KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7283)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.464/4/2001.
Tárgy: az S & G '92 Kft. jogorvoslati kérelme Maglód Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az S & G '92 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. (1135 Budapest, Forgách köz 30., képviseli: dr. Petrik Péter ügyvéd, 1067 Budapest, Teréz krt. 19., III/32., a továbbiakban: kérelmező), jogorvoslati kérelmét, melyet Maglód Nagyközség Önkormányzata (2234 Maglód, Fő u. 12., képviseli: ifj. dr. Petrik Ferenc ügyvéd, 1012 Budapest, Mikó u. 14., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Maglód Nagyközség szennyvízcsatorna-hálózat meg nem épült 1. sz. csatornarendszerének kivitelezése fővállalkozási szerződés keretében" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 1999. május 31-én műszaki lebonyolítási szerződést kötött a SIMEX Hungária Kft.-vel, melynek értelmében a SIMEX Kft. megbízást kapott a maglódi szennyvízcsatorna közmű fejlesztési munkálatainak műszaki lebonyolítására. Minthogy közbeszerzési eljárásban kellett a beruházás kivitelezőjét kiválasztani – az önkormányzat tapasztalatlansága miatt – a SIMEX Kft. a KZ Horizontál Kft.-t ajánlotta a közbeszerzési eljárás lebonyolítására, a nyertes pályázat kiválasztására.
Az ajánlatkérő 1999. júniusában szerződést kötött a KZ Horizontál Kft.-vel, melynek értelmében a Kft. kötelezettséget vállalt a szennyvízcsatorna-hálózat tárgyában szükséges közbeszerzési eljárás lebonyolítására "a nyertes ajánlattevő kiválasztását szolgáló pályáztatás lebonyolítására".
Ezt követően 1999. június 23-án ajánlatkérő a rendelkező részben írt tárgyban részvételi felhívást tett közzé (3060) előminősítési eljárás megindítására a Közbeszerzési Értesítő 25. számában.
A részvételi felhívás 10. pontjában írta elő ajánlatkérő, hogy az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlatkérési műszaki dokumentációban meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az alábbi – fontossági sorrendben megadott – szempontok alapján: Jólteljesítési biztosítékok, teljesítési határidő, kötbérvállalás mértéke, ajánlati ár.
A megjelölt határidőig 15 cég nyújtotta be részvételi jelentkezését, akiket ajánlatkérő alkalmasnak minősített ajánlattételre. Ajánlatkérő valamennyi jelentkező részére megküldte az ajánlati felhívást, de közülük csak nyolc cég nyújtott be ajánlatot az 1999. szeptember 29-i határidőig.
Az ajánlatkérési műszaki dokumentáció és utasítás című anyag 29. pontjában ajánlatkérő előírta, hogy a szerződéstervezetben azt kell rögzíteni, hogy a pénzügyi teljesítésre a munka igazolását követően minimum 30 nap múlva kerülhet csak sor.
A KZ Horizontál Kft. az ajánlatokat megvizsgálta és az értékelést az ajánlatkérő önkormányzat részére megküldte. Az önkormányzat az ajánlatok vizsgálatánál tapasztalta, hogy a műszaki lebonyolítással megbízott SIMEX Kft. és a KZ Horizontál Kft. által nyertes pályázónak ajánlott S & G '92 Kft. között személyi, tulajdonosi körben összefüggés van. Gyulai Lászlóné a SIMEX Kft. jelenlegi ügyvezetője korábban (1999. májusáig) az S & G '92 Kft. ügyvezetője volt, valamint az S & G '92 Kft. által benyújtott biztosítási szerződéshez csatolt kötvényrészletezés szerint a Kft. ugyanannak a holdingnak a tagja, melynek tagja a SIMEX Hungária Kft. is.
Fentiekre tekintettel ajánlatkérő, hogy az összeférhetetlenség gyanúja sem merülhessen fel – anélkül, hogy az ajánlatkérő nevében eljáró személy bármilyen, az eljárást befolyásoló döntést hozott volna – saját maga kívánta az eljárást lefolytatni és ezért a 132/1999. (IX. 28.) KT. számú határozatával ideiglenes Közbeszerzési Előkészítő Bizottságot hozott létre, mely a tárgyi közbeszerzési eljárás lezárását jelentő döntést volt hivatott előkészíteni.
Kérelmező – anélkül, hogy ajánlatkérő írásban arra kérte volna – 1999. október 6-án írásban "értelmező tájékoztatást" küldött ajánlatkérőnek olyan bevezetővel, hogy:
"A Maglód Nagyközség szennyvízcsatorna építésének III. ütemére beadott pályázati anyagunk újbóli áttanulmányozása után – a pályázati anyag elvi részét nem befolyásoló – de az egyértelmű értelmezése miatt két pontot szeretnénk megmagyarázni". Ezt követően a napi kötbér mértékét és a szerződésben szereplő gépelési hibát magyarázta meg kérelmező kérve egyben ajánlatkérőt arra, hogy a fenti tájékoztatást ajánlatuk értékelésekor vegye figyelembe.
A létrehozott Előkészítő Bizottság három ülést követően a KZ Horizontál Kft. korábbi értékelését is felhasználva megállapította, hogy a nyolc ajánlat közül formai hiányosság miatt érvénytelen a CSŐSZER Rt., a STRABAG Hungária Rt., a Közmű és Mélyépítő Kft., valamint a SÁMA Kft. ajánlata, ezért a fennmaradó négy ajánlatot értékelte és pontozta az alábbiak szerint:
Vállalkozás: HOFFMANN Rt.
– Ajánlat, jótállás (garancia), jólteljesítés, biztosíték, 4. sz.:
– 2 év, megfelel 2
– Teljesítés határideje (3. sz.):
– 2000. november 30. 2
– Kötbérvállalás mértéke (2. sz.):
– 50 E Ft/nap 3
– Ajánlati ár (bruttó) Ft (1. sz.):
– 812 638 740 1
– Összesen: 21
Vállalkozás: PENTA Kft.
– Ajánlat, jótállás (garancia), jólteljesítés, biztosíték (4. sz.):
– 2 év, megfelel 2
– Teljesítés határideje (3. sz.):
– 2000. november 30. 2
– Kötbérvállalás mértéke (2. sz.):
– 300 E Ft/nap 1
– Ajánlati ár (bruttó) Ft (1. sz.):
– 1 047 505 000 4
– Összesen: 20
Vállalkozás: S & G '92 Kft.
– Ajánlat, jótállás (garancia), jólteljesítés, biztosíték (4. sz.):
– 2 év, megfelel 2
– Teljesítés határideje (3. sz.):
– 2000. szeptember 29. 1
– Kötbérvállalás mértéke (2. sz.):
– nem értékelhető 4
– Ajánlati ár (bruttó) Ft (1. sz.):
– 1 042 238 437 3
– Összesen: 22
Vállalkozás: PVCS Kft.
– Ajánlat, jótállás (garancia), jólteljesítés, biztosíték (4. sz.):
– 2 év, megfelel 2
– Teljesítés határideje (3. sz.):
– 2000. november 30. 2
– Kötbérvállalás mértéke (2. sz.):
– 250 E Ft/nap* 2
– Ajánlati ár (bruttó) Ft (1. sz.):
– 998 125 000 2
– Összesen: 20
* A Döntőbizottság megjegyzi, hogy az ajánlatkérő által kiadott értékelő táblázatban elírás miatt "250 00 Ft/nap" szerepel a PVCS Kft.-nél annak ellenére, hogy az ajánlatban számmal és betűvel is írva 250 000 Ft/nap van.
Az önkormányzat, mint ajánlatkérő a fennmaradó négy ajánlattevő közül 1999. október 13-án megtartott soron kívüli testületi ülésén az Előkészítő Bizottság javaslatára a 133/1999. (X. 13.) KT. számú határozatával a Pest Megyei Víz- és Csatorna Építő Kft.-t jelölte meg nyertes ajánlattevőnek, és a közbeszerzési eljárás eredményeként a PVCS Kft.-t bízta meg a beruházás megvalósításával.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás eredményhirdetését 1999. október 19. napján tartotta meg, ahol a fenti 133/1999. (X. 13.) KT. határozatának megfelelően a PVCS Kft.-t hirdette ki nyertes pályázónak.
A közbeszerzésekről szóló 1995. év XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 62. § (1) bekezdésének értelmében a felek között a szerződés 1999. október 19-én az írásba foglalt döntés kihirdetésével és egyidejű átadásával létrejött, melyet a felek az írásba foglalt szerződés aláírásával megerősítettek.
Az eljárásban nyertes PVCS Kft. a beruházást a megkötött szerződés alapján teljesítette.
Kérelmező 1999. november 1-jén kelt jogorvoslati kérelme alapján indult eljárásban a Döntőbizottság a D.265/24/1999. számú határozatával az alaptalan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság határozatát kérelmező keresettel támadta a Fővárosi Bíróságnál.
Az I. fokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.
Ezen I. fokú ítélet ellen a kérelmező fellebbezést nyújtott be a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához elsődlegesen kérve az ítélet megváltoztatását, másodlagosan pedig kérte az alperes határozatának hatályon kívül helyezését, valamint az alperes új eljárásra kötelezését.
A Legfelsőbb Bíróság a Kf.VI.38.516/2000./4. számú ítéletével az I. fokú bírósági ítéletét megváltoztatta, valamint az alperes D.265/24/1999. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest (Döntőbizottságot) új eljárásra kötelezte. Ezen ítélete indokolásában megerősítette a Döntőbizottság és az I. fokú bíróság azon megállapítását, hogy a kérelmező ajánlata érvénytelen volt.
Kérelmező az eredeti jogorvoslati kérelmében azzal a kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz, hogy kérte a jogsértés megállapítását, bírság kiszabását és ajánlatkérő kötelezését az igazgatási szolgáltatási díj és a felmerült eljárási költségek viselésére. Kérte továbbá tárgyalás tartását is.
Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során megsértette a Kbt. 24. § (1) és (2), az 56. § (1), az 57. § (1), az 58. § (1), valamint az 59. § (1) és (3 ) bekezdéseit.
Kifogásolta a garanciavállalással kapcsolatos értékelést. Ezen túlmenően véleménye szerint ajánlatkérő a kötbérvállalás mértékének értékelésénél jogsértően minősítette kérelmező ajánlatát értékelhetetlennek, mivel ajánlatkérő rövid úton történő felhívása alapján pontosították október 6-án a kötbér mértékét. Az ajánlati ár pontozásánál ajánlatkérő nem vette figyelembe a Kbt. 59. § (3) bekezdését, miszerint a PENTA Kft., a PVCS Kft. és kérelmező ajánlatai 10%-on belüli eltérést mutatnak, ezért egyenlőnek kellett volna őket tekintetni.
Kérelmező az eljárás megindításáról és a tárgyalás tartásáról szóló szabályos értesítés ellenére az új jogorvoslati eljárás tárgyalásán nem képviseltette magát és további nyilatkozatot, vagy észrevételt sem terjesztett elő.
A Döntőbizottság a kért ideiglenes intézkedést a törvényi feltételek hiányában – tekintettel a megismételt jogorvoslati eljárásra – nem alkalmazta.
Ajánlatkérő írásos észrevételében és a tárgyaláson kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Álláspontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot hirdették ki nyertesnek a 133/1999. (X. 13.) KT. számú határozatnak megfelelően a PVCS Kft. személyében, akivel a szerződés az eredményhirdetéskor létrejött, mivel a jelenlévő nyertes részére a döntést átadták, az előre írásba foglalt szerződést pedig aláírással megerősítették.
Véleménye szerint kérelmező ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani és az eljárásból kizárni, hisz nem az ajánlati felhívásnak, illetve a dokumentációnak megfelelően készítette el ajánlatát, mert nem az utasítás 29. pontja szerint készítette el a kötelezően előírt szerződéstervezetet.
Álláspontja szerint a legkedvezőbb ajánlatot hirdette ki nyertesnek az alábbiakra tekintettel.
Az ajánlati felhívás 10. pontjában az ajánlatok elbírálásának a szempontjait a következőkben határozta meg fontossági sorrendben:
1. jólteljesítési biztosíték,
2. teljesítési határidő,
3. kötbérvállalás mértéke,
4. ajánlati ár.
Ezeket a szempontokat kellett az ajánlatok elbírálása során figyelembe vennie az ajánlatkérőnek a Kbt. 56. § (1) bekezdés szerint, melynek értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el az ajánlatokat.
A kérelmező által kifogásolt 1. és 3. szempont értékeléséhez úgy nyilatkozott, hogy:
A Kbt. 43. § (1) bekezdésének értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott formai és tartalmi követelménynek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A fentieknek megfelelően az 1. értékelési szempont a jólteljesítési biztosíték, az ajánlati felhívásban jótállás, garancia mértéke nem szerepelt. Ezt a szempontot a KZ Horizontál Kft. minősítette értékelési szempontnak, ezt az ajánlatkérőnek a kiírás szerint nem kellett figyelembe vennie.
Ennek ellenére is a kérelmező ajánlata ebből a szempontból ellentétes.
Jelen közbeszerzési eljárásban a pályázatok benyújtásához kiadott "Utasítások az ajánlattevők részére" (Utasítások) 29. pontja értelmében az ajánlattevőknek szerződés tervezetet kell mellékelniük, amelyben minden általuk kért, és az ajánlati felhívásban a dokumentációból és a Kbt. előírásaiból egyértelműen következő szerződéses feltételt meg kell határozni, különösen a kötbérvállalás és a garanciavállalás mértékét.
A kérelmező az ajánlatához becsatolt vállalkozói szerződés tervezet 15. pontjában – amely szerződés az eredményhirdetés napján aláírásra került volna – jótállási kötelezettségét 12 hónapban határozta meg, szemben az általános nyilatkozatában megfogalmazottakkal.
Az ajánlatkérő feladata pedig az, hogy az ajánlatokat részletesen megvizsgálja, és tartalma szerint elbírálja. A kérelmező eltérő tartalmú nyilatkozatot tett elbírálási szempontként meg nem határozott jótállásra, garanciára. Az ajánlatkérőnek az a feladata, hogy meghatározza, hogy milyen tartalmú ajánlatot bíráljon el, milyen tartalommal vizsgálja a kérelmező pályázatát.
Az esélyegyenlőség alapelvét figyelembe véve az ajánlatkérő a kérelmező rá nézve hátrányosabb ajánlatát kell elfogadnia ellentétes ajánlatai közül, ezzel nem sértve az eljárás tisztaságát. Ennek értelmében a kérelmező 1 éves garanciát vállalt.
Ugyanakkor az első értékelési szempontként meghatározott jólteljesítési biztosítékra valamennyi ajánlattevő megegyező ajánlatot tett.
Az Utasítások 19. pontja szerint a jólteljesítéssel kapcsolatosan minden számlából, a beszerzés értékének 6%-a kerül visszatartásra. Ennek értelmében az ajánlatkérő a jólteljesítési biztosítékot 6%-ban maximálta, az azon felüli vállalást külön nem értékelte előnyösebb ajánlatként.
Így valamennyi ajánlattevő a jólteljesítési biztosítékot 6%-ban határozta meg, ennek megfelelően 1. helyezést ért el és 4 pontot kapott.
A jogorvoslati kérelem szerint a kötbér napi mértékét az S & G '92. Kft. 5 211 192 Ft-ban határozta meg. A kérelmező állításával ellentétben a kötbér mértékére a következő ajánlatot tette: "késedelem esetén a vállalási ár 0,5%-a, maximum 2%-a".
Egyebek mellett kérelmező a fenti 5 211 192 Ft összeget ajánlatában egyáltalán nem határozta meg, azt a KZ Horizontál Kft. számolta ki.
A jogorvoslati kérelemben előadottakkal ellentétben értékelhetetlen volt a fenti ajánlat erre a szempontra nézve, ugyanis a többi ajánlattal ellentétben pontos, egyértelmű összeget nem tartalmazott, így annak elbírálása lehetetlenné vált.
A Ptk. 246. § (1) bekezdése értelmében a kötbérrel a kötelezett meghatározott pénzösszeg fizetésére kötelezi magát. Ennek értelmében a kötbér mértékét csak egy összegben lehet meghatározni.
Vitatta kérelmező azon állítását is, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 57. § (1) bekezdésében foglalt jogával élve rövid úton hívta fel a kötbér mértékének pontosítására, melynek 1999. október 6-án kelt válaszával eleget tett.
Véleménye szerint a kérelmező állítása nem felel meg a valóságnak, ugyanis ajánlatkérő a Kbt. 57. §-ában meghatározott jogával az eljárás során egyáltalán nem élt. A fenti jogszabályhely szerint az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett kérhet felvilágosítást, minden más kommunikációt a jogszabály kifejezetten tilt az ajánlatkérő és az ajánlattevő között.
Nem fordultak sem szóban, sem írásban a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett a kérelmezőhöz. Ennek értelmében a kérelmező 1999. október 6. napján kelt levele, melyben a kötbér mértékét meghatározta a Kbt. 49. § (2) bekezdése tükrében érvénytelen módosítás. A Kbt. 49. § (2) bekezdése szerint ugyanis az ajánlattételi határidő lejártát követően a benyújtott ajánlatok nem módosíthatók. Ennek értelmében a kérelmező által benyújtott levélben nem a törvényben szabályozott felvilágosítást adta meg az S & G '92 Kft., hanem ajánlatát módosította, melyet az ajánlatkérő annak érvénytelensége folytán nem vehetett figyelembe.
Ezenkívül nem határozta meg a vonatkozási időtartamot, amely nélkül szintén elbírálhatatlan az ajánlat. Hivatkozik a kérelmező, hogy a pályázati kiírás feltételeit külön nyilatkozattal elfogadták, így pontosan értelmezhető, hogy a kötbér mértékét napokban határozták meg. Az Utasítások 26. pontja szerint a kötbérvállalást fix összeg/nap megjelölésével kell az ajánlattevőnek ajánlatában feltüntetni. Ennek értelmében fel kell tüntetni, hogy a kötbér mértékét napokban határozza meg az ajánlattevő, ennek elmaradása esetén ajánlata értékelhetetlenné válik, illetve nem felel meg az ajánlati kiírásnak.
A Ptk. rendelkezései szerint a túlzott mértékű kötbérrel szemben bíróság előtti megtámadásnak van helye [Ptk. 247. § (1) bekezdés], így emiatt sem tudták volna a napi 5 211 192 Ft/nap kötbért elfogadni, amennyiben erre vonatkozó ajánlatot nyújtott volna be a kérelmező.
Álláspontja szerint az ajánlati ár tekintetében egyértelmű, hogy a PVCS Kft. a 2. legjobb ajánlatot tette.
Ezeket a szempontokat figyelembe véve: a Hoffmann Rt. 17., a Penta Kft. 16., az S & G '92 Kft. 18. és a PVCS Kft. 16 pontot kapott.
Figyelemmel a Kbt. 59. § (2) bekezdésére, az ár tekintetében a PVCS Kft. kedvezőbb ajánlatot tett, mit a Penta Kft.
A fentiek értelmében az ajánlatkérő az elbírálási szempontok szerint összességében a legkedvezőbb ajánlatot választotta ki nyertes ajánlatként, így nem sértette meg a Kbt. 56., 57., 58., 59., valamint a 24. §-ait.
A kiadott értékelés eltérését a jelen nyilatkozatukban lévőtől az okozta, hogy az ajánlatok elbírálására fennmaradó idő rövidsége folytán az Előkészítő Bizottság kénytelen volt a KZ Horizontál Kft. által végzett elemzések alapján dolgozni.
A fentieknek megfelelően az ajánlatkérőnek nem állt rendelkezésére elegendő idő arra, hogy a benyújtott ajánlatokat tüzetesen átvizsgálta volna, így a jogorvoslati eljárás során merültek fel a kérelmezővel szemben olyan okok, amelyek a pályázatának a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontján alapuló érvénytelenségét megalapozták volna.
A tárgyaláson azt is nyilatkozta ajánlatkérő, hogy nem ért egyet azon kérelmezői felvetéssel, hogy a 10%-on belüli ár eltérés miatt az árajánlatokat azonosként kellett volna kezelni tekintettel arra, hogy nem helytálló e kérelmezői álláspont, mert a Kbt. 59. § (3) bekezdése figyelembevételével egyik ajánlattevő sem tett olyan nyilatkozatot, melyet a hivatkozott rendelkezés megkíván. Ezen túlmenően azt is nyilatkozta, hogy az ajánlattevők 4–5% körüli alvállalkozót foglalkoztattak, illetve minden ajánlattevő megfelelő árú ajánlatot tett és ebben nincs olyan hivatkozás, hogy külföldön előállított érték is lenne az ajánlatukban. Véleménye szerint ennek alapján ajánlatkérő helyesen járt el, amikor az eltérő árakat külön-külön, azok mértékétől függően értékelte és rangsorolta.
Az ügyben érdekelt felek közül a PVCS Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy az eredeti szerződés alapján a beruházás megvalósult.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a kérelem alaptalan az alábbiak miatt.
A jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottságnak elsődlegesen ajánlatkérő értékelését kellett vizsgálnia. A Döntőbizottság – mivel ajánlatkérő négy ajánlatot érvényesként kezelve értékelte azokat – szintén elvégezte mind a négy ajánlat értékelését az ajánlatokban szereplő adatok alapján figyelemmel a jogorvoslati kérelemben írtakra. Ennek során az alábbiakat állapította meg:
A Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 56. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok alapján bírálja el.
A kérdés vizsgálatánál a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelést végezve nem tért el az általa a felhívásban meghatározott szempontoktól, így a jogsérelem a terhére nem róható és azáltal, hogy mind a négy érvényesnek tekintett ajánlatnál ugyanazon szempontokat értékelte, ezért sem a Kbt. 56. § (1) bekezdése, sem a 24. § (1)–(2) bekezdésében írt alapelvek sem sérültek.
A Kbt: 57. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok elbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett felvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől az ajánlattal kapcsolatos nem egyértelmű kijelentések tartalmának tisztázása érdekében.
A Döntőbizottság a fenti rendelkezéseket elemezve és összegezve a megállapított tényállással arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő azzal, hogy nem élt a felvilágosítás kérés lehetőségével, nem sértett alapelveket, hisz ezt akkor tette volna meg, ha az írásos kérése nélkül kezdeményezett kérelmezői ajánlat pontosítást – módosítást – követő tartalommal értékelte volna kérelmező ajánlatát.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő írásban nem kért felvilágosítást kérelmezőtől a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellett, így ezért sem sérült a nyilvánosság és az esélyegyenlőség alapelve sem.
A Döntőbizottság az írásos kérelemben nem talált utalást arra, hogy ajánlatkérő megsértette volna a Kbt. 58. §-át, mely úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatokat kizárólag azok elbírálására használhatja fel, az ettől eltérő célú felhasználásról az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia. A leírtak alapján az erre vonatkozó kérelmezői sérelem is alaptalan.
A Kbt. 59. § (1) bekezdését, – mely úgy rendelkezik, hogy "az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést" – azért nem sértette meg ajánlatkérő, mert a Döntőbizottság az érvényesként értékelt 4 db ajánlatot megvizsgálva a kérelmező által kifogásolt 1., 3. és 4. értékelési szempontokkal kapcsolatban az alábbiakat állapította meg:
A Döntőbizottság osztotta ajánlatkérő ezen értékelésnél írt álláspontját tekintettel arra, hogy a kérelmező ajánlatában szereplő szerződéstervezetet megvizsgálva kétséget kizáróan megállapítható, hogy kérelmező 1 év garanciát vállalt csak. A Döntőbizottság elfogadta azt az ajánlatkérői érvelést is, hogy a hatályos jogszabályok értelmében a beadott és az ajánlattevő által aláírt szerződéstervezet a kihirdetéssel és az ajánlatkérő által az eredményhirdetéskor történt aláírással hatályossá válik, így a kötelező előírások alapján az abban leírt feltételek érvényesek.
Fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a kérelmező az ajánlatában az általános nyilatkozatától eltérően 1 év garanciát vállalt, így az első szempontnál alkalmazott ajánlatkérői pontozás helytálló, az nem kifogásolható. Itt jegyzi meg azt a Döntőbizottság, hogy annak ellenére nem változik a pontozás sorrendisége, hogy az ajánlattevők által kiadott értékelő táblázatban az első szempontnál tévesen szerepel az azonos feltételeket vállaló másik három ajánlattevőnél 2-2 pont, mely a 4-es szorzószámot figyelembe véve 8 pontot takar. A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben az ajánlattevők helyezési száma 2-ről 1-re változik, akkor is helytálló az ajánlatkérő által a nyilatkozatában szereplő újabb pontozás, ami nem változtat a korábbi sorrendiségen.
A Döntőbizottság osztotta azt az ajánlatkérői álláspontot is, hogy a jólteljesítési biztosíték értékelésénél nem vehette figyelembe a kötelezően előírt 6%-os értéken túli (10%-os) biztosíték vállalást kérelmező részéről, hisz ajánlatkérő arra vonatkozóan engedményt nem írt sem a felhívásban, sem a dokumentációban, hogy az ettől eltérő (pozitívabb) biztosítékvállalást magasabb értékeléssel fogja honorálni.
Kérelmező a 2. szempont értékelését, nevezetesen a teljesítési határidőt nem vitatta, ezért azt a Döntőbizottság sem értékeli.
A 3. szempontnál, azaz a kötbérvállalás mértékénél a Döntőbizottság szintén osztotta az ajánlatkérő nyilatkozatában megfogalmazottakat, miszerint a dokumentációban kötelezően előírt módon a kérelmező nem jelölte meg, hogy a 0,5%-os késedelmi kötbér milyen időtartamra vonatkozik, így az nem volt másként rangsorolható ajánlattevők közül csak mint a 4.
Az ajánlati árra vonatkozó jogorvoslati kérelem sem helytálló, mert a Döntőbizottság a Kbt. 59. § (3) bekezdésére tekintettel az ajánlatokat megvizsgálva megállapította azt is, hogy az ott megfogalmazott nyilatkozatokat egyik ajánlattevő sem tette meg ajánlatában, így értelemszerűen az eltérő árajánlatok annak ellenére nem tekinthetőek azonosnak, hogy 10%-on belüliek ezen eltérések. A Kbt. preambulumában megfogalmazott alapelv, nevezetesen a közpénzek ésszerű felhasználásának elve azt várja el ajánlatkérőtől, hogy előnyben részesítse azon ajánlatot, mely árban jelentős kedvezményt mutat, nevezetesen ez esetben 44 M, illetve 49 M Ft összegben.
Fentiek alapján a Döntőbizottság elfogadhatónak találta ajánlatkérő 4. szempontnál alkalmazott értékelését, vagyis azt, hogy az azonos pontszámot elérő Penta Kft. és PVCS Kft. között az döntött a PVCS Kft. javára, hogy az árajánlata több mint 49 M Ft-tal kedvezőbb volt, így ajánlatkérő a törvény szellemének megfelelően, ésszerűen döntött a nyertesség vonatkozásában.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemben megfogalmazott sérelmek, illetve jogsértések az ajánlatkérő terhére nem róhatók, így a jogorvoslati kérelem teljes egészében megalapozatlan.
A Döntőbizottság a fenti indokok alapján az alaptalan kérelmet a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasítja.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 13.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
