KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7436)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.477/8/2001.
Tárgy: a Multi-Lingua Kft. jogorvoslati kérelme az Igazságügyi Minisztérium közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Multi-Lingua Kft. (1011 Budapest, Bem rakpart 26., képviseli dr. Bálint Éva ügyvéd, 1126 Budapest, Kléh István u. 4. mfsz. 2., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet az Igazságügyi Minisztérium (1055 Budapest, Kossuth tér 4., a továbbiakban: ajánlatkérő) "európai közösségi joganyag fordítása, valamint magyar jogszabályok angol nyelvre történő fordítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és érdemi észrevételei alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 16-án megjelent 20. számában tett közzé részvételi felhívást tárgyalásos eljárás megindítására.
A részvételi felhívás 3. a) pontja tartalmazta a beszerzés tárgyát és mennyiségét az alábbiak szerint: Európai közösségi joganyag fordítása, valamint magyar jogszabályok angol nyelvre történő fordítás. A beszerzés mennyisége 27 000 lefordított oldal. A beszerzés tárgyának részletes ismertetését a jelentkezési segédlet és a dokumentáció is tartalmazza. Az ajánlatkérő a megadott mennyiségtől a szerződéskötés során felfelé legfeljebb 40%-kal eltérhet.
A részvételi felhívás szerint a teljesítés határideje, illetve a szerződés időtartama: A szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 10 hónap, az ajánlatban megadott részhatáridőnek megfelelően az ajánlatkérő eseti megrendelései alapján történő teljesítéssel.
A részvételi felhívás tartalmazta a részvételre jelentkezőktől a pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságuk igazolására kért adatokat és tényeket, az alkalmasság, illetőleg az alkalmatlanná minősítés szempontjait.
Ajánlatkérő már a részvételi felhívásban megjelölte, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani az alábbiak szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 80
– vállalt részhatáridő 20
Adható pontszám mindegyik részszempontra 1–20-ig.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezések elkészítéséhez úgynevezett segédletet is biztosított, amely tartalmazta a feladat meghatározását, a jelentkezések elbírálásának menetét, az útmutatót a jelentkezések elkészítéséhez, a mellékleteket, továbbá időrendbeli táblázatot.
Ajánlatkérő 2001. május 25-én konzultációt is tartott a részvételre jelentkezőknek. A részvételi jelentkezés határidejéig 2001. június 1-jéig a következő cégek nyújtották be jelentkezésüket: Euroscript S.a.r.l., Homonyik Senior & Junior Kft., Németh & Pásztor International Kft., Suprex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. és kérelmező.
Ajánlatkérő a részvételi jelentkezéseket érdemben elbírálta és 2001. június 14-én a részvételi szakaszt lezáró döntését kihirdette. Ennek alapján az Euroscript S.a.r.l., és a Homonyik Senior & Junior Kft. részvételi jelentkezése érvénytelen a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján.
Az alkalmasnak minősített jelentkezőket ajánlatkérő az ajánlati felhívás átadásával ajánlattételre felhívta.
Az ajánlattevők részére ajánlatkérő dokumentációt is biztosított. A dokumentációban a minőségi garancia körében ajánlatkérő előírta, hogy ajánlattevő köteles térítésmentesen kijavítani a hibás fordítást a fordítás olyan tartalmi sérüléshez vezető hibája esetén, amely korrigálása túlmutat a lektori tevékenység keretein. Az ilyen jellegű hibák észlelése a lektorálásra kiírt közbeszerzési eljáráson nyertes ajánlattevő feladata, amit az ajánlatkérő közvetít. Az ajánlattevőnek rendelkeznie kell a hibajavításra visszaküldött fordítások térítésmentes és gyors javításához szükséges kapacitással.
Ajánlatkérő a minőségbiztosítás körében előírta, hogy az ajánlattevőnek rendelkeznie kell olyan rendszerrel, amely dokumentált folyamatszabályozást ír elő a fordítandó anyag átvételétől a végtermék leszállításáig, illetve a hibás termék kijavítását is. Az ajánlatban tételesen be kell mutatni, hogy milyen rendszerrel tudja biztosítani az alábbi követelményeket:
– a fordítási csomag hiánytalanul tartalmaz valamennyi dokumentumot, az egyes dokumentumok teljes terjedelmükben lefordításra kerültek
– az egyes fordítások útja nyomon követhetők, a fordítás aktuális fázisára vonatkozó adatok visszakereshetők,
– a kiadott fordítások elkészítési határideje betartásának figyelemmel kísérése, az időbeni teljesítés biztosítása,
– a fordításokra a további lektorálási szintekről, valamint a jogi-nyelvi ellenőrzésekből érkező észrevételeknek a fordítókhoz való visszacsatornázása.
A dokumentáció a részhatáridő körében tartalmazta azt az előírást, hogy az ajánlattevőnek meg kell adnia, hogy egy 1500 fordított oldal (1500 karakter/oldal szóközökkel) terjedelmű (elméleti) fordítási csomagot, mely maximum 30 jogszabályból áll (5 szakterületet lefedően), az átadástól számított milyen munkanapokban számított határidőre tud leszállítani az ajánlatkérőnek. A részhatáridő megadásánál figyelembe kell venni a párhuzamos teljesítéseket és az árajánlatára tekintettel meghatározható beszerzés mennyiségének a vállalt részhatáridő alapján történő teljesíthetőségét a szerződés időtartama alatt.
A dokumentáció szerződéstervezetet is tartalmazott, amelynek VIII. fejezete tartalmazta a szerződésszegésért való felelősséget.
Az ajánlattételi határidőig 2001. július 6-ig valamennyi felkért ajánlattevő az ajánlatát benyújtotta.
A bontási jegyzőkönyv szerint a részhatáridőt az ajánlattevők az alábbiak szerint vállalták munkanapban:
– Kérelmező 4
– Németh & Pásztor Kft. 6
– Suprex Kft. 9
Az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel 2001. július 11-én tárgyalásokat folytatott oly módon, hogy először az ajánlattevőkkel külön-külön, majd együttesen is tárgyalt. A tárgyalás eredményeként a kérelmező és a Németh & Pásztor Kft. ajánlatát nem módosította, a Suprex Kft. ajánlatát az ajánlati ár vonatkozásában és a részhatáridő- vállalás tekintetében is módosította oly módon, hogy a részhatáridő tekintetében a vállalását egy munkanapban jelölte meg.
Ajánlatkérő az ajánlatokat elbírálta, majd 2001. július 16-án eredményt hirdetett. A nyertes ajánlattevő a Suprex Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. lett. A nyertes ajánlatot követő legkedvezőbb ajánlattevő pedig kérelmező.
Kérelmező 2001. július 18-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen. Kérelmező kérte a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását ajánlatkérő kötelezését a költségeinek megtérítésére. Kérelme indoklásaként előadta, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. alapelvi rendelkezéseit azáltal, hogy lehetetlen vállalást tartalmazó ajánlatot fogadott el nyertesnek. A nyertes ajánlattevő a fordítás tekintetében a részhatáridő vállalását egy munkanapban határozta meg, mely időtartam alatt a lefordítandó szöveg mennyiségére figyelemmel a teljesítés lehetetlen. Ugyanis a rendelkezésre álló dokumentációból kiderült, hogy a részhatáridő 1500 fordított oldal terjedelmű csomagra vonatkozik, amely maximum 30 jogszabályból áll öt szakterületet lefedően. Ebből pedig az következik, hogy egy joganyag terjedelme átlagosan 50 oldal, amelyre vonatkozóan a szakmai előírás, hogy a fordítást egy joganyag vonatkozásában egy-egy fordító végezze el.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében a megalapozatlan jogorvoslati kérelem elutasítását kérte. Előadta, hogy már a részvételi felhívásában meghatározta a szerződés teljesítésére vonatkozó alkalmasság, illetőleg alkalmatlanság szempontjait, amely körében nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy az ajánlattevők a szakemberállományukat mutassák be, amely biztosítékot jelent számukra a megfelelő minőségi munka elvégzésére. Ennek alapján választották ki a szerződés teljesítésére alkalmasnak minősülő ajánlattevőket. Az elbírálási szempontok között meghatározásra került a részhatáridő vállalása, amelynél közölték, hogy az elbírálás során a rövidebb részhatáridő vállalása minősül kedvezőbbnek. Ajánlatkérő által még elfogadhatónak tartott minimális részhatáridő sem a részvételi, sem pedig az ajánlattételi szakaszban készült írásos dokumentációban rögzítésre nem került, így az értékelés során erre vonatkozó határt az ajánlatkérőnek nem volt módjában meghatározni. Ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy a Németh & Pásztor Kft. az ajánlattevőkkel folytatott tárgyalások során ajánlatkérői kérdés nélkül is úgy nyilatkozott, hogy az ajánlatkérő által meghatározott elméleti fordítási csomag akár 24 óra alatt is lefordítható, azonban így ők nem tudják biztosítani az egységes fordítást és a minőség biztosítását. Emiatt az ajánlatukban tett részhatáridő vállalási időtartamot nem is módosították. Ennek a nyilatkozatnak a tükrében ajánlatkérő számára nem volt kétséges a 24 órán belüli teljesítés.
Az egyéb érdekeltek részéről a Németh & Pásztor Kft. álláspontja szerint is az ajánlatkérő a nyertes ajánlattevőtől irreális határidőt fogadott el. Álláspontja szerint az adott fordítási munka egy nap alatt is elvégezhető, azonban az így elkészült anyag használhatatlan lesz, mivel több fordító végzi a munkát, amely más-más stílust, illetve szóhasználatot eredményez, amely pedig jogszabályfordítás estén megengedhetetlen. Álláspontja szerint az általuk megajánlott hat munkanap az a határidő, amely alatt megfelelő minőségben a munkát el lehet végezni.
A Döntőbizottság a közbeszerzési eljárásban keletkezett iratok, a felek tárgyaláson tett nyilatkozatai és érdemi észrevétele alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem nem megalapozott.
A Döntőbizottság jelen jogorvoslati eljárásban vizsgálta, hogy a közbeszerzési eljárás alapelveinek rendelkezései sérelmet szenvedtek-e.
A Kbt. 24. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – az egyes eljárási cselekmények, az ajánlatok értékelése során hozott döntés és a szerződés megkötése tekintetében – az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát, illetve nyilvánosságát.
(2) Az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
Ajánlatkérő jelen közbeszerzési eljárása hirdetménnyel induló tárgyalásos közbeszerzési eljárás volt. A tárgyalásos eljárásban sem az ajánlatkérői, sem az ajánlattevői oldalon nem érvényesülnek azok a kötött formai eljárási szabályok a szerződés feltételeit illetően, mint a nyílt eljárás keretében. Azonban a törvényben szabályozott alapelveket ebben az eljárási formában is be kell tartani az ajánlatkérőnek és az ajánlattevőknek, tehát érvényesülnie kell a verseny tisztaságának, nyilvánosságának és az esélyegyenlőségének.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A jogszabály szövegezése szerinti "szabad tárgyalás" lehetősége egyértelműen azt tartalmazza, hogy a tárgyalás ura az ajánlatkérő, ő szabja meg annak kereteit és terjedelmét. A tárgyalásos eljárásra vonatkozó kötelező tételes szabályok nincsenek, tehát olyanok, amelyek pontosan meghatározzák az ajánlatkérő és az ajánlattevő által követendő magatartást a tárgyalás egyes szakaszait illetően.
Ennek alapján a Döntőbizottság csak azt jogosult vizsgálni, hogy a tárgyalásos eljárás során ajánlatkérő az alapelvi rendelkezéseket betartotta-e.
Jelen közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a bontási eljárás során a Kbt. 51. § (3) bekezdésében előírtak szerint járt el, azaz a bontási eljáráson ismertette az ajánlattevők nevét, székhelyét, a vállalási árat és a teljesítési határidőt. Ezt követően az ajánlattevőkkel a tárgyalások folytatásának olyan módszerét választotta ajánlatkérő, hogy az ajánlattevőkkel külön-külön majd ezt követően együttesen is tárgyalt. Az ajánlattevőkkel történő külön-külön tárgyalás keretében volt lehetőségük ajánlattevőknek az ajánlataikat módosítani, a szerződés feltételeiről tárgyalni. Ajánlatkérő először a kérelmezővel folytatott tárgyalásokat, a kérelmező a tárgyaláson az ajánlatát nem módosította. Jelezte, hogy az együttes tárgyalásra fenntartja a módosítás lehetőségét. Ezt követően ajánlatkérő a Suprex Kft.-vel tárgyalt, aki az ajánlatát nem módosította, de a vállalt részteljesítési határidő tekintetében fél munkanapot ajánlott meg.
Ajánlatkérő utolsóként a Németh & Pásztor Kft.-vel folytatott tárgyalást, aki a tárgyaláson ajánlati árát és a részhatáridő-vállalás tekintetében módosítani az ajánlatán nem kívánt, azonban megjegyezte, hogy tudatában van annak, hogy 1500 oldal akár 24 óra alatt is lefordítható, ehhez a fordítási kapacitás hozzárendelhető, azonban nem biztosított az egységes fordítás és a minőség biztosítása.
Ajánlatkérő az ajánlattevőkkel a külön-külön tárgyalást követően közös tárgyalást is folytatott, ahol valamennyi ajánlattevővel ismertette a korábbi tárgyalások eredményét és még ahol lehetőségük volt ajánlattevőknek az ajánlataik módosítására. Ajánlatkérő itt külön felhívta a figyelmet, hogy a részhatáridő tekintetében úgy vállalnak kötelezettséget, hogy a dokumentációban rögzített tartalmi követelmények, az ajánlattevő által a részvételi szakaszban fenntartott fordítói kapacitás, az elvárható fordítói teljesítmény, és a minőségbiztosításra vonatkozó ajánlat teljesíthetőségének időszükséglete a bírálat során figyelembevételre kerül. Az együttes tárgyaláson ajánlatmódosítási jogával egyedül a Suprex Kft. élt, aki a teljesítési részhatáridő vállalását egy munkanapban jelölte meg.
A tárgyalásos eljárás ily módon történő lefolytatása a Kbt. alapelvei rendelkezéseinek érvényesülését teljes mértékben biztosította. Valamennyi ajánlattevő előtt ismert volt a másik ajánlattevő vállalása és lehetősége volt ennek tükrében az ajánlata módosítására. A tárgyalásos eljárás során tehát a Kbt. alapelvi rendelkezései maradéktalanul betartásra kerültek.
Az ajánlattevők számára az is egyértelmű volt, hogy ajánlatkérő értékelni kívánja a részhatáridő vállalásának időtartamát és e tekintetben azt az ajánlatot tekinti kedvezőbbnek, amelyik ajánlat rövidebb vállalási részhatáridőt tartalmaz. Ajánlatkérő az ajánlatokat ennek alapján is értékelte. Lehetetlen feltétel vállalás kérdése nem merülhetett fel ajánlatkérő részéről, amikor az eljárásban részt vevő másik ajánlattevő saját maga sem zárta ki az egy nap alatti teljesítés lehetőségét. Az egy nap alatti teljesítés nem lehetetlen megfelelő fordító és a hozzárendelt infrastruktúra megléte esetén.
A Döntőbizottság megjegyzi, hogy a Kbt. 62. § (1) bekezdése szerint eredményes közbeszerzési eljárás alapján a szerződést az ajánlati felhívás, a dokumentáció és az ajánlat tartalmának megfelelően kell megkötni.
A nyertes ajánlattevő tehát az általa megajánlott feltétellel köteles az ajánlatkérővel szerződést kötni.
A nyertes ajánlattevő felelőssége tehát a szerződés teljesítése, nem teljesítés esetén pedig a szerződésszegésből eredő következményeket kell viselnie.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést – a jogszabályi feltételek meglétének hiányában – nem alkalmazott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 27.
Dr. Engler Magdolna s. k., Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
