KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7429)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.492/5/2001.
Tárgy: az Aszfaltbeton Kft. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros Erzsébetváros VII. Kerületi Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Aszfaltbeton Vállalkozási és Kereskedelmi Kft. (1107 Budapest, Makk út 7.) kérelmezőnek dr. Révai Károly (1051 Budapest, Arany J. u. 25.) ügyvéd által képviselt Budapest Főváros Erzsébetváros VII. Kerület Önkormányzata (1073 Budapest, Erzsébet krt. 6., továbbiakban ajánlatkérő) "a VII. kerület út-, járda-karbantartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság részben helyt ad, és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdés II. fordulatát. A Döntőbizottság ezt meghaladóan a kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a kérelmező jogorvoslati kérelme, a felek tárgyaláson tett szóbeli nyilatkozatai, az ajánlatkérő közbeszerzési eljárása során keletkezett iratai alapján az alábbi tényállást állapította meg.
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. június 6-án megjelent 23. számában nyílt közbeszerzési eljárásra szóló felhívást tett közzé "VII. kerület út-, járda-karbantartási munkái" tárgyában.
A beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás 3. a) pontjában pontosan meghatározta. Ugyancsak a felhívásban rögzítette annak 11. a) pontjában, hogy milyen módon kéri az ajánlattevők pénzügyi-, gazdasági- és műszaki alkalmasságát igazolni, és rögzítette felhívásának 11. b) pontjában, hogy azt az ajánlattevőt fogja a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősíteni, akinek az előző 3 évi mérlege negatív eredményű volt.
Az ajánlatkérő az ajánlattétel megkönnyítése érdekében ajánlati dokumentációt is bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melyet kérelmező képviselője átvett 2001. június 18. napján. Az ajánlati dokumentáció rögzítette, hogy milyen alaki és formai szabályoknak megfelelően kell megtenni az ajánlatokat, továbbá rögzítette, hogy milyen nyilatkozatok csatolását kívánja, és a vállalkozási szerződéstervezet egy példányát is az ajánlattevők rendelkezésére bocsátotta. Az ajánlati dokumentáció 7. oldalán azonban újabb alkalmatlanná minősítési szempontokat is meghatározott az alábbiak szerint
– mérleg szerinti eredmény 2000. évben negatív,
– hasonló volumenű referenciamunka hiánya az előző 3 éven belül,
– a teljesítéshez szükséges műszaki-, technikai felszereltség hiánya,
– kivitelezéshez szükséges kivitelezői jogosultság és névjegyzékszám hiánya esetén alkalmatlanná minősíti ajánlattevőket.
Az ajánlatok beadására és bontására 2001. július 17-én került sor, amikor is négy ajánlat érkezett.
Ajánlatot nyújtott be az Útkontroll Kft., az Aszfaltbeton Kft., az Ambíció Kft. és a Proktor Kft. Az ajánlatkérő már ekkor megállapította, hogy a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel kérelmező ajánlata érvénytelen, mert a kivitelezéshez szükséges, a kivitelezési jogosultsággal kapcsolatos névjegyzékszámot nem jelentette be ajánlatában ajánlattevő. Egyben felhívta az ajánlattevők figyelmét, hogy az építőipari, kivitelezési, valamint felelős műszaki vezetői tevékenység gyakorlásának szakmai szabályáról és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet alapján a névjegyzékbe történő bejegyzésre szükség van.
Ezen ajánlatkérői döntés ellen 2001. július 27-én nyújtott be a kérelmező jogorvoslati kérelmet. Vitatta az ajánlatkérő ajánlati felhívását és dokumentációját, illetőleg az ajánlatkérő ajánlatának érvénytelenségére vonatkozó döntését. Álláspontja szerint a felhívásban és a dokumentációban megfogalmazottaknak megfelelően állította össze az ajánlatát. Az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás volt felfedezhető. Míg a felhívásban egy, addig a dokumentációban négy alkalmatlanná minősítési szempont került rögzítésre. Ezzel a magatartásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 44. § (4) bekezdését, hiszen az ajánlati felhívásban rögzíteni kell, hogy mely körülmények megléte, illetve hiánya miatt minősíti ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére. Ebből következően ajánlatkérő a dokumentációban új alkalmatlansági szempontokat nem fogalmazhat meg. Álláspontja szerint egyébként a kivitelezéshez szükséges kivitelezési jogosultság és névjegyzékszám kritériumának is eleget tett az ajánlata, hiszen a pályázat cégkivonatában szerepelt a közbeszerzés tárgyával azonos tevékenységi kör, így a pályázó cégnek kell megfelelni az előírt követelményeknek, nem pedig az alkalmazottjának vagy a megbízottjának. Továbbá előadta, hogy a korábban hivatkozott együttes rendelet nem terjed ki jelen közbeszerzés tárgyára, hiszen a tárgy az út- és járda-karbantartási munka, ehhez egyébként sem szükséges ily módon a névjegyzékbe történő bejegyzés megkövetelése.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte részben alaptalanságra, részben elkésettségre történő hivatkozással. Álláspontja szerint maga is elismerte, hogy ellentmondás látszik az ajánlati felhívás és a dokumentáció között. Kérelmező a dokumentáció átvételét követően a rendelkezésére álló 15 napos jogvesztő határidőn belül ezt megvitatta, így az abban foglaltakat elfogadta. Ajánlatkérő nem vitatta azt sem, hogy az alkalmatlanná minősítés szempontja szerepel a hivatkozott okként, ami alapján az ajánlatot érvénytelenné nyilvánította, de álláspontja az, hogy kérelmező ajánlata hiányos volt, és ez akár érvénytelenségre, akár alkalmatlanságra vezethető vissza, jogkövetkezmény tekintetében azonos az ajánlat sorsa, hiszen már az érdemi összehasonlításra ez nem alkalmas. Álláspontja szerint a hivatkozott együttes rendelet hatálya alá tartozik a beszerzés, nevezetesen annak 2. § 8. pontja szerint, hiszen a javító és karbantartó tevékenység, ami nem más, mint az építési munkák közül a meglévő építmény karbantartása, helyreállítása, felújítása és javítása, a rendelet hatálya alá tartozó terület. Álláspontja szerint a jogorvoslati kérelem tehát elkésett, amely az ajánlati felhívás és dokumentáció jogszerűségére vonatkozik, míg az ajánlat érvénytelenségére vonatkozó döntés vitatásával kapcsolatos jogorvoslati kérelem alaptalan.
A kérelmező jogorvoslati kérelme részben elkésett az alábbiak szerint.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése rögzíti, hogy az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 90 napon belül lehet kérelmezni, vagy kezdeményezni. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A becsatolt iratokból és a felek nyilatkozatából tényként meg lehetett állapítani, hogy a kérelmező tudomására jutott az ajánlati felhívás tartalma 2001. június 6-án, illetőleg az ajánlati dokumentáció maga által sem vitatottan június 18-án a birtokába került, így annak tartalmát megismerte. Akár az ajánlati felhívás, akár a dokumentáció előírásaival kapcsolatos sérelmeit előterjeszthette volna legkésőbb 2001. június 18. napjától kezdődően nyitva álló 15 napos törvényes határidőn belül. Ehhez képest azonban 2001. július 27-én került a jogorvoslati kérelem előterjesztésre. Így eljárásjogi akadálya volt annak, hogy a Döntőbizottság megvizsgálja az ajánlati dokumentáció, illetve az ajánlati felhívás tartalmát, illetőleg az azokban esetlegesen fellelhető ellentmondásokat, anomáliákat. Tehát az ajánlati felhívás és a dokumentációban foglalt ajánlatkérői kívánalmakat tényként kellett elfogadni az ajánlatkérői döntés vizsgálata során.
A jogvita elbírálása során nem bírt relevanciával annak vizsgálata, hogy a korábban hivatkozott 51/2000. (VIII. 9.) FVM–GM–KöViM együttes rendelet alkalmazása a közbeszerzési eljárásban jogszerű-e, vagy sem, hiszen ennek vitatása, ennek vizsgálata az ajánlati felhívás és a dokumentáció körének felülvizsgálata során lett volna értékelhető.
A Döntőbizottság a becsatolt iratokból megállapította, hogy az ajánlati felhíváshoz képest bővült az ajánlatkérő által megjelölt alkalmatlansági kritérium, azonban ezt, mint ahogyan korábban a Döntőbizottság kifejtette, határidőn belül a résztvevők nem kifogásolták, így ezen ajánlatkérői kívánalomból kellett a Döntőbizottságnak is kiindulnia a vizsgálata során.
A Kbt. 26. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját, valamint rögzíti azt is, hogy az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van. Ebből a törvényi rendelkezésből az következik, hogy minekután ajánlatkérő alkalmatlansági szempontok körében tett bizonyos kívánalmakat és ennek hiányára hivatkozással nem értékelte már a kérelmező ajánlatát, ehhez az előírásához, ehhez a kívánalmához azonban – mivel az ajánlati dokumentációt és a felhívását (a törvényes határidőn belül) nem módosította – mindvégig kötve van.
A Kbt. 52. § (2) bekezdése taxatíve rögzíti, hogy melyek az esetkörök, amikor az ajánlatkérő az ajánlatokat érvénytelenné nyilváníthatja és ezen törvényhely d) pontja rögzíti, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek. Kétségtelen tény, a kérelmező is elismeri, hogy valóban a névjegyzékszám bejelentésre nem került, és ismert volt előtte, hogy az ajánlatkérő ennek hiánya miatt alkalmatlanná minősítheti az ajánlattevőt. Ily módon nem volt helytálló az a magatartása, amikor a fenti jogszabályhely megjelöléssel ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította annak ellenére, hogy az az ok, amit ő megjelölt, az alkalmatlansági kritériumként került feltüntetésre: Ebben a körben kellett volna az ajánlatkérőnek a kérelmező ajánlatára vonatkozó döntését meghoznia, így tehát nem tartotta be a felhívás, illetőleg a dokumentációhoz kötöttség elvét ajánlatkérő. Azonban megállapítást nyert az eljárás során, hogy ajánlattevő valójában nem igazolta az előírásnak megfelelően az alkalmasságát minden szempontból, így a jogkövetkezmény valójában ugyanaz, hiszen az alkalmatlanná minősített ajánlattevők nem vehetnek részt a közbeszerzési eljárás további menetében.
A Kbt. 44. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az adatok, tények és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a teljesítés alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról. Az ajánlatkérő erről döntött, és így az alkalmatlan ajánlattevő ajánlata már az érdemi összehasonlításban nem vehet részt. Az alkalmatlan ajánlattevő ajánlata, valamint az érvénytelen ajánlat kezelésével kapcsolatos jogkövetkezmény azonos, nevezetesen az érdemi összehasonlításban nem vehetnek részt.
Így a Döntőbizottság a rendelkező részben foglaltak szerint a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján a rendelkezés megjelölése mellett megállapította a jogsértést, azonban a jogsértés súlya olyan csekély fokú volt, hogy a Döntőbizottság nem látta indokát a h) ponton kívüli egyéb jogkövetkezmény alkalmazására a kérelmezői ajánlat fentebb kifejtett fogyatékossága miatt.
A Döntőbizottság a jogsértés megállapítására figyelemmel kötelezte az ajánlatkérőt a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja szerint az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 13.
Dr. Deli Betty s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos
