KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7207)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.422/10/2001.

Tárgy: a KEVIÉP Kft. és Betonút Rt. jogorvoslati kérelme Gyomaendrőd Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A KEVIÉP Kft. (4025 Debrecen, Széchenyi út 46., képviseli: dr. Ferenczi Emma ügyvéd, 4025 Debrecen, Széchenyi u. 46., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Gyomaendrőd Város Önkormányzata (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1., képviseli: dr. Técsy Gyula ügyvéd, 5600 Békéscsaba, Kinizsi u. 13., továbbiakban ajánlatkérő) "belterületi IIIII. ütemben megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatok, ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. február 21. napján megjelent számában előminősítéses nyílt eljárásra vonatkozó részvételi felhívást tett közzé "Gyomaendrőd Város belterületén IIIII. ütemben szennyvízcsatorna-hálózat építése" tárgyában. Ezen közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában hozott döntését a Döntőbizottság előtt jogorvoslati kérelemmel támadták.
A Döntőbizottság D.245/20/2001. számú határozatában megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért az ajánlatkérő Délépítő Rt., Békés Megyei Vízművek Vállalat, Kőrösök Völgye Konzorcium alkalmasságára vonatkozó döntését, valamint ezen részvételre jelentkezők tekintetében az ajánlati felhívásra vonatkozó döntést megsemmisítette.
A Döntőbizottság határozatát követően annak rendelkezését szem előtt tartva tették meg az alkalmas részvételi jelentkezők az ajánlataikat. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 4. pontjában meghatározta a pénzügyi ellenszolgáltatással kapcsolatos feltételeit, számlázási rendet, késedelmi kötbér minimum mértékét.
A felhívás 7. pontja rögzítette az elbírálás szempontrendszerét, amelyek az alábbiak voltak:
Részszempontok Súly- Max. Rész-
szám pontsz. pontsz.

1. Szerződéses feltételek kidolgozása 30 10
a) a szerződéstervezet kidolgozottsága a változtatás nélküli szerződéskötésre való alkalmasság (4)
b) előteljesítés, részteljesítés, az ezekhez kapcsolódó finanszírozás (3)
c) minőségi osztályba sorolás, az osztályba sorolható munkák árai (3)

3. A szerződéskötési feltételeknél kedvezőbb szerződéses feltételek 25 10
a) garanciális, szavatossági vállalások (3)
b) jólteljesítési és garanciális biztosíték nagysága, időtartama (3)
c) késedelmes részteljesítés és teljesítés következményei (2)
d) késedelmes fizetés következményei (2)

4. A tervezett építési munka megvalósítása 20 10
a) a beruházás ütemezése, szervezése, előírt technológia, folyamatos munkavégzés, közterületek helyreállítása (4)
b) a saját és az alvállalkozói tevékenység aránya (2)
c) a helyi munkaerő foglalkoztatási célkitűzések érvényesülése (4)
A részszempontok szerinti tartalmi elemek értékelése során adható pontszám alsó határa: 1, felső határa: 10, mely minden részszempont esetében azonos.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 11. pontjában 30 M Ft pénzügyi biztosíték nyújtását is kérte a nyertes vonatkozásában. Az ajánlati dokumentáció úgynevezett Útmutató 17., 28., 29. pontjai alapján a szerződéstervezetet a szerződési feltételekben foglaltak szerint kellett összeállítani és csatolni az ajánlathoz. Az ajánlattevőnek az úgynevezett blanketta szerződéstervezetet oly módon kellett elkészíteni, hogy minimum az abban foglalt szerződési feltételeket szó szerint, illetve értelem szerint tartalmaznia kellett.
2001. május 4-én helyszíni konzultációra került sor, majd 2001. május 11-én került sor az ajánlatok bontására.
Ajánlatot nyújtott be: kérelmező, Stabil Konzorcium és az Alterra Kft.
Az ajánlatokat Bíráló Bizottság értékelte, majd ajánlatkérő Képviselő Testülete 2001. június 28-án meghozta a közbeszerzési eljárást lezáró döntését. E szerint a kérelmező és a Stabil Konzorcium ajánlatát érvénytelennek nyilvánította és az összességében legkedvezőbb ajánlattevőként az Alterra Kft.-t hirdette ki 2001. június 29-én. A kérelmező ajánlatát az alábbi indokokkal nyilvánították érvénytelennek: a szerződéstervezete, mely ajánlatához csatolt 4.1., 5.4.2., 5.5.1., 6.2.1., 7.8.1. pontokban nem felelt meg az ajánlatkérő kívánalmainak.
A kérelmező 2001. július 3. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Kérte, hogy a Döntőbizottság semmisítse meg ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, állapítsa meg a jogsértést, marasztalja ajánlatkérőt a költségekben. Ideiglenes intézkedésként kérte a szerződés megkötésének megtiltását.
Álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. § (1)(2) a Kbt. 54. § és 61. § (7) bekezdéseiben foglaltakat. Nézete szerint az ajánlata mindenben megfelelt a felhívás és dokumentáció feltételeinek. A szerződésminta előírásai szerint, az ajánlathoz csatolt szerződéstervezetnek "szó szerint, illetve értelem szerint" kellett tartalmaznia az ajánlatkérő feltételeit, emellett egyéb pontokat is tartalmazhatott. A vállalási összeget a főösszesítőn és a g) mellékleten együttesen adta meg ajánlatában, kedvezőbb kötbért vállalt, a teljesítési határidő címszó alatt joga volt részhatáridőket is megadni, a hibás teljesítésre is értelemszerűen teljes körű kötbérvállalást tett, figyelembe véve, hogy III. osztályú teljesítésnél kedvezőbb teljesítést vállalt. Hivatkozott a Magyar Népköztársaság Vízügyi Ágazati Szabványára, mely vízügyi létesítmények zárt szelvényű gravitációs csatornákkal kapcsolatos előírásokat tartalmazza, így erre figyelemmel kellett volna az ajánlati felhívását és dokumentációját elkészíteni ajánlatkérőnek. Ajánlatát ezekre figyelemmel nem lehetett érvénytelenné nyilvánítani, vagy ha mégis, akkor ezt a bontáskor kellett volna alkalmazni. Kérte továbbá, hogy a Kbt. 79. § (6) bekezdése alapján hivatalból vizsgálja meg a Döntőbizottság az ajánlati felhívást is, mert az ajánlati ár megítélését középárhoz viszonyította az ajánlatkérő, így kizárta az árversenyt.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. A dokumentációban közölte a szerződéskötési feltételeket, melyeket az ajánlatnak minimum követelményként kellett tartalmaznia. Kérelmező ajánlata több pontnak sem felelt meg maradéktalanul (4.1., 5.4.2., 5.5.1., 7.8.1.) az ajánlatkérői elvárásnak. Ajánlata szerint nem vállalta a részteljesítésekhez fűződő kötelezettségeket. Egyéb tekintetben is az ajánlat kedvezőtlenebb feltételeket tartalmaz, mint az ajánlatkérői igény volt (pl. a hibás teljesítés esetén).
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint jogorvoslati eljárást a közbeszerzési törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A kérelmező jogorvoslati kérelmében részben az ajánlati felhívás, illetőleg dokumentáció előírásait vitatta.
Az ajánlatkérő a Döntőbizottság korábban említett határozatát követően ajánlati felhívás és dokumentáció módosítást nem eszközölt, annak alapján tette meg kérelmező az ajánlatát, az abban foglalt feltételeket nem kifogásolva az ajánlati felhívás kézhezvételét követő 15 napon belül, valamint kérelmező ajánlatát az ajánlattételi határidőre benyújtotta 2001. június 11-én és még ekkor sem kifogásolta a felhívás és dokumentáció tartalmát. Elkésetten 2001. július 3-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ezen határidőkre figyelemmel a Döntőbizottság már nem vizsgálta az ajánlati felhívás és dokumentáció tartalmát, nem élt a Kbt. 79. § (7) bekezdésének második fordulatában biztosított hivatalbóli eljárás lehetőségével.
A Döntőbizottság ezt követően megvizsgálta, hogy a kérelmező ajánlata mindenben megfelelt-e az ajánlati felhívás, illetőleg dokumentációban foglalt ajánlatkérői kívánalmaknak.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
Az ajánlatkérő a beérkezett ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek, illetőleg mely ajánlattevővel szemben kell a kizárás jogintézményét alkalmaznia.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. Az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén az érvénytelen ajánlat nem alkalmas az érdemi összehasonlításra.
A fenti törvényi szabályozásból következik, hogy az ajánlatkérő akár az ajánlatok felbontásakor, vagy egészen a közbeszerzési eljárás befejezéséig, az eredmény kihirdetésekor megállapíthatja, hogy mely ajánlat érvénytelen, hiszen sok esetben az ajánlatok értékelésének fázisában juthat el oda az ajánlatkérő, hogy biztonsággal megállapíthassa bármelyik ajánlatról, hogy érvénytelen. Nem járt el jogszabálysértően erre figyelemmel tehát ajánlatkérő, amikor az ajánlatok bontásakor nem, hanem az eredményhirdetéskor állapította meg a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét.
A Döntőbizottság vizsgálat tárgyává tette, hogy a kérelmező ajánlata megfelelt-e azoknak a minimum követelményeknek, amelyet ajánlatkérő előírt, s amennyiben nem, úgy milyen okból vezethetett ajánlatának érvénytelenségéhez.
Az ajánlati dokumentáció részét képező szerződési feltételeket tartalmazó ajánlati dokumentáció rögzítette, hogy az ajánlathoz csatolandó szerződéstervezetnek az ajánlatkérő által megadott struktúrát kell követnie és minimum az ajánlatkérő által megadott szerződéskötési feltételekben foglaltakat szó szerint, illetőleg értelem szerint tartalmaznia kell.
A szerződési feltételek 4.1. pontja rögzítette, hogy az ajánlatkérő a teljes körű vállalkozási összeg megadását kérte a közreadott főösszesítő részletezettségében. A főösszesítőt a dokumentáció költségvetési kiírások C. kötete határozta meg.
A Döntőbizottság megállapította a becsatolt kérelmezői ajánlat alapján, hogy a benyújtott főösszesítő tartalmilag nem azonos a szerződéstervezet 4.1. pontjában megadottakkal, hiszen a főösszesítő nem tartalmazta azt a bruttó összeget (1 887 500 000 Ft), mely a szerződésben feltüntetésre került. Ily módon nem állapítható meg egyértelműen, hogy az ajánlati árra vonatkozóan mi a kérelmező határozott nyilatkozata, melyet az értékelés során az ajánlatkérő figyelembe vehet.
A szerződési feltételek 5.4.2. pontja rögzítette, hogy a vállalkozó által fizetendő kötbér mértéke mind az évenkénti részteljesítések, mind a szerződés teljesítések vonatkozásában 100 000 Ft/nap. Ezzel szemben a kérelmező által benyújtott szerződéstervezetben az kerül rögzítésre, hogy a vállalkozó által fizetendő kötbér mértéke 10 M Ft/nap, de maximum a szerződéses nettó ár 20%-a, így ez az ajánlattevői nyilatkozat sem felel meg teljes egészében az ajánlatkérői kívánalmaknak, hiszen a részteljesítésekkel kapcsolatos vállalásra vonatkozó szerződéses nyilatkozata nem értelmezhető.
Döntőbizottság nem tudta elfogadni kérelmező azon védekezését, hogy értelemszerűen az általa tett ajánlattevői nyilatkozatokat a részteljesítésekre is vonatkoztatni kell, hiszen maga az ajánlatkérő felhívásában és dokumentációban pontosan rögzítette, hogy milyen nyilatkozatokat vár a teljes megvalósításra és mit a részteljesítésre.
Az 5.5.1. pont vonatkozásában ajánlatkérő pontosan megjelölte, hogy hibás teljesítés esetén hibánként a teljes nettó szerződéses összeg 0,5%-át kitevő díjcsökkentést kell figyelembe venni. Az ajánlatkérő kívánalma a dokumentáció szerint tehát az volt, hogy hibánként történjen meg a hibás teljesítéssel kapcsolatos vállalás megajánlása. Kérelmező hivatkozott a Magyar Népköztársaság Vízügyi Ágazati Szabványára, mely a vízügyi létesítmények zárt szelvényű gravitációs csatornákkal kapcsolatos pontos előírásokat tartalmaz, mely szerint a teljesítés nem lehet ellentétes ezen hivatkozott szabvány előírásaival.
A Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő azon védekezését, mely szerint nincs relevanciája a hivatkozott szabványnak, mely szerint milyen minőségi osztályon történik a teljesítés, hiszen az ajánlatkérői kívánalom arra irányul, hogy a teljesítés során keletkezik-e hiba és ez független attól, hogy a teljesítés milyen minőségi osztályon történik. A díjcsökkentést a számla, illetve a teljesítési biztosíték terhére lehet érvényesíteni, a hibás teljesítés megrendelő általi megállapítását követően ezzel szemben kérelmező által benyújtott szerződéstervezetben a hibás teljesítés esetén az adott létesítmény teljes nettó munkadíjára vonatkozóan amennyiben az összességében alkalmas a rendeltetésszerű használatra 8%-os díjcsökkentést kell figyelembe venni.
A szerződési feltételek 6.2.1 pontja szerint.
"A Megrendelő az alábbi munkanemek végzése során kifejezetten ragaszkodik az I. osztályú munkavégzéshez:
gépészeti és technológiai szerelési munkák,
vezérlés, irányítástechnikai munkák esetén.
Más esetekben ettől eltérő munkavégzést is elfogadhat, de a szerződéstervezetben le kell szabályozni a minőségi osztályozástól függő követelményeknél a II. és III. osztályú munkavégzés díj csökkentő hatását, valamint a II. és III. osztályú munkavégzéssel kapcsolatos garancia vállalását.
A III. osztályú minőségi követelményeket ki nem elégítő munkát az ajánlatkérő nem fogad el, nem vesz át, azt újra el kell végezni."
A benyújtott szerződéstervezetben.
"Vállalkozó I. osztályú munkavégzést biztosít az alábbi munkanemekben:
gépészeti és technológiai szerelési munkák,
vezérlés, irányítástechnikai munkák esetén.
II. osztályú munkavégzés esetén Megrendelő az 5.5.1. pontban szereplő díjcsökkentést alkalmazhatja."
Ajánlatkérő már az "Útmutatóban", majd ezen a ponton belül is kifejezett nyilatkozatot kért a II. és III. osztályú munkavégzés esetére (díj és garancia), ezeket a nyilatkozatokat a kérelmező nem adta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a korábban megnevezett 5.5.1. pontra hivatkozás sem pótolja a kért nyilatkozatokat.
A szerződési feltételek 7.8.1. pontja szerint:
"Vállalkozónak a szerződés részteljesítését és a teljesítését Műszaki átadás-átvételi eljárásokon az átadásra kerülő létesítmények vonatkozásában szolgáltatnia kell:"
Vállalkozónak a szerződés teljesítését jelentő Műszaki átadás-átvételi eljárásokon az átadásra kerülő létesítmények vonatkozásában szolgáltatnia kell a tervezetben felsoroltakat, s ezeknek a részteljesítésekre is vonatkozniuk kell.
A részteljesítésekre vonatkozó vállalást nem tartalmazza a kérelmezői ajánlat.
A kérelmező ajánlatából a Döntőbizottság álláspontja szerint hiányzik a részteljesítések vonatkozásában tett kötbérvállalás, ezért hiába kedvezőbb a napi kötbérmérték, a tényleges ajánlattevői vállalás, az ajánlat anélkül nem felel meg az ajánlatkérői kívánalmaknak, hiszen ő kérte a részteljesítések vonatkozásában is a határozott ajánlattevői nyilatkozatot egy fontos szerződési feltételre.
Ajánlatkérő jogszerűen a hibánként való értelmezés és a számítás alapját hiányolta, hiszen nem valószínű, hogy a hibánként 0,5%-nyi díjcsökkentés nem előnyösebb-e a vállalt 8%-nyi díjcsökkentésnél különös tekintettel arra, hogy a kérelmező nem a szerződéses teljes nettó értékre, hanem csak a nettó munkadíjra vonatkoztat, ami nem foglalja magába az anyagköltséget.
A Döntőbizottság mindezekre tekintettel megállapította, hogy jogszerűen járt el akkor ajánlatkérő, amikor a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította. Rámutat a Döntőbizottság, hogy akár egy ok is vezethet az ajánlat 52. § (1) bekezdés d) pontján alapuló érvénytelenségre.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és mivel jogszabálysértés megállapításra nem került, így erre tekintettel rendelkezett a költségek viseléséről.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában szabályozott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. augusztus 10.

Dr. Deli Betty s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos