KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6692)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.396/10/2001.
Tárgy: KÁTA Építőipari Szövetkezet és a GEN-EP Építési Kft. jogorvoslati kérelme Tápiószele Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság a KÁTA Építőipari Szövetkezet (2760 Nagykáta, Perczel Mór út 5., képviseli: dr. Szabó Ákos ügyvéd, 1074 Budapest, Dohány u. 96., a továbbiakban: I. r. kérelmező) és a GÉN-ÉP Építési Kft. (6000 Kecskemét, Halasi út 19/A., továbbiakban II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Tápiószele Nagyközség Önkormányzata (2766 Tápiószele, Rákóczi út 4., a továbbiakban ajánlatkérő) nevében és megbízásából eljár a MAKETT Tervező, Beruházó és Szolgáltató Kft. (2700 Cegléd, Kossuth tér 4., a továbbiakban: lebonyolító) "általános iskola bővítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárásra vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő 16. számában 2001. április 19-én jelent meg. Az ajánlati felhívás szerint generálkivitelezési vállalkozási szerződés alapján általános iskola bővítésére – földszint + emelet, összes beépített bruttó alapterület 961 m2-re vonatkozóan – kért be ajánlatokat a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlati felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét, mely a szintenkénti összes hasznos alapterületet 1330 m2-ben jelölte meg. A teljesítés helye Tápiószele, Farmosi út 10. sz. általános iskola. Az ajánlati felhívás szerint csak teljes körű ajánlatot fogadott el az ajánlatkérő, illetve a nevében és megbízásából eljárt lebonyolító. Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban többváltozatú ajánlattétel lehetőségét nem engedte meg. A lebonyolító bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére a dokumentációt. A dokumentációban határozta meg az ajánlattétel részletes feltételeit. Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában közölte az ajánlattevőkkel, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbi részszempontok és súlyszámok figyelembevétele mellett.
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 50
– szerződéses feltételek 40
– a Kbt. 35 . § (1) bekezdés a) pontja 10
Az értékelés során adható pontszám 1–100 pontig terjedt.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás Egyéb információk 16. pontja második francia bekezdésében közölte az ajánlattevőkkel, hogy az "ajánlatkérő rendelkezésére áll a tégla és a födémelem egy része, az átadásra kerülő anyagok felsorolását a részletes kiírás tartalmazza". A dokumentációban az alábbiak szerint sorolta fel ajánlatkérő az általa átadott anyagokat.
Téglák: 396 raklap HB–38, nagyméretű tégla 72 db/raklap, összesen 28 512 db, 13 raklap kisméretű falazótégla 320 db/raklap, összesen 4160 db, 50 raklap ikertégla 216 db/raklap, összesen 10.800 db tégla. A dokumentáció költségvetési tételkiírásában a kőművesmunka "fejezet" tartalmazott a téglákkal összefüggő tételeket. Így az 1. tétel Porotherm 38-as falazóelemből felmenő falat, a 2. tétel felmenő fal Porotherm 30-as falazóelemből.
A fenti költségvetési tételkiírással összefüggésben a Polydom Rt. tett fel írásban kérdést, továbbá az I. r. kérelmező is. Ezekre az ajánlatkérő lebonyolítója 2001. május 21-én válaszolt az alábbiak szerint:
"– A tartófalak költségvetési kiírás szerint készüljenek.
– A kettős méretű téglafal felhasználható válaszfal falazásához.
– A megbízótól csak a szükséges anyagokat kell átvenni".
A 2001. május 30-i ajánlattételi határidőre négy ajánlat érkezett. I. és II. r. kérelmezőn kívül a Polydom Rt. és a Saturnus Kft. nyújtotta be ajánlatát. Ajánlatkérő a Saturnus Kft. ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, majd az érvényes 3 db ajánlatot érdemben elbírálta. Az ajánlatok összehasonlításakor a Polydom Rt.-nél 197 646 841 Ft, a GEN-ÉP Kft.-nél 195 699 650 Ft bruttó ajánlati árakat vett figyelembe, az I. r. kérelmezőnél a bontáskor ismertetett ajánlati árat, azaz 199 955 291 Ft bruttó ajánlati árat.
I. r. kérelmező még az elbírálás időszakában levelet írt ajánlatkérőnek, amelyben a HB–38-as tégla felhasználásával is tesz egy árajánlatot.
Az eredményhirdetésre 2001. június 11-én került sor a közbeszerzési eljárásban. Az eredményhirdetés alapján az eljárás nyertese a Polydom Rt. lett. Az I. r. kérelmező az eredményhirdetés után is kérdést tett fel a téglák alkalmazására vonatkozóan, erre válaszolt úgy ajánlatkérő, hogy az azonos műszaki tartalom érdekében korrigálta az ajánlati árakat. Ezt követően ajánlatkérő az összegzést elkészítette, majd 2001. június 15-én megküldte az ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő a vállalkozási szerződést 2001. június 26-án megkötötte egymással.
I. és II. r. kérelmező a törvényes határidőn belül jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz az ajánlatkérő döntésével szemben. A Döntőbizottság a D.402/2001. számú jogorvoslati kérelmet egyesítette a D.396/2001. számú jogorvoslati kérelemmel, és egy eljárásban bírálta el azokat.
I. r. kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését abból a szempontból vitatta, hogy álláspontja szerint a Polydom Építőipari Rt. és a GEN-ÉP Kft. is érvénytelen ajánlatot tett a közbeszerzési eljárásban, mivel nem a költségvetési kiírásnak megfelelő módon árazta be Porotherm 38-as téglákkal a tartófalat. Vitatta továbbá az ajánlatkérőnek az ajánlati ár korrekciójára vonatkozó eljárását is, és mivel eltérő műszaki tartalmú ajánlatok születtek, ezért az értékelésnél az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (2) bekezdését is. Az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben előadta továbbá, hogy az ajánlati árra vonatkozó értékelését csak abból a szempontból vitatja, hogy nem az ajánlatok bontásakor kihirdetett ajánlati árakat vette figyelembe az értékelés során az ajánlatkérő, és a Kbt. 35. § (1) bekezdés a) pontja, azaz a helyi munkavállalók foglalkoztatására vonatkozóan vitatta az ajánlatkérő értékelését, mivel az összegzésből nem derült ki az, hogy mi volt az értékelés alapja.
II. r. kérelmező is hivatkozott a Polydom Rt. ajánlatának érvénytelenségére, mivel az nem felelt meg a költségvetési kiírásnak, ezért azt az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania. A tartófalak költségvetési kiírás szerinti követelményét a Polydom Rt. nem ajánlotta meg az ajánlatában, továbbá hivatkozott a II. r. kérelmező is arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati árak vonatkozásában olyan korrekciót hajtott végre, amelyet a közbeszerzési törvény 43. § (7) bekezdése szerint nem tehetett volna meg, mivel itt nem számítási hiba korrekciójáról lehetett szó. Kérték a kérelmezők, hogy a Döntőbizottság állapítsa meg a jogsértést, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését. Kötelezze az ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárásban felmerült költségeik viselésére, és ideiglenes intézkedésként indítványozták a szerződéskötés megtiltását.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
Ajánlatkérő és nevében a lebonyolító a jogorvoslati kérelmek elutasítását indítványozta. Előadta, hogy az ajánlati ár korrekciójára azért került sor, hogy műszaki tartalmában összehasonlíthassa a benyújtott ajánlatokat. A tartófalak vonatkozásában a tételes költségvetési kiírás ténylegesen Porotherm 38-as téglából készült falazást írt elő mint alapvető műszaki követelményt, de azonosnak értékelte mind tartószilárdság, mind hőáteresztő képesség vonatkozásában az ajánlatkérő a HB–38-as téglákkal történő beköltségelését is az ajánlatoknak, ezért nem minősítette érvénytelennek a Polydom Rt. ajánlatát. Tekintettel arra, hogy a kétféle tégla ára között lényeges különbség van, ezért a többi ajánlatból véve egy átlagszámítást végzett és ezekkel a két tégla ára közötti különbözettel megnövelte a Polydom Rt. és a II. r. kérelmező árajánlatát. Ennek az volt az oka, hogy nem azonos módon értelmezték az ajánlattevők az ajánlatkérő műszaki előírását. A Polydom Rt. az egyes tétel vonatkozásában HB–38-as téglát állított be. Ezt külön nem költségelte, mivel ezt az ajánlatkérő tulajdonából vette át. Csak a munkadíj és a habarcs költségét jelentette meg az ajánlatában. Ezt az ajánlatkérő csereszabatosnak, azonos műszaki minőségű téglának fogadta el, II. r. kérelmezőnél pedig a kazánégőre is vonatkozóan a költségvetési kiírásnak megfelelően megemelte az ajánlati árat, mivel a II. r. kérelmező két típusú gázégővel ajánlotta meg az általa beépítésre szánt kazán ellenértékét. Előadta továbbá, hogy ha nem történtek volna meg az ajánlati árak korrekciói, akkor sem befolyásolta volna az értékelésnél kiosztott pontszámot a nyertes ajánlattevő, illetve az I. és II. r. kérelmező esetében, mivel a korrekció nélküli ajánlati ára a Polydom Rt.-nek jóval kedvezőbb volt, mint a korrekció utáni ajánlati ár. A helyi munkavállalók alkalmazásának aránya határozta meg az értékelés alapját a harmadik bírálati szempontnál. Valamennyi érvényes ajánlatot benyújtó cég szándéknyilatkozattal igazolta, hogy helyi munkavállalót kíván a szerződés teljesítésébe
bevonni 10%-ot meg nem haladó mértékben. A Polydom Rt.-nél a szándéknyilatkozatban meg volt jelölve a helyi munkavállaló cég neve, a létszámadatok és a munkanem, valamint a teljesítés aránya százalékos formában. A teljesítés aránya százalékos formában a KÁTA Építőipari Szövetkezetnél hiányzott, a létszámadatok is hiányosak voltak. A pontszámok kiosztását tehát úgy alkalmazta, hogy mivel ebben a körben a legjobb ajánlatot a Polydom Rt. tette, ezt tekintették 100%-nak. Azon ajánlattevőknél, akik nem nyilatkoztak, hogy 10%-ot elérő vagy azt meghaladó mértékben kívánnak alvállalkozót foglalkoztatni, automatikusan 9,9%-on vette figyelembe megajánlását, és ennek megfelelően arányosan osztotta ki a pontszámot az ajánlatkérő.
A Polydom Építőipari Rt. írásbeli észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás, a dokumentáció, illetve az ajánlatkérő igénye alapján állította össze az ajánlatát. Csatolta a Döntőbizottságnak a HB–38-as téglára vonatkozó termékismertetőt, illetve műszaki tervezői álláspontot, mely szerint a HB–38-as tégla műszaki jellemzőiben mind tartószilárdsági, mind pedig hőáteresztő tulajdonságaiban megfelel a Porotherm 38-as tégla műszaki jellemzőinek, illetve a szabvány előírásainak, tehát tartófalak építésére is alkalmas. Álláspontja szerint a Kbt. 40. § (5) bekezdése alapján lehetősége volt arra, illetve bármely más ajánlattevőnek is, hogy az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott HB–38-as téglával helyettesítse a Porotherm 38-as téglát és azt beköltségelje az ajánlatában. Erre való figyelemmel az ajánlat érvénytelensége fel sem merülhetett.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok alapján a tárgyaláson elhangzottakra figyelemmel megállapította, hogy I. és II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme nem alapos.
A Kbt. 40. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírást (különösen a műszaki és minőségi követelmények, a megfelelőség tanúsítása és ellenőrzése, a minőségbiztosítási rendszer tanúsítása) adni.
A Kbt. 40. (5) bekezdése szerint az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyát nem határozhatja meg oly módon, mely egyes ajánlattevőket az ajánlattétel lehetőségéből kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos megkülönböztetésüket okozza. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű meghatározása szükségessé tesz meghatározott eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetve szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt.
Az ajánlatkérő által előírt követelmények tekintetében az ajánlatok az alábbiakat tartalmazták:
I. r. kérelmező ajánlatában a kőművesmunka fejezetben I. és II. tételekben a kiírás szerinti Porotherm 38-as tégla, a 3. és 6. tételekben – utóbbiban póttételként – "adott anyag" megjelöléssel, ezekben láthatóan nem árazza a téglaanyagot, csak az egyéb anyagokat. Ajánlati ára bruttó 199 955 291 Ft. Az ajánlat a felhívásnak megfelel.
II. r. kérelmező ajánlatában a kőművesmunka fejezetben 1. tétel Porotherm 38-as tégla kiírás szerint 2., 4. és 6. tételekben meglévőként jelzett téglaárban is figyelembe véve. A 2. tételben a kiírás szerint Porotherm téglát kell költségelni, erre tekintettel emelte meg az árát e részre vonatkozóan 349 202 Ft-tal ajánlatkérő. Ehhez az egységárat a két másik ajánlatból merítette. A II. rendű kérelmező ajánlatát egyéb vonatkozásban is korrigálták, mégpedig a költségvetési kiírásban szereplő típusú gázégő ellenértékével, mivel II. r. kérelmező ajánlatában nem csak a költségvetési kiírásban szereplő gázégő típusát ajánlotta meg.
A Polydom Rt. ajánlata műszaki tartalom részében a falazatok közül az 1. tétel átadott HB–38-as, a 2. tétel Porotherm 38-as téglából készül. A 4. tétel is átadott anyagból, valamint a 7. tétel is átadott anyagból készül. Ajánlatkérő az 1. tételre tekintettel korrigálta az ajánlati árát összesen nettó 4 127 473 Ft-tal, az átlagárat a másik két ajánlatból számította ki.
A Döntőbizottság megállapította a lefolytatott bizonyítás alapján, hogy az ajánlatkérő és a lebonyolító utasításai – általa is elismerten – nem voltak egyértelműek a nála rendelkezésre álló építőanyagok felhasználását illetően. A tégla falazóelemek a dokumentációban konkrét gyártmány megnevezéssel szerepeltek, amelyre vonatkozóan a Kbt. 40. (5) bekezdését közbeszerzési eljárásban ajánlatkérő köteles figyelembe venni. Eszerint az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelt minden ajánlat a gyártmánytól, illetve típustól függetlenül, amelyekkel a dokumentációban meghatározott műszaki paraméterek kielégíthetőek. Maga az ajánlatkérő sem vitatta, hogy a Porotherm 38-as és a HB–38-as falazóelem műszaki paramétereit illetően egyaránt megfelel az előírásnak. Ezt a tényt a létesítmény tervezőjének becsatolt nyilatkozata is megerősítette. Éppen ez lehetett az alapja annak az ajánlatkérői igénynek, hogy ahol lehetséges, a rendelkezésre álló falazóelemet alkalmazzák az ajánlattevők. Hogy a rendelkezésre álló építőanyagból melyeket és milyen mennyiségben vesz figyelembe az ajánlattevő, azt előírás nem szabályozta. Nyilvánvalóan olcsóbbá tette az ajánlatot az, ha minél több meglévő anyaggal számol az ajánlattevő.
A fenti gondolatmenetből az is következik, hogy nem különbözött az ajánlatok műszaki tartalma az eltérő gyártmányú falazóelemekre tekintettel, azonos műszaki tartalom mellett az ajánlattevő által meghatározott ajánlati árat kellet minden esetben értékelni, módosítására, korrekciójára elfogadható indok nem merült fel. Ugyanez a helyzet állt elő a II. r. kérelmező ajánlatában ajánlott, a kiírástól eltérő gyártmányú gépészeti berendezések értékelésével is. Ajánlatkérő ebben a vonatkozásban is elismerte, hogy a megajánlott gyártmány egyenértékű a tervező által nevesítettel. A II. r. kérelmezőnek az ajánlatát a tételes költségvetésben megjelenítve ezekkel az eltérő gyártmányokkal tette meg, ajánlati árát ezekkel képezte. Az így megtett ajánlata lehetett tehát az elbírálás alapja. Az előbbiekből a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy az ajánlatok érvényessége az ajánlatkérő által érdemben elbírált ajánlatok esetében nem kétséges, azok műszaki tartalomban is azonosak voltak. A jogorvoslati kérelemnek tehát ez a része megalapozatlan.
Az ajánlatkérő pontozásos értékelése az általa korrigált ajánlati árakra figyelemmel az alábbi volt:
szempont súlyszám
1 50
2 40
3 10
I. sz. kérelmező pont × súly pont × súly
1 1 50
2 1 40
3 60 600
Összesen: 690
II. sz. kérelmező pont × súly pont × súly
1 100 5000
2 67 2680
3 1 10
Összesen: 7690
Nyertes pont × súly pont × súly
1 55 2750
2 100 4000
3 100 1000
Összesen: 7750
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Az I. r. kérelmező az ajánlatkérő értékelésénél az ajánlati árra vonatkozó értékelést, illetve a helyi munkaerő foglalkoztatásra vonatkozó értékelést kifogásolta.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel a korrekció nem volt megengedett a közbeszerzési eljárásban, ezért az ajánlatok bontásakor felolvasott tényleges ajánlati árakat kellett figyelembe venni az értékelésnél, mégpedig az első részszempont tekintetében az I. r. kérelmező ajánlati ára bruttó 199 955 291 Ft volt, II. r. kérelmező bruttó ajánlati ára 191 089 523 Ft, a Polydom Rt. bruttó ajánlati ára 192 487 500 Ft volt.
Az ajánlatkérő által megállapított pontszámok a fenti sorrendben 1-100-55 a II. r. kérelmező és a nyertes esetében korrekcióval növelt ár értékeléséből adódott. A Döntőbizottság megállapította, hogy az eredetileg vállalt árak értékelése nem változtatja meg a két kérelmező pontszámát, míg a Polydom Rt. az alacsonyabb tényleges ár miatt még kedvezőbb pontszámot kaphatott volna, a sorrendiséget azonban ez nem befolyásolta.
A 3. részszempont a "Kbt. 3 5. § (1) bekezdés a) pontja" nem más, mint a helyi foglalkoztatáspolitikai célkitűzések érvényesítése. Ajánlatkérő a dokumentáció 8. oldalán meghatározta az elbírálás módját, mely a helyi munkavállalók alkalmazásának arányán alapult. A pontszámok meghatározásának módja pedig a következőképpen történt: a pontszámok kiosztását az határozta meg, hogy figyelembe vette az ajánlatkérő, hogy e részszempontnál ki tette a legkedvezőbb ajánlati vállalást. Eszerint megállapította, hogy a Polydom Rt. volt az az ajánlattevő, amely a szándéknyilatkozatában megjelölte a helyi munkavállaló cég nevét, a létszámadatokat, munkanemeket és a teljesítés arányát százalékos formában. A nyertes ajánlattevő az egyenként 10% alatt bevonni kívánt alvállalkozói arányokat konkrétan meghatározta, egyenként 2–9,8% közötti, ezek összege az értékelt 47,1%. A két kérelmező esetében csak arra volt kifejezett nyilatkozat, hogy az alvállalkozók 10% alattiak, kivéve a konkrét összeg megjelöléseket a II. r. kérelmezőnél. A két kérelmező értékelése ezen ajánlati vállalásokra tekintettel a számukra legelőnyösebb feltételezésen alapult, azaz a 9,9%-os bevonáson. Miután ez a feltételezés a kérelmezők számára kedvező volt, számukra jogsérelmet nem okozhatott. Erre figyelemmel a Döntőbizottság tehát nem látta jogsértőnek az ajánlatkérő értékelését e részszempontból sem.
Ajánlatkérő eljárást lezáró döntése tehát megfelelt a Kbt. 59. § (1) bekezdésének.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján az alaptalan kérelmeket elutasította. Az ajánlatkérő az ajánlati ár korrekciójával összefüggésben jogsértést nem állapított meg, mivel a korrekció önmagában nem változtatta meg arányaiban a pontszámkiosztásokat, illetve a közbeszerzési eljárásnak a sorrendjét. Arra viszont a határozat indokolásában a Döntőbizottság rámutatott, hogy ajánlatkérőnek az ajánlati árak összehasonlításakor az ajánlatok bontásakor ismertetett árakat kellett volna figyelembe venni, mivel az ajánlatok a Kbt. 40. § (5) bekezdésére figyelemmel azonos műszaki tartalmúak voltak. A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 23.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
