KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7427)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.356/13/2001.
Tárgy: a JOHNSVILL Ipari és Szolgáltatási Kft. jogorvoslati kérelme a BM Műszaki Főosztály közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a JOHNSVILL Ipari és Szolgáltató Kft. (2071 Páty, Erkel u. 6., képviseli: dr. Csillag György ügyvéd 1062 Budapest, Andrássy út 128., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Belügyminisztérium Műszaki Osztálya (1051 Budapest, Zrínyi u. 4., a továbbiakban: ajánlatkérő nevében és képviseletében eljárt a Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. Építési-Beruházási Igazgatóság (1124 Budapest, Németvölgyi út 41–45., a továbbiakban lebonyolító) "az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola elektromoshálózat-felújítási és -átalakítási munkái a kiviteli tervdokumentáció alapján" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. XL. törvény (a továbbiakban Kbt.) 52. § (1) bekezdését, 52. § (2) bekezdés d) pontját és a 61. § (6) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatásszolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás megindítására vonatkozó hirdetménye a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 14. számában 2001. április 4-én jelent meg.
Vállalkozási szerződés keretében kért be ajánlatokat a közbeszerzési eljárásban az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola elektromoshálózat-felújítási munkái kivitelezésére kiviteli tervdokumentáció alapján.
Az ajánlatkérő nevében a Belügyminisztérium Beszerzési és Kereskedelmi Rt. bonyolította le a közbeszerzési eljárást. A közbeszerzési eljárás döntéshozója a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára volt.
Ajánlatkérő már az ajánlati felhívásban megjelölte, hogy a beszerzés tárgya és mennyisége körében elektromos elosztók cseréjére, földkábelfektetésre és térvilágítási hálózat felújítására, valamint automatikus fázisjavító kicserélésére, illetve létesítésére kerül sor. A beszerzés tárgya és mennyisége részletes műszaki tartalmát az ajánlatkérési műszaki tervdokumentáció tartalmazta. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban csak teljes körű ajánlatot fogadott el. Továbbá az ajánlati felhívás 14. pontja kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
A dokumentációt a lebonyolító bocsátotta az ajánlattevők rendelkezésére. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 16. pontja 4. francia bekezdésében közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 38. §-ában meghatározottakon túl helyszíni konzultációs lehetőséget biztosít a közbeszerzési eljárásban. A helyszíni konzultációra 2001. április 23-án került sor, ahol az ajánlattevők megtekintették a helyszínt, és a dokumentációval összefüggésben kérdéseket intézhettek az ajánlatkérő lebonyolítójához. Az ajánlatkérő lebonyolítója felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy a jelen emlékeztető a közbeszerzési eljárásban kiadott műszaki dokumentáció részét képezi. Továbbá közölte az ajánlattevők képviselőivel, hogy a kiviteli tervdokumentációban megjelölt SCHRACK típusú elosztószekrényre, a lámpakarokra, a szerelőlapokra, a páncélzat földelésére, a fázisjavító automatika gyártójára, a transzformátorházra, a térvilágításra, a főelosztókra és a kültéri szerelvényekre a kiviteli tervben megjelölt műszaki paraméterek figyelembevételével más típusú berendezések megajánlását is lehetővé teszi. A helyszíni konzultációról emlékeztető jegyzőkönyvet vett fel, amelyet 2001. május 7-én megküldött valamennyi ajánlattevőnek.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2001. május 18-áig ajánlatot nyújtott be a kérelmező ajánlattevőn kívül a Gesztelyi Rt., a Villamosszerelési Kft., az Ópóczki Villszer Kft., a Középületépítő Rt., Lanzó Kft., Jukó Kft., Főv. 2. Sz. Rt., Strabag Kft., Wol-Elektro Kft., Villanyszerelő-ipari Rt., Siemens Rt., Észak-budai Kft., VÁV Union Kft.
Az ajánlatok bontásakor ismertették az ajánlattevők nevét, székhelyét, ajánlati árát és a befejezési határidőt. Két ajánlattevő az Ópóczki Villszer Kft., és kérelmező alternatív ajánlata is felolvasásra került. Az Ópóczki Villszer Kft., jelezte a bontáskor, hogy több alternatív ajánlata is volt, amely nem került felolvasásra. Ajánlatkérő a jegyzőkönyv tanúsága szerint jelezte, hogy az értékelésnél megvizsgálja, és a helyszíni konzultációról készült jegyzőkönyv figyelembevételével figyelembe veszi.
Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban, eljárást lezáró döntését a szakmai bírálóbizottság alapján 2001. május 29-én hozta meg, és közölte az ajánlattevők képviselőjével, mely szerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot a Siemens Rt. tette, a második legkedvezőbb ajánlatott pedig kérelmező.
Kérelmező 2001. június 6-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottsághoz, amelyben kérte, hogy állapítsa meg a Döntőbizottság a közbeszerzési eljárás szabályainak megsértését, semmisítse meg az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, kötelezze az ajánlatkérőt az eljárási díj és költségek viselésére, valamint ideiglenes intézkedésként indítványozta, hogy a szerződéskötést tiltsa meg az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között.
Kérelmében hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérési műszaki tervdokumentációval összefüggésben helyszíni szemlét és konzultációt tartottak, amelyen az álláspontja szerint a dokumentáció módosítására került sor azon berendezések körében, amelyeket a helyszíni konzultáción felvett emlékeztető tartalmazott. Ebben az esetben azonban új ajánlati felhívást kellett volna a Kbt. 48. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek megjelentetnie. Hivatkozott továbbá arra, hogy az ajánlatkérési dokumentáció nem felel meg a Kbt. 40. § (1–5) bekezdésben foglalt törvényi követelménynek, mert nem tartalmazott műszaki szabványokat, és ezeket nem közölte a dokumentációban, illetve erre nem hívta fel az ajánlattevők figyelmét.
A helyszíni konzultációról felvett emlékeztető tartalma alapján úgy értelmezte, hogy alternatív ajánlat tételét megengedte az ajánlatkérő, és ezért is kellett volna erre figyelemmel is az ajánlati felhívását módosítania, mivel ott egyértelműen kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
Az ajánlatát ezért két változatban nyújtotta be, és az eredményhirdetésen értesült arról, hogy a második változatú ajánlatát egyáltalán nem értékelte az ajánlatkérő, és az első változatú ajánlatát hasonlította össze a bírálati szempontok szerint a többi ajánlattevő ajánlatával. Álláspontja szerint amennyiben nem értékelte a második változatú ajánlatát, a Kbt. 52. § (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelenné kellett volna nyilvánítania és az erről készült jegyzőkönyvet a Kbt. 61. § (6) bekezdése szerint öt munkanapon belül az ajánlattevőnek meg kellett volna küldenie. Ilyen jegyzőkönyvet nem kapott, kérte annak kivizsgálását is, hogy jogszerűen utasította-e el a második változatú ajánlatát az ajánlatkérő. A jogsértés időpontját a Kbt. 79. § (7) bekezdésében és a Kbt. 79. § (8) bekezdés b) pontja időpontra tette.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mivel az eljárásban az ajánlatkérő egyoldalú nyilatkozatával a jogorvoslati eljárás érdemi befejezéséig a szerződéskötést felfüggesztette.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta megbízottja útján. Hivatkozott arra, hogy az ajánlati felhívásban kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét, így csak az alapajánlatát hasonlította össze a kérelmezőnek a többi ajánlattevő alapajánlatával. A dokumentációnak a helyszíni konzultáción csak a pontosítására került sor, amikor is közölte az ajánlattevőkkel, hogy a kiviteliterv-dokumentációban az emlékeztetőben megnevezett berendezések viszonylatában azonos paraméterű, de más típusú berendezések megajánlását is elfogadja.
Kérelmező tévesen értelmezte a helyszíni konzultáción az emlékeztetőben foglaltakat. Egyebekben az l/1996. (II. 7.) Ktm. rendeletnek a kiviteli dokumentáció megfelelt, mivel nem került sor a dokumentáció módosítására, így az ajánlatkérőnek nem volt kötelessége az ajánlati felhívást és a dokumentáció módosítására vonatkozóan új hirdetményt közzétenni.
A Siemens Rt. a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta, álláspontja szerint az ajánlatkérő a dokumentációt pontosította, és az alternatív ajánlattétel lehetőségét nem engedte meg a közbeszerzési eljárásban.
A Lanzó Kft. szintén az ajánlatkérő álláspontjához csatlakozott írásban tett észrevételében.
A Villszer. Rt. a jogorvoslati kérelem 2. és 3. pontjában foglaltakkal egyetértett, de ettől függetlenül nem kívánt, jogorvoslati eljárással élni az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben alapos. A jogorvoslati kérelem alapos abban a részében, mely szerint az ajánlatkérőnek a kérelmező, illetve az Ópóczki Kft., ajánlattevők alternatív ajánlatát, kérelmezőnél a 2, 3. és 4. alternatív ajánlatát érvénytelennek kellett volna nyilvánítani a közbeszerzési eljárásban, erről jegyzőkönyvet kellett volna felvennie, erről a döntéséről öt napon belül meg kellett volna küldeni az érintett ajánlattevőknek.
A Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a helyszíni konzultáción az ajánlatkérő és a lebonyolító nem az ajánlattételi dokumentáció módosítását hajtotta végre, hanem pontosította a kiviteli tervdokumentációban foglaltakat olyan mértékben, hogy költségtakarékossági igénnyel megengedte az ajánlattevőknek a kiviteli tervdokumentációban foglalt és az emlékeztetőben foglalt berendezésekre tekintettel azonos műszaki paraméterű, de más típusú berendezések megajánlását is.
Ez jelen esetben nem minősül a dokumentáció és az ajánlati felhívás módosításának, tehát az ajánlatkérő nem volt köteles a Kbt. 48. § (1) bekezdése alapján az ajánlati felhívás és a dokumentáció módosítása esetében közzé tenni. Ebben a körben a kérelmező tévesen értelmezte az emlékeztetőben foglaltak tartalmát, ezzel kapcsolatosan kérdést intézhetett volna a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőhöz vagy lebonyolítójához. Ajánlatkérő a jogsértést a tekintetben követte el, hogy azon ajánlattevők 2, 3, vagy 4 változatú ajánlatát nem nyilvánította érvénytelenné, mivel az ajánlati felhívás 14. pontjában és a dokumentációban is kizárta a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét.
A Döntőbizottság ezért kénytelen volt a terhére a Kbt. 52. § (1) bekezdésének és 52. § (2) bekezdés d) pontjának, valamint a 61. § (6) bekezdésének megsértését kimondani.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
(2) bekezdése szerint: "Érvénytelen az ajánlat, ha a d) pont szerint: az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
A Kbt. 61. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatok felbontásáról készült jegyzőkönyvet (54. §) öt munkanapon belül meg kell küldeni az ajánlattevőnek, továbbá az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kell kizárásáról, ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról vagy az eljárásban való részvételre, illetve a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, valamint ezek indokáról, az erről hozott döntést követő öt munkanapon belül."
Összességében tehát megállapítható, hogy az alternatív ajánlatot benyújtó ajánlattevők ajánlatait az ajánlatkérőnek érvénytelenné kellett volna nyilvánítania, ezért mivel ez nem történt meg, a közbeszerzési eljárásban a Döntőbizottság az ajánlatkérő terhére ezen jogsértéseket állapította meg.
Kérelem további részében a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező a dokumentációt az ajánlati felhívás szerint legkésőbb 2001. április 21. napjával kiváltotta az ajánlatkérő lebonyolítójától. A dokumentáció, illetve az ajánlati felhívás tartalmának ismeretében legkésőbb a Kbt. 79. § (8) bekezdés b) pontjában előírt határidőt követő 15 napon belül támadhatta volna annak esetleges jogsértő előírásait. Mivel erre nem került sor, így a 2001. június 6-án benyújtott jogorvoslati kérelemben sikerrel már nem támadhatta a kérelmező a dokumentációnak a Kbt. 40. § (1) és (5) bekezdésében foglalt előírásainak jogszerűtlenségét.
A Kbt. 79. § (7) bekezdés első fordulata szerint az eljárást a törvény szabályait sértő esemény tudomására jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg az (5) vagy (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. 79. § (8) bekezdése szerint a (7) bekezdés szerinti határidő lejártának kiszámításakor a jogsértő esemény bekövetkezésének kell tekinteni. Jogellenes felhívás, illetőleg dokumentáció esetén az ajánlattételi, illetve részvételi jelentkezési határidő lejártát. A (9) bekezdés szerint a jogorvoslati eljárást azonban a jogsértő eseménnyel előidézett állapot fennállása esetén a (8) bekezdésben meghatározott időpont előtt is meg lehet indítani. A döntőbizottság álláspontja szerint téves a kérelmező azon álláspontja, mely a jogsértő esemény tudomásra jutásának időpontjaként a dokumentáció előírásával összefüggésben a Kbt. 79. § (8) bekezdés b) pontjára alapította, mivel a jelen közbeszerzési eljárásban az új hirdetmény megjelenésének feltételei nem álltak fenn. Új hirdetmény módosítására vonatkozóan az ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítőben nem tett közzé. Közbeszerzési eljárásban az ajánlattételi határidő 2001. május 18-án lejárt. A kérelmező a helyszíni konzultációról felvett jegyzőkönyvet 2001. május 7-én kapta meg az ajánlatkérő lebonyolítójától. A kérelmezőnek az objektív jogvesztő határideje az ajánlattételi határidő időpontjához viszonyítottan 2001. június 2-án járt le, ha viszont a Kbt. 79. § (9) bekezdését figyelembe vesszük, akkor a dokumentáció általa vélt jogsértő előírásaival összefüggésben a tudomásszerzés időpontja már jóval az ajánlattételi határidő lejárta előtti időszakra tehető, tehát a szubjektív jogvesztő határidő a dokumentáció kiváltásának kézhezvételét követő 15 napon belül lejárt, ami még az ajánlattételi határidő határnapjának bekövetkezte előtt megállapítható.
A Döntőbizottság tehát a kérelem alapján megállapította, hogy az ajánlatkérő azáltal, hogy nem értékelte a kérelmező és azon ajánlattevők alternatív ajánlatait, akik több változatban nyújtottak be ajánlatot, önmagában nem mentesíti az ajánlatkérőt, hogy a Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlatok tartalmi és formai követelményeit vizsgálva megállapítsa ezen alternatív ajánlatokra vonatkozóan is az ajánlatok érvénytelenségét. Az kétségtelen tény, hogy a kérelmezőnek az alapajánlata viszont nem volt olyan versenyképes ajánlat a nyertes ajánlattevő alapajánlatához viszonyítottan, amely számára a közbeszerzési eljárásban a nyertességet biztosította volna.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazta.
Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése megsemmisítésére azért nem került sor, mivel a nyertes ajánlattevő alternatív ajánlatot nem nyújtott be, az alapajánlata pedig tartalmazta a dokumentációban, illetve a helyszíni konzultáción felvett jegyzőkönyvben foglalt ajánlatkérői igényeket.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 5.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
