik az ajánlattevői minőséggel járó kötelezettségek, melyekről a törvény az alábbiak szerint rendelkezik.
Kbt. 33. § (5) bekezdés: az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kizárólag az e törvényben meghatározott módon írhatja elő az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolását.
A Kbt. 44. § (1) bekezdés: az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága igazolható:
a) pénzügyi intézménytől származó – erről szóló – nyilatkozattal,
b) mérlegének (egyszerűsített mérlegének, beszámolójának vagy konszolidált mérlegének) benyújtásával,
c) az előző legfeljebb 3 évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozatával,
d) az ajánlatkérő által előírt tartalmú egyéb – fizetőképességének megállapítására alkalmas – nyilatkozattal vagy dokumentummal.
44. § (2) bekezdés szerint az ajánlattevőnek, illetőleg az alvállalkozónak a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki alkalmassága igazolható:
a) az előző legfeljebb 3 év legjelentősebb szállításainak, szolgáltatásainak, illetve az előző legfeljebb 5 év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével (legalább az ellenszolgáltatás összege, a teljesítés ideje és a szerződést kötő másik fél megnevezésével),
b) műszaki-technikai felszereltségének leírásával,
c) azoknak a szakembereknek (szervezeti egységeknek), illetve vezetőknek a megnevezésével, képzettségük ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe, különösen azok bemutatásával, akik a minőségellenőrzésért felelősek,
d) a termék leírásával, mintapéldányának, fényképének bemutatásával, melynek eredetiségét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell,
e) a megkövetelt és egyértelműen megadott műszaki leírások tekintetében az elismert – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – minőségtanúsító intézménytől származó tanúsítvánnyal,
f) termelési, illetve kutatási-fejlesztési képességéről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal, ha a termék, illetve a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál,
g) a saját és a teljesítésbe bevonandó műszaki vagy gazdasági egységek minőségbiztosítási rendszerének – bármely nemzeti rendszerben akkreditált – tanúsító általi tanúsításával.
Kbt. 44. § (4) bekezdés: az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
Kbt. 44. § (5) bekezdés szerint az ajánlatkérőnek az (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Kbt. 63. § (3) bekezdése alapján a fent idézett rendelkezéseket a két szakaszból álló eljárás részvételi szakaszára is vonatkozik.
A fent idézett rendelkezéseket a Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott joggyakorlata szerint ajánlatkérőnek a közös ajánlattevők mindegyik tagjával – mindegyik konzorciumi taggal – szemben alkalmazni kell. Ez azt jelenti tehát, hogy a közös ajánlattevő tagjai vonatkozásában külön-külön vizsgálni kell az ajánlat/jelentkezés érvényességét és az ajánlattevő/jelentkező alkalmasságát és az egyik konzorciumi tagra vonatkozó érvénytelenség vagy az egyik konzorciumi tag alkalmatlansága a közös jelentkezés/ajánlat érvénytelenségét, illetve a közös ajánlattevők/jelentkezők alkalmatlanságát vonja maga után.
A Kbt. 25. § alapján a törvény rendelkezései kogensek, eltérés csak annyiban lehetséges, ha azt a törvény megengedi. Mivel a törvény nem tartalmaz diszpozitív szabályokat a közös ajánlattevőkre vonatkozóan azok érvénytelenségének és alkalmasságának vizsgálata tekintetében, így ajánlatkérő a törvény szabályait akkor tartja be, ha a közös ajánlattevők mindegyikét ajánlattevőnek tekintve alkalmazza a törvény rendelkezéseit.
A fentiekre tekintettel ajánlatkérő részvételi felhívásának a közös ajánlattevők alkalmasságának az elbírálására vonatkozó előírása nem ellentétes a Kbt. rendelkezéseivel, hanem azzal összhangban határozza meg előre, hogy közös részvételre jelentkezés esetén hogy jár el.
Kérelmező nem vitatta, hogy az ajánlatkérő által meghatározott alkalmatlanná minősítési feltételek önmagukban nem sértik a fent idézett Kbt. 44. § (5) bekezdését. Ily módon fentiekre is tekintettel a törvény rendelkezései betartása mellett, azok figyelembevételével előírt feltételek nem jelentik, nem jelenthetik az esélyegyenlőség alapelvének sérelmét.
A fentiek alapján a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerinti döntést hozta, s a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. június 6.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
