KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6690)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.470/9/2001.
Tárgy: az Idex Inter-ED Kft. és az Oktatási Kiadó és Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme a Nemzeti Szakképzési Intézet közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság az Idex Inter-ED Kft. (1036 Budapest, Lajos u. 38., képviseli: dr. Solt Anna ügyvéd, 1075 Budapest, Madách tér 3., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és az Oktatási Kiadó és Kereskedelmi Kft. (1132 Budapest, Kresz Géza u. 20/A., képviseli Takácsné dr. Rózsa Mária jogász, 1071 Budapest, Damjanich u. 58., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Nemzeti Szakképzési Intézet (1087 Budapest, Berzsenyi út 6., képviseli: Dr. Mezeiné dr. Nyitrai Beáta ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl Imre u. 9., fszt. 2., a továbbiakban: ajánlatkérő) "oktatási intézményeknek nyújtandó eszköztámogatások megvalósítási folyamatának támogatása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő 20. számában 2001. május 16-án jelent meg. Az ajánlati felhívás tárgya volt az oktatási intézményeknek nyújtandó eszköztámogatások megvalósítási folyamatának támogatása, mely az alábbi feladatokat foglalta magában:
– potenciálisan mintegy 1000 oktatási intézményt megszorító pályáztatási folyamat teljes körű megvalósítása, illetve a nyertes pályázók kiválasztását segítő döntés-előkészítői tevékenység,
– az adott pályázatban kiválasztott iskolák eszközigényeinek kielégítésére a jellemzően 100 tétel szabályszerű átadási folyamatának hatékony támogatása,
– az adott pályázatban megfogalmazott támogatási cél megvalósulásának ellenőrzésében való közreműködés.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. b) pontjában vállalkozási keretszerződés keretében kért be ajánlatokat. Az ajánlati felhívás meghatározta, hogy csak teljes körű ajánlatot lehet benyújtani a közbeszerzési eljárásban, továbbá az ajánlatkérő meghatározta a teljesítés határidejét, vagy a szerződés időtartamát, mely az ajánlati felhívás 4. pontja szerint 2002. szeptember 1. volt. Az ajánlatkérő dokumentációt is rendelkezésre bocsátott az ajánlattevők részére. A dokumentáció tartalmazott egy olvasó lapot, valamint a beszerzés tárgyára és mennyiségére vonatkozó műszaki specifikációt. A dokumentáció III. fejezet 2. pontjában előírta az olvasólap benyújtásának szükségességét, valamint a II. fejezet 7.2. pontban meghatározta, hogy az ajánlatok bontásakor a Kbt. által meghatározott adatok az olvasó lapról kerülnek ismertetésre. Az ajánlati felhívás 11. a) pontjában előírta az ajánlattevők pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmassága igazolására kért adatokat, mely szerint többek között ajánlatkérő elvárása az volt az ajánlattevők előző 3 évben teljesített, az eljárás tárgyával rokon teljesítésének bemutatása, amik közül legalább egy referencia becsatolását is megkövetelte. Az ajánlatkérő már az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy rokonteljesítésnek mit fogad el, nevezetesen az ajánlattevő által bonyolított pályáztatási eljárást, mely során a potenciális pályázói kör résztvevőinek száma elérte az ezret és a beérkezett, elbírálandó pályázatok száma meghaladta a százat. Az ajánlati felhívás 11. b) pontjában szintén meghatározásra került az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítésének szempontja, így többek között alkalmatlan a szerződés teljesítésére az az ajánlattevő, aki az előző 3 évben nem tud tárgykörönként legalább egy, az ajánlati felhívás 11. a) pontban meghatározott rokonteljesítésű referenciát dokumentálva igazolni. A referencialevélnek – melyet az ajánlattevőknek az ajánlatukhoz kellett csatolni –, az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és a szerződéskötő másik fél meg
nevezését kellett tartalmaznia. Az ajánlati felhívás tartalmazta, hogy az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat és az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásának részszempontjai az alábbiak:
részszempontok súlyszámok
– a megvalósítási terv kidolgozottsága 5
– vállalási ár, fizetési feltételek 3
– jóteljesítési biztosítékok 3
– a programhoz kapcsolódó monitoring rendszer kidolgozottsága 2
Az adható pontszám alsó és felső határa 1–100 pontig terjedt.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölte továbbá, hogy többváltozatú ajánlatot nem fogad el a közbeszerzési eljárásban.
Az ajánlattételi határidőig – 2001. június 21-ig – I. és II. rendű kérelmezőn kívül ajánlatot nyújtott be a CC Konzultáció Kft. Az ajánlatok bontásakor I. r. kérelmező ajánlatáról az ajánlatkérő megállapította, hogy az formai szempontból megfelel az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételének, majd az ajánlatok értékelése időszakában hiánypótlási lehetőséget biztosított a CC Konzultáció Kft.-nek és a II. r. kérelmezőnek. A hiánypótlási felszólításban egyúttal megállapította, hogy kizárólag I. r. kérelmező ajánlata felel meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak.
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban 2001. július 6-án hirdetett eredményt, mely szerint I. és II. rendű kérelmező ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, a II. r. kérelmező alkalmatlanságát is megállapította a közbeszerzési eljárásban. Az I. és II. rendű kérelmező ajánlata érvénytelen volt, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltaknak. Indokolása szerint I. r. kérelmező az olvasólapon teljesítési határidőként a szerződéskötéstől számított 47. hetet jelölte meg, ami 2002. június 7-ét jelent, ez az időpont pedig ellentmond az ajánlati felhívás 4. pontja szerinti ajánlatkérő által előírt határidőnek. II. r. kérelmező azért alkalmatlan a szerződés teljesítésére, mert nem tudott egy rokonteljesítésnek minősülő referenciát igazolni, ajánlata pedig azért érvénytelen, mert az ajánlat a megvalósítási tervrészre és a monitoring rendszerre vonatkozó része nem felelt meg a dokumentáció műszaki specifikációjában előírt követelménynek.
I. r. kérelmező 2001. július 13-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottságnak. Kérelmében sérelmezte ajánlata érvénytelenné nyilvánítását. Álláspontja szerint a teljesítés határideje és a szerződés időtartama nem azonos fogalmak, tehát erre a két, időben egymástól elváló jogi fogalmomra nem adható ugyanaz a határidő. Mivel ajánlatkérő a maga által szerkesztett olvasólapon kifejezetten a vállalt teljesítési határidő megnevezést használja, ez értelmezhető úgy, hogy az lehet az általa megjelölt határnapon belül bármilyen korábbi időpont is. Érthetetlen volt számára ajánlatkérő álláspontja azért is, mert a korábbi teljesítés a beszerzés tárgyára tekintettel ajánlatkérő érdekében állhat. Sérelmezte továbbá, hogy az érvénytelenséget ajánlatkérő csak az eredményhirdetéskor hirdette ki, bár már a bontáskor az olvasólapról történő felolvasásra tekintettel már hivatkozott, hogy formai szempontból az ajánlata megfelelt a felhívás és a dokumentáció követelményeinek. Kérte annak megállapítását, hogy ajánlata érvényes volt, kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárási díj és költségek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását indítványozta.
II. r. kérelmező 2001. július 23-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérelmének döntő többségében az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentmondásait, hiányosságait kifogásolja. Sérelmezte, hogy az ajánlattételi szakaszban feltett kérdéseikre ajánlatkérő a választ a törvény adta határidő utolsó napján adta meg. Álláspontja szerint referencia hiánya miatt nem lehetett volna alkalmatlanná nyilvánítani, mivel már korábban is részt vettek pályáztatásban úgy, hogy annak egy feladat elemét végezték. Az ajánlati dokumentációval kapcsolatban kifogásolták, hogy ajánlatkérő nem készített részletes műszaki leírást, ezért érthetetlen számukra, hogy a nyertes ajánlattevő hogy tudott mégis maximális pontszámot kiérdemlő ajánlatot készíteni. Ajánlatuk tartalma értékelhető és bírálható lett volna. Kérte a Döntőbizottságot az érvénytelenné és az alkalmatlanná minősítésre vonatkozó ajánlatkérői döntés megsemmisítésére, ajánlatkérő kötelezésére az eljárási díj és a költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását indítványozta.
A Döntőbizottság a II. r. kérelmező D.484/2001. számon iktatott jogorvoslati kérelmét az I. r. kérelmező D.470/2001. számú jogorvoslati eljárásához egyesítette és azt a D.470/2001. számú jogorvoslati eljárásban bírálta el.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelmek elutasítását indítványozta. Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmére hivatkozással rámutatott arra, hogy az ajánlatkérő vállalkozási keretszerződésre kért be ajánlatokat a közbeszerzési eljárásban. Ennek megfelelően az ajánlatkérő fontos érdeke volt a folyamatos teljesítés, azaz 2002. szeptember 1-ig az eljárás tárgyában foglalt adatokat a szerződés teljes időtartama alatt kell ellátnia az ajánlattevőnek. Ezért fogalmilag az előteljesítés kizárt volt és az ajánlatkérő előírásába ütközött. Az ajánlatkérő 2001. június 29-én kelt levelében azt állapította meg, hogy I. r. kérelmező pályázata jogi és formai szempontok alapján felel meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek, majd később következett az ajánlatok tartalmi értékelése és a tartalmi értékelés eredménye után jutott arra a következtetésre, hogy a vállalt teljesítési határidőre figyelemmel ajánlatát érvénytelenné nyilvánítja. Mivel ez a hiányosság az ajánlat érdemi részét érintette és nem módosítható, így az értékelés során az ajánlat érvénytelenségét kellett megállapítania. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével összefüggésben észrevétele a következő volt. A II. r. kérelmező még az ajánlattételi időszakban a rokonteljesítésre vonatkozó ajánlati felhívási előírásra kérdést intézett az ajánlatkérőhöz. A választ ajánlatkérő megadta. Eszerint az ajánlatkérő könnyítést engedett a rokonteljesítésnél, az éves árbevételnél és ezen belül a rokonteljesítés éves volumenénél. Az ajánlattevő által becsatolt referencialevél és a hiánypótlás során erre adott magyarázat nem felelt meg az ajánlati felhívásban előírtaknak, mivel nem az ajánlat tárgyával rokonteljesítésekről adott referencialevelet az ajánlattevő. Az ajánlatkérő a Kbt. 38. § (2) bekezdése alapján az utolsó napon, azaz a 7. napon megadta a dokumentációval kapcsolatos kérdéseire a válaszát az ajánlattevőnek. A Kbt. 40. §-ában előírt műszaki leírást a dokumentáció tartalmazta, mégpedig a dokumentáció 5. részének az értékelési szempontok
tartalma felel meg. Az értékelés során egyetlen ajánlatot nyilvánított érvényessé az értékelő bizottság és ez az ajánlat kapta meg a maximális pontszámot. Egyébként ilyen esetben nincs jelentősége az adott pontszámoknak. II. r. kérelmező ajánlata érvénytelenségét is meg kellett állapítani, mivel ajánlatának műszaki tartalma nem felelt meg a dokumentáció előírásainak. Az összegzés az eljárásról című dokumentumban az ajánlatkérő meghatározta azokat a konkrét hiányosságokat, amelyekre az érvénytelenségi okokat alapította.
A jogorvoslati eljárásban az egyéb érdekelt ajánlattevő érdemi észrevételt nem tett.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján a jogorvoslati eljárásban benyújtott észrevételekre figyelemmel tárgyalás tartása nélkül megállapította, hogy I. és II. rendű kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos. I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmével összefüggésben a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 2. b) pontjában meghatározta a szerződés típusát – amelyre ajánlatot kért a közbeszerzési eljárásban –, ez pedig vállalkozási keretszerződés volt. Az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározta a vállalkozási keretszerződés időtartamát és a teljesítés határidejét 2002. szeptember 1-jei határnappal. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem utalt arra, hogy korábbi teljesítési határidőt, vagy előteljesítést elfogad az ajánlattevőktől. Ugyanúgy nem volt utalás a bírálati szempontok körében sem arra, hogy az ajánlati felhívásban meghatározott szerződési időtartamnál, illetve a teljesítési időtartamnál a korábbi teljesítési határidő vállalást kedvezőként fogja értékelni. Erre figyelemmel az ajánlattevőknek az ajánlati felhívásban meghatározott szerződéses időtartam határnapjára kellett ajánlati vállalásaikat megtenni. Egyébként az, hogy korábbi előteljesítés fogalmilag kizárt volt a közbeszerzési eljárásban, erre utalt a beszerzés tárgya és mennyisége is, ahol az ajánlatkérő folyamatos tevékenységben foglalta össze a beszerzés tárgyát és mennyiségét és annak szerződésszerű teljesítését. Nem tett olyan kijelentést az ajánlatkérő, illetve olyan megszorítást a felhívásban és a dokumentációban, hogy bármilyen módon a szerződés teljesítésénél az ajánlattevők figyelemmel legyenek az iskolai szünetek időtartamára és ennek figyelembevételével állapítsák meg az általuk vállalt teljesítési határidőt. E körülményekre és tényekre figyelemmel tehát a teljesítési határidő és a szerződés időtartama a Döntőbizottság álláspontja szerint nem vált ketté, az előteljesítés lehetősége fogalmilag kizárt volt, tehát az ajánlattevőknek mindenképpen figyelembe kellett venni az ajánlati felhívásban megjelölt 2002. szeptember 1-i teljesítési határidőt. Az I. r. kérelmező felolvasó lapján teljesítési határidőként 2002. június 7-e van megjelölve, amely korábbi vállalt teljesítési határidőt jelent, ha úgy tetszik, előteljesítésnek minősül, amely nem felel meg az ajánlati felhívás és a dokumen
táció konkrét előírásainak, tehát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának. A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. I. r. kérelmező ajánlata tehát a teljesítési határidő – mely azonos a szerződés időtartamával – ajánlatkérői előírásának nem felelt meg, ezért ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelenné kellett nyilvánítania az ajánlatkérőnek. Az ajánlatkérő döntése tehát megalapozott volt. Ugyancsak megalapozatlan a kérelem azon része, mely azt kifogásolja, hogy miért nem az ajánlatok bontásakor került az ajánlatok érvénytelenségének a megállapítására és miért csak az ajánlatok értékelésére azaz egy későbbi szakaszban és miért csak az eredményhirdetéskor szerzett tudomást az I. r. kérelmező az ajánlata érvénytelenségéről. A Kbt. 52. § (1) bekezdése lehetőséget ad az ajánlatkérőnek, hogy ne az ajánlatok bontásakor állapítsa meg egy ajánlat érvénytelenségét, hanem legkésőbb az eredményhirdetés időpontjáig bezárólag megállapíthatja azt. Az iratokból az tűnik ki, hogy az ajánlatkérő formai szempontból a felolvasólap adatainak összevetéséből és az egyéb általa írt formai követelményekre figyelemmel hasonlította össze az ajánlatot és erre való figyelemmel tette azt a kijelentését, hogy érvényes az ajánlat. Viszont a vállalt teljesítési határidő már az ajánlat tartalmi részét jelenti, vagyis tartalmi vállalásnak minősül. A tartalmi vállalások pedig már azon vállalások, amelyre nézve hiánypótlási lehetőséget sem engedélyezhet, vagy adhat az ajánlatkérő, mivel nem tartozik a Kbt. 43. § (4) bekezdése körében engedélyezett hiánypótlási körbe. A Döntőbizottság nem látott indokot az ajánlatkérő érvénytelenség megállapítási eljárásával összefüggésben arra, hogy az ajánlatkérő eljárását a jogorvoslati eljárás keretében elmarasztal
ja.
II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének azon részében, melyben az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásait, így a dokumentáció műszaki specifikáció hiányára vonatkozó kifogásolását és a dokumentációval összefüggésben feltett kérdésekre adott válaszadás utolsó napjára való hivatkozását részletezi, a II. r. kérelmező a Döntőbizottság álláspontja szerint ezen kérelmi elemek a Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulatára figyelemmel – a (8) és (9) bekezdésre is figyelemmel – elkéstek.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni
a) jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát;
b) az előírt határidőnél később közzétett hirdetmény esetén a hirdetmény megjelenését;
c) közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetén a szerződés megkötését.
A Kbt. 79. § (9) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani.
Az ajánlati felhívás a Közbeszerzési Értesítőben 2001. május 16-án jelent meg. Az ezt követő naptól kell számítani a dokumentáció kiváltására, valamint az ajánlattételi határidőre vonatkozó időtartamokat. A dokumentáció kiváltásának időpontja a felhívás megjelenését követő első naptól számított 15. nap volt, mely konkrétan 2001. május 31-e. Az ajánlattételi határidő 2001. június 27-e volt a közbeszerzési eljárásban. A dokumentáció kiváltása, illetve az ajánlati felhívást követően az ajánlattételi határidőig a II. r. kérelmező kérdéseket intézett már azok előírásával összefüggésben, így az ajánlati felhívásnak a rokonteljesítéssel összefüggésben is az ajánlatkérőhöz, mely kérdésekre az ajánlatkérő a válaszát a Kbt. 38. § (2) bekezdésére figyelemmel legkésőbb az ajánlattételi határidőt megelőző 6 nappal meghaladta. Kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. július 23-án személyesen nyújtotta be a Döntőbizottság ügykezelő irodájában. A 15 napos jogvesztő határidőt tehát a II. r. kérelmező e kérelmi elem tekintetében lekéste figyelemmel arra, hogy a Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció hiányosságait jogorvoslati kérelem formájában legkésőbb az ajánlattételi határidő lejárta napjáig kifogásolhatta volna a Döntőbizottságnál. Azért a határidő lejárta napjáig, mivel a dokumentációval és az ajánlati felhívással összefüggésben is már az ajánlattételi szakaszban kérdéseket intézett az ajánlatkérőhöz, tehát a tartalmát már az ajánlattételi határidő lejárta előtt jóval megismerte. A II. r. kérelmező alkalmatlanná minősítése mint ajánlatkérői döntéssel összefüggésben a Döntőbizottság vizsgálta az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban meghatározott rokonteljesítésre vonatkozó előírását, illetve a II. r. kérelmezőnek a rokonteljesítésre vonatkozóan az ajánlattételi időszakban feltett kérdésre adott válaszát. Az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő a pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmasság körében az ajánlati felhívás 11. a) pontjában olyan követelményt támasztott, hogy az ajánlattevőknek az el
őző 3 évben teljesített, az eljárás tárgyával rokonteljesítésének bemutatását kell az ajánlatukban szerepeltetniük, az ellenszolgáltatás összegével, a teljesítés idejével, a szerződéskötő másik fél megnevezésével. Rokonteljesítésnek fogadja el az ajánlatkérő az ajánlattevő által bonyolított pályáztatási eljárást, mely során a potenciális pályázói kör résztvevőinek száma elérte az ezret és a beérkezett elbírálandó pályázatok száma meghaladta a százat. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás rokonteljesítésére vonatkozó előírásával összefüggésben könnyítést adott II. r. kérelmező ezzel összefüggésben feltett kérdésére figyelemmel, mégpedig az ajánlati felhívás 11. b) pont 3. és 4. bekezdése alapján az éves árbevételnél és ezen belül a rokonteljesítés éves volumenénél az újonnan piacra lépő ajánlattevők esetében, mely szerint a nettó árbevételen belül a megajánlani kívánt teljesítések, rokonteljesítések éves volumene az újonnan piacra lépő ajánlattevő esetét leszámítva nem éri el a 10 M Ft-ot. Ha az ajánlattevő az előző 3 évben nem tud tárgykörönként legalább egy, a 11. a) pontban meghatározott rokonteljesítésnek minősülő referenciát dokumentumokkal igazolni, alkalmatlanná minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt. A rokonteljesítést az ajánlatkérő a következőképpen definiálta: ajánlatkérő által bonyolított pályáztatási eljárást, mely során a potenciális pályázói kör résztvevőinek a száma elérte az ezret és a beérkezett elbírálandó pályázatok száma meghaladta a százat. II. r. kérelmező a jogorvoslati kérelmében elismerte, hogy nem önállóan bonyolított le egy pályáztatást, egy kapcsolódó feladat elemét végezte el, úgy mint alvállalkozó. Az ajánlatkérő az értékelési időszakban hiánypótlás körében kérte a II. r. kérelmezőnek a referenciával összefüggő pontosító nyilatkozatát, melyben arról nyilatkozott a II. r. kérelmező, hogy a tankönyv kiadását és az expediálást rokon teljesítésnek tekinti, mivel alkalmanként 4-5000 intézménnyel áll kapcsolatban a feladat teljes lebonyolítását elvégezve. Az expediálást az ajánlatkérő nem fog
adta el az ajánlat tárgyával rokonteljesítésnek, hiszen az nem felelt meg az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározott rokonteljesítésnek, azaz az ajánlattevő által bonyolított pályáztatási eljárásnak. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek a II. r. kérelmező alkalmatlanná minősítő döntése nem volt jogsértő, hiszen nem tudott a II. r. kérelmező olyan referencialevelet benyújtani, amely megfelelt volna a pályáztatási eljárásnak, illetve a potenciális pályázói kör résztvevői számának, melyet az ajánlatkérő ezerben, illetve a beérkezett elbírálandó pályázatok számát több mint százban jelölte meg. A Kbt. 43. § (3) bekezdése szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére vonatkozó pénzügyi-, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint, ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésére figyelemmel előírta, az általa a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóikét is. A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően dönt arról, hogy a 44. § (1), (2) és (4) bekezdése szerinti adatok, tények és körülmények alapján az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére alkalmasságáról, vagy alkalmatlanságáról. Az ajánlatkérő alkalmatlanná minősítési döntése tehát a fentiekre figyelemmel nem volt jogsértő a közbeszerzési eljárásban a II. r. kérelmezőt illetően. A Döntőbizottság álláspontja szerint annak már nincs különösebb jelentősége azt követően, hogy valamely ajánlattevőt alkalmatlanná minősítenek a szerződés teljesítésére pénzügyi-, gazdasági vagy műszaki alkalmassági szempontból, hogy az ajánlata érvényes, vagy érvénytelen-e, egyáltalán megfelel-e az ajánlati felhívásnak és a dokumentációban foglalt követelményeknek. Így az ajánlatkérőnek azon döntése, mely szerint a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelenségét is megállapította műszaki tartalmi hiányosságok miatt a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelése vonatkozásában nem bír jelentőséggel, mivel egy alkalmatlannak minősülő ajánlat
tevő ajánlatát az értékelés mechanizmusába nem lehet bevonni. Ugyancsak nincs jelentősége annak a kérdésnek, melyet II. r. kérelmező vetett fel a jogorvoslati kérelmében, hogy az egyetlen érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevő ajánlatát maximális pontszámmal pontozta az ajánlatkérő az értékelési részszempontokra figyelemmel. Az ajánlatkérő elbírálta az ajánlatokat, megvizsgálta az egy érvényes ajánlattevő ajánlatát, elbírálta azt. A pontszám kiosztásnál ilyen értelemben már nem volt jelentősége a kérdésnek, mivel az érvényesség szempontjából megvizsgálta az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevő ajánlatát a bírálati szempontokra figyelemmel. A kiosztott pontszámoknak nagy jelentősége már nincs és nem is volt a közbeszerzési eljárásban.
A Döntőbizottság a határozatban kifejtett álláspontjára figyelemmel a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a jogorvoslati kérelmeket elutasította. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint döntött, mivel a jogorvoslati eljárásban nem került sor a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjának az alkalmazására.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 30.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
