FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7294)
13.K.30.418/2001/3.
A Fővárosi Bíróság a dr. Lukács Szilveszter ügyvéd (5300 Karcag, Táncsics krt. 15.) által képviselt ÉPKAR Rt. (5300 Karcag, Kiss Antal u. 4. szám.) felperesnek a dr. Eke Pekács Tibor jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.611/15/2000.) alperes ellen közbeszerzési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy a Fővárosi Illetékhivatal felhívására fizessen meg az államnak 10 000 (tízezer) Ft feljegyzett kereseti illetéket, valamint 15 napon belül az alperesnek 4000 (négyezer) Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 3 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
INDOKOLÁS
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 20-án megjelent 38. számában tette közzé nyílt eljárás lefolytatására szóló hirdetményét, amelyben az Abádszalóki Füzes Kemping területén 3 db termálmedence építésére írt ki közbeszerzési eljárást.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 13. pontja szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani. Az elbírálás szempontjai és súlyszámi a következők voltak:
– műszaki teljesítés (4-es súlyszám )
– vállalási ár, fizetési feltételek (3-as súlyszám)
– vállalási határidő (2-es súlyszám)
– jólteljesítés biztosítékai (1-es súlyszám)
Az értékelési pontszámok valamennyi részszempont esetében 50-től 70 pontig terjedtek.
Az ajánlatkérő nevében és megbízásából eljárt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Irodája ajánlati dokumentációt adott ki az ajánlattevők részére. A dokumentáció 2. oldala tartalmazta az I. ajánlati lapot azzal a kitétellel, hogy az ajánlati lap hiányos vagy ki nem töltése esetén az ajánlatkérő tudomásul veszi az ajánlatának érvénytelenségét. Az ajánlati lapon az ajánlattevő nevét, címét, telephelyét, a bruttó prognosztizált egyösszegű vállalkozási összeget, a munkaterület átvételének időpontját és a befejezési határidőt kellett az ajánlattevőnek kötelezően kitöltenie.
Az ajánlatkérő kiviteli tervdokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, amely építési, szerkezeti, épületgépészeti villamossági és mélyépítési terv fejezeteket, ezen belül műszaki leírást, tervjegyzéket és költségvetést tartalmazott.
Az ajánlattételi határidőben a felperes, a TEMPERO Rt., a TÚRSZOL Kft. és a KEREX Kft. nyújtotta be ajánlatát.
A TÚRSZOL Kft. az ajánlatához mellékelt I. számú ajánlati lapon a 2. számú – bruttó prognosztizált egyösszegű vállalkozási összegre vonatkozó – rovatot nem töltötte ki. Ajánlatának 11. oldalán bruttó 87 247 428 Ft összesített ajánlati árat közölt.
Az ajánlatok felbontására 2000. október 31-én került sor, amikor az ajánlatkérő az ajánlatok beérkezésének sorrendjében ismertette az ajánlattevő nevét, székhelyét, az ajánlati árat, valamint a teljesítési határidőt. A jegyzőkönyv rögzítette, hogy az ajánlatkérő a Kbt. értelmében hiánypótlási lehetőséget biztosít az ajánlattevők részére.
Az ajánlatok bontása során megállapított adatok szerint a TEMPERO Rt. bruttó 153 750 000 Ft ajánlati árra, 2001. május 15-i teljesítési határidővel, a TÚRSZOL Kft. bruttó 87 247 428 Ft ajánlati árra, 2001. május 14-i teljesítési határidővel, a felperes 102 443 614 Ft ajánlati árra, 2001. május 20-i teljesítési határidővel, a KEREX Kft. pedig bruttó 104 826 001 Ft ajánlati árra, 2001. május 22-i teljesítési határidővel tette meg ajánlatát.
Az ajánlatkérő a 2000. november 2-án kelt hiánypótlási felhívásában mind a négy ajánlattevő esetében – 2000. november 8. napjának 12.00 órájáig tartó határidő biztosításával – megjelölte a pótolandó hiányokat. A TÚRSZOL Kft.-t a közbeszerzés értékének 10%-át meghaladó mértékben igénybe venni, kívánt alvállalkozójának, a CSŐSZER-KER 2000 Kft.-nek vonatkozásában hívta fel adatközlésre.
Az ajánlatkérő a hiánypótlás teljesítéséről 2000. november 8-án felvett jegyzőkönyvben felsorolta az ajánlattevők által pótolt dokumentumokat, megállapítva azt, hogy a TEMPERO Kft. a hiánypótlás lehetőségével nem élt. A TÚRSZOL Kft. esetében megállapította, hogy a I. számú ajánlati lap hiánytalanul kitöltött példánya is becsatolásra került.
A felperes és a KEREX Kft. kérésére az ajánlatkérő 2000. november 11-én kiegészítette az ajánlatok bontásáról felvett jegyzőkönyvet. Eszerint jegyzőkönyvbe foglalta azt az ajánlatok bontásakor tett megállapítást, hogy a TÚRSZOL Kft. ajánlatának I. sz. ajánlati lapja hiányosan kitöltött, azon az ajánlati ár nem szerepel, és az ajánlat több részében több helyen az ajánlati ár egyértelműen, bruttó 87 247 428 Ft-ban megállapítható volt. Rögzítette továbbá, hogy a hiánypótlási határidőig az I. sz. ajánlati lap hiánytalanul kitöltve benyújtásra került.
Az ajánlatkérő bíráló bizottsága a TEMPERO Rt. ajánlatát a hiánypótlás elmulasztása miatt érvénytelennek minősítette, a többi ajánlatot elbírálta és nyertes ajánlattevőnek a TÚRSZOL Kft.-t javasolta.
Az ajánlatkérő az eljárásról készített összefoglaló értékelésében megállapította, hogy mindhárom ajánlattevő a teljes műszaki tartalomra tette meg ajánlatát, ezért mindegyikre egyformán maximális pontszámot adott. A vállalási ár, fizetési feltételek részszempont esetében a legmagasabb pontszámot a TÚRSZOL Kft. kapta, a vállalási határidő, fizetési feltétetek részszempontnál az ajánlattevők egyforma pontszámban, a jólteljesítés biztosítékai résszempont tekintetében a KEREX Kft. és a TÚRSZOL Kft. ugyanazon legmagasabb pontszámban részesültek.
Az ajánlatkérő közbeszerzési bizottsága 2000. november 20-án a TÚRSZOL Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek.
A felperes 2000. november 4-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását, valamint az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és annak megállapítását, hogy a nyertes TÚRSZOL Kft. ajánlata érvénytelen volt, mivel ajánlata nem tartalmazta a kötelezően kitöltendő ajánlati adatlapot. Hivatkozott a dokumentáció azon előírására, hogy az ajánlati adatlap hiányos, vagy ki nem töltése az ajánlat érvénytelenségét vonja maga után. Előadta továbbá, hogy az ajánlattevők a műszaki tartalomban nem egyforma ajánlatokat nyújtottak be, ezért az ajánlatkérőnek a műszaki tartalomra vonatkozó pontozása nem objektív.
Az alperes ideiglenes intézkedést a jogorvoslati eljárásban nem alkalmazott, mert annak törvényi feltételeit nem látta fennállónak.
Az alperes a 2001. január 9-én kelt D.611/12/2000. számú határozatával a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította.
Döntését azzal indokolta, hogy az ajánlatkérő az esélyegyenlőséget figyelembe véve a 2000. november 2-án kelt levelével valamennyi ajánlattevő részére biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Rámutatott arra, hogy az ajánlatok benyújtásának időpontjában a nyertes TÚRSZOL Kft. ajánlatában az ajánlati adatlapnak bruttó prognosztizált egyösszegű vállalkozási összegre vonatkozó része kitöltetlen maradt, az ajánlat 11. oldalán lévő főösszesítő tartalmazta a dokumentáció 10. pontjában előírt munkanemenkénti vállalkozási díjak, anyagok, munkadíj felsorolásával és azok összegzésével az áfával növelt bruttó 87 247 428 Ft vállalási árat. A TÚRSZOL Kft. ajánlatának a 100. oldalán a pénzügyi ütemterv végösszege, a 106. oldalán a szerződéstervezet 3.1. és 3.3. pontjai, valamint a 113. oldalán az ajánlat főbb paramétereit tartalmazó összefoglalás tartalmazták a főösszesítővel egyező ajánlati árat. Tény, hogy az I. sz. ajánlati lapon az ajánlati ár nem volt feltüntetve és ezt a körülményt az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben nem rögzítette és azt utólag jegyzőkönyv-kiegészítéssel pótolta. Ugyanakkor az is tény, hogy az ajánlatok bontásakor a TÚRSZOL Kft. ajánlati árát az ajánlat 10. oldalán a főösszesítőből az ajánlatkérő egyértelműen megállapította, azt ismertette és a többi ajánlattevő áraival együtt a bontási jegyzőkönyvben rögzítette. Mivel a TÚRSZOL Kft. ajánlatából az ajánlati ár egyértelműen megállapítható volt, valamint a Kft. a hiánypótlás keretében önként becsatolta a szabályosan kitöltött ajánlati adatlapot, ajánlatának érvénytelenségét megállapítani nem lehetett.
Az alperes az ajánlatok műszaki tartalmával kapcsolatban megállapította, hogy a TÚRSZOL Kft. és a kérelmező ajánlata is teljes körű volt, mert mindkettő megfelelt az ajánlati felhívás és a dokumentáció műszaki előírásainak. Ezért mindkét ajánlattevő részére az ajánlatkérő az ajánlati felhívás előírásainak megfelelően adott maximális pontszámot.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a TÚRSZOL Kft.-t az ajánlati lap kitöltésének elmulasztása ellenére nyertesnek hirdette ki. Hivatkozott arra, hogy az alperes olyan kiterjesztő módon értelmezi a hiánypótlás lehetőségét, amely önmagában megkérdőjelezi a teljes eljárás formai előírásainak szükségességét. Az ajánlatkérőnek visszaélésre ad lehetőséget és diszkrecionális jogot biztosít az, ha az általa megjelölt érvénytelenségi okot bármikor másként lehet minősíteni. Helyes értelmezés szerint az ajánlati lap teljes kitöltésének elmaradása nem formai, hanem tartalmi hiba, amely hiánypótlás során jogszerűen nem pótolható.
Az alperes – fenntartva a határozatában foglalt álláspontját – a kereset elutasítását kérte. Rámutatott arra, hogy a TÚRSZOL Kft. által becsatolt ajánlati adatlap egy rubrikájának kitöltetlensége a Kbt. 43. § (4) bekezdésének utolsó fordulata szerint olyan formai hiányosság, amelyre a hiánypótlás lehetősége megadatik.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi IV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felperes nyilatkozata és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 43. § (4) bekezdése szerint az ajánlatkérő egy ízben az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel legfeljebb 10 napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámmal benyújtott ajánlat esetén.
A Kbt. 52.§ (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés szerint érvénytelen az ajánlat, ha
a) azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;
b) azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni;
c) az ajánlattevő a biztosítékot nem, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta rendelkezésre;
d) az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A per adataiból tényként megállapítható, hogy a TÚRSZOL Kft. az I. sz. ajánlati lapot hiányosan nyújtotta be, azon a bruttó prognosztizált egyösszegű vállalkozási összeget nem tüntette fel. E hiány az ajánlata ismertetésének azonban nem volt akadálya, mivel a vállalkozási összeget az ajánlatának egyéb részeiben egyértelműen közölte. Az ajánlatkérő által biztosított hiánypótlás keretében a TÚRSZOL Kft. – egyéb hiányok pótlásával együtt – becsatolta a hiánytalanul kitöltött ajánlati lapot is, jóllehet arra vonatkozóan az ajánlatkérő hiánypótlást nem tartott szükségesnek.
A bíróság osztotta az alperes azon álláspontját, hogy a Kbt. 43. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő által biztosított 10 napos határidő alatt a TÚRSZOL Kft.-nek volt lehetősége az I. sz. ajánlati lap ajánlattal kapcsolatos formai hiányosság pótlására is. Az I. sz. ajánlati lap olyan adatok kötelező kitöltését írta elő, amelyek az ajánlattevő pályázati anyagának egyéb, az ajánlati felhívásnak megfelelően kidolgozott részeiben is szerepelnek, így az ajánlat tartalmi elbírálását nem érintették.
A bíróság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlati dokumentáció részét képező I. sz. ajánlati lapnál csak kiemelte azt, hogy a lap kitöltésének elmaradása, ill. hiányos kitöltése az ajánlat érvénytelenségéhez vezet, mivel ennek hangsúlyozása nélkül is, a Kbt. 52. § (1) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen a dokumentációban meghatározott feltételeknek nem megfelelő ajánlat.
A Kbt. 44. §-ában és 46. §-ában felsoroltak közül az ajánlatkérő által előírt valamely igazolás, nyilatkozat becsatolása szintén olyan formai feltétel, amelynek hiánya esetén ugyancsak az ajánlat érvénytelensége állapítható meg. Ebből következően amennyiben az ajánlatnak a fenti körbe tartozó pótolható formai hiányossága van, annak pótlására a Kbt. helyes értelmezése szerint az ajánlatkérő döntésétől függően lehetőség van.
Megjegyzi a bíróság, hogy a TÚRSZOL Kft. hiányosan kitöltött I. sz. ajánlati lapja indokolttá tette volna e tekintetben is az ajánlat kiegészítésére vonatkozó hiánypótlási felhívást, de az ajánlatkérő ezen mulasztásából a TÚRSZOL Kft. részére – az önkéntes hiánypótlás folytán – joghátrány nem származott.
A kifejtettek alapján a bíróság megállapította, hogy az alperes határozata az irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel, azért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján köteles az alperes költségeit megfizetni. A kereseti illeték viselésére vonatkozó rendelkezés a Pp. 78. § (1) bekezdésén és a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdésén alapul.
Budapest, 2001. április 25.
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
