KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6840)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.412/8/2001.
Tárgy: a STRABAG Építő Kft. jogorvoslati kérelme Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a STRABAG Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35-37., képviseli: dr. Kecskés Gabriella ügyvéd, 1113 Budapest, Daróczi út 30., továbbiakban: kérelmező) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér l., képviseli: dr. Iszer Tamás fogalmazó, továbbiakban: ajánlatkérő) "Kecskemét-Méntelek, Törekvés és Kossuth lakótelep ivóvízellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 19-i 16. számában (2339) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2001. október 31., azzal hogy ajánlatkérő előteljesítést elfogad.
Ajánlatkérő ajánlati felhívása 13. pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírája el és az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
- többletvállalás a beruházás tárgyára 10
- pénzügyi ütemezés 25
- ár 35
- határidő biztosítására vállalt kötbér 15
- kivitelezési ütemterv 15
Az értékelés során adható pontszámot 1-10-ig állapította meg.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában, illetve dokumentációjában kivitelezési ütemterv csatolási kötelezettséget nem állapított meg.
Az ajánlattételi határidő leteltéig, 2001. május 30-ig heten nyújtották be az ajánlatukat: a kérelmező, a SADE Kft., a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft., a SWIETELSKY Kft., a HAJDÚ és Társai Kft., a BÁCSVÍZ Rt. és a Contur-Bau Rt.
Ajánlatkérő 2001. június 21-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet készítettek és ez tartalmazta az ajánlatkérő által elkészített írásbeli összegezést is, amelyet ismertettek.
A Magyar Vízügyi Kivitelező Kft.-t kivéve minden ajánlatot érvényesnek és minden ajánlattevőt alkalmasnak minősített ajánlatkérő. Ajánlatkérő résszempontonként elvégezte az értékelést. A kivitelezési ütemterv vonatkozásában az értékelést akként végezte, hogy az az ajánlattevő kapott 10 pontot aki nyújtott be kivitelezési ütemtervet, míg aki nem az 1 pontot kapott - így a nyertes ajánlattevő is -, és ezeket a pontszámokat a 15-ös súlyszámmal szorozták meg.
Nyertes ajánlattevőnek a BÁCSVÍZ Rt.-t hirdették ki 780,7 ponttal. A kérelmező összpontszámát 769-ben állapították meg.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg.
A kérelmező 2001. június 28-án nyújtotta be a jogorvoslati kérelmét. Kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek viselésére. Ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltása, a közbeszerzési eljárás felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet.
Kérelmező előadta, hogy ajánlatkérő az eredményhirdetésről jegyzőkönyvet nem készített, az eredményhirdetésen, 2001. június 21-én az írásbeli összegezés adatait nem ismertette. Az írásbeli összegezést részére 2001. június 27-én kézbesítették, a kézbesített irat keltezése 2001. június 22.
A kérelmező arra hivatkozott, hogy ebből az iratból állapította meg, hogy a nyertes ajánlattevő az ajánlatához nem csatolt kivitelezési ütemtervet. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás 13. b) pontja alapján az ajánlatokhoz kivitelezési ütemtervet csatolni kell. A nyertes nem csatolt, ezért ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásnak, azaz a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Emiatt a nyertes ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen és azt a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján nem lehetett volna elbírálni.
Kifogásolta továbbá, hogy az értékelés során a nem csatolt kivitelezési ütemtervre kapott 1 pontot, súlyozva 15 pontot nyertes, illetve azon ajánlattevők is akik szintén nem csatoltak kivitelezési ütemtervet.
Írásbeli és tárgyaláson tett nyilatkozatában ezt kiegészítette azzal, hogy amennyiben nem érvénytelen emiatt az ajánlat, álláspontja szerint azon ajánlattevők részére akik nem csatoltak ütemtervet 0 pontot kellett volna adni. Sérelmezte továbbá, hogy ennél a részszempontnál ajánlatkérő ténylegesen nem végzett tartalmi értékelést, 1, illetve 10 pontot adott annak függvényében, hogy csatolták-e a kiviteli ütemtervet vagy sem.
A kérelmező álláspontja szerint ugyan értékelési részszempontként tüntette fel ajánlatkérő a kivitelezési ütemtervet, azonban ez egy olyan speciális meghatározása a részszempontnak, hogy egyben magában foglalja, feltételezi a kivitelezési ütemterv csatolási kötelezettséget, enélkül, ezen részszempont nem értékelhető. A teljesítési határidő megjelölése, illetve csak egy számla benyújtása pedig nem pótolja a kivitelezési ütemtervet.
A késedelmi kötbér részszempont értékelésére vonatkozó, az írásbeli beadványában megfogalmazott kifogásait a tárgyaláson nem tartotta fenn.
Ajánlatkérő a kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását kérte.
Álláspontja szerint érvényes ajánlatot nyújtottak be azon ajánlattevők, akik nem csatolták ajánlatukhoz a kivitelezési ütemtervet. Ajánlatkérő felhívásában - annak 16. pontjában -, illetve dokumentációjában nem írta elő a kivitelezési ütemterv csatolási kötelezettséget. Így az enélkül benyújtott ajánlatok megfeleltek a Kbt. 43. § (1) bekezdésének. Ajánlatkérő arra hivatkozott, hogy értékelési részszempontként határozta meg a kivitelezési ütemtervet, és azt az érvénytelenség körében nem lehet figyelembe venni. Az érvénytelenség és az értékelés két különböző kategória, egymást követő szakaszai a közbeszerzési eljárásnak. Teljes jogbizonytalanságot eredményezne, ha értékelési részszempont alapján érvénytelenséget lehetne megállapítani.
Hivatkozott arra, hogy mivel az adható pontszámokat 1-10-ig állapították meg, a legkevesebb amit adhattak 1 pont volt. Amennyiben 0 pontot adtak volna azzal követtek volna el jogsértést.
Előadása szerint ajánlatkérő ezt a részszempontot arra tekintettel határozta meg, hogy tájékoztatást kapjon a kivitelezés várható menetéről, egyébként figyelemmel a rövid teljesítési határidőre szükségtelen lett volna. Épp emiatt az értékelés során aki csatolt kivitelezési ütemtervet mindenki megkapta a maximális 10 pontot.
Álláspontja szerint a becsatolt eredeti eredményhirdetési jegyzőkönyv igazolja, egyrészt, magát a jegyzőkönyvkészítés tényét és azt is, hogy az írásbeli összegezés elkészült az eredményhirdetés időpontjára és azt ismertették is. Az ajánlattevők részére megküldött írásbeli összegezés gyakorlatilag a jegyzőkönyv egy része, kivonata, ez egyértelműen megállapítható a jegyzőkönyv és az írásbeli összegezés összevetése alapján. Az ajánlattevők részére kiküldött példányokon pedig dátumként valóban 2001. június 22-ét tüntették fel, de ennek megítélése szerint nincs relevanciája.
Egyéb érdekeltként, a BÁCSVÍZ Rt. szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Álláspontja szerint azzal, hogy konkrét teljesítési határidőként megjelölte 2001. október 15-ét és csak a teljesítés után nyújt be egyszámlát, ez egyben tartalma alapján kivitelezési ütemtervet is jelent. Megítélése szerint ajánlatkérő helyesen értékelt, ugyanis az adható legkisebb pontszám az 1 volt. Hivatkozott továbbá arra, hogy amennyiben hiánypótlás keretében felszólították volna ő is nyújtott volna be kivitelezési ütemtervet.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottság először kérelmező érvénytelenségre vonatkozó hivatkozását vizsgálta.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg az ajánlattal szemben támasztott tartalmi és formai követelményeket:
"Az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére."
Ennek megsértése esetére a Kbt. 52. § (2) bekezdése d) pontja kimondja, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Döntőbizottság az ajánlati felhívás és dokumentáció áttanulmányozása alapján megállapította, hogy abban kivitelezési ütemterv csatolási kötelezettség ajánlattevők részére nem került megállapításra. Így az ajánlat megfelelt Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltaknak, így az érvénytelennek nem minősül.
Ajánlatkérő valóban az értékelési részszempontok között negyedikként feltüntette a kivitelezési ütemtervet. Ez a Kbt. 34. § (3) bekezdés a) pontja alapján meghatározott értékelési részszempont. A Kbt. rendszerében, a közbeszerzési eljárás szakaszai egymásra épülnek. Elsődleges kérdés az ajánlat érvényessége, ajánlattevő alkalmassága és ki nem zárhatósága. Alkalmas, ki nem zárt ajánlattevő érvényes ajánlatát lehet a Kbt. 34. § (1) bekezdése alapján elbírálni. Az elbírálás során történik a Kbt. 34. § (3) bekezdése alapján meghatározott részszempontok és súlyszámok szerinti értékelés a Kbt. 55. § (6) bekezdésének megfelelően.
A Döntőbizottság álláspontja szerint értékelési részszempont - még amennyiben speciális is - nem alakulhat át érvényességi feltétellé. Ezt kizárja a Kbt. fentiekben részletezett egymásra épülő szabályozása. Másrészt ajánlattevők a nyilvánosan közzétett, előre megállapított feltételekre tekintettel állítják össze az ajánlatukat, annak tudatában, hogy azokat a szintén előre nyilvánosan meghatározott részszempontok alapján értékelik. Harmadrészt az értékelési részszempont - szemben az érvényességi követelményekkel - nem jelent egyben arra vonatkozó kötelezettséget, hogy arra ajánlattevőnek vállalást, nyilatkozatot kell tenni. Az ajánlattevőknek ennek alapján érdekük az ajánlat olyformán történő elkészítése, hogy az kedvező elbírálást nyerjen. Amennyiben az ajánlattevő valamely elbírálási részszempontra vonatkozóan nem nyilatkozik, úgy az érdemi értékelés során ajánlata kedvező elbírálást nem nyerhet.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja alapján ajánlatkérő köteles meghatározni az értékelés során adható pontszám alsó és felső határát. Általánosan elfogadott az, az ajánlatkérő által most alkalmazott értékelés, hogy részszempontonként a legrosszabb, adott esetben arra a részszempontra vállalást, nyilatkozatot nem tevő - ajánlat kapja a megállapított legkisebb pontszámot. Épp ezért a Döntőbizottság nem találta jogsértőnek, hogy ajánlattevő részére 1 pontot állapítottak meg. A Kbt. 55. § (6) bekezdése alapján ajánlatkérő csak az előre meghatározott alsó és felső ponthatárok között értékelhet részszempontonként. Jelen esetben pedig ajánlatkérő betartotta az általa előre meghatározott ponthatárokat.
Kérelmező sérelmezte azt is, hogy ajánlatkérő a benyújtott kivitelezési ütemterveket tartalmilag nem értékelte, hanem minden ajánlattevő részére aki ilyet nyújtott be egységesen 10 pontot adott.
A Döntőbizottság ezt az értékelést nem találta jogsértőnek. Egyrészt ennek okszerű - fentiekben ismertetett - magyarázatát adta ajánlatkérő. Másrészt a konkrét esetben egy rövid időszak alatt megvalósuló beruházásról van szó, a vállalt teljesítési határidők nagyon hasonlóak. Így alappal nem kifogásolható, hogy a kivitelezési ütemtervvel szembeni követelményeknek megfelelő tervek között nem tett az értékelés során számottevő különbséget, mivel tartalmilag azok nem különböznek.
A Döntőbizottság alaptalannak találta kérelmezőnek az eredményhirdetéssel, az írásbeli összegezéssel kapcsolatos kérelmét is.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint:
"Az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek."
Ajánlatkérő által becsatolt eredeti eredményhirdetési jegyzőkönyv és az írásbeli összegezés összevetése alapján Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő betartotta a Kbt. 61. § (1) bekezdését. Az írásbeli összegezés az eredményhirdetésre már elkészült és azt ismertették is, a jegyzőkönyv teljes terjedelmében magában foglalja azt az írásbeli összegezést, amelyet megküldtek az ajánlattevők részére. Annak a körülménynek, hogy az ajánlattevők részére kiküldött példányokon egy nappal későbbi dátumot tüntettek fel az ügyben nincs érdemi jelentősége, mert az írásbeli összegezés megállapíthatóan korábban készült és ismertetésre került.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva fentiekben megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. július 25.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
