KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7042)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.461/11/2001.

Tárgy: az EN & BT Kft. jogorvoslati kérelme a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság az EN & BT Banktechnikai Tervező és Kereskedelmi Kft. (1122 Budapest, Maros u. 23., képv.: dr. Svéda István ügyvéd, 1132 Budapest, Kresz Géza u. 4446., továbbiakban kérelmező) által a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet (6721 Szeged, Berlin krt. 1618., továbbiakban: ajánlatkérő) "az IIII. ütemben fejlesztésre kerülő műszaki vizsgabázis III. ütemében megvalósuló ügyfélforgalmi csarnok szerkezetépítési és szakipari építési beruházási munkák" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdésének d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését és a Kbt. 59. § (1) bekezdését és ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérőt 1 500 000 Ft, azaz egymillió-ötszázezer forint pénzbírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmezők jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. május 3. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 19. számában közzétett ajánlati felhívással a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában nyílt közbeszerzési eljárást indított.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírál. Ennek megfelelően a felhívás 13. b) pontjában meghatározta a részszempontokat, azok súlyszámát és a ponthatárokat az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
vállalkozási ár 40
műszaki tartalom 30
pénzügyi ütemezés 30
Az értékelés során adható pontszámok részszempontonként: 110.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is kibocsátott, mely tartalmazta az ajánlat benyújtásának tartalmi feltételeit, vállalkozói szerződéstervezetet és a műszaki leírásokat és mennyiségi kimutatásokat. A dokumentáció költségvetési kiírást tartalmazó részében adta meg ajánlatkérő a munkanemek felsorolást, valamint a tételes költségvetést.
A dokumentáció 7. oldalán a IV. fejezet 1. pontjában ajánlatkérő rögzítette, hogy "Az olyan ajánlat, amely nem az ajánlatkérési dokumentáció utasításaival összhangban készült nem kerül értékelésre."
A dokumentáció IV. fejezet 6. "Az ajánlati ár" elnevezésű pontjának 1. bekezdésében előírta, hogy az egyösszegű ajánlati árat a Műszaki dokumentáció mennyiségi kimutatások c. fejezetének, valamint a műszaki tervek figyelembevételével kell megadni. Ezen fejezet 3. bekezdésében ajánlatkérő meghatározta, hogy " az ajánlattétel mellé csatolni kell az egyösszegű ajánlati ár szakágankénti részletes bontását (munkanem, anyagköltség, munkadíj stb.).
Az ajánlattételi határidőre, 2001. június 13. napjára kérelmező, a SZAKÉPSZER 94 Kft. és a HPQ Kft. nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő az ajánlatokat értékelte, majd megállapította, hogy a HPQ Kft. ajánlata érvénytelen, a két érvényesnek minősített ajánlatot a részszempontok szerint értékelte és 2001. június 21. napján megtartott eredményhirdetésen kihirdette, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a SZAKÉPSZER 94 Kft. adta, s így az eljárás nyertese ő lett.
Ajánlatkérő az összegzéshez csatolt, 2001. június 18. napján kelt, az ajánlatok értékeléséről készített jegyzőkönyv 2. oldalán rögzíti, hogy a SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlata tételes költségvetést nem tartalmaz.
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel a vállalkozási szerződést 2001. június 27. napján megkötötte.
Kérelmező 2001. július 11. napján jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogsértően járt el az eljárást lezáró döntés meghozatala és a nyertes ajánlattevő kiválasztása során. Előadta, hogy a nyertesként kihirdetett SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlata nem felelt meg a dokumentációban foglaltaknak, mert nem tartalmaz tételes költségvetést, s ezért ajánlata érvénytelen. Érvénytelen ajánlatát pedig álláspontja szerint nem lehetett volna értékelni.
Kérelmező nyilatkozott, hogy az eljárás eredményéről, tehát arról, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot a SZAKÉPSZER 94 Kft. tette, s így az eljárás nyertese lett az ajánlatkérő által megküldött összegzés az eljárásról iratból értesült, amely postán került megküldésre és 2001. június 26. napján vett át. Nyilatkozott, hogy a 2001. június 21. napján megtartott eredményhirdetésen nem volt jelen. Az összegzéshez csatoltan ajánlatkérő megküldte részére az értékelésről készített jegyzőkönyvet, amely tartalmazta, hogy a nyertesnek kiválasztott ajánlatában nem szerepelt tételes költségvetés, s ez alátámasztja, hogy érvénytelen ajánlat került nyertesnek kihirdetve, mert a dokumentáció szerint az ajánlathoz csatolni kellett a tételes költségvetést.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy semmisítse meg az eljárás eredményét, mondja ki, hogy a nyertes pályázata érvénytelen, s így mint egyetlen érvényes ajánlatot tevőt őt kellett volna az eljárás nyertesének kihirdetni.
Ajánlatkérő észrevételében a megalapozatlan kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy az ajánlati dokumentációban tételes költségvetést nem kértek, csak az egyösszegű ajánlati ár szakágankénti bontását írták elő munkanem, anyagköltség, munkadíj tekintetében. Ajánlatkérő a tárgyaláson tett nyilatkozatában megerősítette, hogy ajánlattevőknek a dokumentáció "Mennyiségi kimutatások" 2. oldalán szereplő munkanem felsorolásnak megfelelően kellett részletezni és bontani az egyösszegű ajánlati árat. A nyertes ajánlattevő SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlatában pedig a kért szakágankénti megbontás szerepel, ezért az ajánlat érvényes.
Egyéb érdekelt SZAKÉPSZER 94 Kft. észrevételében előadta, hogy ajánlatát a dokumentációban foglaltak szerint állította össze, az ajánlat tartalmazta az egyösszegű ajánlati ár mellett a munkanemenkénti felsorolást is. Álláspontjuk szerint ajánlatuk érvényes mivel megfelel az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek.
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelmének keretei között megvizsgálta a nyertes ajánlattevő ajánlata érvényességét és megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme alapos az alábbiak szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése kimondja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Kbt. 52. § (1) bekezdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek, s a Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett.
59. § (1) Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy ajánlatkérő az általa kibocsátott dokumentációban megkövetelte-e tételes költségvetés csatolását az ajánlathoz.
Az ajánlati dokumentáció 9. oldalán a IV fejezet 6. "Ajánlati ár" pontjában foglaltak alapján ajánlatkérő kötelezően csak az egyösszegű ajánlati ár szakágankénti részletes bontását munkanem, anyagköltség, munkadíj stb. vonatkozásában írta elő. Az ajánlati dokumentáció nem tartalmaz olyan előírás, hogy ajánlattevőknek kötelezően tételes költségvetést kell csatolniuk. Az ajánlati dokumentáció részét képező "Mennyiségi kimutatások"-ban egyértelműen a munkanem felsorolás szerepel szakágankénti bontásban. Az ajánlati dokumentációban megfogalmazottakból levonható az a következtetés, hogy ajánlatkérő nem írta elő kötelezően beárazott tételes költségvetés csatolását, tehát ennek hiánya nem eredményezhette az ajánlat érvénytelenségét a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára való hivatkozással.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az érvényes ajánlattételhez az ajánlattevőknek a dokumentáció "Mennyiségi kimutatások"-ban megadott munkanemekre és az ott meghatározott szakágakra történő bontás szerint kellett az ajánlati árat részletesen bontani. Ezen álláspontot maga ajánlatkérő is megerősítette a tárgyaláson tett nyilatkozatával.
Amennyiben tehát az ajánlat nem tartalmazza az ajánlati ár bontását a dokumentációban megadott bontás szerinti részletességgel az az ajánlat érvénytelen, mert nem felel meg a dokumentációban foglaltaknak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megvizsgálta, hogy a nyertes ajánlata megfelelően tartalmazza-e az ajánlati ár bontását.
A nyertes ajánlattevő SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlata tartalmazza a dokumentáció "Mennyiségi kimutatások" fejezetében meghatározott szakágankénti bontást, azonban a dokumentációtól eltérően a szakágakon belül a munkanemenkénti további bontás anyagköltség/munkadíj szerint nem teljes körű, pontosabban az épületvillamosság szakágon belül nem kerültek a dokumentációban előírt munkanemek részletezésre, valamint a gyengeáramú berendezések szakágon belül 2 munkanem nem került feltüntetésre és részletezésre (anyagköltség/munkadíj szerint).
A fent részletezettek alapján megállapítható, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlatát az ajánlati ár szakágankénti részletes bontásának dokumentációban előírt feltételét nem teljesítette, így ajánlata nem felel meg a dokumentációban előírt feltételeknek, amely azzal a következménnyel jár, hogy ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek kell minősíteni. Azzal, hogy ajánlatkérő nem állapította meg a nyertes ajánlattevő SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlata vonatkozásában az érvénytelenséget megsértette a Kbt 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (2) bekezdését, mivel érvénytelen ajánlatot bevont az értékelésbe. Ajánlatkérő megsértette továbbá a Kbt. 59. § (1) bekezdését is azzal, hogy a fentiek alapján érvénytelen ajánlatot hirdetett ki az összességében legelőnyösebbnek.
Ajánlatkérő akkor járt volna el jogszerűen, ha a SZAKÉPSZER 94 Kft. ajánlatát a fenti indokok alapján érvénytelennek minősíti és az eljárás további szakaszába nem vonja be.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította a jogsértés megtörténtét és a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, a bírság megállapításakor a Döntőbizottság figyelembe vette azon tényeket, hogy az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között a szerződés megkötésre került, a beszerzés értékét és a rendelkező részben megállapított jogsértés súlyát.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. augusztus 21.

Dr. Sárkány Izolda s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos

A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.