KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7345)

1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.2S6/15/2001.

Tárgy: Siemens Rt. jogorvoslati kérelme a Budapesti Elektromos Művek Rt. közbeszerzési eljárása ellen.

A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi

HATÁROZAT-ot:

A Döntőbizottság a Siemens Rt. (1143 Budapest, Gizella u. 5157., képviseli: dr. Patay Géza ügyvéd, 1026 Budapest, Pasaréti út 72., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet a Budapesti Elektromos Művek Rt. (1132 Budapest, Váci út 7274.) és az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (3525 Miskolc, Dózsa Gy. u. 13., képviseli: dr. Kalló Márk ügyvéd, 1136 Budapest, Hollán Ernő u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "háromfázisú, négyvezetékes, indukciós vagy elektronikus hatásos, egytarifás, közvetlen csatlakozású, 5 A-es alapáramú, 30 A-es vagy ezt meghaladó névleges legnagyobb áramú villamos fogyasztásmérő beszerzése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be elutasítja.
A közbeszerzési eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.

INDOKOLÁS

A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-én megjelent 5. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. a Budapesti Elektromos Művek Rt.-t bízta meg az eljárás lefolytatásával. Az ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint határozta meg:
A Budapesti Elektromos Művek Rt. részére 18 000 db háromfázisú, négyvezetékes, indukciós vagy elektronikus hatásos, egytarifás, közvetlen csatlakozású, 5 A-es alapáramú; 30 A-es vagy ezt meghaladó névleges legnagyobb áramú villamos fogyasztásmérő + 80%-os eltéréssel.
Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. részére 7000 db háromfázisú, négyvezetékes, indukciós vagy elektronikus hatásos, egytarifás, közvetlen csatlakozású, 5 A-es alapáramú, 30 A-es vagy ezt meghaladó névleges legnagyobb áramú villamos fogyasztásmérő + 25%-os eltéréssel az ajánlati dokumentációban meghatározott műszaki követelmények szerint.
Az ajánlati felhívás alapján részajánlattétel nem volt megengedett, a többváltozatú ajánlattételt az ajánlatkérő lehetővé tette indukciós vagy elektronikus villamos fogyasztásmérőre.
Az ajánlati felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje a szerződéskötéstől számított 30. naptól folyamatosan, az ajánlati dokumentációban meghatározott ütemezés szerint 2001. november 15-i véghatáridővel.
Az ajánlati felhívás 11. pontja tartalmazta az ajánlattevőktől a pénzügyi; gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, valamint a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában jelölte meg az ajánlatok elbírálásának szempontjaként a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást.
Az ajánlati felhívás 15. b) pontja szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetés utáni 8. nap.
Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontjában többek között előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell az ajánlattevő 3 hónapnál nem régebbi cégkivonatát és a még be nem jegyzett módosítási kérelmei cégbíróság által érkeztetett példányának másolatát, aláírási címpéldányának, illetve közjegyző által hitelesített másolati példányát, valamint a Kbt. 46 §-a körébe tartozó igazolásokat és nyilatkozatokat.
Ajánlatkérő az ajánlattevők részére ajánlati dokumentációt is biztosított, amelynek részei voltak a részletes műszaki leírás, a kereskedelmi és egyéb szerződési feltételek, az ajánlat és a mellékletek.
A kért ellenérték meghatározása körében ajánlatkérő előírta, hogy "az ajánlati árat forintban kell megadni. Az ajánlati árba beleértendők a fizetendő adók, vámok, illetékek, a szállítás és a szükséges szállítmány biztosítás költsége is. Amennyiben az ajánlattevő külföldi, úgy ajánlatát más konvertibilis fizetőeszközben is meghatározhatja. A paritásnál azonban a DDU szerinti teljesítési helyet kell figyelembe venni.
Amennyiben a szállítási időszakban az ajánlattevő az egységárat változtatni kívánja, az ajánlatában pontosan határozza meg azokat az áralkalmazási feltételeket, amelyek alapján bármelyik időpontra vonatkozóan egyértelműen meghatározható az egységár".
A dokumentáció "Ajánlat" című fejezetében ajánlatkérő meghatározta, hogy az árajánlatokat az 1. számú melléklet szerinti árűrlap kitöltésével kell megadni.
Ajánlatkérő előírta továbbá, hogy az ajánlathoz csatolandók az ajánlati felhívás 11. a) és 16. pontjában meghatározott nyilatkozatok, igazolások és egyéb iratok. Erre vonatkozó további információkat a 3.5.2. pont tartalmaz.
A 3.5.2. pontban az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell a vonatkozó ajánlati felhívás 16. pontjában meghatározott nyilatkozatokat és igazolásokat, valamint részletezte a Kbt. 46. §-a alapján a benyújtandó igazolásokat és nyilatkozatokat, kiemelve, hogy a hatóságok igazolásai csatolandók eredeti, vagy másolati példányban.
Ajánlatkérőhöz 2001. február 27-én a Ganz Mérőgyár Kft. részéről tisztázó kérdés érkezett, mely arra irányult, hogy "ha egy pályázó egynél több tenderre ad be ajánlatot a tárgyi ajánlatkérésre elegendő-e az igazolásokat egy példányban, eredetiben beadni". E kérdésfeltevésnek az alapvető oka az volt, hogy ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben (5. sz.) a tárgyi közbeszerzési eljáráson kívül még három tárgyban tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására. A beszerzés tárgyai hasonlóak voltak, így a potenciális ajánlattevői kör is. Ajánlatkérő az ajánlattevői kérdésre 2001. február 27-én azt a választ adta, "ha a fenti tárgyhoz kapcsolódóan az ajánlattevő több tenderre ad be ajánlatot abban az esetben elegendő az egyik ajánlathoz csatolni az igazolások eredeti példányait. A többi ajánlatban csak az igazolások másolati példányait kell csatolni és egy nyilatkozatot, mely tartalmazza az utalást, hogy melyik számú tenderben találhatóak az igazolások eredeti példányai."
Ajánlatkérő ezen válaszát 2001. március 1-jén postázta valamennyi érdekelt ajánlattevő részére, akik a dokumentációt megvásárolták. Így a válaszról többek között a kérelmező is értesült.
Az ajánlatok bontására 2001. március 13-án került sor. Az ajánlattételi határidőig öt ajánlattevő nyújtotta be az ajánlatát: a Schlumberger-Ganz Mérőgyár Kft., ABB Energir Kft., Bankonzult Kft., Enermet OY., és kérelmező.
A bontási jegyzőkönyv szabályszerűen tartalmazta a Kbt. 51. § (3) bekezdésben foglalt adatokat, azaz az ajánlattevők nevét, székhelyét, teljesítési határidőt és a kért ellenszolgáltatás összegét.
Ajánlatkérő az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvet az ajánlattevők részére megküldte.
Ajánlatkérő 2001. március 26-án kelt levelében tájékoztatta az ajánlattevőket, hogy a Kbt. 55. § (2) bekezdés alapján az eredményhirdetést elhalasztják, amelynek indoka az ajánlatok elbírálása során további műszaki egyeztetés felmerülésének szükségessége. Az eredményhirdetés új időpontjaként ajánlatkérő 2001. április 12-ét jelölte meg.
Ajánlatkérő ezt követően az ajánlatokat elbírálta és az elbírálás során az ABB Energir Kft. ajánlatát a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelennek minősítette, mert az ajánlat nem felelt meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Az eljárás nyertese a Schlumberger-Ganz Mérőgyár Kft. lett, az ezt követő legkedvezőbb ajánlatot tevő a kérelmező volt, az eredményhirdetés 2001. április 12-én megtörtént.
A kérelmező a törvényes határidőn belül 2001. április 20-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyben kérte a jogsértés megállapítását, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását.
Indoklásként előadta, hogy a nyertes ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívás és dokumentációt előírásainak, nevezetesen aláírási címpéldánya nem az ajánlati felhívás 16. pontjában előírtak szerint, hanem egyszerű másolatban került becsatolásra.
Az ajánlatok elbírálása is jogsértő volt, mert kérelmező álláspontja szerint a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlatot kérelmező nyújtotta be.
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálása során a legalacsonyabb ellenszolgáltatás vizsgálatánál nem vette figyelembe az időtényezőt, amely egy megajánlott árat az idő elteltével kedvezőbbé is tehet.
Az ajánlatkérő a többváltozatú ajánlattételt is lehetővé tette, így mód volt indukciós vagy elektronikus villamos fogyasztásmérő megajánlására is, ez pedig azt eredményezi, hogy az ajánlatkérő által választott elbírálási szempont alapján nem tette lehetővé az ajánlatok esélyegyenlőség biztosításával történő összehasonlíthatóságát.
Az ajánlati felhívás 15. b) pontja szerint a szerződéskötés időpontja az eredményhirdetés utáni 8. nap. Ez a meghatározás ellentmond a Kbt. 62. § (2) bekezdésben foglaltaknak, mely szerint a szerződés megkötésének időpontját az ajánlati felhívásban kell meghatározni azzal, hogy az nem határozható meg az eredményhirdetést követő napjától számított 8. napnál korábbi és 30. napnál későbbi időpontban.
Ajánlatkérő az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta azzal az indoklással, hogy további műszaki egyeztetés vált szükségessé. A nyílt közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytatni nem lehet, így kérte, hogy a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy ajánlatkérő mit értett a "műszaki egyeztetés" kifejezés alatt.
Ajánlatkérő a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Indoklásként előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata nem minősült érvénytelennek, mert jelen eljárással párhuzamosan futó másik közbeszerzési eljárásban csatolta a közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányt és a 2001. február 27-én kelt ajánlatkérői tájékoztatásnak megfelelően a nyertes ajánlattevő nyilatkozott, hogy az eredeti példány melyik közbeszerzési eljárásban benyújtott ajánlatban található.
Az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás volt, így ajánlatkérő az ajánlatok bontásakor ismertetett árakat jogosult az elbírálás során figyelembe venni, az áron túlmenően egyéb szempontokat, így pld. a számlázásból eredő esetleges előnyöket nem.
Ajánlatkérő számára az indukciós és elektronikus fajtájú fogyasztásmérő is megfelelt, ezért tette lehetővé a többváltozatú ajánlattételt, ezen belül pedig a legalacsonyabb árú fogyasztásmérőt kívánta beszerezni.
Az ajánlati felhívás 15/b pontjában meghatározott szerződéskötési időpont jogszerű volt. Az eredményhirdetés elhalasztását pedig ajánlatkérőnél felmerülő belső műszaki egyeztetések indokolták.
A Schlumberger-Ganz Mérőgyár Kft. érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen bonyolította le a közbeszerzési eljárását. Az ajánlatkérő 2001. február 27-én adott válaszából egyértelmű volt, hogy az aláírási címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített példányát abban az esetben, ha az ajánlattevő a hasonló tárgyú a K. É.-ben egy napon közzétett négy közbeszerzési eljárás közül többre is nyújt be ajánlatot, úgy csak az egyik ajánlathoz kell azt csatolni. Az ajánlati áruk a legkedvezőbb volt, így jogszerűen lett az eljárás nyertese, az ajánlati áron kívül egyéb szempontokat az ajánlatkérő nem értékelhetett. A szerződéskötés időpontjával kapcsolatos jogorvoslati kérelemrész elkésett, mert ezt az előírást az ajánlati felhívás tartalmazta.
A Döntőbizottság a D.256/4/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedést alkalmazott, és az eljárást lezáró szerződéskötést megtiltotta.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, felek tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a nyertes ajánlat megfelelt-e az ajánlati felhívás és dokumentáció előírásainak, azaz érvényes volt-e.
Az ajánlati felhívás 16. pontjában ajánlatkérő a cégkivonat és az aláírási címpéldány csatolását kérte. A cégkivonat esetén a másolati példány csatolását, az aláírási címpéldány vonatkozásában pedig "az aláírási címpéldány, illetve a közjegyző általhitelesített másolati példány csatolandó" a felhívás szerint. Tény, hogy ajánlatkérő ezen előírásával az ajánlati címpéldány eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatának csatolását várta el az ajánlattevőktől.
A dokumentáció 3.5.2. pontja részletezte az ajánlathoz csatolandó egyéb a Kbt. 46. §-a körébe tartozó igazolásokat és nyilatkozatokat, e körben ajánlatkérő külön meghatározta, hogy mely hatóságok által kiállított igazolások csatolandók eredeti vagy másolati példányban.
A fentiekből következően megállapítható, hogy ajánlatkérőnek kizárólag az aláírási címpéldány vonatkozásában volt az az elvárása, hogy az eredeti vagy azzal egyenértékűnek minősülő közjegyző által hitelesített másolati formában kerüljön csatolásra.
A közbeszerzési eljárás során feltett ajánlattevői kérdésre ajánlatkérő részéről az a válasz érkezett, hogy ha a beszerzés tárgyához kapcsolódóan ajánlattevő több tenderre ad be ajánlatot, elég egyik ajánlathoz csatolni az igazolások eredeti példányait, a többi ajánlatba elegendő egy nyilatkozat, mely tartalmazza, hogy melyik eljárásban beadott ajánlat tartalmazza az igazolások eredeti példányait.
Az ajánlatkérőnek a dokumentációval kapcsolatos kiegészítő tájékoztatója a dokumentáció részévé vált, az abban foglaltakat ajánlattevőknek az ajánlatuk elkészítésénél figyelembe kellett venni.
A közbeszerzési eljárásban résztvevő ajánlattevők ezt az ajánlatkérői kiegészítést tudomásul vették, az abban foglaltakat nem kifogásolták, a törvényes határidőn belül e tárgyban jogorvoslati kérelmet nem terjesztettek elő.
A Döntőbizottság ennek alapján nem vizsgálta, hogy ajánlatkérői válasz tartalmában jogszerű volt-e, azt viszont megállapította, hogy az esélyegyenlőség elve sérelmet nem szenvedett, hiszen ezt a választ az eljárásban résztvevők ismerték és ajánlataikat ezen információ birtokában tették meg. Így az ennek megfelelő ajánlatot nem lehet érvénytelennek tekinteni. A rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az eljárásban ajánlatkérő kizárólag az aláírási címpéldány eredetiségét, illetve az azzal egyenértékű közjegyző által hitelesített másolatot követelte meg, tehát a többi hatóság által kiállított igazolás másolati példányának csatolásával is érvényes ajánlatot lehetett tenni.
Ebből pedig következik, hogy a 2001. február 27-én kelt ajánlatkérői választ tartalmában értelmezni kell az aláírási címpéldányra is. A nyertes ajánlattevő a jelen közbeszerzési eljárásban ajánlatához csatolta az aláírási címpéldány másolatát és egyben ajánlatkérő előírásának megfelelően nyilatkozott. A Döntőbizottság megállapította, hogy a 2001. évi egyfázisú villamos fogyasztásmérő beszerzése (5-30 A-es) című azonosító: 3213/589/2000 ajánlati felhívásra benyújtott ajánlathoz került csatolásra az aláírási címpéldány közjegyző által hitelesített másolata.
A nyertes ajánlat ennek alapján pedig megfelelt az ajánlati felhívás, illetve dokumentáció előírásában foglaltaknak, így az nem érvénytelen. A Döntőbizottság kérelmező állítását, mely szerint az aláírási címpéldányra az ajánlatkérő 2001. február 27-i válasza nem vonatkozott, nem fogadta el.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. a) pontjában elbírálás szempontjának a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatást állapította meg.
A bontási jegyzőkönyvben ajánlatkérő az alábbi ellenszolgáltatási összegeket rögzítette.
Nyertes:

1. és 2. sz. változat (alap és opcionális ajánlat)
indukciós 10 630 Ft + 25% áfa
elektronikus 13 600 Ft + 25% áfa
Alternatív ajánlat:

1. és 2. sz. változat (alap és opcionális)
indukciós 10 630 Ft + 25% áfa
elektronikus 12 600 Ft + 25% áfa
Kérelmező:

1. és 2. sz. változat (alap és opcionális)
indukciós 11 200 Ft + 25% áfa
A fentiekből következően a nyertes által ajánlatot ellenszolgáltatás összege a kérelmezőnél kedvezőbb volt. Ajánlatkérő tehát helyesen döntött az alacsonyabb ellenszolgáltatást tartalmazó ajánlat nyertessé nyilvánításáról.
A Döntőbizottság álláspontja szerint amennyiben ajánlatkérő a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás alapján kívánja az ajánlatokat értékelni, kizárólag a megajánlott árat veheti figyelembe. Ez esetben egyéb tényezők értékelésére nem kerülhet sor. Egyéb szempontok mint a későbbi számlázásból eredő esetleges előnyök itt nem értékelhetőek.
Tény, hogy egy jó szerződéskötésnek az áron kívül számos egyéb feltétele is van, így pld. a számlázási határidő is, azonban ajánlatkérő amennyiben ezt is értékelni kívánja, így az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján kell hogy az ajánlatok elbírálását meghatározza és e körben egyik részszempontként figyelembe vegye a számlázási határidőt. Jelen esetben ajánlatkérő nem ezzel a lehetőséggel élt, kizárólag a megajánlott ár alapján kívánt értékelni. A döntése fentiek alapján pedig jogszerű volt.
A Kbt. 79 § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
Az ajánlati felhívás a K. É. 2001. január 31-i számában került közzétételre. Az ajánlati felhívás tartalmazta az elbírálás szempontját és tartalmazta a szerződéskötés időpontját is, a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét. A kérelmező az ajánlati felhívás általa jogsértőnek vélt előírásait a jogvesztő határidőn belül jogorvoslati kérelemmel nem támadta meg, így az e tekintetben előterjesztett kérelmi elemek elkéstek.
Kérelmező vélelmezte továbbá, hogy az eredményhirdetés időpontjának elhalasztására esetlegesen az ajánlattételi határidő lejártát követően az ajánlattevőkkel folytatott műszaki egyeztetések indokolták.
Kérelmező az eredményhirdetés elhalasztásának időpontjáról 2001. március 26-án értesült., így az e tárgyban előterjesztett jogorvoslati kérelem is elkésett. A Döntőbizottság azonban megjegyzi, hogy semminemű adat nem merült fel arra nézve, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőkkel tárgyalt volna, ajánlatkérő a halasztást belső egyeztetések szükségességével indokolta, amelyet kérelmező sem cáfolt meg.
A Döntőbizottság a Kbt. 76 § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88 § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.

Budapest, 2001. május 31.

Dr. Engler Magdolna s. k., Ruthner Oszkár s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos

Dr. Bankó Ágnes s. k.,
közbeszerzési biztos