FŐVÁROSI BÍRÓSÁG (7377)
3.K.36.429/2001/4.
A Fővárosi Bíróság a dr. Perlaki Erika ügyvéd (1111 Budapest, Bertalan u. 13.) által képviselt Gazdasági Minisztérium (1024 Budapest, Margit krt. 85.) felperesnek a dr. Sárkány Izolda által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága (1024 Budapest, Margit krt. 85., hiv. sz.: D.610/11/2000.) alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében – amely perben az alperes pernyertessége érdekében a dr. Neumann Tibor ügyvéd (1065 Budapest, Bajcsy-Zs. út 15/A.) által képviselt VILLÁM Holding Rt. (1023 Budapest, Apostol u. 6.) beavatkozott – meghozta a következő
ÍTÉLET-et:
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek és a beavatkozónak 3000 (háromezer) – 3000 (háromezer) Ft perköltséget.
A kereseti illetéket az állam viseli.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet ennél a bíróságnál kell írásban, 4 példányban, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságához címezve benyújtani.
Indokolás
A felperes mint ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2000. szeptember 20-án megjelent 38. számában tette közzé, nyílt eljárásra szóló ajánlati felhívását a Gazdasági Minisztérium, Budapest V., Honvéd u. 13–15. szám alatti székházának, valamint a Budapest V., Vigadó u. 6. és a Budapest II., Margit krt. 85. szám alatti irodaépületeinek őrzés-védelme tárgyában.
A felperes az ajánlati felhívás 11. a) pontjában meghatározta, hogy az ajánlattevőknek a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságukra vonatkozóan milyen adatokat és tényeket kell igazolniuk. Ide tartozóan az a), c) pontban előírta konkrét referenciajegyzék csatolását az előző három évre vonatkozó referencialevéllel, különös tekintettel államigazgatási intézmények és kormányzati épületek őrzés-védelme vonatkozásában. Az a), g) pont alapján az ajánlattevőnek csatolnia kellett a nyilatkozatát arról is, hogy a szolgáltatást fővállalkozásban, saját alkalmazottakkal végzi, és meg kellett jelölnie a teljesítésben résztvevő személyeket nevük, képesítésük, az ajánlattevővel fennálló munkaviszonyuk kezdete, minősége, nyelvismeretük szerint.
Az ajánlati felhívás 11. b) pontjának második bekezdése alapján a felperes a szerződés teljesítésére alkalmatlannak minősítette azt az ajánlattevőt, aki nem rendelkezik a pályázat tárgyára vonatkozóan az előző évből származó referencianyilatkozatokkal (min. 3 db).
Az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint a felperes az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta nyertesként kiválasztani, a következő értékelési részszempontok és súlyszámok alapján:
– ajánlati ár 4
– az ajánlattevő szakmai elképzelései a feladat elvégzésére 3
– garantált fix ár időtartama, áremelés mértéke és módja 2
– az ajánlattevő által a szolgáltatás teljesítésekor alkalmazott technikai felszerelések 1
Az egyes részszempontok értékelése során az adható pontszám 0-tól 10 pontig terjedt.
Az ajánlati felhívás 16. e) pontjában a felperes előírta, hogy az ajánlattevőnek a szolgáltatásban résztvevő dolgozók munkaviszonyát munkáltatói (büntetlenségi nyilatkozat, erkölcsi bizonyítvány) nyilatkozattal igazolnia kell.
A 2000. október 31-ig tartó ajánlattételi határidőben a VILLÁM Holding Rt., a SECURICOR HUNGARY Kft. és a P. Dussmann Kft. nyújtott be ajánlatot.
Mindhárom ajánlattevő nyilatkozott arról, hogy a szolgáltatást fővállalkozásban, saját alkalmazottaikkal végzik.
A VILLÁM Holding Rt. az ajánlatában felsorolta a teljesítésben résztvevő személyeket név, iskolai végzettség, a munkáltatóhoz való belépés kelte, szakmai végzettség, nyelvismeret és jogosítvánnyal való rendelkezés szerint, valamint csatolta a büntetlenségi nyilatkozatát és a felsorolásban szereplő alkalmazottainak erkölcsi bizonyítványát.
A SECURICOR HUNGARY Kft. ajánlatában a teljesítésben részt vevő személyek közül a szolgáltatásért felelős őrzési ügyvezető igazgató, a budapesti területi igazgató és két szolgálatszervező személyi adatait közölte.
A P. Dussmann Kft. az ajánlatában a szolgáltatásba bevonni kívánt szakemberek bemutatása során a biztonsági ágazatigazgatót, a biztonsági ágazatigazgató-helyettest és a regionális területvezetőt mutatta be oly módon, hogy feltüntette nevüket, személyi adataikat, iskolai végzettségüket (nyelvismeret nélkül), eddig betöltött munkaköreiket és azok időtartamát. Az alkalmazott személyzettel kapcsolatban közölte, hogy a megfelelő személy- és vagyonőri képesítéssel rendelkeznek, és feltüntette a biztonsági őrök nevét és személyi adatait. Nyilatkozott arról, hogy a biztonsági őrök és a recepciós szolgálatot ellátó személyek középfokú végzettséggel, a recepciós szolgálatot ellátó személyek társalgási szintű angol nyelvtudással rendelkeznek, váltásként legalább egy fő angol nyelvtudással rendelkezik.
A felperes a 2000. november 24-én tartott eredményhirdetésen a közbeszerzési eljárás nyertesének a P. Dussmann Kft.-t hirdette ki, akivel a megbízási szerződést 2000. december 4-én megkötötte.
A közbeszerzési eljárást lezáró döntés ellen a VILLÁM Holding Rt. mint I. számú kérelmező 2000. november 27-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be, kérve az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés tényének megállapítását, és a másik két ajánlattevő eltiltását a közbeszerzési eljárásban való részvételtől. Kérte továbbá az ajánlatkérőnek bírság és költségek megfizetésére való kötelezését is, valamint ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő az 5 napos határidő ellenére a mai napig nem küldte meg számára az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvet, így a közbeszerzési eljárás szabályosságát nem volt módja ellenőrizni. Kétségesnek tartotta, hogy a másik két ajánlattevő a pályázati felhívás 11. a) és 16. pontjában előírt összes mellékletet benyújtotta-e. Tudomása szerint a másik két ajánlattevő cégnek ilyen jellegű munkája korábban nem volt, tehát ennek megfelelő referenciával sem rendelkeztek, ezért ajánlatuk érvénytelenítését is kérte.
A SECURICOR HUNGARY Kft. mint II. számú kérelmező a 2000. november 28-án benyújtott jogorvoslati kérelmében a nyertes pályázó által megadott ármódosítási ajánlat egyértelműségét, összehasonlításra való alkalmasságát vitatta, ezért kérte az eredményhirdetés érvénytelenítését.
A felperes a döntőbizottsági tárgyaláson elismerte, hogy a bontási jegyzőkönyvet az I. számú kérelmező részére nem küldte meg, de ezt azzal indokolta, hogy a Kbt. szerkezeti felépítése miatt nem egyértelmű a bontási jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidő kezdete. A referenciákkal kapcsolatban előadta, hogy nem kizárólag államigazgatási, kormányzati szervek őrzése vonatkozásában kellett referenciát csatolni, erre hivatkozással érvénytelenség megállapítására nincs mód. Az alkalmatlansági szempontok között a pályázat tárgyára vonatkozó referenciamegjelölés alatt az őrzés-védelmi tevékenységet értette. Az alperes a 2001. január 5-én kelt D.610/11/2000. számú határozatával az I. számú kérelmező jogorvoslati kérelmének részben helyt adva megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló módosított 1995. évi XL. törvény (Kbt.) 61. § (1) bekezdését, a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért az ajánlatkérőt 1 500 000 Ft pénzbírsággal sújtotta.
Az alperes a határozatának indokolásában rámutatott arra, hogy a Kbt. 61. § (7) bekezdése alapján az ajánlatok bontásáról szóló jegyzőkönyvet a bontás időpontjától számított 5 munkanapon belül kell megküldeni az ajánlattevőknek. Az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyv határidőben való megküldését elmulasztotta, ezzel megsértette a Kbt. 61. § (7) bekezdését. Rámutatott arra is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásának 11. a) g) pontjában olyan nyilatkozatot kért az ajánlattevőktől, amely tartalmazza a teljesítésben résztvevő személyek megnevezését, képesítésüknek, munkaviszonyuk kezdetének meghatározását, beosztásukat, nyelvismeretüket. Az ajánlati felhívás 16. e) pontjában az ajánlatkérő további feltételként írta elő, hogy az ajánlattevők a szolgáltatásban résztvevő dolgozók munkaviszonyát munkáltatói igazolással, büntetlenségi nyilatkozattal, erkölcsi bizonyítvánnyal igazolják. Az ajánlati felhívás e követelményeinek sem a nyertes, sem a II. számú kérelmező ajánlata nem felelt meg, mivel egyik ajánlat sem tartalmazta a felhívás 16. e) pontjában előírt módon a teljesítésben részt vevők munkaviszonyának igazolását, és a teljesítésben részt vevő személyekről sem adták meg teljeskörűen a felhívás 11. a) g) pontjában előírtak szerinti tájékoztatást. Hangsúlyozta, hogy az ajánlati felhívás 11. a) g) pontjában kért nyilatkozattal az ajánlattevő nem tesz eleget egyben a 16. e) pontban kért igazolásnak. Az ajánlati felhívásban előírt nyilatkozat hiánya miatt a nyertes és a II. számú kérelmező ajánlatának érvénytelenségét kellett volna megállapítani, érvénytelen ajánlatnak nyertessé minősítésével az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 53. § (2) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A felperes keresetet terjesztett elő az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Előadta, hogy .az alperes a határozat rendelkező részében a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megsértését állapította meg, az indokolásban azonban a Kbt. 61. § (7) bekezdésére hivatkozott. A Kbt. 61. § (1) bekezdését nem sértették meg, ezért ennek megjelölése törvénysértő, de nem sértették meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (1) bekezdését sem. A 16. e) pontban megkívántak a teljesítésben résztvevő dolgozók munkaviszonyára vonatkozóan további munkáltatói nyilatkozatot, ezen feltételnél csak zárójelben – értelmezési segédletként – szerepelt, hogy az ún. munkáltatói nyilatkozat milyen körülményre vonatkozik. Ez a munkáltatói nyilatkozat arra vonatkozott, hogy az ajánlattevő alkalmazottai hiánytalanul megfelelnek a szakmai előírásoknak, ekként a nyilatkozat jelenti az igazolást, és nem az esetleges erkölcsi bizonyítvány, vagy bármely más okirat. A nyilatkozatkérés összhangban van azzal, hogy az őrző-védő tevékenység ellátása, mint a TEÁOR 74.60 alá eső nyomozási, biztonsági tevékenységi kör csak erre irányuló engedély birtokában gyakorolható, az engedély megadásához szükséges a büntetlenség igazolása. Az ajánlatkérés alapján történő eljárás során nem a hatósági engedély kiadásának jogosságát kellett felülbírálniuk, hanem a velük esetleg jogviszonyba kerülő gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének arra vonatkozó nyilatkozatára volt szükség, hogy az általa alkalmazott személyek változatlanul megfelelnek az engedély előírta feltételeknek. Az a körülmény, hogy az ajánlattevő ezen nyilatkozatát a 11. a) g) pontra adott válaszánál tette-e meg, vagy a 16. e) pontnál, nem változtatott a nyilatkozattétel megtörténtén. Ezért a nyertes és a II. számú kérelmező egyaránt eleget tett a nyilatkozattételi kötelezettségének, tehát érvényesen vettek részt az eljárásban.
Az alperes a 2001. február 1-én kelt D.610/15/2000. számú határozatával a keresettel támadott határozat rendelkező részében megjelölt Kbt. 61. (1) bekezdését a 61. § (7) bekezdésére kijavította.
A felperes a kijavító határozatra figyelemmel keresetét pontosította, és a pénzbírság mellőzésének kérése mellett annak megállapítását kérte, hogy a Kbt. 61. § (7) bekezdésének kivételével az egyéb felhívott jogszabályhelyekben írtakat nem sértették meg.
Az alperes és a pernyertessége érdekében beavatkozó VILLÁM Holding Rt. a kereset elutasítását kérte.
Az alperes fenntartotta a határozatában foglalt álláspontját. Hangsúlyozta, hogy a felperes az ajánlati felhívás 16. e) és a 11. a) g) pontjában kettő, egymástól eltérő tartalmú munkáltatói nyilatkozat megadását kérte. Sem a nyertes, sem a II. számú kérelmező ajánlatában nem található olyan nyilatkozat, amely megfelel a felhívás 16. e) pontjában foglaltaknak, de a felhívás 11. a) g) pontjában kért nyilatkozatuk sem teljeskörű. Az ajánlattevők arra vonatkozó nyilatkozata, hogy a szolgáltatást fővállalkozásban saját alkalmazottaikkal végzik, nem értékelhető úgy, hogy az tartalmilag megfelel a felhívás 16. e) pontjában kért munkáltatói nyilatkozatnak.
A felperes keresete alaptalan.
A bíróság az alperes határozatát a módosított 1957. évi lV. törvény (Áe.) 72. §-a és a Pp. 324. § (2) bekezdés c) pontja alapján vizsgálta felül, a tényállást a felek nyilatkozatai és a közigazgatási iratok alapján állapította meg.
A felperes kereseti kérelmére figyelemmel a bíróságnak abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a felperes megsértette-e a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (1) és 59. § (1) bekezdését.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése alapján az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja; hogy mely ajánlatok érvénytelenek. A (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. . A Kbt. 53. § (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki
a) a 46. §-ban foglaltak ellenére nyújtotta be ajánlatát;
b) részéről a kizáró ok az eljárás alatt következett be;
c) hamis adatot szolgáltatott.
Az 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A bíróság rámutat arra, hogy a felperes az ajánlati felhívásának 11. a) pontjában felsorolta az ajánlattevők pénzügyi, gazdásági és műszaki alkalmasságának igazolásához általa megkívánt adatokat, igazolásokat, nyilatkozatokat. E körben a) g) alpont alatt olyan nyilatkozat csatolását is előírta, amelyben az ajánlattevő arról nyilatkozik, hogy a szolgáltatást fővállalkozásban, saját alkalmazottakkal végzi, továbbá megnevezi a teljesítésben részt vevő személyeket, megjelöli a képesítésüket, az ajánlattevővel fennálló munkaviszonyuk kezdetét, minőségét, nyelvismeretüket. Az ajánlati felhívás 16. e) pontjában pedig a felperes konkrétan megjelölte azokat az okiratokat (büntetlenségi nyilatkozat, erkölcsi bizonyítvány), amelyeket az ajánlatevőnek külön munkáltatói nyilatkozatként az ajánlatához mellékelnie kellett.
A becsatolt iratok alapján megállapítható, hogy a nyertes és a II. számú kérelmező ajánlatából egyaránt hiányzik a teljesítésbe bevont egyes személyeknek az a) g) pontban előírt valamennyi adat közlésével történő bemutatása, és egyikük sem csatolt be a – az alperesi beavatkozóval ellentétben – büntetlenségi nyilatkozatot, valamint erkölcsi bizonyítványt.
Fentiekre figyelemmel a bíróság álláspontja szerint is helytállóan állapította meg az alperes azt, hogy a P. Dussmann Kft. és a SECURICOR HUNGARY Kft. ajánlata nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak, így azokat a felperesnek mint ajánlatkérőnek érvénytelennek kellett volna nyilvánítania. Ehelyett a felperes – a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjának és 53. § (1) bekezdésének megsértésével mindkettőt érvényesnek elbírálta, és a P. Dussmann Kft. ajánlatát nyertesnek hirdette ki, megsértve ezzel a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
A kifejtettek alapján a bíróság nem látott okot az alperesi határozat megváltoztatásra, ezért a felperes keresetét elutasította.
A felperes a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében köteles az alperes és a beavatkozó költségeit megfizetni.
A kereseti illeték viselése a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 14. §-án alapul.
Budapest, 2001. év május hónap 9. napján
Nagyné dr. Fürjes Erzsébet s. k.,
bíró
