KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6694)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.442/7/2001.
Tárgy: A Hídépítő Rt. jogorvoslati kérelme a Budai Várgondnokság Kht. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot
A Döntőbizottság a Hídépítő Rt. (1138 Budapest, Karikás Frigyes u. 20., képviseli: Dr. Horváth László Lajos jogtanácsos, a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budai Várgondnokság Kht. (1014 Budapest, Színház u. 5–9., képviseli: Dr. Molnár Judit ügyvéd 1124 Budapest, Gébics u. 7. fsz. 1. a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Budapest Erzsébet Téri Kulturális Központ és Millenniumi park teljes körű kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény a (továbbiakban: Kbt.) 61. § (1) bekezdését, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A, Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 28-án megjelent 13. számában részvételi felhívást tett közzé előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés határideje 2002. március 1. plusz 1 év az utó-felülvizsgálati eljárás befejezéséig. A részvételi felhívásban részajánlattétel, illetőleg többváltozatú ajánlattétel adását ajánlatkérő kizárta.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elkészítéséhez előminősítési dokumentációt is készített.
A részvételi jelentkezés határidejéig, 2001. április 23-ig kilenc részvételi jelentkező nyújtotta be jelentkezését, amelyek közül ajánlatkérő 2001. május 2-án kihirdetett döntése szerint hat részvételre jelentkezőt minősített alkalmasnak: Középületépítő Rt., Magyar Építő Rt., KÉSZ Kft., Architekton Rt., Strabag Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő az alkalmasnak minősített ajánlattevőket 2001. május 7-én ajánlattételre felhívta az ajánlati felhívás megküldésével.
Az ajánlati felhívás tartalmazta az ajánlatok elbírálási szempontját az alábbiak szerint:
pontszám:
– megajánlott vállalkozási ár és jelen érték összefüggése alapján képzett abszolút ár 7
– vállalt teljesítési határidő (részhatáridők, előteljesítés) 5
– megajánlott számlafizetési ütemezés 4
– megajánlott szerződéses feltételek (kötbér-teljesítési, jóteljesítési garancia mértéke) 3
– organizáció biztonsága, szakszerűsége 2
Az elbírálás ponthatára 1–10 pont.
A részletes ajánlati és szerződési feltételeket a dokumentáció tartalmazta.
Az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott dokumentáció útmutatót, szerződéstervezetet, műszaki és egyéb (árképzésekről szóló) előírásokat, valamint a kiviteli tervdokumentációt tartalmazta. A dokumentáció 10. oldalán 1.5 pont alatti előírás már megengedte ajánlattevők részére az alternatív ajánlat benyújtását is. Az alternatív ajánlat készítésével kapcsolatban ajánlatkérő azt a kikötést tette, hogy az ajánlattevőknek lehetőségük van alternatív ajánlatok kidolgozására az alapajánlatban meghatározott ajánlat benyújtása mellett. Az alternatív ajánlatadás feltétele, hogy az eljárással elért teljesítmény meg kell hogy feleljen az ajánlatkérési műszaki tervdokumentációban megkövetelt specifikációnak. Továbbá az eljárás mind műszaki, mind gazdasági szempontból versenyképes legyen az alapajánlat tervével, és a kivitelezés határideje és a szerződés feltételei betarthatóak legyenek építési engedély módosítása nélkül.
Alternatív megoldás esetén a kiviteli terv elkészítésének költsége az ajánlattevőt terheli. Az ajánlati árat a tételes költségvetési kiírás alapján kellett meghatározni, külön esetleg észrevételekkel kiegészítve. A szerződést változatlan feltételekkel – esetleg kedvezőbb kondíciókkal – kellett elfogadni. Számlázási, egyben kivitelezési ütemtervet is kért ajánlatkérő.
Ajánlatkérő 2001. május 30-án konzultációt is tartott, számos ajánlattevői kérdésre írásban választ adtak, a konzultációt követő 2. napon postázták ezeket a válaszokat.
A konzultáción ajánlattevői kérdésre elhangzott, hogy az ajánlati árak elbírálása valamennyi ajánlati ár azonos időpontra hozott értéke – figyelembe véve a vállalkozók részszámlázási igényét – alapján történik. A pontozásban a legjobb ajánlat a maximális, a legrosszabb ajánlat minimális pontot kap.
Az ajánlattételi határidőig, 2001. június 18-ig valamennyi ajánlattételre felkért ajánlattevő benyújtotta az ajánlatát. A kérelmező és a KÉSZ Kft. csak egyváltozatú ajánlatot nyújtottak be, a többi ajánlattevő több alternatív ajánlatot is benyújtott.
Ajánlatkérő értékelő bizottsága 2001. június 28-án értékelte az ajánlatokat, és javasolta az ajánlatkérőnek, hogy valamennyi ajánlat érvényességének megállapítása mellett az Architekton Rt. 3. számú alternatív ajánlatát, őt követően a kérelmező ajánlatát hirdessék ki nyertesnek.
A nyilvános eredményhirdetésre 2001. június 29-én került sor az összegzés ismertetésével.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban közölteknek megfelelően a szerződést a nyertes ajánlattevővel 2001. július 9-én megkötötte.
Kérelmező 2001. július 4-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Kérelmében kérte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését költségeinek viselésére, ideiglenes intézkedésként kérte a szerződéskötés megtiltását.
Jogorvoslati kérelme indoklásában kérelmező előadta, hogy álláspontja szerint a részvételi felhívás az alternatív ajánlat benyújtásának lehetőségét kizárta, ezzel szemben az ajánlati dokumentációban ajánlatkérő már az alternatív ajánlatadás lehetőségét megengedte, és ennek alapján alternatív ajánlatot is hirdetett ki nyertesnek. Ajánlatkérő ezen döntése jogsértő volt. Kérelmező hivatkozott továbbá arra, hogy álláspontja szerint a nyertes alternatív ajánlata érvénytelen, annak műszaki tartalma feltehetően nem felelt meg az ajánlati felhívás és a dokumentáció előírásának.
Kifogásolta, hogy ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során az általa meghatározottakkal ellentétben nem osztotta ki a legkedvezőbb ajánlattevőnek az 1 pontot. Álláspontja szerint a legkedvezőbb ajánlatot ezen közbeszerzési eljárásban ő tette. Hivatkozott arra is kérelmező, hogy ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésének 5. számú melléklete szerinti összegzést nem készítette el, az ajánlatok értékelésének indokát nem adta meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a jogorvoslati kérelmet egyrészt mint elkésettet, másrészt mint megalapozatlant elutasítani. Indoklásként előadta, hogy a jogorvoslati kérelem azon része, melyben kérelmező kifogásolja, hogy a részvételi felhívással szemben a dokumentáció az alternatív ajánlatadás lehetőségét biztosította, elkésett, hiszen az ajánlatok bontására 2001. június 18-án került sor. Ez volt az a legvégső határidő, amelytől kezdődően 15 napon belül az ajánlati felhívás és a dokumentáció sérelmes előírásai jogorvoslati kérelemmel megtámadhatók voltak. A jogorvoslati kérelem benyújtásának időpontjában a 15 napos határidő már eltelt.
Ajánlatkérő álláspontja szerint a nyertes ajánlat érvényesnek minősül. Ajánlatkérő a dokumentációban az alternatív ajánlatadás feltételeit, kritériumait megállapította. Ezeknek a feltételeknek a nyertes alternatív ajánlata megfelelt. Ajánlatkérő az építéstechnológia vonatkozásában kért, illetve adott lehetőséget többváltozatú ajánlattétel benyújtására. Ennek az előírásnak pedig a nyertesi ajánlat megfelelt.
Az ajánlatok összehasonlítása és értékelése a megadott szempontok alapján történt. Az értékelést úgy végezték, hogy a legkedvezőbb ajánlati elem megkapta a maximális pontszámot, és ennek arányában történt meg a többi pontszám kiosztása.
Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy az értékelése megfelelő volt, az összességében legkedvezőbb ajánlatot hirdették ki nyertesnek.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve a határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Kbt. 79. § (8) bekezdés a) pontja szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni jogellenes tartalmú felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát.
A közbeszerzési eljárásban az ajánlattétel határideje 2001. június 18-án volt. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció ellentétes előírásaival kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtására 2001. július 4-én került sor, a jogorvoslati eljárás benyújtására rendelkezésre álló 15 napos határidőn túl. A jogorvoslati kérelem ezen része elkésett. Kérelmező tárgyaláson ezt a tényt maga sem vitatta.
A Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy a nyertes alternatív ajánlata érvényesnek minősül-e. A Döntőbizottság tényként fogadta el jogorvoslati kérelem határidőben történő benyújtásának hiányában, hogy a dokumentációban az ajánlatkérő az alternatív ajánlatadás lehetőségét biztosította. Ennek alapján a Döntőbizottság azt vizsgálta, hogy a benyújtott ajánlat a dokumentáció e körben tett előírásainak megfelelt-e.
A nyertes alternatív ajánlatában elhagyja a meglévő bélésfal bontását, ehhez a megoldáshoz dolgozták ki a munkafázisokat. Továbbá a térburkolatoknál budakalászi kő helyett minőségben megfelelő török mészkövet, osztrák gránit helyett pedig NERO IMPALA követ építenek be, a Hess típusú kerti bútor helyett hazai típust alkalmaznak. Az anyag minőségi változás érvénytelenséget nem eredményez. A technológiai új megoldás pedig nem okoz építési engedély módosítását, a létrehozott műszaki létesítmény ugyanaz lesz, gazdaságosabb és gyorsabb megoldást nyújt. A kiviteli terv módosítása ehhez a megoldáshoz szükséges, de ezt az ajánlatkérő előzetesen nem zárta ki, csupán ennek költségét az ajánlattevőnek kell viselnie.
A. Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb; amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Döntőbizottság ez alapján vizsgálta, hogy ajánlatkérő fenti törvényi rendelkezés alapján végezte-e el az ajánlatok érdemi összehasonlítását. Az ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásával kapcsolatosan egyetlenegy előírást tett a konzultáción, amely szerint a legjobb ajánlat a maximális, a legrosszabb a minimális pontot kapja. Az ajánlatkérő elbírálása során a legjobb ajánlatnak a maximális 10 pontot kiosztotta, és ehhez viszonyítottan arányosan állapította meg a többi pontszámot. A minimális pontszám az 1 pont kiosztása csak az első elbírálási szempontnál történt meg. A pontszámok határait illetően a törvényi előírások nem teszik kötelezővé a megadott szélső értékek alkalmazását. Ajánlatkérő saját előírásának csak egyik értelmezése az, hogy a legrosszabb ajánlatra az alsó ponthatárt fogja alkalmazni, ez úgy is értelmezhető, hogy a legrosszabb ajánlati elem a kiosztott pontszámok minimumát kapja, ami egyébként jelen közbeszerzési eljárásban megvalósul. Ily módon a pontozásos értékelés sem a törvény előírásait, sem ajánlatkérő saját feltételeit nem sérti.
Döntőbizottság ezt követően vizsgálta, hogy ajánlatkérő elbírálása a Kbt. 55. § (6) bekezdés szabályainak betartása alapján történt-e meg, illetve a Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján hozta-e meg az eljárást lezáró döntését.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ajánlatkérő értékelése az alábbi volt:
Kérelmező
részszempontok pontszám súlyozva
– megajánlott vállalkozási ár és jelen érték összefüggése alapján képzett abszolút ár 10 70
– vállalt teljesítési határidő (részhatáridők, előteljesítés) 8 40
– megajánlott számlafizetési ütemezés 8 32
– megajánlott szerződéses feltételek (kötbér-teljesítési, jóteljesítési garancia mértéke) 8 24
– organizáció biztonsága, szakszerűsége 10 20
összesen: 186
Nyertes részszempontok pontszám súlyozva
– megajánlott vállalkozási ár és jelen érték összefüggése alapján képzett abszolút ár 8,73 61
– vállalt teljesítési határidő (részhatáridők, előteljesítés) 10 50
– megajánlott számlafizetési ütemezés 10 40
– megajánlott szerződéses feltételek (kötbér-teljesítési, jóteljesítési garancia mértéke) 7 21
– organizáció biztonsága, szakszerűsége 8 16
összesen: 188
1. megajánlott vállalkozási ár és a jelen érték összefüggése alapján képzett abszolút ár.
Az értékelési szakvélemény elvonatkozásban az alábbiakat tartalmazza:
A jelen érték számítás lényege, hogy a felmerülő pénzfolyamatokat (kiadás-bevétel) egy jól megválasztott kamatláb alkalmazásával azonos időpontra hozzuk. Ehhez ki kell jelölni azt az időpontot (jelen esetben D nap 2001. 06. 30.), amelyre a felmerülő pénzfolyamatokat át akarjuk számolni (jelen esetben, mivel a pénzfolyamatok egy későbbi időpontban merülnek fel visszadiszkontálni.)
A diszkontálás képlete: C × 1/1+in, ahol:
C = a visszadiszkontálandó összeg,
i = kamatláb,
n = az eltelt időszak.
A "C" alatt, tehát az egyes társaságok által különböző időpontban felmerülő vállalkozási árak szerepelnek.
Az. "i" alatt a figyelembe vett éves kamatláb (9,8%) 365-öd részét értjük, azaz egynapi kamatot.
Az "n" az eltelt időszak napokban számolva.
A fenti képlet alkalmazásával a számítások végrehajtása során kaptuk meg a nettó jelen értéket. Megjegyezzük, hogy az éves 9,8%-os éves infláció szakértői becslés.
A kérelmező 1 185 008 E Ft-os árajánlatából számított jelen érték 1 118 317 E Ft, míg a nyertes ajánlat 1 239 825 E Ft-os vállalási árából számított jelen érték 1 180 070 E Ft volt. Az árajánlatokhoz tartozó pontszámokat ajánlatkérő az alábbi – arányosságon alapuló – képlettel határozta meg:
P = Pmax – (Pmax – Pmin) × Ár – Ármin
Ármax – Ármin
A kiosztott pontszámok (kérelmező 10, nyertes 8,73) tehát a felhívásban jelzett – és nem kifogásolt – jelen értékre tekintettel történt a megadott ponthatárok között, jogszerűen.
2. Vállalt teljesítési határidő (részhatáridők, előteljesítés)
Kérelmező 2002. 02. 28. pontszám 8
Nyertes 2001. 12. 31. pontszám 10
A nyertes véghatáridő vállalása a legkedvezőbb volt. Az ajánlatban körülírt technológiai megoldás nagymértékben valószínűsítette a vállalt határidő tarthatóságát, ennek megfelelő a megkötött szerződés is. A szerződés módosítására vonatkozó kérelmezői állítás a becsatolt szerződés alapján nem bizonyosodott be.
3. Megajánlott számlafizetési ütemezés.
Kérelmező: két számla 30–70% és 30 banki napos átutalás, előleg nincs. Nyertes: egyetlen végszámla és 30 banki napos átutalás, előleg nincs.
Kérelmező: 8 pont
Nyertes: 10 pont
E részszempont értékelése a benyújtani kívánt számlák számán alapult. Kétségkívül a nyertes ajánlata volt a legkedvezőbb, a fizetési határidőben pedig nem volt különbség. Az ajánlatkérő értékelése elfogadható.
4. Megajánlott szerződéses feltételek (kötbér, teljesítési, jóteljesítési garancia mértéke).
Ajánlatkérő e részszempontban a kötbérvállaláson belül a késedelmi és a meghiúsulási kötbért, teljesítési garancia összegét és a jóteljesítési garancia idejét és összegét értékelte. Mindezen szerződéses feltételekre ajánlatkérő minimális elvárásait közölte a felhívásában, az ajánlatok általában meghaladták ezeket az értékeket.
Kérelmező:
Kötbér: kiszámítva
1–10 napra 2‰ 2,96 M Ft/nap
11–15 napra 4‰ 5,92 M Ft/nap
15–20 napra 5‰ 7,4 M Ft/nap
utána 15‰ 22,2 M Ft/nap
meghiúsulásra 15%
Nyertes:
Kötbér: valójában
1–10 napra 1,5‰ 2,5 M Ft/nap
11–15 napra 3,0‰ 5 M Ft/nap
15–20 napra 7,5‰ 12,5 M Ft/nap
utána 22,5‰ 37 M Ft/nap
meghiúsulásra 20%
(A nyertes a tényleges összegek szerint tett ajánlatot.)
Jólteljesítési garancia:
Kérelmező: 3 évre 5%
Nyertes: 1,5 évre, 1 évben 10%, később 5%.
Teljesítési garancia: azonosan 10%
A Döntőbizottság álláspontja szerint a garanciavállalások körében figyelembe kell venni a kérelmező által vállalt – 1 évvel több – növénytelepítésre vonatkozó garanciát (fenntartást) is. Összességében a kötbérvállalásban a nyertes ajánlata a magasabb összegű 15 napon túli és meghiúsulási kötbér miatt, a kérelmezőé a hosszabb időtartamú garanciavállalás miatt kedvezőbb. Az egyéb ajánlatokra is tekintettel ajánlatkérő pontszámokban kifejezett értékelése helyes volt.
5. Organizáció biztonsága, szakszerűsége.
E részszempont körében a nyertes ajánlatát az alternatív műszaki megoldás tette kedvezőbbé. Ez a megoldás biztosítja, hogy a munkákat nagyobbrészt fedett, zárt térben végezzék, ami a környezetterhelés szempontjából (por, zaj) a legkedvezőbb, illetve az időjárástól nagymértékben független munkafolyamatot tesz lehetővé. Az organizációs elképzeléseit egyebekben az ajánlattevők nagy részletességgel kidolgozták, ebben lényeges különbség nem állapítható meg.
Az ajánlatkérő pontozása kifejezi az ajánlatok értékelését.
Összességében a részszempontok szerinti értékelés és a nyertes kiválasztására vonatkozó döntés jogszerű.
Ajánlatkérő ennek alapján a Kbt. 55. § (6) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését nem sértette meg.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő 5 munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése az 5. számú melléklet szerinti összegzés elkészítését és megküldését mint a nyilvánosság alapelvi rendelkezés egyik legfontosabb konkrét megvalósulását teszi kötelező ajánlatkérői feladattá. Ezt megsértette ajánlatkérő, mert "összegzése" sem az elbírálás során összehasonlított ajánlati tartalmi elemeket, sem a pontszámok és a döntés tényszerű indokolását nem tartalmazta.
Ajánlatkérő tehát fenti rendelkezést megsértette, amikor a Kbt. 61. § (1) bekezdés 5. számú mellékletének megfelelően nem készítette el az összegzését.
A Döntőbizottság eljárása során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak jogszabályi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a jogsértést megállapította és a h) pont alapján kötelezte ajánlatkérőt az igazgatási szolgáltatási díj viselésére. A Döntőbizottság a bírság kiszabásától eltekintett a jogsértés súlyára és a Kbt. 88 § (5) bekezdésre tekintettel.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 24.
Dr. Engler Magdolna s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
