KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6812)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.454/11/2001.
Tárgy: az Ikarus-Trade Kereskedelmi Kft. jogorvoslati kérelme Miskolc Városi Közlekedési Rt. közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Ikarus-Trade Kereskedelmi Kft. (1134 Budapest, Váci út 37., képviseli: dr. Tóth Zita jogtanácsos, 1134 Budapest, Váci út 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet Miskolc Városi Közlekedési Részvénytársaság (3527 Miskolc, Szondi u. 1., képviseli: Kovácsné dr. Antal Éva jogtanácsos, 3527 Miskolc, Szondi u. 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "68 db városi közlekedésre alkalmas szóló, csuklós és alacsonypadlós autóbusz beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló - többször módosított - 1995. XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 26. § (2) bekezdés utolsó fordulatát és az 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérő nevében eljáró szervezetet, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatás szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 17. számában 2001. április 25-én jelent meg.
Az ajánlati felhívás 3. a) pontja 68 db városi közlekedésre alkalmas szóló, csuklós és alacsonypadlós autóbusz beszerzésére kért be ajánlatokat, szállítási szerződés keretében a közbeszerzési eljárásban.
A beszerzés tárgya és mennyisége tekintetében részletes műszaki specifikációt a műszaki dokumentáció tartalmazta. Az ajánlatkérő közölte az ajánlattevővel, hogy a megadott mennyiség az ajánlatkérő üzemeltetési, pénzügyi terveinek és az ajánlati árak függvényében plusz, mínusz 20%-kal változhat. A dokumentáció előírta az alapvető műszaki jellemzőket és speciális konstrukciós elvárásokat, valamint az üzemeltetési költségek meghatározását és az ajánlatkérő egyéb elvárásait. A dokumentáció az autóbuszok tervezett típusmegosztását az alábbiak szerint határozta meg. Szóló autóbusz 20 db, alacsonypadlós szóló autóbusz 6 db, csuklós autóbusz 42 db.
Ajánlatkérő a dokumentációhoz felolvasólapot, szállítási és vevőszolgálati szerződéstervezetet, valamint mellékletet csatolt. Az ajánlati felhívás szerint csak teljes körű ajánlatot lehetett tenni a közbeszerzési eljárásban. Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlatok lehetőségét kizárta.
Az ajánlati felhívás 13. a) pontjában meghatározta az ajánlatkérő, hogy az ajánlatok elbírálásának fő szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat, az alábbi részszempontok, súlyszámok figyelembevétele mellett:
részszempontok súlyszámok
- ajánlati ár 11
- üzemeltetési költségek 10
- műszaki tartalom 5
- egyéb szolgáltatások 4
Az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám 1-20 pontig terjedt.
Az ajánlatok elbírálásainak részletes szempontjait a dokumentáció tartalmazta.
A 2001. június 5-i ajánlattételi határidőig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a MB-Autó Magyarország Kft., a MAN-CAMION Busz Kereskedelmi Kft. és a Rába-Jármű és Busz Gyártó Kft.
Az ajánlatkérő Közbeszerzési Bizottsága vizsgálta meg az ajánlatokat az ajánlati felhívás és a dokumentáció követelményeinek megfelelően, majd döntés előkészítő javaslatát a döntéshozó felé előterjesztette.
Az ajánlatkérő döntéshozója 2001. június 26-án a MAN-CAMION Busz Kereskedelmi Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
Kérelmező ajánlatkérő döntését követően jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, melyben az ajánlatkérő értékelését kifogásolta az ajánlati ár, az üzemeltetési költségek és az egyéb szolgáltatások részszemponton belül.
Álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot ő tette.
Az ár szempontra adott pontrészek nem tükrözik azok arányát, a nyertes ajánlattevő ajánlati ára csak műszaki alulteljesítéssel tartható. Az üzemeltetési költségek közel azonos műszaki paraméterű főegységekből álló autóbuszoknál nem lehetnek olyan mértékben eltérőek, ahogyan azt az adott pontszámok tükrözik. Ajánlattevő nem vette figyelembe a hazai termék előnyben részesítését. Az egyéb szolgáltatásokra vonatkozó valamennyi feltételre az előírt mértékben, illetve maximális ajánlatot adott, amelyet az ajánlatkérő nem ennek megfelelően értékelt az adott pontszámmal.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg, hogy az ajánlatkérő az értékelés során jogsértést követett el, semmisítse meg az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és kötelezze az ajánlatkérőt a jogorvoslati eljárás során felmerült költségek viselésére.
Egyben indítványozta, hogy a Döntőbizottság ideiglenes intézkedésként a szerződéskötést tiltsa meg az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentáció követelményeire figyelemmel meghatározott részszempontok alapján bírálta el az ajánlatokat, természetesen figyelembe véve a legkedvezőbb, illetve a legkedvezőtlenebb ajánlati vállalásokat. A pontszám kiosztást úgy határozta meg, hogy a legkedvezőbb ajánlati vállalás kapta a legmagasabb pontszámot, amely 20 pontot jelentett, a legkedvezőtlenebb ajánlati vállalást 10 ponttal értékelte. Közötte arányosan elosztotta az ajánlati vállalásokra figyelemmel a pontszámokat. Az ajánlati ár kategóriában 20, illetve 40 M Ft-onként súlyozta és állapította meg arányaiban az ajánlati vállalásokra figyelemmel az adható pontszámot.
Az üzemeltetési költségeknél több alszempontot is figyelembe vett és ezen alszempontokra sorolási pontszámot adott és a sorolási pontszámokat súlyozta figyelemmel az ajánlati felhívásban megjelölt ponttartományra, itt is 10 és 20 pont közötti tartományban osztotta ki az ajánlati vállalásokra figyelemmel a pontszámokat.
Az egyéb szolgáltatások, mint utolsó részszempont esetében is a pontszámok kiosztása ugyanezen módszer szerint történt, alszempontok kerültek meghatározásra, azokhoz sorolási pontszámok, és a sorolási pontszámok arányosításra kerültek a 10 és 20-as ponttartományon belül.
Az ajánlati felhívás részét képezte a Kbt. 59. § (2), (5) bekezdésében foglaltak, viszont ezt a kérelmező esetében nem tudta figyelembe venni az értékelésnél, mivel a kérelmező a hazai termékre vonatkozó tényt nem igazolta az ajánlatában a Gazdasági Kamara által kiállított származási bizonyítvánnyal és nyilatkozatot sem tett erre.
A Döntőbizottság 2001. július 11-én kelt D.454/3/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között.
A MAN-CAMION Busz Kereskedelmi Kft. írásbeli észrevételében a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte, álláspontja szerint ajánlata műszakilag 100%-ban megfelelt a kiírásban szereplő kívánalmaknak. A jogorvoslati kérelemben foglalt állítás feltevésen alapul és nem valós ténybeli adatokon. A belföldi termék előállításával kapcsolatos árpreferencia csak abban az esetben illeti meg bármely ajánlattevőt a Kbt. 59. § (2) és (5) bekezdése alapján, amennyiben az az illetékes Kamara által kiállított származási bizonyítvánnyal tudja igazolni az ajánlattevő, viszont a kedvezmény alkalmazása egyébként csak a 10%-ot meg nem haladó eltérés esetében jöhet szóba, de a két árajánlat között azonban ennél nagyobb eltérés volt.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok, a tárgyaláson elhangzottak és a lefolytatott bizonyítás alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. Ajánlatkérő ár értékelésére vonatkozóan az alábbi követelményt határozta meg a dokumentációban.
Első lépésként típusként figyelembe veszi a speciális követelményekben megadott feltételekhez történő műszaki illeszkedés árat korrigáló hatását, majd második lépésben az így képzett árat felszorozza a beszerzési darabszámmal, mely szóló autóbusz esetében 20 db, csuklós autóbusz esetében 42 db, alacsony padlós autóbusz esetében 6 db. Az adott pontszám az összes beszerzés megvalósítása esetén a szerződéses ár összehasonlítását tükrözi. Ajánlatkérő a speciális konstrukciós elvárások műszaki tartalmától való eltérést indokolással lehetővé tette a dokumentációban.
Kérelmező az ajánlatok bontási jegyzőkönyve szerint a szóló autóbuszra 43 000 000 Ft/busz, az alacsony padlós autóbuszra 43 000 000 Ft/busz, és a csuklós autóbuszra 41 500 000 Ft/busz nettó ajánlati árat ajánlott meg. A MAN Kft. a szóló autóbuszra 29 430 700 Ft/busz, az alacsony padló autóbuszra 41 496 000 Ft/busz és a csuklós autóbuszra 41 365 400 Ft/busz nettó ajánlati árat ajánlott meg. Az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor az alábbi fő egységekre tekintettel korrigálta mind a kérelmező, mind a MAN Kft. bontáskori ajánlati árát.
A dokumentáció előírta (2.3, 2.4), hogy a futóművek, mint fődarab tekintetében opciós lehetőségként a kormányzott, a hajtott és a szabadon futóműre tárcsafékes műszaki megoldásra is ajánlatot kellett tenni. A kérelmező által ajánlott szóló buszok mindkét futóműve tárcsafékes, a csuklós busz mindhárom futóműve dobfékes kivitelű volt. Opcióként a csuklós busz első futóművének tárcsafékkel történő gyártása esetére nettó 146 700 Ft/autóbusz többletárat ajánlott meg.
A MAN Kft. a szóló, normál buszra, elöl tárcsa, hátul dobféket, a szóló alacsony padlós buszra mindkét futóműre tárcsaféket, a csuklós busz első futóművére tárcsa, a másik kettőre dobféket ajánlott.
A kormányzott és a szabadonfutó futóműre előírás volt, hogy a zsírzás lehetőleg központi kenőberendezéssel történjen. A kérelmező ajánlata szériatartozékként tartalmazta a központi zsírzó berendezést, a MAN Kft. az alacsony padlós buszra úgy nyilatkozott, hogy ilyen berendezés nem kell, a másik két típusra opcióként Vogel típusú központi zsírzót ajánlott összesen nettó 22 970 000 Ft értékben.
A kocsiszekrény a jelenleg üzemeltetett színösszetételével opciós ajánlatot lehetett tenni a jármű festésére. (Dokumentáció 2.8.1. pont)
A kérelmező a jelenlegi színre festésre tett ajánlatot, a MAN Kft. a színre festésre opciós ajánlatot adott nettó 29 700 000 Ft értékben. Ajánlatkérő a korrekció megvalósítása során a kérelmező által ajánlott alacsony padlós busz árát változatlanul hagyta, a szóló busz árát nettó 42 822 800 Ft-ra csökkentette, a csuklós busz árát 41 646 700 Ft-ra emelte, összesen a kérelmező ajánlati árát 2 863 617 400 Ft nettó ajánlati árra korrigálta.
Ajánlatkérő a MAN Kft. ajánlati árával összefüggésben az alábbi korrekciót hajtotta végre a szóló busz 30 555 700 Ft, az alacsony padlós busz 41 796 000 Ft, a csuklós busz 42 762 400 Ft nettó ajánlati árra korrigálta, összesen 2 695 121 551 Ft nettó ajánlati árat vett figyelembe az ajánlatok értékelésénél.
A MAN Kft. korrigált nettó ajánlati ára a festés, a hidegindító és a központi zsírzó berendezés opciós árával az ajánlatkérő megnövelte és a buszok egyedi árait ennek megfelelően korrigálta. Az egyes típusok módosított árainak darabszámmal szorzott értékével számolt összeg a MAN Kft. esetében 2 657 910 800 Ft ajánlati ár, amelyet a deviza ár miatt 1,014 szorzóval számított az ajánlatkérő és ez határozta meg a korrigált végső ajánlati árát. Kérelmező ajánlati árát a szóló busznál az első futómű tárcsaféke helyett a dobfék árával vette figyelembe az ajánlatkérő, valamint tekintettel a MAN Kft. hasonló kivitelére, csuklós busz első futóműve dobféke helyett a tárcsafék árával korrigálta.
Az ajánlatkérő meghatározta a pontozásos rendszerét, mely szerint a legkedvezőtlenebb ár 10 pontot, a legkedvezőbb ajánlati ár 20 pontot kapott. A többi ajánlat ezen ponthatárok között arányosan kapott pontot. Az arányosítást a MAN Kft. legalacsonyabb korrigált 2 695 000 000 Ft nettó ár, és a Rába Kft. legmagasabb korrigált 3 055 000 000 Ft nettó ár közötti összeg szerinti szakaszok alapján végezte. Pontszámok csökkenését a 20-20 M Ft, illetve a 40 M Ft figyelembevétele mellett hajtotta végre, mégpedig úgy, hogy a legmagasabb összegnél 20-20 M Ft-tal kevesebb érték 1 pontot, a legalacsonyabb összegnél 20 M Ft-tal több, 19 pontot ért. Ez ezen intervallumon belüli részt az ajánlatkérő 40 M Ft-os szakaszonkénti egy pont különbséggel értékelte. Az így kialakított skálán a kérelmező 2 863 617 400 Ft nettó korrigált ajánlati ára a 2 855 000 000 Ft és a 2 875 000 000 Ft-os szakaszba tartozott, melyet az ajánlatkérő 15 ponttal értékelt, a MAN Kft. 20 pontot kapott a legalacsonyabb árára.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérőnek az ajánlati árakkal összefüggésben véghezvitt korrekciója nem volt jogsértő, mivel a dokumentáció speciális műszaki követelményeinek kielégítése végett szükséges volt a különböző műszaki tartalmú és opciós tételekre is figyelemmel azonos műszaki tartalom lefedése melletti korrigált ajánlati árakat összehasonlítani. A korrekció az azonos műszaki tartalomra vonatkozó korrigált ajánlati árak összehasonlítására irányult és ezt az esélyegyenlőség figyelembevételével hajtott végre.
A Döntőbizottság nem találta jogszerűnek az ajánlatkérőnek az ajánlati árakra vonatkozó pontszámok arányosítását. A többi ajánlattevő korrigált ajánlati árára figyelemmel (Mercedes Kft. 2 991 878 976 Ft, Rába Kft. 3 056 909 800 Ft) a Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmezőnek adott 15 pont nem felel meg az arányosítás feltételének, ez így nem tekinthető a kérelmező esetében kiosztott pontszám megalapozottnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező ajánlati árra vonatkozó pontszámának közelítenie kellene a MAN Kft. legmagasabb pontszámához, természetesen az arányosítás elvét figyelembe véve a ponttartományon belül 20-as maximális ponthoz kellene arányosan kiszámítani. Az ajánlatkérő helyesen járt el, amikor a legalacsonyabb árat maximális 20 ponttal értékelte. Nem felelt meg azonban az értékelése a legkedvezőbb ártól való eltérő magasabb árak pontozási módszerre, amely a 20 M Ft-tal magasabb árat 19 ponttal, a további 20-20, összesen 40 M Ft-tal magasabb árat 18-18 ponttal stb. értékelte. Ez a pont számítási módszer nem tükrözi az egymáshoz nagyon közel álló áraknak a legkedvezőbb ártól való eltérésük arányában adható pontokat.
Döntőbizottság álláspontja szerint, mivel az ajánlatkérő a legkedvezőbb árat 20 ponttal értékelte és ehhez viszonyítottan kívánta a magasabb ajánlati árakat pontozni, úgy az arányosítás alapján a kérelmezőnek 18,75 pontot, a legmagasabb árat ajánló Rába Kft.-nek 17,32 pontot kellett volna kapnia. Az ajánlatkérőnek tehát az ajánlati árra vonatkozó pontozásos értékelése jogsértő volt, nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében előírt törvényi követelménynek.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)-(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)-(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni."
A Döntőbizottság vizsgálta a kérelmező és a MAN Kft. ajánlati ár közötti eltérés százalékos mértékét, mely a korrigált árra vonatkozóan 6,25%-ot jelentett. A kérelmező hivatkozott arra, hogy a Kbt. 59. § (2) és (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő az előnyben részesítés elvét nem alkalmazta a pontozásnál, mely arra irányult volna, hogy a kérelmező esetében a belföldön előállított élő munka aránya meghaladja az 50%-ot. Az ajánlatkérő helyesen nem alkalmazta, és nem vette figyelembe a belföldi áru értékét, mivel a kérelmező az ajánlatában nem nyilatkozott és nem is igazolta a Kbt. 59. § (6) bekezdése szerint az árura vonatkozó tényt a Gazdasági Kamarák által kiállított származási bizonyítvánnyal. Ezért az ajánlatkérő eljárása, hogy nem vette figyelembe a maximum 10%-os eltérésnél a belföldön előállítottá áru értékét, nem volt jogsértő.
A kérelmező által vitatott 2. bírálati részszempont az üzemeltetési költség volt. Az ajánlatkérő a dokumentációban meghatározta, hogy az ajánlatokban az 1 M km futásteljesítmény utáni várható karbantartási, üzemeltetési költségeinek alakulását, karbantartási műveleteinek gyakoriságát, felhasznált üzemanyag mennyiség, szerviz ciklusrend sűrűségét, referencia tapasztalatok értékelését, vevőszolgálati háttér megbízhatóságát, gyártási konstrukció kiforrottságát fogja értékelni mind e részszemponton belüli alszempontokat.
Az ajánlatok vizsgálatából és az ajánlatkérő értékeléséből a következők voltak megállapíthatók. A kérelmező a szóló buszok 1 M km-re eső karbantartási költségét 16 126 388 Ft-ban, a csuklós buszokét 15 885 285 Ft nettó árban adta meg. Az ajánlatkérő ezen összegeket 12 745 300 Ft, illetve 12 711 249 Ft nettó ajánlati árra csökkentette.
Az átalagos üzemanyag fogyasztást az ajánlat a 92/1997. (IV. 4.) Korm. rendelet szerint a szóló buszokra 27 liter/100 km, a csuklós buszokra 40 liter/100 km értékben adta meg. Az ajánlatkérő ezeket az értékeket 36,19, illetve 43,548 liter/100 km-re növelte.
A dokumentáció különféle karbantartási műveletek ciklusrendjéhez tartozóan előírta a gyakoriság (km), az előfordulások száma, az élettartam alatti tevékenység, a munkaidő, a díj, valamint az anyag és díj részletezését, és összegzését. Kérelmező az autóbusz motorjaira a karbantartások közül 15 000 km-ként javasolta az ékszíj, levegőszűrő ellenőrzését, az üzemanyag tápszivattyú szűrőjének, a hűtő felület tisztítását, a sebességváltó olajszintjének, kardántengely meghúzottsága, fékek, lengéscsillapító, a fékrendszer levegővesztés, görgős fékhatás stb., valamint a felépítmény szerelvényei rögzítettségének, a villamos csatlakozások, akkumulátor ellenőrzését. Ezen túlmenően a motor, a sebességváltó, a kardántengely, a futóművek, a lengéscsillapító, szervo kormány, a fékrendszer, a 30, 45, 60, 150, 450, 600, 800, 1000 km-enkénti karbantartásait, illetve felújításait sorolta fel az ajánlat. Ajánlatkérő ezekből azt állapította meg, hogy a kérelmező esetében a ciklusrend mindhárom autóbusz típusnál 15 000 km volt.
A referenciákra vonatkozóan a BKV Rt. összesen 460 db autóbuszra igazolta a kérelmezővel kapcsolatos kedvező tapasztalatait. Az ajánlatkérő referencialevelében a számára szállított 32 db jármű apró meghibásodásaira utalt, amelyek javítása után a megbízhatóság javult. Problémaként a pótalkatrész szállítás akadozását említette. Az ajánlathoz csatolt olasz és szlovák cégek az autóbuszokkal kapcsolatos kedvező tapasztalatukról nyilatkoztak.
A vevőszolgálati szerződést a kérelmező aláírásokkal, bélyegzővel ellátta, ajánlatához csatolta. A pótalkatrész-ellátásról szóló nyilatkozata szerint 15 évig azt biztosítja. Új budapesti központi raktárt és több helyen, így ajánlatkérő székhelyén is konszignációs raktárt létesített. Hivatkozott még a kérelmező arra, hogy a legmodernebb, legutolsó fejlesztési Ikarusz autóbuszokat ajánlotta, melyek típusbizonyítvánnyal rendelkeznek. A szállítás előtt 30 nappal átadja az ajánlatkérőnek.
A MAN Kft. a szóló buszok karbantartási költségét 8 051 348 Ft, az alacsony padlós buszokét 9 057 663 Ft, a csuklós buszoké 12 408 949 Ft-ban ajánlotta az 1 M km futásteljesítményre. Ezeket az összegeket az ajánlatkérő nem korrigálta. Az autóbuszok átlagfogyasztását a következők szerint adta meg, amelyeket az ajánlatkérő korrigált, szóló busz az ajánlatban 32 liter/100 km, a korrekciót követően 32,358 liter/100 km, alacsony padlós busznál az ajánlat 34 liter/100 km, korrekciót követően 32,358 liter/100 km, csuklós busznál az ajánlat 38 liter/100 km, korrekciót követően 42,868 liter/100 km.
A MAN motorral szerelt autóbuszok ékszíj, olajszűrő, üzemanyagszivattyú, tömítettségi fékrendszer stb. ellenőrzéseit, tisztítását 30, 45, 60 és 120 ezer km-enként adta meg a MAN Kft. A motor fékrendszer, futómű, kipufogórendszer felújítási periódusait 100, 150, 200, 400, 600 és 800 ezer km-enként írta elő.
Ajánlatkérő értékeléséből megállapítható, hogy a szóló buszokra 60, a csuklós buszokra 30 ezer km szerviz ciklus rendet állapított meg. Referencia levelek 2000. decemberétől üzemelő 13 db szóló buszra a VT-Transzman Kft.-től, valamint a Vasi Volán Rt.-től, ahol is 1999. év végén átvett 2 db szóló és 8-10 ezer km-t futott 10 db csuklós buszra csatolt, amelyek az üzemeltetési időszak kezdetén jelentkező minimális hibákat leszámítva kedvező véleményt tartalmaztak.
Vevőszolgálati háttérként Budapesten kívül debreceni és mezőtúri szervizeket jelölt meg, folyó év augusztusi nyitással Tiszaújvárosban is szerviz létesítését jelölte meg a MAN Kft. Az alkatrészellátást 15 évre vállalta. A gyártási konstrukció kiforrottságát típusbizonyítvány csatolásával igazolta, valamint 1995-től gyártott járművek listáját.
Az ajánlatkérő az 1995-2001 között gyártott db-ot vette figyelembe az értékelés táblázatában, gyártási konstrukció kiforrottsága alszempontnál.
Az ajánlatkérő a kérelmezőnek a sorolási pontszámokat is figyelembe véve 10 pontot, a MAN Kft.-nek 20 pontot adott. Pontozás módszere a következő volt: először a fentiekben részletezett alszempontokhoz maximális sorolási pontokat rendelt, így az 1 M km korrigált költségre 6 pontot, üzemanyagfogyasztás korrigált költségére 6 pontot, ciklusrendre 6 pontot, ezeket összesen ítélte meg a három autóbusz típusra vonatkozóan, referencia tapasztalatokra 2 pontot, vevőszolgálati háttérre 1 pontot, konstrukció kiforrottságra 2 pontot, ez maximálisan 23 pontot jelentett. A sorolási pontok 4 és 16 közötti tartományához 10 ponttól kezdve 0,8 pontos lépcsőzéssel a maximum pontként 19,6 pontot állapított meg. A kérelmező 4, a nyertes 16 sorolási pontot kapott, az adott pontszám kérelmező esetében 10, a MAN Kft. esetében 20 pont volt.
A Döntőbizottság az üzemeltetési költség és annak alszempontjai ajánlatkérői értékeléssel összefüggésben megállapította azt, hogy az ajánlatkérő a karbantartási költségnél egy legszűkebb műszaki tartalmú karbantartási költséghez hasonlította össze a többi ajánlattevő karbantartási költségét, a legszűkebb műszaki tartalmú karbantartási költségnek pedig a MAN Kft. korrigált karbantartási költségét jelölte meg, ehhez viszonyította a többi ajánlattevő karbantartási költségét, illetve ehhez rendelte a többi ajánlattevő pontszámát is.
Üzemanyag-fogyasztásnál szintén korrekciót hajtott végre a MAN Kft. esetében, itt hivatkozott a 60/1982. Korm. rendeletre, annak mellékletében a fogyasztási adatokra vonatkozó képletet vette figyelembe, abba helyettesítette be a motorteljesítmény, a gépjárműtömeg arányában és állapította meg a buszok különböző típusaira vonatkozóan az üzemanyag-fogyasztást. A szerviz ciklusrend összehasonlításánál szintén a MAN Kft. legszűkebb műszaki tartalmú szerviz ciklusrendjét vette, mint bázisadatot. A referenciáknál elsősorban a saját referenciatapasztalataiból indult ki az értékelésnél a pontszámok kiosztásakor. A vevőszolgálati háttér azonosan vette és értékelte a gyártási konstrukciónál pedig a MAN Kft. esetében 1995-2000. időszakra terjedő teljes gyártási darabszámot vette figyelembe, holott az ajánlati felhívásban az előző két évre vonatkozó gyártási referenciát jelölte meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő mivel nem határozta meg a dokumentációban az üzemeltetési költségek alszempontjainál, így pl. a karbantartási költségnél, az üzemanyag fogyasztásnál, az általa figyelembe veendő bázisadatokat, üzemanyag-fogyasztásnál a Korm. rendeletben meghatározott képletet, így nem korrigálhatta volna az üzemanyag-fogyasztást és a karbantartási költséget saját elképzelései szerint. Ugyancsak a referenciák vonatkozásában olyan mértékben nem vehette volna figyelembe a saját tapasztalatát a kérelmező hátrányára, mivel a MAN Kft. által gyártott autóbuszokra vonatkozóan saját tapasztalatai nem voltak, mert üzemi szerkezetében ilyen típusú autóbuszok nincsenek, így azonos mértékben vehette volna figyelembe az egyéb társszolgáltató vállalatok referenciaigazolását. A vevőszolgálati háttér esetében szintén nem értékelhette volna hátrányosan a kérelmező esetében a saját tapasztalataiból adódó alkatrész-utánpótlást, mivel nem tudta összehasonlítani a MAN Kft.-re vonatkozó alkatrész-utánpótlással, mivel a MAN típusú autóbusszal nem rendelkezik az ajánlatkérő. A gyártási konstrukciónál csak az előző két év gyártási darabszámát hasonlíthatta volna össze az ajánlatok esetében, nem pedig öt évre visszamenőleg a MAN Kft. esetében.
A Döntőbizottság ezzel arra kíván rámutatni, hogy az ajánlatok összehasonlításának az ajánlati vállalások tartalmi elemeit hasonlíthatta volna össze, és nem pedig olyan bázisadatokon mért tartalmi elemeket, olyan korrekciókat, amelyeket az ajánlattevők ajánlatukban nem ajánlottak meg.
Az ajánlatkérő a számára fontos alszempontok tartalmi előírásait, valamint a részszemponton belül, az 1-20 ponthatárok között az alszempontokra adható pontokat nem határozta meg. Ehelyett 1,2 és 6 sorolási pontokat, összesen 23 pontot állapított meg étékelési sorolásra és utólag, az így kiosztott pontokhoz rendelte a részszempontra megállapított 1-20 ponthatár helyett, 10-20 közötti tartományból az adható pontokat.
A Döntőbizottság álláspontja szerint, amennyiben az ajánlatkérő nem határozza meg, hogy az alszempontok milyen részarányban fontosak, vagy kevésbé jelentősek számára, úgy azonos mértékben kell ezeket figyelembe venni és sorolási pontok közbeiktatása nélkül, az ajánlat tartalmi elemének megfelelő pontszámmal értékelni, és végül ezeket összegezni, amely a részszempont pontszámát képezi.
A pontszámok kiosztásakor szintén nem volt következetes az ajánlatkérő. Mind a sorolási pontszámok, mind pedig a végső pontszámok kiosztásakor az arányosítás nem lelhető fel az értékeléséből, valamint nem az ajánlati tartalmi elemek összehasonlítását végezte el, ezért az üzemeltetési költségek tekintetében is megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését az ajánlatkérő.
A 4. részszempont az egyéb szolgáltatások, amellyel kapcsolatban a kérelmező az ajánlatkérő értékelését kifogásolta, a dokumentáció az alábbi alszempontokat rendelte mint értékelési szempontokat e részszemponton belül. Fizetési feltételek, opcionális lehetőségek választéka, garanciális szavatossági feltételek minősítése, az ajánlott vevőszolgálati háttér minősítése, szállítási szerződéstervezet elfogadásának mértéke, javasolt műszaki oktatások. Alszempontokra vonatkozóan ajánlatkérő szintén sorolási pontszámokat jelölt meg, a sorolási pontszámokat figyelembe vételét követően 10-20 ponttartományon belül határozta meg a végső pontszámot.
Fizetési feltételeket az ajánlati felhívás 9. pontja úgy határozta meg, hogy az ellenszolgáltatás kiegyenlítése a teljesítést követően igazolt számla alapján annak kézhezvételétől számított 30 napon belül, a dokumentációban a szerződéstervezet 4. pontja szerint a fizetési feltétel fedezetigazolás a teljes vételárra + áfa, amelyet a megrendelő szállítónak ... hóig átad. A kérelmező az előírt követelményeket vállalta, előleg fizetésére nem tartott igényt. Alternatívaként a beszerzés finanszírozását biztosító Raiffeisen Bank hitelajánlatát csatolta ajánlatához.
MAN Kft. is vállalta az előírt fizetési feltételeket, megfelelő fedezetigazolást bármely magyarországi banktól, vagy lízingcég esetén, előleget nem kért. Alternatívaként ajánlotta a Volksbank lízing, a Raiffeisen Bank hitel és a CIB Bank Lízing Rt., finanszírozási ajánlatát csatolta. Az ajánlatkérő értékelésében ezen alszempontra kiemelte az előleg nélkül megrendelést, mint a MAN Kft. által számára adott kedvező ajánlati részt.
MAN Kft. ajánlati vállalását kedvezőbbnek ítélte meg. Az ajánlatkérő a Döntőbizottság álláspontja szerint mind a két ajánlattevő vállalta a dokumentáció és az ajánlati felhívásnak a feltételeit. A MAN Kft. több lízing-, vagy fizetési konstrukciót jelölt meg az ajánlatában nem minősítheti az ajánlatot kedvezőbbnek, mivel többváltozatú ajánlatot nem lehetett tenni és ez a fizetési feltételekre is vonatkozott. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fizetési feltételek vonatkozásában azonosnak tekinthető az ajánlati vállalások.
A következő alszempont az opció volt. Az opcionális lehetőségek alszempontra elvárásokat a dokumentáció nem tartalmazott, csak a műszaki speciális előírások között voltak lehetőségek opcióadásra. A kérelmező a csuklós busz mindhárom futóművére tárcsaféket, fűtőkészülék üzem óra számláló beépítést, elektromos utas tájékoztatást, jegykiadó tálcát, rokkant lift beépítést ajánlott. A MAN Kft. 24 féle opciót ajánlott, közöttük több olyat, amelyeket a kérelmező alapajánlata tartalmazott, opciói között nem volt a szóló buszok hátsó és a csuklósbusz szabadonfutó és hajtott futóművének tárcsafékkel történő gyártására lehetőség. Ajánlatkérő az opciók közül az ajánlati árba a festés, a hidegindító és a központi zsírzót emelte be.
Az ajánlatkérő a MAN Kft. ajánlatát kedvezőnek értékelte az opcionális elemek széles köre miatt.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése nem volt jogszerű, mivel a dokumentáció külön nem határozott meg olyan opcionális lehetőségeket, amelyeket ebben az alszempontban figyelembe vesz majd az ajánlatkérő. Így az opció száma önmagában nem döntheti el a két ajánlat közötti jelentős eltérést. A Döntőbizottság álláspontja szerint mivel a kérelmező alap ajánlatában műszaki tartalmában olyan opciós tételeket is megajánlott, amelyeket a MAN Kft. külön opciós tételként szerepeltetett ezért a két ajánlat egyenértékűnek tekintendő.
A garanciális szavatossági feltételek alszempontra dokumentáció egyéb elvárások című rész 3.1 pontja előírta, hogy a garancia a felépítményre minimum 1 év, a hajtásláncra futásteljesítménytől függetlenül 2 év, átrozsdásodás ellen minimum 6 év szavatosság. A kérelmező a felépítményre 1 év, a hajtásláncra 2 év km korlátozás nélküli garanciát, az egyéb egységekre a 117/1997. (IX. 10) Korm. rendeletben foglaltak szerint vállalt szavatosságot. A MAN Kft. a dokumentációban előírtakat vállalta, az ajánlatkérő a két ajánlati részt azonosnak értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő az értékelése ezen részalszempontra vonatkozóan megfelelő volt.
A szállítási szerződés tervezet mint alszempont, mindkét ajánlattevő kitöltetlenül kézjegyével ellátva csatolta ajánlatához a szerződéstervezetet. Ajánlatkérő azonosnak értékelte a két ajánlati vállalást.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése megfelelő volt.
A kérelmező a dokumentáció vevőszolgálati szerződéstervezetét kiegészítette azzal, hogy a szállító a gyártó bevonásával a megrendelő telepét alkalmassá teszi, megerősíti és minősíti a garanciális javítások helyben történő végzésére. A MAN Kft. vevőszolgálati szerződéstervezet szerelési hiányosságokra visszavezethető meghibásodásokat megrendelő felelősségkörébe és egysége terhére, valamint a garanciális esetekben annak elismerési jogát a gyártó MAN AG. részére történő fenntartásra vonatkozóan egészítette ki. Az ajánlatkérő mindkét ajánlati részt azonosnak értékelte.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő értékelése nem volt megfelelő e részalszempontra vonatkozóan, mivel a MAN Kft. hátrányosabb szerződési feltételeket ajánlott a vevőszolgálat ellátására.
Az oktatásra a dokumentációban előírtakat mindkét ajánlattevő részletes tematikával ajánlotta meg, amelyet az ajánlatkérő azonosnak értékelt. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő értékelése megfelelő volt e részalszemponton belül.
Az ajánlatkérő az egyéb szolgáltatások részszempontra az alszempontokra tekintettel a kérelmezőnek 17 pontot, a MAN Kft. a maximális 20 pontot adta. Ajánlatkérő értékelése nem volt jogszerű a fizetési feltételek, az opciók és a vevőszolgálati szerződés alszempont vonatkozásában. A sorolási pontszámok mellőzésével kellett volna értékelni ezen részszempontra vonatkozóan az ajánlati vállalásokat a Döntőbizottság álláspontja szerint, a második részszempontra tett megállapításokra figyelemmel.
A műszaki tartalom részszempontra vonatkozóan a kérelmező nem terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő értékelésével összefüggésben, ezért az ajánlatkérő értékelését a Döntőbizottság nem vizsgálta.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulata előírja, hogy "Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van."
A Döntőbizottság álláspontja szerint az előírás ott sérült, hogy az ajánlatkérő az üzemeltetési költségek, és az egyéb szolgáltatások alszempontjain belül, így a 1 M km-es karbantartási költség, az üzemanyag-fogyasztás, szervizciklusrend, referenciatapasztalatok alszempontú értékelésnél saját maga által korrigált értékelési elemeket is figyelembe vett és amelyeket az ajánlattevők nem ajánlottak meg, így a dokumentáció követelményeihez való kötöttséget megsértette. Az egyéb szolgáltatások esetében a fizetési feltételeknél, és az opcióknál került sor olyan értékelési elemek figyelembevételére, amelyet önkényesen állapított meg az ajánlatkérő és amelyekre az ajánlati vállalások nem mutattak rá. Ezért a Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulatának a megsértését is az ajánlatkérő terhére kellett megállapítani a Döntőbizottságnak.
Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését a Döntőbizottság, mint végleges intézkedést azért alkalmazta, mert az ajánlatkérő értékelésének a határozatban felsorolt szubjektív elemeiből egyértelműen nem lehetett megállapítani azt, hogy a közbeszerzési eljárásban ki tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot.
Az értékelési hibák valamint a pontozás módszere a Döntőbizottság álláspontja szerint olyan súlyúak, amelyek nem alapozhatták meg, hogy az ajánlatkérő egyértelműen megállapíthassa, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot az ajánlatkérő által kiválasztott cég tette volna. Erre tekintettel a kérelmezőnek azon kérelmi részét, mely szerint ő tette volna az összességében legelőnyösebb ajánlatot az ajánlatkérő számára az értékelési hibák jellegére, és az ajánlatkérő reparálható döntési lehetőségére figyelemmel elutasította.
Ezért a Döntőbizottság végleges intézkedésként a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva a jogsértés megállapítása mellett az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének a megsemmisítését is kimondta Kbt. 88. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerint.
Az ajánlatkérő a Kbt. 88. § (6) bekezdésére figyelemmel, amennyiben úgy mérlegeli a határozatban foglalt megállapításokat, hogy új döntést kíván hozni, akkor alkalmazhatja az új döntésre vonatkozóan, ismét mérlegelheti a döntése alapjául szolgáló tényezőket, és a közbeszerzési eljárást lezáró döntést hozhat, határozat végrehajthatóságától számított 30 napon belül.
A Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett a Döntőbizottság az eljárási díj megfizetéséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 30.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos
