KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (6842)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.409/12/2001.
Tárgy: a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. jogorvoslati kérelme Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. (6728 Szeged, Dorozsmai út 46., képviseli: dr. Óvári Judit ügyvéd, 6721 Szeged, Vadász u. 8. fszt. l., továbbiakban: kérelmező) Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata (6000 Kecskemét, Kossuth tér 1., képviseli: dr. Iszer Tamás fogalmazó, továbbiakban: ajánlatkérő) "Kecskemét-Méntelek, Törekvés és Kossuth lakótelep ivóvízellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A felek viselik az eljárással felmerült költségeiket.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni a Fővárosi Bíróságtól. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 19-i 16. számában (2339) tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban.
Az ajánlati felhívása 11. pontjában meghatározta az ajánlattevőkkel szemben támasztott pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket. A műszaki alkalmasság igazolásával kapcsolatban - többek között - az alábbi követelményeket támasztotta:
" - az 1998., 1999., 2000. évi legjelentősebb - a közbeszerzés tárgyához hasonló, min. bruttó 100 M Ft beruházási értéket elérő - kivitelezési munkák ismertetése, a szerződést kötő másik fél megnevezésével, a saját teljesítés mértékének megadásával,
- tanúsított minőségbiztosítási rendszer dokumentálása a Kbt. 44. § bekezdés g) pontja szerint."
Ugyanezen műszaki feltételeket az alkalmatlanná minősítés szempontjai között is feltüntette az ajánlati felhívása 11. b) pontjában.
A 13. pontban meghatározta az ajánlatok elbírálásának szempontját. A 16. pont első francia bekezdésében előírta 30 napnál nem régebbi cégkivonat csatolásának kötelezettségét.
Az ajánlattételi határidő leteltéig, 2001. május 30-ig heten nyújtották be az ajánlatukat: a kérelmező, a SADE Kft., a STRABAG Kft., a SWIETELSKY Kft., a HAJDÚ és Társai Kft., a BÁCSVÍZ Rt. és a Contur-Bau Rt.
Ajánlatkérő 2001. június 21-én hirdette ki az eljárást lezáró döntését, a kérelmezőt kivéve minden ajánlatot érvényesnek és minden ajánlattevőt alkalmasnak minősített. A kérelmezőt alkalmatlannak minősítette. Ajánlatkérő döntése szerint a kérelmező nem rendelkezik az 1998. az 1999. és a 2000. évre vonatkozóan az előírt, a közbeszerzés tárgyához hasonló minimum 100 M Ft beruházási értéket elérő kivitelezési referenciával. Ezt azzal indokolta, hogy a kérelmező létesítő okiratának kelte a becsatolt cégkivonata szerint 2001. március 9-e, azzal, hogy jogelődre vonatkozó bejegyzést nem tartalmaz. A kérelmező pedig ajánlatában a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. referenciáit nyújtotta be. A kérelmező által becsatolt engedményezési okiratok, illetve a kérelmező bemutatása pedig nem pótolja a jogelődre vonatkozó cégbírósági bejegyzést.
Nyertes ajánlattevőnek a BÁCSVÍZ Rt.-t választották.
Ajánlatkérő az eljárást lezáró szerződést nem kötötte meg.
A kérelmező hiánypótlását követően a jogorvoslati eljárás 2001. június 28-án indult meg. Jogorvoslati kérelmében kérte ajánlatkérő alkalmatlanná minősítő döntésének megsemmisítését, jogsértés megállapítását, ajánlatkérő kötelezését az eljárási költségek viselésére. Ideiglenes intézkedés iránti kérelmében az eljárás felfüggesztését és a szerződés megkötésének megtiltását kérte.
Álláspontja szerint az ajánlatot benyújtó Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. általános és egyetemes jogutódja a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft.-nek, nem átalakulás folytán, hanem szerződéses jogutód, engedményezési szerződések alapján.
A kérelmező a tárgyaláson előadta, hogy a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft.-t még 1994. június 28-án alapította a Városi Vízügyi Beruházási Kft. és a külföldi székhelyű SADE társaság. Az alapítást követően benyújtották cégbejegyzés iránti kérelmüket, majd a társaság megkezdte a működését, és hat éven keresztül folytatta üzletszerű gazdasági tevékenységét. A Legfelsőbb Bíróság a 2000. december 7-én jogerőre emelkedett Cgf. II. 33.356/1999/9. számú határozatában elutasította a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. cégbejegyzés iránti kérelmét. A Legfelsőbb Bíróság határozatát azzal indokolta, hogy az egyik alapító tag a Városi Vízügyi Beruházási Kft. bejegyzés iránti kérelmét jogerősen elutasították, ezért nem jogalany, így nem alapíthat társaságot sem. Az erre vonatkozó okiratokat kérelmező csatolta. Bejelentette, hogy jelenleg is folyamatban van a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. vonatkozásban a vagyoni viszonyok rendezése, az elszámolás.
Kérelmező előadta, hogy ezt követően alakította meg Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata és a külföldi székhelyű SADE társaság 2001. március 9-én a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft.-t, a kérelmezőt. A cégbejegyzés 2001. április 4-én történt meg.
Álláspontja szerint az ajánlatához csatolt két engedményezési szerződés alapján, amelyet a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. és a Magyar Vízügyi Kivitelező Kft. "Szeged, 2001. április" keltezésű okiratban kötött megállapítható, hogy kérelmező a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. általános és egyetemes jogutódja. A kérelmezőre engedményezték a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. által kötött vállalkozási szerződésekből eredő szavatossági és garanciális kötelezettségeket, ez az engedményezés visszterhes volt, ellenértékként a kérelmezőt a szerződés
4. pontjában feljogosították arra, hogy a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. kivitelezési munkáit referenciaként felhasználja. Míg a másik engedményezési szerződésben, illetve annak mellékletében felsorolt élő, folyamatos vállalkozási szerződéseket engedményezték rá.
A kérelmező a tárgyaláson hivatkozott továbbá arra, hogy az érdekelt tulajdonosok, illetve képviselőik - Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, a SADE társaság, a végelszámolás alatt álló Szegedi Hőforrás és Fürdő Vállalat, a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. elszámolásában érdekelt SERVITEC Városi Szolgáltatásokat Biztosító Kft. - szintén még 2001 áprilisában üzlettársi megállapodást írtak alá. Ebben rendezték egymás között a vagyoni viszonyokat, a munkavállalók jogi helyzetét, valamint a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. eszközei a kérelmező rendelkezésébe kerültek. A kérelmező nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a minőségbiztosítási rendszer vonatkozásában az auditáló cég elfogadta a jogutódlást.
A kérelmező álláspontja szerint ezen okiratok alapján és azzal, hogy minden eszköz, illetve munkaerő szerződéssel átkerült a kérelmezőhöz, egyértelmű, hogy általános és egyetemes jogutódja a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft.-nek.
Ajánlatkérő kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Előadta, hogy a konkrét ügyben még a régi társasági törvényt, az 1988. évi VI. tv.-t (továbbiakban: régi Gt.) kell alkalmazni, mivel a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. még annak hatálya alatt nyújtotta be a bejegyzés iránti kérelmét, amelyet jogerősen elutasítottak.
Álláspontja szerint, mivel a kérelmező által jogelődnek feltüntetett céget, a Magyar Vízügyi és Kivitelezési Kft.-t a cégjegyzékbe be sem jegyezték, az a régi Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében létre sem jött, mivel a társaság a bejegyzéssel jön létre. Hivatkozott arra, hogy ebben az esetben a régi Gt. 25. § (1) és (2) értelmében a társaság nevében eljárók felelősek korlátlanul és egyetemlegesen a közös név alatt vállalt kötelezettségekért. A polgári jogi társaság szabályainak alkalmazását csak a felek belső, egymás közötti viszonyában teszi lehetővé a régi Gt.
A jogilag nem létező, nem jogalany Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. pedig nem köthet semmilyen szerződést.
Álláspontja szerint a referencia egyébként is olyan "jogosultság", amely személyhez, szervezethez kötött, szerződéssel át nem ruházható. Önmagában az, hogy az auditáló cég elfogadta a jogutódlást, nem mérvadó.
Egyéb érdekeltként a BÁCSVÍZ Rt. szintén a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint sem állapítható meg, hogy a kérelmező a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. jogutódja lenne. Észrevételében hivatkozott továbbá arra, hogy egy 2001. márciusában alakított társaság, mint a kérelmező nem rendelkezhet az 1998., az 1999. és a 2000. évre vonatkozó referenciával.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmét alaptalannak találta.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy kérelmező a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft.-nek nem jogutódja, a hivatkozott referenciák felhasználására engedményezési szerződés alapján sem jogosult.
A konkrét ügyben a fentiekben hivatkozott régi Gt. rendelkezései az irányadóak, tekintettel arra, hogy még annak hatálya alatt nyújtották be a Magyar Vízügyi és Kivitelezési Kft. cégbejegyzés iránti kérelmét.
A régi Gt. 24. § (1) bekezdése értelmében a gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel - a társasági szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg - jön létre. A Legfelsőbb Bíróság fentiekben megjelölt határozata alapján egyértelműen megállapítható, hogy a Magyar Vízügyi Kivitelezési Kft. cégbejegyzési kérelmét jogerősen elutasították. Így ezen cég a régi Gt. hivatkozott 24. § (1) bekezdése értelmében létre sem jött, nem jogalany. Létre sem jött cég vonatkozásában sem általános, sem különös jogutódlás nem állapítható meg.
Ilyen esetben a régi Gt. 25. § (1) bekezdése alapján a társaság nevében eljárók felelnek korlátlanul és egyetemlegesen a közös név alatt vállalt kötelezettségekért, míg a 26. § értelmében a felek egymás közötti viszonyára - ha ennek feltételei fennállnak és a felek másként nem rendelkeznek - a polgári jogi társaság - szabályait kell megfelelően alkalmazni.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által hivatkozott engedményezési szerződés, illetve szerződéses jogutódlás (kérelmezett által csatolt üzlettársi megállapodás) azért sem vehető figyelembe, mert a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban Ptk.) 328. § (1) bekezdése értelmében követelés ruházható át szerződéssel, ez az engedményezés lényeges tartalmi eleme. A Ptk. 328. § (2) bekezdése kifejezetten kizárja a jogosult személyéhez kötött követelések átruházását. A Döntőbizottság álláspontja szerint a referencia, illetve referenciahasználat egyrészt nem követelés, másrészt a referencia személyhez kötött jogosultság, csak arra a személyre vonatkozik, így nem ruházható át.
A Döntőbizottság Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva fentiekben megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan, ezért azt a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89-90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. július 25.
Dr. Nagy Gizella s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
