FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7376)
3.K.36.278/2000/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Zsoldos Mária ügyvéd (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.) által képviselt Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda közbeszerzési biztos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a keresetet elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen az alperesnek 7500 Ft perköltséget.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál lehet írásban, 3 példányban, jogi képviselettel, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve előterjeszteni.
Indokolás
Nagyszokoly Község Önkormányzata, mint ajánlatkérő 2000. augusztus 30. napján a Közbeszerzési Értesítő 35. számában tette közzé ajánlati felhívását nyílt eljárás lefolytatására a nagyszokolyi feltáróút építése tárgyában. Az ajánlati felhívás 6 b) pontjában ajánlatkérő az ajánlatok benyújtásának címeként Nagyszokoly Község Önkormányzata, 7096 Nagyszokoly, Petőfi Sándor út 276. alatti címet adta meg, amely megegyezett az ajánlati felhívás 7. b) pontjában meghatározottak szerint az ajánlatok felbontásának helyével. Az ajánlati felhívás 6. a) pontja szerint az ajánlattételi határidő, amely azonos volt az ajánlatok felbontásának időpontjával, a hirdetmény közzétételének napját követő első naptól számított 41. nap 10.00 órája volt. Amennyiben ez nem munkanap, úgy az ezt követő első munkanap 10.00 órája. Az ajánlatkérő részletes ajánlati felhívást is közzétett. Ennek 5. pontja szerint az ajánlat benyújtásának és bontásának helye és időpontja Nagyszokoly Község Önkormányzata (a pontos cím megjelölésével) ügyintéző: Liziczai Imre, 2000. október 10-én 10.00 óra. Az ajánlatkérésen csak azok az ajánlattevők vehettek részt az ajánlatkérő előírása szerint, akiknek ajánlati dokumentációja legkésőbb a kiírás szerinti időpontra beérkezik. Az ajánlatkérő kikötötte, hogy a Posta hibájából adódó késedelemért vagy az ajánlat eltűnéséért az ajánlatkérő felelősséget nem vállal. A késve érkezett ajánlatok az ajánlatok értékelésében nem vehetnek részt, azokat a beruházó a belső címzés alapján bontatlanul visszaküldi.
A felperes ajánlatát az EMS Gyorsposta Szolgálat útján 2000. október 9. napjának 15.29 órakor adta postára. Címzettként az ajánlatkérőt, címként az ajánlati felhívásban megadott címet rögzítette a feladásra szolgáló szelvényen. A borítékra felírta, hogy "Nagyszokolyi feltáróút I. ütem építési ajánlat, 2000. október 10. 10.00 óráig nem bontható fel".
A kézbesítés ténylegesen a nagyszokolyi postahivatalhoz történt. Az önkormányzat épülete a postahivatalhoz közel van, a postai küldemények átvétele a kialakult szokás szerint az, hogy az önkormányzat meghatalmazottja veszi át a posta épületébe érkezett csomagokat, az ajánlott tértivevénnyel érkező postai küldeményeket is. Küldemény érkezéséről értesítés telefonon külön a postahivatal részéről általában nem történik, csak az esetben, ha esetlegesen pénzes küldemény érkezik. A postahivatal a felperes ajánlatának érkezéséről 10.00 óra előtt pár perccel értesítette az ajánlatkérőt azzal, hogy egy olyan csomag érkezett hozzá, amelyet 10.00 órakor adhat át az önkormányzat részére. Az ajánlatkérő egyik dolgozója ment át a postahivatalba és 9.56 órakor vette át a küldeményt, majd azt az önkormányzathoz átvitte, az ajánlatok bontásának helyére 10.05 órakor érkezett.
Az ajánlatkérő az ajánlatot az ajánlattételi határidőn túl érkezettnek értékelte és az ajánlati felhívásban meghatározottak szerint visszaküldte.
A felperes terjesztett elő jogorvoslati kérelmet az ajánlatkérő döntésével szemben a Kbt. 24. § (1), (2) bekezdésére hivatkozással. Az alperes a jogorvoslati eljárás során beszerezte többek között az EMS Gyorsposta Szolgáltatás üzletszabályzatát és a Magyar Posta Rt. Pécsi Igazgatóságának tájékoztatását, mely szerint a kézbesítő okirat alapján postafiók útján a Nagyszokoly postán 2000. október 10-én 9.56 órakor Pilisi Istvánné meghatalmazottnak lett a küldemény kézbesítve. A posta abban hibázott, hogy azt nem az EMS küldeményen feltüntetett címhelyen, hanem postafiókra kézbesítette. Az EMS küldemények felvétele, továbbítása és kézbesítése a gyorsposta szolgáltatás általános feltételei alapján történik. A küldemények kezelését pedig a gyorsposta szolgálatkezelési utasítása szabályozza. A szabályozás szerint a hivatkozott küldemény megadott címhelyen történő kézbesítése 2000. október 10-én 12.00 óráig minősül szabályosnak Nagyszokoly Község Önkormányzatával külön megállapodása a Postának nincs. Az alperes 2000. november 14. napján kelt D.505/14/2000. sz. határozatában a felperes jogorvoslati kérelmét elutasította. Hivatkozott az ajánlati felhívás, illetőleg a részletes ajánlati felhívás ajánlatok benyújtására és bontására vonatkozó előírásaira a Kbt. 51. § (1) és 52. § (1), (2) bekezdés a) pontjára utalással azzal, hogy a felperes ajánlatának kézbesítésére az EMS Gyorsposta feladóvevényén megadott rendeltetési helytől eltérően a nagyszokolyi postahivatalban került sor 2000. október 10-én 9.56 órakor. A postai küldemény kézbesítésének jelen esetben a megadott rendeltetési helyen kellett volna történnie. Az ajánlatkérő képviselőjének postahivatalban a küldemény 9.56 órakor történő átvétele álláspontja szerint nem tesz eleget az ajánlati felhívás 6. a) és b) pontjának, így azt határidőben érkezettnek nem lehet tekinteni, mivel az a bontás helyére az ajánlattételi határidőig nem érkezett meg. Az ajánlatok postai úton történő benyújtása esetén a határidő fenti módon történő értelmezésének elfogadása ellentétes a Kbt. r
endelkezéseivel és a Kbt. 24. § (1), (2) bekezdésében foglalt alapelvek sérüléséhez vezethet. Az ajánlattevőt terhelő, a Kbt. 43. § (1) bekezdésében megfogalmazott felelősség az ajánlati felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelmények szerinti ajánlat elkészítéséért magában foglalja azt is, hogy az ajánlattevő győződjön meg arról, hogy a postai út igénybevételével is biztosított-e az ajánlat határidőre történő megérkezése tekintettel arra, hogy az ajánlattételi határidő is alapvető formai feltétele az ajánlattételnek. Az alperes az EMS Gyorsposta Szolgálat üzletszabályzata alapján megállapította, hogy a felperes nem körültekintően járt el az ajánlat postára adásánál, ugyanis az ajánlat ajánlatkérő székhelyére történő eljuttatását a Posta 2000. október 9-én 15.19 órakor történő feladás mellett 2000. október 10. napjának 12.00 órájára vállalta. Ebből következően a felperes ajánlata az ajánlattételi határidő után érkezett be a benyújtás helyére, tehát az ajánlatkérő döntése az ajánlat érvénytelenségére vonatkozóan jogszerű volt.
A felperes pontosított keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, annak megváltoztatását és az ajánlatkérő terhére a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdése sérelmének kimondását kérte. A kereseti kérelmén 10 000 Ft illetéket lerótt. Arra hivatkozott, hogy az ajánlatkérő okozta a késedelmet, mivel a közte és a postahivatal között kialakult gyakorlat alapján érdeklődnie kellett volna a helyi postahivatalban, hogy érkezett-e ajánlat a címére, miután tudta, hogy a Posta semminemű küldeményt nem kézbesít az önkormányzat részére. Így tévedett az alperes, amikor a jogorvoslati kérelmet arra hivatkozással utasította el, hogy az ajánlatok postai úton történő benyújtása esetén nem tekinthető kézbesítettnek az ajánlat, amikor az ajánlatkérő képviselője a postahivatalban azt átveszi. A felperesi tudomás szerint a küldemény jóval 10.00 óra előtt, 9.30 órakor megérkezett. Az önkormányzat képviselőjének késlekedése következtében nem jutott 10.00 óráig a bontás helyére. A felperes előadta, hogy az általa kialakított gyakorlat szerint az egyes pályázati felhívásokra küldendő ajánlatát az ajánlati határidő lejártát megelőző napon az EMS Gyorsposta Szolgálat igénybe vételével szokta elküldeni. Nem volt tudomása arról, melyet egyebekben nem vitatott, hogy a szabályszerű kézbesítés a következő nap 12.00 órájáig fogadható el. Figyelemmel azonban arra, hogy a küldemény 10.00 órát megelőzően a postahivatalhoz megérkezett, álláspontja szerint az ajánlatkérő felelőssége a helyben szokásos gyakorlatra figyelemmel megállapítható ekként a Kbt. alapelveinek sérelme is.
Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és perköltségének megállapítását kérte. Ismételten hivatkozott arra, hogy az ajánlattevő döntése volt, hogy ajánlatát postai úton nyújtja be, így az ezzel járó kockázatot is vállalnia kell. Nem járt el körültekintően a felperes akkor, amikor a postai küldemények átvételére vonatkozó eljárását ajánlatkérőnek nem ismerte meg, illetőleg erről az ajánlatkérőtől korábban nem érdeklődött. Egy harmadik személyt vett igénybe az ajánlatának benyújtásához. Így a küldemény továbbításából a Posta részéről adódó késedelem kizárólag a felperes érdekkörében merült fel, annak ajánlatkérőre történő áthárítására nincs mód. Az ajánlat határidőre történő benyújtása a felperes felelőssége.
A kereset nem alapos.
A bíróság a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között kizárólag azt vizsgálhatja a közigazgatási határozat felülvizsgálata során, hogy az megfelel-e támadott rendelkezéseiben az anyagi és eljárási szabályoknak. Az eljárási szabályok megsértése eredményezte-e az anyagi jogszabályok megsértését is. A bíróság csak ilyen jogsértés esetén jogosult a határozat megváltoztatására, vagy hatályon kívül helyezésére a Kbt. 91. § (5) bekezdése alapján a Pp. 339. § (1) és (2) bekezdés q) pontja szerint.
A közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást a Kbt. 76. § (1) bekezdése az alperes hatáskörébe utalja. Az alperes eljárására – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (Áe.) szabályait kell alkalmazni a Kbt. 79. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.
Az ajánlatok bontásáról a Kbt. 51–54. §-a rendelkezik. Az 51. § (1) bekezdése szerint az ajánlatokat tartalmazó zárt iratokat az ajánlattételi határidő lejárta időpontjában kell felbontani. A Kbt. 52. § (2) bekezdés a) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be. Az Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő kötelezettsége, hogy az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítsa, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Osztotta a bíróság az alperes jogi álláspontját a felperes ajánlatának elkésettsége tekintetében, figyelemmel az ajánlati felhívás, illetőleg a részletes ajánlati felhívás 6. a), b) és 5. pontjában foglaltakra. Helytállóan hivatkozott az alperes arra, hogy nem kellő körültekintéssel járt el a felperes akkor, amikor az ajánlatának határidőben történő benyújtása céljából a Posta szolgáltatását vette igénybe és nem tisztázta, hogy a küldemény kézbesítésére milyen módon és milyen időtartományon belül kerül sor. Helytállóan hivatkozott az alperes a Kbt. 43. § (1) bekezdésében foglaltakra, mint az ajánlattétel formai feltételének teljesítését megkövetelő rendelkezésre, ily módon az ajánlat határidőben történő benyújtásához kapcsolódó mindennemű késedelem ajánlattevő érdekkörében felmerülő következményére. Az ajánlati dokumentáció a postai kézbesítéshez kapcsolódó késedelemből eredő ajánlatkérői felelősséget kizárta. Így az ajánlattevőnek, amennyiben a postai kézbesítés útját választotta, fokozottan ügyelnie kellett volna arra, hogy a küldemény határidőben történő beérkezését biztosítsa. Ennek pedig a helyben kialakult kézbesítési szokások akadályát nem állhatták. Nem fogadta el a bíróság a felperes hivatkozását arra a tényre, hogy a küldeménye jóval 10.00 óra előtt megérkezett, mivel a rendelkezésre álló dokumentumokból tényként annyi volt megállapítható, hogy a postahivatal értesítésére az ajánlatkérő alkalmazottja a küldeményt 9.56 órákor vette át, az a bontás helyére azonban csak 10.05 órakor érkezett. Ily módon az ajánlat elkésett.
A bíróság a felperes keresetét ezért, mint megalapozatlant elutasította. Kötelezte a bíróság a felperest a perköltség viselésére, amely az alperes képviseletével felmerült és a 12/1991. (IX. 29.) IM. rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja szerint számított díjból állt. A felperes a kereseti kérelmén az illetéket lerótta, ezért arról a bíróságnak külön rendelkeznie nem kellett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 43. § (3) bekezdés, 59. § (1) bekezdés, 62. § (1) bekezdés h) pontja és 65. § (1) bekezdés alapján.
Budapest, 2001. június 12.
dr. Sára Katalin s. k.,
bíró
