KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7291)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.478/18/2001.
Tárgy: az Endrényi és Társa Kft. jogorvoslati kérelme Szabadkígyós Polgármesteri Hivatala közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Endrényi és Társa Kft. (5600 Békéscsaba, Andrássy u. 11–17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet Szabadkígyós Polgármesteri Hivatala (5712 Szabadkígyós, Kossuth tér 7., képviseli: STRUKTÚRA-BAU-TYP SZERKEZETÉPÍTŐ Kft., 5600 Békéscsaba, Andrássy út 49., a továbbiakban: ajánlatkérő) "14 szociális bérlakás és 6 üzlet építése, valamint 28 db parkolóhely létesítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, valamint a Kbt. 61. § (7) bekezdés első fordulatában foglaltakat, ezért ajánlatkérővel szemben 2 000 000 Ft, azaz kettőmillió forint bírságot szab ki. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizesse meg a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást indított, amelynek lebonyolításával a STRUKTÚRA-BAU-TYP SZERKEZETÉPÍTŐ Kft.-t bízta meg. Az ajánlati felhívás 2001. május 23-án a Közbeszerzési Értesítő 21. számában jelent meg, a beszerzés tárgya Szabadkígyóson 14 szociális bérlakás (beépített szintterület 673,87 m2) és 6 üzlet építése (beépített szintterület 230,3 m2), valamint 28 parkolóhely létesítése volt.
Az ajánlati felhívás 3. c) pontja alapján részajánlatot nem lehetett tenni.
Az ajánlati felhívás 13. pontja tartalmazta, hogy ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, az értékelési részszempontokat, azok súlyszámait és az adható pontszámokat a következők szerint határozta meg:
– a megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom 10
– ajánlati ár 5
– fizetési feltétel 5
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 0–20.
Az ajánlati felhívás 14. pontjában annak meghatározása során, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni, ajánlatkérő rögzítette, hogy elsősorban a tervdokumentációban meghatározott műszaki tartalomra kell ajánlatot adni, de alternatív ajánlat is adható.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amely tartalmazta a létesítmény kiviteli terveit. A munkákra vonatkozóan nem volt teljes körű mennyiségi kimutatás, az ajánlattevők feladata volt az általuk szükségesnek tartott tételek meghatározása is.
Alapajánlatként a tervekben meghatározott teljes műszaki tartalomra kellett ajánlatot tenni, alternatívaként – szóbeli ajánlatkérői utasítás szerint – olcsóbb, de a beszerzés tárgyának, mennyiségének megfelelő műszaki megoldással pályázhattak az ajánlattevők. Az alternatív ajánlatokra vonatkozóan pontos előírásokat ajánlatkérő nem tett.
A 2001. június 21-én tartott helyszíni bejáráson – a felek egybehangzó állítása szerint – jegyzőkönyvön kívül is adott ajánlatkérő utasításokat. Így például kérte, hogy az üzletek szerkezetkész kialakítással szerepeljenek az alternatív ajánlatban és a gépkocsiparkolók kiépítését is a később megvalósítandó munkák közé sorolta.
Az ajánlatok benyújtási határidejében, 2001. július 3-ig a következő ajánlattevők nyújtottak be ajánlatot: a Békés-bau Kft. az UFA Bt.-vel és a NAGY AKANTUSZ Kft.-vel közös ajánlattevőként, a Vektor Kft., a Békés Kisüzemi Kft., a HERMA Építőipari Kft. és kérelmező.
Az ajánlatok bontásáról jegyzőkönyvek készültek, ezeket azonban ajánlatkérő az ajánlattevők számára nem küldte meg.
Valamennyi ajánlattevő nyújtott be alternatív ajánlatot is. Kérelmező alapajánlatában szereplő ajánlati ár 115 638 955 Ft, a Vektor Kft. alapajánlatában 108 601 845 Ft volt.
A Vektor Kft. alternatív ajánlatában szerepelt a gépkocsiparkolók kialakítása is, a többi alternatív ajánlatban nem, ezért a többi ajánlattevő alternatív ajánlatát ajánlatkérő oly módon értékelte, hogy a gépkocsiparkolók kiépítésének költségeit az ajánlatba tartozóként vette figyelembe. Kérelmező alternatív ajánlatát – amely a gépkocsiparkolókat szintén nem tartalmazta – a kérelmező által az alapajánlatában meghatározott költséggel kiegészítette, amely így 106 357 946 Ft + 5 237 661 Ft, összesen 111 595 607 Ft ellenszolgáltatást ért el. A Vektor Kft. az alternatív ajánlatában 100 171 585 Ft árat ajánlott.
Az ajánlatok pontozásos értékelését ajánlatkérő két csoportban végezte el, külön az alapajánlatokra és külön az alternatív ajánlatokra. Ily módon mindkét csoportban volt maximális pontszámot elért ajánlat (mindkét esetben a nyertes ajánlatkérő ajánlata), de az alap- és alternatív ajánlatokat egymással nem hasonlította össze ajánlatkérő. A kérelmező ajánlatai a nyertes ajánlatait követték a pontszámok tekintetében.
Ajánlatkérő a pontozásos értékelés során "a megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom" részszempontnál legmagasabb pontszámként 30 pontot, míg a többi két értékelési részszempontnál 20 pontot adott.
"A megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom" részszempont értékelése során ajánlatkérő mindkét csoportban a legteljesebb ajánlathoz viszonyította a többi ajánlatot és így állapította meg azok pontszámait. Az alternatív ajánlatoknál azt is figyelembe vette, hogy azok az alapajánlatoktól mennyiben térnek el, az az alternatív ajánlat kapta a legtöbb pontot, amely legkisebb mértékben tért el az alapajánlattól.
Az ajánlati ár értékelése során a legalacsonyabb ár a maximumot, a legmagasabb ár a minimumot kapta, a többi ajánlatot arányosítással pontozta ajánlatkérő. Az így kapott pontszámokat az ajánlati felhívásban meghatározott ötös súlyszámmal szorozta meg.
Ajánlatkérő végül is az alternatív ajánlatok közül választotta nyertesként a Vektor Kft. ajánlatát, a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező lett az alternatív ajánlatával.
Az eredmény kihirdetésére 2001. július 11-én került sor.
Az értékelésről szóló összegezést ajánlatkérő 2001. július 10-én készítette el és azt 2001. július 18-án 12 óra után küldte meg az ajánlattevőknek, így kérelmező is ekkor kapta meg azt telefaxon.
A nyertes ajánlattevő és a kérelmező alap- és alternatív ajánlata pontszámai az összegezés szerint következők voltak:
Ajánlattevő:
Vektor Kft. (alapajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 30 300
Ajánlati ár 5 20 100
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 475
Ajánlattevő:
Vektor Kft. (alternatív ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 30 300
Ajánlati ár 5 20 100
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 475
Ajánlattevő:
Endrényi és Társa Kft. (alapajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 30 300
Ajánlati ár 5 13 65
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 440
Ajánlattevő:
Endrényi és Társa Kft. (alternatív ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 25 250
Ajánlati ár 5 12 60
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 385
Ajánlatkérő a nyertes ajánlattevővel az alternatív ajánlata alapján 2001. július 27-én megkötötte a vállalkozási szerződést.
Kérelmező 2001. július 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, amelyben kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során eltért az ajánlati felhívásban foglalt szempontoktól, mivel a legnagyobb súlyszámmal szereplő, a megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom részszempont helyett az ár kapta a legnagyobb jelentőséget. Kifogásolta továbbá, hogy a helyszíni konzultációról készült jegyzőkönyv nem tartalmazza kérelmezőnek a megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom értékelésére vonatkozó kérdését és az arra adott ajánlatkérői választ. Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet, illetve az eredményt, az értékelést tartalmazó összegezést 2001. július 18-án 10 óráig nem küldte meg – sürgetés ellenére – kérelmező részére. Azért is hiányolja ezen iratokat, mert tudomása szerint a nyertes ajánlattevő a parkolóhelyek építését térítésmentesen végzi, ez a tény a bontáskor nem került ismertetésre, azonban az értékelésnél ajánlatkérő ezt figyelembe vette.
Kérelmező szerint a nyertes ajánlattevő alternatív ajánlata érvénytelen, mivel az eltér az építési engedélyben foglaltaktól, tekintettel arra, hogy a homlokzati téglaburkolat helyett homlokzati vakolat szerepel.
Ajánlatkérő észrevételében előadta, hogy az ajánlatok értékelése az ajánlati felhívásban meghatározott értékelési szempontok és súlyszámok alapján történt, így legnagyobb súllyal a műszaki tartalmat vették figyelembe. Az ár pontszámának megállapításakor a legalacsonyabb és a legmagasabb ár közötti különbséget vették figyelembe oly módon, hogy a legmagasabb és a legalacsonyabb ár közötti különbséget száz százaléknak véve, arányosítással állapították meg a pontszámokat 0 és 20 pont között.
Az ajánlatkérő számára legelőnyösebb ajánlat került elfogadásra. Amennyiben a kérelmező ajánlatát fogadták volna el, akkor az üzletek a magas ár miatt értékesíthetetlenek lettek volna.
Előadta, hogy alternatív ajánlatok tételére volt lehetőség. Az ajánlatok bontásakor a Vektor Kft. és a HERMA Kft. alternatív ajánlata esetében ismertetésre kerültek azok a főbb módosítások, amelyekkel az ajánlatukat elkészítették.
A helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvvel kapcsolatban előadta, hogy annak tartalmát az eljárás során nem vitatta a kérelmező.
A nyertes ajánlattevő nem térítésmentesen ajánlotta a parkolók építését, hanem az eredeti ajánlatából nem vette ki, azaz az alternatív ajánlatában is szerepeltette azt. Előadta, hogy a kérelmező az összegezést és az eljárásról szóló tájékoztatót 2001. július 18-án 12 óra 19 perckor kapta meg telefaxon.
Az egyéb érdekeltek közül a nyertes ajánlattevő, a Vektor Kft. észrevétele szerint az ajánlatukat a Kbt. és az ajánlati felhívásban foglaltak szerint készítették el, az ajánlatkérő pedig a kiírás szerint értékelt. Nem felel meg valóságnak, hogy a parkolóhelyek építését térítésmentesen végzik.
A Békés-bau Kft. észrevételében kérte a Döntőbizottságot, hogy új eljárás lefolytatását írja elő, mivel az ajánlati felhívásban nem került egyértelműen meghatározásra a tervtől való lehetséges eltérés jellege és mértéke, így az ajánlatok összehasonlítására nem volt objektív lehetőség.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelem részben alapos.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a jogorvoslati kérelem a törvényes határidőn belül került-e előterjesztésre.
A Kbt. 79. § (2) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul.
E szakasz (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Kérelmező a tudomásra jutás időpontjaként 2001. július 11-ét, az eredményhirdetés időpontját jelölte meg.
A jogorvoslati eljárás során megállapítást nyert, hogy a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvet a kérelmező 2001. június 28-án kapta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező számára a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvvel kapcsolatos jogorvoslati kérelem benyújtására nyitva álló, a tudomásra jutástól számított tizenöt napos határidő 2001. július 13-án járt le, ezért kérelmezőnek a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvre vonatkozó, 2001. július 18-án benyújtott jogorvoslati kérelme elkésett:
A Kbt. 80. § (4) bekezdése szerint, ha a Döntőbizottság megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti hiánypótlást nem teljesítették, illetőleg a kérelem nem felel meg a 79. § (3) vagy (7) bekezdése szerinti feltételeknek, a kérelmet elutasítja. Az elutasításról szóló határozat ellen a 89–93. § szerinti jogorvoslatnak van helye.
A fentiek alapján a Döntőbizottság érdemben nem vizsgálta a jogorvoslati kérelemnek a helyszíni bejárásról készült jegyzőkönyvre vonatkozó részét.
A Döntőbizottságnak abban kellett állást foglalnia, hogy ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során megsértette-e a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, a Kbt. 55. § (6) bekezdését, illetve a Kbt. 59. § (1) bekezdését, továbbá azt is, hogy a bontásról készült jegyzőkönyvet, az eljárásról készített összegezést a Kbt. 61. § (1) bekezdés harmadik fordulatában meghatározott, illetve a Kbt. 61. § (7) bekezdésében meghatározott határidőben megküldte-e az ajánlattevők részére ajánlatkérő.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. E szakasz (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Kérelmező álláspontja szerint a nyertes ajánlattevő, a Vektor Kft. alternatív ajánlata érvénytelen, mivel a homlokzati téglaburkolat helyett homlokzati vakolás szerepel benne. A Döntőbizottság szerint az alternatív műszaki megoldás akkor felel meg a felhívásnak, ha a beszerzés tárgya, mennyisége nem változik, elsősorban olcsóbb – minőségileg más – gyártmányok, megoldások alkalmazásával biztosítja a létesítmény (egyebekben a terv szerinti) megvalósulását.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő alapajánlata mindenben megfelel a dokumentációban foglaltaknak. Az alternatív ajánlata eltérései a következők: üzletek kialakítása szerkezet- és homlokzatkész állapotban, más típusúak a nyílászárók és a kazánok, az épülethomlokzat kialakítása vakolt, festett felülettel történik, a lakásokból a mosógépek elhagyásra kerülnek. A nyertes ajánlattevő alternatív ajánlata – mint ahogy az alapajánlata is – tartalmazza a 28 db pakolóhely kiépítését (útépítés 13. tétel), és egyebekben is megfelel az ajánlati felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Annak eldöntése, hogy az anyagminőségben (nyílászárók, homlokzat, kazántípus) javasolt megoldás még elfogadható-e az ajánlatkérő számára, egyedül az ajánlatkérő kompetenciája. Az alternatív megoldást a felhívás és a dokumentáció nem zárta ki, az arra vonatkozó utasításoknak az ajánlat megfelelt, tehát érvényesnek fogadhatta el azt ajánlatkérő.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem sértette meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 52. § (1) bekezdését, ezért a kérelem e részében alaptalan.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő nem járt el a fenti rendelkezéseknek megfelelően az ajánlatok értékelése során akkor, amikor két csoportban, külön értékelte az alap- és az alternatív ajánlatokat. A Döntőbizottság szerint az érvényes ajánlatokat egységesen – egyetlen értékelésben – kellett volna összehasonlítania, a legmagasabb pontszámú ajánlatot (amely lehetett alap- vagy alternatív ajánlat is) kellett volna nyertesként kiválasztani. Az összehasonlításban figyelemmel kell lenni az azonos műszaki tartalomra, így a kérelmező alternatív ajánlatához a parkoló építés költségeit hozzá kell adni.
A megbízói igényeket kielégítő műszaki tartalom részszempont értékelésénél ajánlatkérő szintén a Kbt. 55. § (6) bekezdését sértette meg azzal, hogy az ajánlatokat nem az ajánlati felhívásban meghatározott 0–20-ig terjedő pontokkal értékelte, mivel a legkedvezőbb ajánlatok 30–30 pontot kaptak.
A Döntőbizottság szerint az ajánlati ár értékelése során nem kifogásolható ajánlatkérőnek az az eljárása, hogy kérelmező alternatív ajánlata árának értékelésekor a Kbt. 56. § (2) bekezdésére tekintettel a parkolók kiépítésének költségeit is figyelembe vette, ugyanis a parkolóhelyek kiépítése a beszerzés tárgyát képezte, részajánlattétel az alternatív ajánlatban sem volt megengedett.
A fizetési feltétel részszempont értékelését kérelmező nem vitatta.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatok értékelése során ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését. Annak eldöntéséhez, hogy ez a jogsértés a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértéséhez vezetett-e, azaz befolyásolta-e az eljárás eredményét, a Döntőbizottság ajánlatkérő módszerét követve, de a kiírás szerinti legfeljebb maximum 20 pontot adva és az alap és az alternatív ajánlatokat egymással is összehasonlítva az alábbi pontozásos értékelést állította össze a nyertes ajánlattevőre és a kérelmezőre vonatkozóan:
Ajánlattevő:
Vektor Kft. (alapajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 20 200
Ajánlati ár 5 13,9 69,5
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 344,5
Ajánlattevő:
Vektor Kft. (alternatív ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 19 190
Ajánlati ár 5 20 100
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 365
Ajánlattevő:
Endrényi és Társa Kft. (alapajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 20 200
Ajánlati ár 5 8,89 44,45
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 319,45
Ajánlattevő:
Endrényi és Társa Kft. (alternatív ajánlat)
Értékelési
Az elbírálás Részszempon- Értékelési pontszám
részszempontjai tok súlyszámai pontszám és súlyszám
szorzata
A megbízói igényeknek megfelelő műszaki tartalom 10 18 180
Ajánlati ár 5 11,77 58,85
Fizetési feltétel 5 15 75
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőnként 313,85
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek – bár a Kbt. 55. § (6) bekezdésének szabályait megsértette – a nyertes ajánlattevőre vonatkozó döntése nem volt jogsértő, mivel nem bizonyítható, hogy kérelmező bármely ajánlata is magasabb pontszámot érhetett volna el, mint a nyertes ajánlat.
A Kbt. 61. § (7) bekezdése szerint az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek.
Ajánlatkérő a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson elismerte, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyveket egyáltalán nem küldték meg az ajánlattevők részére. Ezzel a mulasztással ajánlatkérő jogsértést követett el, így e részében a jogorvoslati kérelem alapos.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegezést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
Kérelmező azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő az előírt határidőben nem küldte meg az összegezést.
Az eredményhirdetés 2001. július 11-én 10 órakor történt meg. Ajánlatkérő 2001. július 18-án 12 óra után küldte meg telefaxon az ajánlattevőknek az összegezést. Kérelmező azt 2001. július 18-án 12 óra 19 perckor kapta meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a számára nyitva álló határidőben, az ötödik munkanapon megküldte az összes ajánlattevőnek az összegezést. Az a tény, hogy ajánlatkérő 2001. július 18-án 10 óráig nem, csak 10 óra után küldte meg az összegezést, nem jogsértő. A Kbt. fenti rendelkezése nem értelmezhető úgy, hogy a megküldés határideje az eredményhirdetést követő ötödik munkanapon az eredményhirdetés órájában jár le. A Kbt. csak azt tartalmazza, hogy az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül kell teljesíteni ezt a kötelezettséget, ez pedig a Döntőbizottság álláspontja szerint azt jelenti, hogy az ötödik munkanap végéig eleget tehet e kötelezettségének az ajánlatkérő. A Kbt. nem határozza meg, hogy milyen módon – postai úton, telefaxon, kézi kézbesítéssel stb. – kell megküldeni az összegezést. Ennek megfelelően ajánlatkérő azzal, hogy az ötödik munkanapon telefaxon megküldte az összegezést, jogszerűen járt el, ezért a jogorvoslati kérelem e részében alaptalan.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel annak törvényi feltételei a rendelkezésre álló iratokból nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva, a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta, valamint a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján bírság kiszabásáról határozott. A kérelem megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján utasította el.
A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint a bírság mértéke a közbeszerzési értéknek legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg.
A Magyar Köztársasság 2001–2002. évi költségvetéséről szóló 2000. évi CXXXIII. törvény 59. § (2) bekezdésében meghatározott legkisebb összeg egymillió Ft.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításánál az eset összes körülményeit figyelembe vette és értékelte. A Döntőbizottság nem tudott eltekinteni a bírság kiszabásától, mivel ajánlatkérő több, durva jogsértést is elkövetett. A Döntőbizottság a beszerzés magas összegére figyelemmel kiszabható legmagasabb bírsághoz képest meghatározott mértékű bírságot tartotta az elkövetett jogsértések súlyával arányban állónak.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 27.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
