KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7208)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.467/8/2001.
Tárgy: a Pest Megyei Víz- és Csatornaépítő Kft. jogorvoslati kérelme Abony Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Mezei és Vancsúra Ügyvédi Iroda (üi: dr. Vancsúra Anita ügyvéd, 1054 Budapest, Steindl I. út 9., fsz. 2.) által képviselt Pest Megyei Víz- és Csatornamű Építő Kft. (2310 Szigetszentmiklós, Gyári út 21/B., továbbiakban: kérelmező), a dr. Simon László ügyvéd (5000 Szolnok, Kossuth Lajos u. 5.) által képviselt Abony Város Önkormányzata (2740 Abony, Kossuth tér l., továbbiakban: ajánlatkérő) "Abony város szennyvízelvezető-hálózat építésének és szennyvíztisztító telep bővítésének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
Megállapítja, hogy az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a felek szóbeli nyilatkozatai, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján a tárgyaláson az alábbi tényállást állapította meg:
Az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. március 28-án megjelent 13. számában nyílt előminősítési eljárásra szóló részvételi felhívást tett közzé Abony város szennyvízelvezető-hálózata építésének és szennyvíztisztító telep bővítésének megvalósítása tárgyban. Az előminősítési eljárás lezárásaként az ajánlatkérő hét részvételi jelentkezőt minősített szerződés teljesítésére alkalmasnak, akiket 2001. május 11-én az ajánlati felhívás megküldésével egyidejűleg felhívott ajánlattételre. Az ajánlati felhívás és az ajánlati dokumentáció meghatározta a benyújtandó ajánlatok tartalmi és formai követelményeit, valamint az ajánlatok elbírálását szolgáló értékelési részszempontokat és a hozzájuk tartozó súlyszámokat. Az ajánlati felhívás 13. pontjának 3. francia bekezdésében ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatokhoz csatolni kell a társasági szerződés cégjegyzésre vonatkozó részének közjegyző által hitelesített másolatát.
Ajánlattételre az ajánlatkérő felhívta a kérelmezőt, a Penta Kft.-t, a Hídépítő Rt. és a Közgép Rt. által alkotott konzorciumot, az OMS Hungária Kft.-t, a Strabag Építő Kft.-t, az Erforex Rt.-t és az Alterra Kft.-t.
Ajánlatkérő 2001. június 7-én helyszíni konzultációt tartott, illetőleg az ajánlattételre felhívottaktól ajánlatkérő kérdéseket kapott, így a kérelmező 2001. május 30-án kelt levelében többek között választ kért arra, hogy milyen módon és hogyan értelmezhető az ajánlati felhívás előbb említett 13. pont 3. francia bekezdése. Az ajánlatkérő erre és egyéb más kérdésekre írásban 2001. június 12-én választ adott. Ezen kérdésre adott válaszában ismételten rögzítette, hogy csatolnia kell az ajánlathoz a társasági szerződés cégjelzésre vonatkozó részének közjegyző által hitelesített másolatát.
Ajánlattételi határidőre 2001. június 21-ig ajánlatot nyújtott be a kérelmező, a Penta Kft., a Hídépítő Rt. és a Közgép Rt. konzorciuma, az Erforex Rt. és a Strabag Építőipari Kft. Az ajánlatkérő elvégezte az ajánlatok értékelését és az ajánlatkérő önkormányzat testülete a 101/2001. (VII. 5.) sz. határozattal meghozta az eljárást lezáró döntését, mely szerint az eljárás nyertese a Hídépítő Rt. és a Közgép Rt. által alkotott konzorcium, míg a következő legkedvezőbb ajánlattevő a Strabag Kft. A kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította döntésével ajánlatkérő hivatkozva a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára, mert az ajánlati felhívás 13. pontjának 3. francia bekezdésének előírása ellenére a kért dokumentumot nem csatolta. Ezen döntését ajánlatkérő 2001. július 6-án kihirdette.
A kérelmező ezt követően 2001. július 13-án nyújtott be a Döntőbizottsághoz jogorvoslati kérelmet, melyben vitatta az ajánlatkérő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntését, ezért kérte ezen döntés megsemmisítését, illetőleg ideiglenes intézkedésként a még meg nem kötött szerződés megkötésének megtiltását. A jogorvoslati kérelem indokolásaként előadta, hogy az ajánlatkérő által kért adatok igazolására a cégkivonat hitelesített másolatát csatolták az ajánlathoz, amely véleménye szerint ugyanazon adatokat tartalmazza, mint a kért hitelesített társasági szerződés másolat. A becsatolt cégkivonat a cég hatályos adatait mutatja ugyanúgy, mint a társasági szerződés cégjegyzésre vonatkozó része. A részvételi felhívás 12. pontja alapján a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot már az eljárás kezdeti szakaszában is becsatolták. Az ajánlatkérő által megjelölt tartalmú társasági szerződéskivonat csatolása nem tartalmaz az alkalmasság megítéléséhez szükséges újabb ismereteket. Megítélése szerint ezzel az eljárással ajánlatkérő indokolatlanul kért egy újabb iratot és ezzel megnehezítette az ajánlatkérők helyzetét. Indokának egyéb alátámasztásául hivatkozott a cégnyilvántartásról és cégnyilvánosságról, valamint a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény rendelkezéseire, mely annak alátámasztására szolgált, hogy a cégkivonat tartalmi elemei mindazt tartalmazzák, amit a társasági szerződés is tartalmaz, illetőleg ami a cégjegyzésre vonatkozó előírást tartalmazza.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte alaptalanságra hivatkozással. Álláspontja szerint 1,5 milliárd forintos beruházásról van jelen esetben szó, így ajánlatkérőnek jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, kik azok, akik a majdan megkötendő szerződés alapján jogosultak lesznek jogot és kötelezettséget vállalni a teljesítés során az ajánlattevő részéről. Az ajánlati felhívásukban ezt a kívánalmat rögzítették és a kérdésekre adott válaszokban is ugyanezt megismételték az ajánlattevők részére. Álláspontja szerint a Kbt. 43. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire. Ajánlattevő az ajánlati felhívás 13. pontjában rögzített ajánlatkérői kívánalomnak nem tett eleget, ezért jogszerűen nyilvánították a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel érvénytelennek ajánlatát.
Az egyéb érdekeltek észrevételt nem tettek.
A kérelmező jogorvoslati kérelme alaptalan az alábbiak szerint:
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell az ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire.
A Döntőbizottság tényként megállapította, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjának 3. francia bekezdésében rögzítette, hogy az ajánlathoz csatolni kell a társasági szerződés cégjegyzésére vonatkozó részének közjegyző által hitelesített másolatát.
A kérelmező ajánlatának vizsgálatát követően megállapítható volt és maga ajánlattevő sem vitatta, hogy ezen dokumentumot az ajánlata nem tartalmazta.
Az ajánlatkérőnek ezen kívánalmáról a kérelmező már tudomást szerzett az ajánlati felhívás kézhezvételét követően, ezek tartalmát is megismerhette, hiszen ennek megfelelően az ajánlatát elkészítette és azt határidőre benyújtotta (2001. május 12-én). Az ajánlatkérő az ajánlattevő kérdésére adott ezen pont értelmezésével kapcsolatos ajánlattevői választ is megkapta (2001. június 12.), így ekkor a tudomására jutott az, hogy pontosan mit vár el ajánlatkérő az ajánlattevőktől ezen vitatott előírással kapcsolatban. Ehhez képest 2001. július 13-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét kérelmező.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint a jogorvoslati eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni és e határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Tehát, amennyiben ajánlatkérő észlelte azt, hogy indokolatlan, esetlegesen jogszabálysértő az ajánlatkérő ajánlati felhívása, melyben a vitatott okirat benyújtását kérte, és ezt a kívánalmát még az ajánlattevői kérdésre adott válaszában továbbra is megerősítette ajánlatkérő, így ebben az esetben a meghatározott törvényes határidőn belül jogorvoslati eljárást kezdeményezhetett volna. Azonban ezt kérelmező elmulasztotta megtenni, megvárva az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését, és ezen döntés vitatása kapcsán sérelmezte elkésetten az ajánlatkérőnek az ajánlati felhíváshoz kapcsolódó korábbi döntését. A jogvesztő határidőre figyelemmel azonban a Döntőbizottság eljárásjogi akadályokra figyelemmel ezt a kérdést nem tehette vizsgálat tárgyává, így csak azt lehetett megvizsgálni, hogy az ajánlati felhívásnak megfelelően az abban megjelölt kritériumok szem előtt tartása mellett tette-e meg ajánlattevő az ajánlatát. Maga ajánlattevő sem vitatta, hogy a társasági szerződés ajánlatkérő által kért hitelesített másolatát nem tartalmazta az ajánlata, így az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglalt követelményeknek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eseteket, melynek fennálltakor az ajánlatot az ajánlatkérőnek érvénytelenné kell nyilvánítania és ebben nincs mérlegelési jogköre ajánlatkérőnek, így érvénytelen az az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint, ha az nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott feltételeknek. A kérelmező ajánlata az ajánlati felhívásban foglalt követelményeknek nem felelt meg, így az ajánlatkérő kérelmező ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntése helyes volt.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert annak a Kbt. 82. §-ában megfogalmazott törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság mindezekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján és jogsértést nem állapított meg, így a rendelkező részben foglaltak szerint határozott a költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 10.
Dr. Deli Betty s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
