KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7373)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.496/8/2001.
Tárgy: a Junior Rt. jogorvoslati kérelme a Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Junior Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Mester u. 29–31., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének – melyet a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium (1082 Budapest, Horváth Mihály tér 8., továbbiakban: ajánlatkérő) közétkeztetés ellátása tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság részben helyt ad.
Megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény 55. § (6) bekezdését.
Kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül térítse meg kérelmezőnek a 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat.
Ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
Az ajánlatok elbírálására az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálási szempontot választotta, melyet 0–100-ig terjedő pontszámozással, a következő részszempontok és azokhoz rendelt súlyszámok alapján kívánt kiválasztani:
– legalacsonyabb árajánlat azonos nyersanyagnorma-érték mellett 90
– a tálalókonyha működtetéséhez való hozzájárulás mértéke 5
– étlap-összeállítás az iskola igényeinek figyelembevételével 5
Az ajánlattételi határidőre, július 17-re a kérelmező, a P. Dussmann Kft., a Sodexho Mo. Kft., a Diák és Munkahelyi Vendéglátó Kft., a Pensio 17 Kft. és a Herdlicska Közétkeztetési és Szolgáltató Egyéni Cég nyújtott be ajánlatot.
Ajánlatkérő a július 27-én tartott eredményhirdetésen a Pensio 17 Kft. ajánlatát hirdette ki nyertesnek, második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek a kérelmezőt. Kérelmező július 31-én jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte, hogy annak ellenére, hogy ő adta a legalacsonyabb árat, nem kapta meg a maximális pontszámot. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson pontosított kérelme szerint a második részszempontra adott pontszámokat nem vitatta. A harmadik részszempontból viszont álláspontja szerint ajánlata azonos értékű volt a nyertesével, mert ajánlatában vállalta, hogy az ajánlattevővel rendszeres megbeszélést fog tartani az étlap összeállítása tárgyában, azaz e téren figyelembe fogja venni az ajánlatkérő igényeit. Kérte a jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében és a tárgyaláson kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását. Előadta, hogy álláspontja szerint a Kbt. alapján nem kötelező az adott részszempont alapján legelőnyösebb ajánlatra a legmagasabb pontszámot adni. Ezért jogszerűnek tartja az általa alkalmazott értékelési módot, miszerint egy matematikai függvény segítségével a rezsikulcs százalékos értékéhez rendelte a 100-ra kiegészítő értéket, és ezáltal a legkisebb rezsikulcsot tartalmazó ajánlat kapta a legmagasabb pontszámot. Már csak azért sem adhatta meg a legalacsonyabb árra a legmagasabb pontszámot, mert lehetségesnek tartotta volna annál kedvezőbb árajánlat tételét is. A harmadik részszempontból való bírálatával kapcsolatos kifogásra közölte, hogy a kérelmező nem ismertette ajánlatában, hogy hogyan kívánja az étlap összeállításnál figyelembe venni az ajánlatkérői igényeket – az erre vonatkozó nyilatkozatmintát nem is töltötte ki –, ezzel szemben a nyertes részletesen leírta az e téren való együttműködésre vonatkozó vállalásait.
A tárgyaláson ajánlatkérő közölte, hogy a nyertessel a szerződést megkötötte.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Kbt. 34. § (3) bekezdése előírja: "Ha az ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani, a részvételi felhívásban jogosult, az ajánlati felhívásban köteles meghatározni:
a) az összességében legelőnyösebb ajánlat megítélésére szolgáló – a közbeszerzés tárgyával szembeni követelményekre, az ellenszolgáltatás mértékére és a teljesítés egyéb körülményeire vonatkozó – részszempontokat;
b) részszempontonként az azok súlyát meghatározó – a részszempont tényleges jelentőségével arányban álló – szorzószámokat (a továbbiakban: súlyszám);
c) az ajánlatok részszempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó és felső határát, mely minden részszempont esetében azonos."
Az 55. § (6) bekezdése szerint a szóban forgó elbírálási szempont választása esetén ajánlatkérőnek az értékeléskor az ajánlatokat a felhívásban meghatározott ponthatárok között kell értékelni, az egyes tartalmi elemekre adott pontszámokat meg kell szorozni a súlyszámmal, a szorzatokat ajánlatonként össze kell adni. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb. Az 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki a legelőnyösebb ajánlatot tette.
A jogvitában irányadó tényállás folytán elsődlegesen a fenti rendelkezések közül a fent aláhúzással jelzett rendelkezésekből kell kiindulni annak a kérdésnek az eldöntésénél, hogy ajánlatkérő értékelése helytálló volt-e.
Ajánlatkérő az első bírálati részszempontból (ajánlati ár) a kérelmező legelőnyösebb ajánlati árára csak 76 pontot adott. Ez a pontszám ugyan legmagasabb az e részszempontra adott pontszámok közül, de nem éri el a felhívás szerinti felső határt (maximum pontszámot). Ezáltal ajánlatkérő leszűkítette az ajánlati felhívásban közölt pontozási tartományt. Az árban legelőnyösebb ajánlatra ajánlatkérő csak akkor adhatott volna 76 pontot, ha a pontszámtartomány 0–76-ig terjedt volna.
Téves ajánlatkérő álláspontja, miszerint csak még a kérelmezőnél is alacsonyabb – ajánlatkérő számára ideális – árajánlatra járt volna a maximális pontszám, ugyanis nem létező ajánlat nem képezheti az összehasonlítás alapját. Ajánlatkérő az ajánlati árak tekintetében egy matematikai függvény alkalmazásával végezte el az ajánlatok összehasonlítását. Ez az összehasonlítási mód vezetett a felhívásban közölt pontszám-tartományt leszűkítő eredményre. Kétségtelen, hogy a Kbt. nem írja elő, hogy ajánlatkérőnek milyen módszerrel kell végeznie az összehasonlítást. Azt azonban előírja, hogy a benyújtott és nem az ajánlatkérő által idealizált ajánlatok tartalma az összehasonlítási alap és az ezekben lévő különbségeknek kell tükröznie a pontszámokban.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés b) pontjának fent idézett rendelkezése lehetővé, illetve kötelező teszi ajánlatkérő számára, hogy a súlyszámok tükrözzék az adott részszempont számára való fontosságát. Ajánlatkérő ezen előírás értelmében az ajánlati ár mértékére helyezte a hangsúlyt, ezt 90-es szorzószámmal súlyozta, míg a másik két részszempontot 5-5-ös szorzószámmal.
Ezért kérelmező jogosan sérelmezte, hogy az általa nyertességi esélyének növelése érdekében kínált legkedvezőbbnek bizonyult árat ajánlatkérő egy elképzelt, de az ajánlatok között nem szereplő "ideális" árhoz hasonlította. A részszempontok súlyozásának kötelezettsége együtt jár a súlyozott érdeket kifejező részszempont értékelésének fokozottan objektív módjával is.
A Kbt. 34. § (3) bekezdés c) pontja előírja, hogy az értékelési pontszámok alsó és felső határának mindegyik részszempont tekintetében azonosnak kell lennie. A Döntőbizottságnak a bíróság ítélkezési gyakorlatával alátámasztott álláspontja szerint nem feltétlenül kell kiosztani mindegyik részszempontból való értékelésnél a teljes pontszám-tartományt, azaz nem feltétlenül kell a legelőnyösebb ajánlatra a maximum, a legelőnytelenebb ajánlatra pedig a minimum pontszámot adni. A 34. § (3) bekezdés c) pontja értelmében azonban következetesnek kell lennie az értékelésnek abban, hogy mindegyik részszempontból való pontozásnál azonos módon kell eljárni. Ajánlatkérő választhatja azt a megoldást, hogy a legelőnyösebb ajánlatra a maximum pontot adja és ehhez képest arányosan alacsonyabbat a többire, de eljárhat úgy is, hogy a legelőnytelenebb ajánlat a minimum pontszámot kapja, és ehhez képest arányosan kapnak magasabb pontszámot az előnyösebb ajánlatok. Az eljárás eredményének objektivitása – az ajánlattevők esélyegyenlőségének biztosítása – azonban csak oly módon érhető el, ha ajánlatkérő mindegyik részszempontnál azonos módon alkalmazza a választott értékelési módot.
A Döntőbizottság megvizsgálta ajánlatkérő értékelését és megállapította, hogy ajánlatkérő az első részszempontból való értékelésnél a legelőnyösebb ajánlatra nem adta meg a maximum pontszámot, a második és harmadik részszempontból viszont a legelőnyösebb ajánlat a maximum pontszámot kapta.
A tálalókonyha működtetéséhez való hozzájárulás és az ajánlatkérő igényeinek figyelembevételével történő étlap-összeállítás részszempontokra a legelőnyösebbnek tartott ajánlatok (így a nyertesé is) 100-100 pontot kaptak, ehhez képest csökkentette 20, illetve 40 pontig visszamenőleg ajánlatkérő a kedvezőtlenebb ajánlatokra adott pontszámokat.
Az ajánlati ár részszempontra viszont a kérelmező legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlata 76 pontot kapott, a legmagasabb árat tartalmazó ajánlat pedig 56 pontot.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a fent kifejtettek szerint ajánlatkérő az ajánlatok értékelését nem a felhívásban – és a Kbt.-ben – meghatározott értékelési szempontok alapján végezte el, ezáltal megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését.
A Döntőbizottság megvizsgálta, hogy az 55. § (6) bekezdésének megsértése együtt járt-e az 59. § (1) bekezdésének megsértésével.
A legelőnyösebb ajánlat megállapítása érdekében az egyes részszempontok pontozását illetően a Döntőbizottság korrekciót alkalmazott, mégpedig oly módon, hogy a két legkedvezőbb ajánlatra nézve a második és harmadik részszempontból való értékelési móddal azonosan végezte el az első részszempontból is az értékelést.
A kérelmező 182 Ft-os, a nyertes 189 Ft-os árajánlatot tett. Arányosítás alapján megállapítható, hogy a kérelmező részére a maximális 100 pont, súlyozva 9000 pont, a nyertes javára 96 pont (182 : 198 = 0,96), súlyozva 8640 pont jár.
A második részszempontból kérelmező nem kifogásolta a pontozást. A kérelmező súlyozva 300 pontot, a nyertes 500 pontot kapott.
A harmadik részszempontból a Döntőbizottság elfogadta ajánlatkérő értékelését.
A nyertes ajánlata 148. oldalán a szerződés-ajánlata 7. pontjában egyértelműen rögzítette, hogy milyen módon oldja meg az étlapok összeállítását illetően az ajánlatkérő igényeinek figyelembe vételét. Rögzítette, hogy a "Szolgáltató vállalja, hogy az étlapokat egy hónapra előre kiküldi a megrendelő részére, és az étlap-összeállításánál az intézmény igényeit minden esetben figyelembe veszi, étlap-összeállítást egyeztetnek és a kéréseknek megfelel, de csak a norma keretein belül, a felhasználható nyersanyagnorma-összeg határáig." Az ajánlata 143. oldalán nyilatkozatban vállalta továbbá, hogy "nyertességünk esetén minden esetben vállaljuk, hogy az étlapok összeállítása az ajánlatkérővel történő egyeztetés alapján készül el."
A kérelmező ajánlata viszont mindösszesen csak azt tartalmazta, hogy "rendszeresen kötetlen formájú étlap megbeszélést tartunk".
Erre a részszempontra a kérelmező súlyozottan 200 pontot, a nyertes 500 pontot kapott.
A kérelmező korrigált összpontszáma 9500, a nyertesé 9640.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérőnek az eljárás nyertesére vonatkozó döntése helytálló volt. Ezért a Döntőbizottság eltekintett a bírság kiszabásától.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) d) és h) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. augusztus 31.
Dr. Csitkei Mária s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
