KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7444)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.443/7/2001.
Tárgy: az OMS Hungária Kft. jogorvoslati kérelme Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata és társult települései közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az OMS Hungária Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla út 37., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, melyet Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata (3100 Salgótarján, Múzeum tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő), mint gesztor és társult települései: Kazár, Vizslás és Mátraszele, "Salgótarján és térsége szennyvízcsatornázása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 70. § (1) bekezdés c) pontja alapján hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárást kezdeményezett 2001. június 1-jén a rendelkező részben írt tárgyban. Ajánlatkérő ugyanezen a napon ajánlattételre hívta fel írásban a kérelmezőt, a Köz-Víz Kft.-t, az Infra-Start Kft.-t, az Erro '96 Kft.-t, a Földgép Kft.-t és az Alterra Kft.-t.
Az ajánlati felhívás szerint a beszerzés tárgyára csak teljes körű, egy változatú ajánlat volt benyújtható. Ajánlatkérő előteljesítés mellett 2003. szeptember 30-i teljesítési határidőt jelölt meg, meghatározva egyben a felhívásban a pénzügyi, gazdasági, műszaki alkalmasság igazolására vonatkozó adatokat, illetve a felhívás 10. c) és d) pontjaiban az ajánlatok elbírálásának szempontját. Eszerint az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta ajánlatkérő kiválasztani az alábbi részszempontok alkalmazásával:
részszempontok súlyszámok
– szerződéses feltételek 40
– az ajánlati ár mértéke 30
– minőségbiztosításra tervezett intézkedések, módszerek 20
– helyi munkaerő foglalkoztatása 10
A ponthatár 0–10-ig terjedt.
Ajánlatkérő a felhívásban 2001. június 18-ában jelölte meg az ajánlattételi, míg 2001. június 29-ben az eredményhirdetési határidőt, mely utóbbi egyben a szerződéskötés időpontja is.
Dokumentáció is készült az ajánlati és szerződési feltételekkel. Ezek között meghatározták a teljesítés és kifizetés feltételeit, a jólteljesítési biztosíték nyújtásának körülményeit. Emellett kifejezte igényét ajánlatkérő a kötbér és jótállás nyújtására is. E téren nem határozott meg minimális mértéket.
A Dokumentáció 8. oldalán a "szerződéses feltételek", 9. oldalán az egyéb részszempontok értékelésére közölte elképzeléseit. Ennek alapján azt is meghatározta, hogy tartalmilag mit ért ajánlatkérő az egyes részszempontok alatt, másrészt a pontozás módszerét is megjelölte. A csatolt szerződéstervezetben (11. pont) a leendő üzemeltető által kinevezett kapcsolattartó személyét, Tusják György személyében jelölte meg.
Kérelmező június 6-án vette át az ajánlati dokumentációt.
A dokumentáció 6. oldalán ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlatba bele kell foglalni az alábbiakat is:
– nettó ár 0,9%-át régészeti kutatásra,
– kamerás vizsgálatot a rendszer üzemeltetője részéről,
– kiviteli tervek megrendelését az engedélyezési terv készítője (K & T Kft.) részéről.
E két utóbbi munkára a két közreműködő megadta a feltételeit az árra vonatkozóan, amivel számolniuk kellett ajánlattevőknek.
Ajánlatkérő írásban számos kérdést kapott, amelyekre a 2001. június 12-i helyszíni konzultáció jegyzőkönyvében válaszolt meg. Kérelmező is tett fel kérdést, többek között a kamerás vizsgálat és a kiviteli tervkészítés ellenértékéről.
Ekkor már tudomást szerzett arról, hogy be kell vonnia a két megjelölt közreműködőt az eljárásba.
Ajánlatkérő válaszai között megadta a kért vállalkozói feltételeket, köztük az árakat is. Ezen a konzultáción jelen volt a kérelmező és az üzemeltető képviseletében Tusják György is.
A 2001. június 18-i határidőig 5 ajánlat érkezett ajánlatkérőhöz, mivel az Infra-Start Kft. nem tett ajánlatot a 6 ajánlattételre felhívott cég közül.
A hiánypótlási lehetőség biztosítása után került sor a tárgyalásra 2001. június 28-án eltérő időbeosztással, ezen azonban az Erro '96 Kft. már nem vett részt, mert időközben visszalépett az ajánlattételtől.
Ajánlatkérő minden ajánlattevőt alkalmasnak talált a szerződés teljesítésére, érvénytelenség megállapítására nem került sor a fennmaradó 4 ajánlattevő közül. 2001. június 28-án mind a 4 ajánlattevővel tárgyalt ajánlatkérő. A tárgyalásról jegyzőkönyvet vett fel oly módon, hogy ugyanazon nyilatkozatokat kérte a szerződés feltételeire a felektől.
Az így kialakult végső ajánlatokat még aznap elbírálták. A döntést hozó Közbeszerzési Bizottság határozata szerint az eljárás nyertese az Alterra Kft. lett, míg kérelmező a nyertest követő legkedvezőbb ajánlatot tette ezen értékelés szerint.
Az eredményhirdetés június 29-én volt, ahol az összegzés ismertetésre került. A vállalkozási szerződést ugyanezen a napon írták alá. Ajánlatkérő egyben intézkedett a munkaterület átadásáról és az erre szóló meghívót 2001. július 16-ára küldte ki július 3-án.
Kérelmező 2001. július 4-én telefax küldeményben, július 5-én pedig postai úton jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte a jogsértés megállapítását a törvény szabályait megszegő, illetőleg nyilvánvaló jogsértés ismeretében szerződést kötő szervezet terhére, illetve indítványozta ugyanezen felekkel szemben bírság kiszabását és a jogsértő költségekben való marasztalását. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. §-ában, valamint az 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is. Kérelme alátámasztásául előadta azt is, hogy az ajánlatkérő által tartott tárgyaláson jelen volt Tusják György, aki a K & T Kft. tulajdonosa és egyben a rendszert üzemeltető cég vezetője is. Előadta azt is, hogy a dokumentáció 6. oldalának 2. bekezdése szerint a kiviteli terveket az engedélyes terveket készítő céggel kellett elkészíttetni, amire vonatkozóan a konzultáción meg is kapták a K & T Kft. ajánlatát. Sérelmezte azt is, hogy a dokumentáció előírta, hogy a megépített hálózat kamerás vizsgálatát és mosatását kötelezően a rendszer üzemeltetőjénél kell megrendelni. A Salgótarjáni Csatornamű Kft. árajánlatát is minden vállalkozó megkapta ezen alkalommal. Véleménye szerint a piaci árakat jócskán meghaladó árajánlatok megadásával csorbult a Kbt. azon célja, hogy az államháztartás kiadásait ésszerűsítsék. Ezen felül Tusják Györgynek az eljárás lefolytatásába történő bevonásával ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. §-ában foglaltakat is.
Jogorvoslati kérelmében vitatta az ajánlatkérő pontozását is, aminek következtében a nyertes az Alterra Kft. lett, míg kérelmező az azt követő legkedvezőbb ajánlattevőnek minősült. Az ajánlatkérő értékeléséből a maximális kötbér mértékét, a hibás teljesítés kötbérét, valamint a meghiúsulási kötbért és a fizetési feltételek, illetve kifizetést könnyítő vállalások mint részszempontok értékelését vitatta. Sérelmezte azt is, hogy a pénzügyi ütemezés vonatkozásában sem a dokumentációból, sem az értékelési táblázatból nem derült ki, hogy az értékeléskor ajánlatkérő mit vett figyelembe. Véleménye szerint a reális pontozás e módon történő eltorzítása alkalmas volt arra, hogy nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő lett az eljárás nyertese.
A Döntőbizottság által tartott tárgyaláson a jogorvoslati kérelem elemeit változatlanul fenntartva, azok indokolását részletesebben fejtette ki és a Döntőbizottság kérdésére azt is nyilatkozta, hogy az ajánlati dokumentációt 2001. június 6-án vette át, valamint azt, hogy június 12-én volt a konzultáció, ahol ő is jelen volt.
Ajánlatkérő a tárgyaláson változatlanul fenntartott észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt. Álláspontja szerint a közbeszerzési eljárás során a Kbt. szabályai szerint járt el. Az összeférhetetlenséget illetően nem vitatta, hogy Tusják György a Salgótarjáni Csatornamű Kft. ügyvezető igazgatója, a meglévő csatornahálózat és tisztítótelep üzemeltetőjeként az ajánlatkérő oldalán részt vett az eljárásban. Nem vitatta azt sem, hogy nevezett személy a T & K Kft. egyik tulajdonosa, a Kft.-t pedig a kiviteli tervek készítőjeként kellett az ajánlattevőknek igénybe venni a szerződés teljesítése során. Nevezett Kft. korábban készítette az engedélyezési terveket, szerzői jogai fennállnak, erre tekintettel kizárólagos jogai vannak a továbbtervezésben. A Kbt. 10. § q) pontja szerint nem minősül alvállalkozónak sem a Kft.
Álláspontja szerint a felhívásban meghatározott díjtételeket határidőben kérelmező nem kifogásolta.
Ajánlatkérő véleménye szerint az egyes részszempontok értékelését jogszerűen végezte. Ennek során figyelembe vette az írásos ajánlatokat és a tárgyalásokon a felek által tett nyilatkozatokat is. Előadta azt is, hogy a tárgyalásos eljárás formájára tekintettel egyes esetekben speciális szabályok érvényesülnek, szemben a nyílt közbeszerzési eljárással. Nyilatkozata szerint a Csatornamű Kft.-vel az ajánlatkérőnek évek óta tartó szerződése van a csatornázás üzemeltetésére és ezen a jövőben sem kívánnak változtatni. Véleménye szerint a tervezői díj megállapítása, illetve feltüntetése során nem tértek el a céltámogatási törvényben, valamint a Mérnöki Kamarai ajánlásban írtaktól.
Az ügyben érdekelt Alterra Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy a kérelmező az összeférhetetlenséggel kapcsolatos előterjesztését jogvesztő határidőn túl terjesztette elő. Álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerű és reális kötbérvállalást fogadott el az ajánlattevők részéről, így az Alterra Kft. részéről is. Véleménye szerint ajánlatkérő a tárgyalások alkalmával a vonatkozó speciális feltételeknek megfelelően tárgyalt a felekkel, így kérelmezővel is. A tárgyaláson olyan képviselővel képviseltették magukat, aki teljes körű nyilatkozattételre volt jogosult. Álláspontja szerint az, hogy kérelmező képviselője ilyen jogosítvánnyal nem rendelkezett az adott tárgyaláson, az az ajánlatkérő terhére nem róható fel. Nyilatkozatában vitatta az általuk megajánlott előleg összegszerűségére vonatkozó kérelmezői kifogást is.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem részben elkésett, részben pedig megalapozatlan az alábbiak miatt.
A jogorvoslati kérelem a dokumentációban közölt előírások, sérelmezett elemei, valamint a tervező részéről a Döntőbizottság által is az eljárásba bevont személynek minősülő Tusják György részvétele miatt kérelmi elemek elkéstek az alábbiakra tekintettel.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított 15 napon belül, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított kilencven napon belül lehet kérelmezni vagy kezdeményezni, illetve e határidőn belül indítható meg hivatalból az (5) vagy a (6) bekezdés szerint. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár.
A Döntőbizottság a kérelmező által is elismerten megállapította, hogy a dokumentációban közölt előírások ellen az ajánlattételi határidő lejártakor (2001. június 18.) lehetett volna legkésőbb figyelembe venni a tudomásra jutás tényét, ehhez képest a kérelmező által 2001. július 4-én becsatolt jogorvoslati kérelem a 15 napos jogvesztő határidőn túl érkezett a Döntőbizottsághoz telefaxon, ezért az elkésett.
A Döntőbizottság szintén a kérelmező által is elismerten megállapította azt, hogy az ajánlatkérőnél a Tusják György által vállalt közreműködés ténye a konzultáció, a dokumentáció és a szerződéstervezet előírásaiból már ismertté vált, így e vonatkozásban fenti szabályokra tekintettel szintén elkésett a jogorvoslati kérelem, ezért azt a Döntőbizottságnak a sérelmezett összeférhetetlenséget érdemben nem kellett vizsgálnia.
Fentiekre tekintettel a Csatornamű Kft. és ugyanígy a tervezői díj összege vonatkozásában – nevezetesen, hogy kellett-e ezeket a munkarészeket pályáztatnia ajánlatkérőnek – a Döntőbizottság nem fejtheti ki az álláspontját figyelemmel az elkésettségre.
A Döntőbizottság mint a kérelmező által kifogásolt értékelési szempontokat a szerződéses feltételeket megvizsgálta és megállapította, hogy azok megalapozatlanok az alábbiak miatt.
A Kbt. 26. § (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő az általa kiválasztottakkal szabadon tárgyal a szerződés feltételeiről.
A Kbt. 71. § (2) bekezdése szerint a tárgyalásos eljárás során nem áll fenn az ajánlatkérőnek, illetve az ajánlattevőnek a 48–50. § szerinti ajánlati kötöttsége, de ez nem járhat azzal, hogy az eljárás alapján megkötött szerződés tárgya olyan jellemzőjében, illetve körülményében tér el az eljárás megkezdésekor beszerezni kívánt beszerzési tárgytól, amely nem tette volna lehetővé tárgyalásos eljárás tartását. Ha az ajánlatkérő az eljárás eredményét kihirdette, a szerződést a felhívás (illetve a dokumentáció) és az ajánlat eredményhirdetéskori tartalma szerint kell megkötni.
A kérelemben kifogásolt értékelési szempontok vizsgálatának eredménye a kérelmező és a nyertes ajánlata alapján.
1. A maximális kötbér. Az eljárásfajta közvetlen tárgyalás formájában adott lehetőséget az ajánlati nyilatkozatok pontosítására a fenti rendelkezések figyelembevételével. A végleges ajánlat a tárgyaláson alakult ki. Ha az ott tett nyilatkozat eltér az ajánlatban kikötöttől, akkor a tárgyaláson tett vállalás a végleges és értékelendő. E vizsgálat során a Döntőbizottság megállapította, hogy a tárgyaláson a kérelmező maximális kötbér fizetése fedezeteként a végszámlát és a saját vagyonát jelölte meg. Nem hivatkozott pl. az anyacég vagyonára, tehát az ajánlatkérő helyesen értékelte ennek megfelelően a maximális kötbér összegét. Ajánlatkérő mást nem is vehetett volna alapul, mint a már rendelkezésre álló pénzügyi adatokat, tehát e szempont értékelésénél az ajánlatkérő által alkalmazott pontozás a kérelmező és a nyertes vonatkozásában nem kifogásolható.
Ezt a döntőbizottsági álláspontot támasztja alá az, hogy a kérelmező ajánlatával maximális késedelmi kötbérként a teljes beruházási összeget jelölte meg, azaz 3 365 957 000 Ft-ot.
A június 28-i tárgyaláson (jegyzőkönyv 3.1. és 3.2. pontjai) szerint azt nyilatkozta, hogy a kötbért a végszámlából és a kérelmező vagyona terhére lehetséges érvényesíteni. Az ajánlatkérő ez utóbbit határozta meg a végszámla (nettó 168 000 000 Ft) és a mérlegben saját tőkeként megjelenő vagyon (2000-ben 898,7 M Ft) összegeként 1 066 257 000 Ft összegben. Az összehasonlításban ez szerepelt, nem pedig az ajánlati nyilatkozat.
2. A kötbér hibás teljesítésének értékelésekor a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ajánlatában nem található nyilatkozat ilyen típusú kötbérre. Az is megállapítható, hogy kérelmező I. osztályú teljesítést vállalt. Az ajánlatban a hiba javításáról nincs szó a szerződésben, az ajánlatkérő pedig a tárgyaláson tett nyilatkozatot vette figyelembe kérelmezőnél (3.3. pont), mely szerint annak mértéke a hibás szakasz létesítmény értékének 50%-a.
Ugyanez a nyilatkozat a nyertes ajánlattevőnél úgy jelenik meg, hogy a kötbér a nettó ár 15%-a (azaz 494 700 000 Ft).
A fenti tényeket figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította, hogy az adatok nehéz összehasonlíthatósága ellenére ajánlatkérő e részszempont vonatkozásában is megfelelően pontozott és értékelt, mivel a hibás teljesítés és a meghiúsulási kötbérrel kapcsolatosan a kérelmező számára kedvező módon a jólteljesítési biztosíték határáig vette figyelembe ezen kötbérek összegét. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy kérelmező a vállalások bizonytalanságát a tárgyalási nyilatkozattal sem tette egyértelművé, így az ajánlatban vállaltak alapján lehetett az összehasonlítást elvégezni.
3. A meghiúsulási kötbér vizsgálata. Kérelmező erre sem nyilatkozott az ajánlatában, a tárgyaláson pedig az alábbiakat nyilatkozta a Döntőbizottság megállapítása szerint: "egyenlő a meghiúsulás állapotában még hátralévő beruházási értékkel". Ezzel szemben a nyertes ajánlattevő vállalása 15% (494 700 000 Ft). Ezen értékelési szempontnál tehát a Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező vállalása teljesen bizonytalan, a teljes érték megvalósítása is lehet a meghiúsulás tárgya, de lehet bármely kisebb érték is. Megállapította azt is a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérő itt is 400 M Ft-ot vett alapul, mert a jólteljesítés biztosíték mértékét vette figyelembe annak ellenére, hogy a Döntőbizottság álláspontja szerint kérelmezőnél vállalás itt is maximum a kötbér maximumánál figyelembe vett érték lehet, ami a minimum 0 Ft. A kettő átlaga lehetne jobb híján az összehasonlítás alapja, ami még így is jóval nagyobb annál, amivel reálisan számolni lehet. Erre tekintettel e részszempontnál is helyesen értékelt ajánlatkérő a nyertes javára.
4. A fizetési feltételeken belül a Döntőbizottság a fizetést könnyítő vállalás terén az alábbiakat állapította meg:
Ajánlatkérő a kérelmezőnél figyelembe vette "a céltámogatáson felüli összeg (áfa + összerő) mértékéig a likviditás rövidtávú kezelését", míg a nyertes Alterra Kft. "125 M Ft előleget nyújt az Önkormányzatnak jogos követeléseiből", ezzel szemben az ajánlatok alapján megállapítható, hogy kérelmező kölcsönt kíván nyújtani (mintaszerződéseket mutat be) kamatmentesen, de ha késedelem van a visszafizetésben, akkor késedelmi kamatot számol fel. Ajánlata szerint ez 168 M Ft-os számla esetén 120 M Ft. Az ezzel kapcsolatos azon kérelmezői nyilatkozatot, miszerint az időtartam vonatkozásában, ha a "beruházás önfinanszírozóvá válik", valós tartalma megkérdőjelezhető.
A nyertes ajánlattevő 125 M Ft-os előlege az ajánlatkérői szolgáltatás értékének (450 M Ft) terhére lett megjelölve.
Ajánlatkérő a fenti két tételt azonosként értékelte.
Fentiek alapján a Döntőbizottság arra az álláspontra jutott, hogy a kérelmező ajánlata a fizetés könnyítésére tett ajánlati nyilatkozatban az ajánlatkérői igény mértékére utalóan – a lehetőség biztosításával – szól. Az nem kifogásolható, hogy az ajánlatkérő egyetlen számla erejéig veszi figyelembe a vállalást, számára ugyanis ennél nagyobb összeg nem szükséges, azzal élni nem kíván, mint ahogy erre a feltételei is utaltak. Az összehasonlítás alapjául választott 120 M Ft tehát az ajánlatkérőnek megfelelő, mivel kérelmező nem erőltethet rá nagyobb kölcsönt az ajánlatkérőre, mint amekkorát az igénybe kíván venni.
A fent leírt indokok alapján e részszempont vonatkozásában eszközölt ajánlatkérői értékelés is helytálló.
5. A pénzügyi ütemezés értékelésének alapja az összegzés szerint a pénzügyi ütemterv és fizetési határidő, tekintettel ajánlatkérő "forráskímélésére". E részszempont vizsgálatánál megállapítható, hogy a kérelmező 121 napos, míg a nyertes ajánlattevő 90 napos fizetési határidőt vállalt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő az értékelés során a felhívásban, illetve dokumentációban meghatározott – a céltámogatás ütemezéséből származtatott – követelményre volt elsődlegesen tekintettel és ehhez viszonyítva vizsgálta az ajánlatokban javasolt (vállalt) pénzügyi feltételeket. Az értékeléshez készített grafikonok megfelelően tükrözik, hogy a legkedvezőbb vállalása e tekintetben a Közvíz Kft.-nek volt, mert ütemezése a legjobban illeszkedett az ajánlatkérői ütemezési igényekhez. A számszakilag és grafikusan feldolgozott részszempont pontozása a legkedvezőbb ajánlathoz viszonyítva megfelelően történt ajánlatkérő részéről, így a számlák kifizetésére vállalt hosszabb időtartam nem ellensúlyozta azt, hogy a kérelmező ütemezése – az éves ütemek megtartása mellett – nem biztosított olyan mértékű forrásmegtakarítást (átmenetileg), mint a nyertes Alterra Kft.
Fentieket figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő alábbi értékelései a kérelmező és a nyertes vonatkozásában megfelelőek voltak és eszerint a nyertesnek odaítélt 964 és a kérelmezőnek adott 883 pont helytálló, mivel ajánlatkérő a pontozást minden esetben objektív matematikai módszerrel végezte, biztosítva ezzel a Kbt. 55. § (6) bekezdésének teljesülését is.
Az elbírálás A részszempontok
részszempontjai súlyszámai
Szerződéses feltételek 40
Ajánlati ár mértéke 30
Minőségbiztosítás 20
Helyi munkaerő 10
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőként –
Kérelmező: OMS Hungária Kft.
Értékelési É. pontszám és
pontszám súlyszám szorzata
Szerződéses feltételek 7,3 292
Ajánlati ár mértéke 9,7 291
Minőségbiztosítás 10 200
Helyi munkaerő 10 100
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőként 883
Nyertes: ALTERRA Kft.
Értékelési É. pontszám és
pontszám súlyszám szorzata
Szerződéses feltételek 10 400
Ajánlati ár mértéke 9,9 297
Minőségbiztosítás 9,8 196
Helyi munkaerő 7,1 71
A súlyszámmal szorzott értékelési pontszámok összegei ajánlattevőként 964
Részszempontok
OMS Hungária Kft.
Részelemek Ajánlat pont
14.1. A szerződéses feltételek 7,3
Jólteljesítési vállalások 400 000 000/10 nap 3,3
Garanciális (jótállási) vállalások 7,9
Garanciális (jótállási) biztosíték 115 000 000/5 év 9,6
Garanciális kötelezettség általánosságban Ptk. 24. 5 év 5
Garanciális kötelezettség gépekre 5 év 8,3
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 22,9
Kötbérvállalások 10
Késedelmi kötbér napi mértéke 336 000 000/nap 10
Max. kötbér mértéke 3 365 957 000
(1 066 257 000) 10
Hibás telesítésre kötbér Hibás szakaszra
50% (400 M Ft) 8,1
Meghiúsulási kötbér Meghiúsult állapotban
hátralévő (400 M Ft) 8,l
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 36,2
Pénzügyi ütemezés mellékelt (121) nap 5,4
Technológiai garancia 5 év 2,5
Fizetési feltételek 10
Műszaki előteljesítés 352 120 000/hó átlag 10
Késedelmi kamat Önhibán kívül 0%,
mértéke egyébként jegybanki alap 7,5
Kifizetést könnyítő Céltámogatáson felüli
vállalások összeg (áfa + önerő) 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 27,5
A szerződéses feltételek részelemei összege 39,1
14.2. Ajánlati ár bruttó 4 207 446 250 9,7
nettó 3 365 957 000
14.3. A minőségbiztosításra tervezett intézkedések, módszerek mellékelve 10
14.4. Helyi munkaerő vállalása 10
Vállalkozókkal, vállalkozásokkal született szándéknyilatkozat 12 10
Helyi munkaerő alkalmazása 50 fő felett 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 20
Részszempontok
ALTERRA Kft.
Részelemek Ajánlat pont
14.1. A szerződéses feltételek 10
Jólteljesítési vállalások 1 200 000 000 10
Garanciális (jótállási) vállalások 10
Garanciális (jótállási) 204 000 000/1 év
biztosíték 32 980 000/9 év 8,9
Garanciális kötelezettség általánosságban Ptk. 24. 1 + 9 = 10 év 10
Garanciális kötelezettség gépekre 1 + 5 = 6 év 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 28,9
Kötbérvállalások 7,1
Késedelmi kötbér napi mértéke 33 632 000 1
Max. kötbér mértéke 494 700 000 4,6
Hibás teljesítésre kötbér 494 700 000 10
Meghiúsulási kötbér 494 700 000 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 25,6
Pénzügyi ütemezés mellékelt (90) nap 8,7
Technológiai garancia 20 év 10
Fizetési feltételek 7,9
Műszaki előteljesítés átlag 232 000 000/hó 6,6
Késedelmi kamat mértéke jegybanki alap 5
Kifizetést könnyítő vállalások 125 000 000 előleg 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 21,6
A szerződéses feltételek részelemei összege 53,7
14.2. Ajánlati ár bruttó 4 122 500 000 9,9
nettó 3 298 000 000
14.3. A minőségbiztosításra tervezett intézkedések, módszerek mellékelve 9,8
14.4. Helyi munkaerő vállalása 7,1
Vállalkozókkal, vállalkozásokkal született szándéknyilatkozat 5 4,2
Helyi munkaerő alkalmazása 60 fő 10
Részszemponton belüli részelemek segédpontszáma 14,2
A fent leírt indokok alapján az ajánlatkérő – kérelmező által kifogásolt – értékelése megfelelő volt, ezért a jogorvoslati kérelem e vonatkozásban megalapozatlan.
A fentiekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a jogorvoslati kérelmet részben elkésettség, részben megalapozatlanság miatt a Kbt. 88. § (1) bekezdésének a) pontja szerint elutasította.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 13.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos
