KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7463)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.184/11/2001.
Tárgy: az Inthera Kft. jogorvoslati kérelme a Semmelweis Egyetem közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Inthera Kft. (1222 Budapest, Háros út 103., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmének, amelyet a Semmelweis Egyetem (1085 Budapest, Üllői út 26., képviseli: dr. Salamonné dr. Bódis Enikő ügyvéd, 1276 Budapest, Pf. 22., a továbbiakban: ajánlatkérő) "a Semmelweis Egyetem I. és II. sz. Szemészeti Klinikájának 2001. évre szükséges, az ajánlati dokumentációban részletezett mennyiségű és típusú 820 db PMMA alapanyagú műanyag szemlencse és 3600 db összehajtható szemlencse igénye" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad.
A Döntőbizottság megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulatára figyelemmel a Kbt. 55. § (6) bekezdését, továbbá erre figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő 11. számú és 12. számú terméksorra vonatkozó, részajánlattételre figyelemmel meghozott eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi az ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 + 30 000 Ft (azaz 60 000 Ft) igazgatási szolgáltatási díjat kérelmezőnek fizessen meg.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő nyílt eljárás lefolytatására vonatkozó hirdetménye 2001. január 24-én a Közbeszerzési Értesítő 4. számában jelent meg, ahol szállítási szerződés keretében ajánlatokat kért be a Semmelweis Egyetem I. és II. sz. Szemészeti Klinikájának 2001-re szükséges, az ajánlati dokumentációban részletezett mennyiségű és típusú PMMA alapanyagú műanyag szemlencse és összehajtható szemlencse beszerzésére. A beszerzés tárgyát és mennyiségét az ajánlati felhívás, illetve annak műszaki specifikációját a dokumentáció tartalmazta. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívás szerint részajánlattétel lehetőségét megengedte terméksoronként. Az ajánlati felhívás a többváltozatú ajánlattétel lehetőségét kizárta. A dokumentáció szerint az ajánlattevők 12 terméksorra tehették meg teljes körű, vagy részajánlataikat. A kérelmező jogorvoslati kérelme a 11. számú terméksor silicon optikájú lassított szétnyílású, injektoros szemlencse és a 12. számú terméksor szilikon optikájú hagyományosan alacsony A konstans csipeszes beültetésű szemlencse beszerzési tárgy vonatkozásában ajánlatkérő döntése ellen irányult. Az ajánlatkérő meghatározta az ajánlati felhívásban, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja kiválasztani és annak bírálati szempontjai a következők voltak:
részszempontok súlyszámok
– szürkehályog-műtétekhez való orvosszakmai, minőségi megfelelés súlyszáma 20
– a megajánlott termék műszaki paraméterei súlyszáma 20
– ajánlott ár súlyszáma 10
– fizetési feltételek, határidő súlyszáma 5
– a termékhez kapcsolódó értékben kifejezhető engedmény súlyszáma 3
A részszempontokra adható pontszám 0–10 pontig terjedt.
Az ajánlattételi határidőig, azaz 2001. március 6-ig a 11. és 12. sz. terméksorra ajánlatot nyújtott be a kérelmező, az Alcon Kft., a Medicontur Kft., a Premed Pharma Kft., OPC Kft. Az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyvben az ajánlatkérő a részajánlatok vállalási árait nem közölte, hanem az ajánlattevők összvállalási árait tüntette fel.
Az ajánlatkérő nevében külön Szakmai Bizottság bírálta, illetve értékelte az ajánlatokat a bírálati szempontok alapján és a 11. sz. terméksorban, mely a silicon optikájú lassított szétnyílású injektoros szemlencse terméksort jelentette a Premed Pharma Kft. részajánlatát nyilvánította az összességében legelőnyösebb ajánlatnak. A 12. sz. terméksorban, mely a silicon optikájú, hagyományosan alacsony A konstans csipeszes beültetésű szemlencsére érkezett a OPC Kft. részajánlatát hirdette ki nyertesnek. A közbeszerzési eljárás eredményhirdetésére 2001. március 12-én került sor, ahol ajánlatkérő a 11. és 12. sz. terméksorra a fenti ajánlatokat hirdette ki, mint az összességében legelőnyösebb részajánlatot. Ajánlatkérő ezt követően elkészítette az eljárásról készült összegzést, amelyet a Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az ajánlattevőknek megküldött.
Kérelmező jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdésében előírt törvényes határidőn belül nyújtotta be. Kérelmében kérte a Döntőbizottságot, hogy állapítsa meg az ajánlatkérő jogsértését, mely a Kbt. 55. § (6) bekezdésére, az 59. § (1) bekezdésére a Kbt. 24. § (1)–(2) bekezdésére vonatkozik, továbbá a Kbt. 60. § (1) bekezdésére. Álláspontja szerint az ajánlatkérő a 11. és a 12. számú terméksornál az ajánlatokat a 2. bírálati szempont megajánlott termék műszaki paraméterében nem az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban megadott paraméterek alapján értékelte, eltért az értékelése a dokumentáció műszaki követelményétől és ezzel hátrányos helyzetbe hozta a kérelmezőt. Vitatta a 11. sz. terméksorban a megajánlott termékek műszaki paraméterei bírálati szempontnál az ajánlatkérő által adott 5 pontját. Álláspontja szerint az általa megajánlott termék és a nyertes ajánlattevő által megajánlott termék közötti minőségi követelményeket figyelembe véve nincs akkora különbség, amekkora az 5 pontos eltérést okozná. A 12. sz. terméksorban vitatta az ajánlatkérő pontozását az ajánlati ár bírálati szempontnál, mivel álláspontja szerint az ajánlatkérő által az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az általa felállított pontozási módját sértette meg, amikor az ajánlati ár bírálati szempontnál a kérelmező ajánlatát 8 ponttal bírálta el. Álláspontja szerint az ajánlati árra vonatkozóan 9 pontot kellett volna kapnia az ajánlatkérőtől, amennyiben az általa alkalmazott képletet következetesen alkalmazza az ajánlatkérő. Kérte a Döntőbizottságot, hogy az ajánlatkérő e terméksorokra vonatkozó eljárást lezáró döntését semmisítse meg, ideiglenes intézkedést alkalmazzon, illetve amennyiben már szerződéskötésre került sor, úgy bírság szankciót alkalmazzon az ajánlatkérővel szemben.
Ajánlatkérő érdemi ellenkérelmében a jogorvoslati kérelem elutasítását indítványozta. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás és a dokumentáció műszaki specifikációja alapján, valamint a bírálati szempontoknak megfelelően értékelte az ajánlatokat. A 11. sz. terméksorban a nyertes ajánlattevő magasabb technikai fejlettségű szemlencsét ajánlott meg az ajánlatkérőnek, amelyet a Bíráló Bizottság előnyként értékelt. Így pl. előnyként értékelte a lassított szétnyílású injektoros szemlencsénél, hogy annak gyakorlati alkalmazásakor a nyertes ajánlattevő által megajánlott típusú szemlencse szétnyílásának időtartama jóval hosszabb idejű. Annak gyakorlati alkalmazásakor körültekintőbb orvosi beavatkozást tesz lehetővé, mint a kérelmező által megajánlott szemlencse, amelynek a szétnyílása nem olyan lassított időtartamú, mint a nyertes ajánlattevő által megajánlott szemlencse. A 12. számú terméksornál előadta, hogy az ajánlati ár pontozása megfelelt az általa felállított szempontnak, azaz az ajánlati ár eltérések 25%-os kategóriánként 1 pont levonást jelentett az ajánlattevők részére. Ezt a kategóriát figyelembe vette, és az Intherra Kft. 23 M Ft-os ajánlata abba a sávba esett, amelyre a 8 pontot tudta csak az ajánlatkérő kiosztani. Bejelentette továbbá a jogorvoslati eljárásban, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság érdemi döntéséig szállítási szerződéseket az érintett terméksorokra vonatkozóan nem kíván kötni.
A Döntőbizottság a 11. számú terméksorra vonatkozóan ideiglenes intézkedést alkalmazott és megtiltotta a szerződéskötést az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között.
A Döntőbizottság a D.184/2001. sz. jogorvoslati kérelmet egyesítette a D.255/2001. sz. jogorvoslati kérelemmel és egy eljárás keretében, egy közigazgatási határozattal bírálta azt el.
Az egyéb érdekelt ajánlattevők az ajánlatkérő döntését elfogadták, így a jogorvoslati kérelemre vonatkozóan érdemi észrevétellel nem kívántak élni.
A Döntőbizottság a beszerzett iratok és a felek képviselőinek a tárgyaláson elhangzott nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a kérelmező jogorvoslati kérelme mind a 11. számú terméksorra, mind a 12. számú terméksorra vonatkozó ajánlatkérői értékeléssel összefüggésben alapos.
Ajánlatkérő a 20 súlyszámú, a szürkehályogműtétekhez való orvosszakmai minőségi megfelelés bírálati szempontból a 11. és 12. számú terméksorban az ajánlattevőknek a maximális pontszámot adta, azaz elfogadta az ajánlattevők által megajánlott típusú szemlencséknek azon tulajdonságát, hogy az orvosszakmai minőségnek megfelelőségük a szakmai kívánalmakat maradéktalanul kielégíti, így az orvosszakmai munkában alkalmazásuknak ilyen tekintetben akadálya nem lehet. A második bírálati szempont a megajánlott termék műszaki paraméterei voltak, amelyre nézve a dokumentáció tartalmazott általános műszaki specifikációt. A 11. számú terméksorban a kérelmező az általa megajánlott SI 30-as lassított szétnyílású injektoros szemlencsére 5 pontot kapott, míg a Premed Pharma Kft., aki az eljárás nyertese volt, 10 pontot kapott a Silens 6-os típusú szemlencsére, amelyet megajánlott. Az ajánlatkérő a pontozásbeli eltérést arra tekintettel állapította meg, hogy a Silens 6-os típusú szemlencsének a szilikonláncú felépítése hosszabb, így jóval kedvezőbb használata során, mivel a szétnyílásuk hosszabb időtartamot, specifikumot vesz igénybe, mint a kérelmező által megajánlott típusú szemlencse, ez pedig a gyakorlati alkalmazásban nagyobb előnyt jelent. A Döntőbizottság álláspontja szerint az 5 pontos különbség nem indokolja az eltérő típusú szemlencsékre vonatkozó ajánlatkérői értékelést, mivel az ajánlatkérő az értékelésnél olyan orvosszakmai szempontot vett figyelembe a szemlencse szétnyílásának lassúsága, illetve kevésbé lassúsága, vonatkozásában, amely követelményt a dokumentációban, illetve az ajánlati felhívásban ezen részszempontra figyelemmel nem határozott meg. Az ajánlatkérő, amennyiben a dokumentációban, illetve az ajánlati felhívásban felhívta volna az ajánlattevő figyelmét arra, hogy elsősorban azokat a szemlencse típusokat értékeli kedvezőbben, amelyek esetleg későbbi fejlesztésűek, vagy amelyek a szétnyílás lassúságában és időtartamában kedvezőbb határértékkel rendelkeznek, az időtartam vonatkozásában – a kedvezőbb határérté
kek alatt a secundum határértékeket kell figyelembe venni –, akkor az ajánlattevők, így a kérelmező is az ajánlatában meg tudott volna ajánlani későbbi fejlesztésű lassított szétnyílású szemlencsét, amely esetleg versenyképes lehetett volna a nyertes ajánlatában megjelölt Silens 6-os típusú szemlencsével. Azt a tárgyaláson az ajánlatkérő képviselője is elismerte, hogy a kérelmezőnek is rendelkezésre áll olyan műszaki paraméterű szemlencse – ez az SI 40-es –, amely szétnyílásának lassúsága hasonló, mint a Premet Pharma Kft. által megajánlott Silens 6-os típusú szemlencse.
A Döntőbizottság nem látta indokoltnak az ajánlatkérő ezen értékelési szempontjánál a két ajánlott termék műszaki tudásszintjében történő eltérőségre figyelemmel a pontszámbeli eltérést. Ugyancsak megállapította a Döntőbizottság azt a tényt, hogy az ajánlatkérő ezen bírálati részszempontnál nem adott olyan közelebbi tájékoztatást az ajánlattevők részére akár a konzultáción, hogy mit tekint kiemelkedő fontosságú jellemzőnek a bírálat során. Amennyiben az ajánlatkérőnek nem felelt volna meg a kérelmező által megajánlott típusú szemlencse, mert esetlegesen nem elégítette volna ki a dokumentációbeli műszaki paramétereket, akkor lehetősége lett volna az ajánlat érvénytelenségéről is döntést hoznia. Erre nem került sor, a bírálat során pedig figyelembe vette azokat a szétnyílás időtartamára vonatkozó kedvezőségi követelményeket, amelyet az ajánlatkérőnek a dokumentációban az ajánlattevők tudomására kellett volna hoznia. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérő kompetenciája annak megítélése, hogy számára mely típusú szemlencse termék a legkedvezőbb a technikai fejlődés szintjéhez viszonyítva, viszont rámutat arra, hogy abban az esetben, ha a kiválasztás a műszaki paraméterek vonatkozásában kiemelten meghatározó egy vagy két jellemzőre alapozódik, akkor ezt a dokumentációban jelezni kellett volna az ajánlattevők számára. Így az ajánlattevők olyan termék ajánlatával tudtak volna élni, vagy nem tudtak volna élni, amely kiemelt paramétereit tekintve ajánlatkérő számára kifejezetten meghatározó volt és amely azután tükröződött volna a bírálatában is.
A 11. számú terméksornál a kérelmező a második bírálati szempontnál megjelenített ajánlatkérői értékelést vitatta, viszont az ajánlatkérőnek a többi szempontra vonatkozó értékelését elfogadta, mivel a Döntőbizottság a 2. szempontú ajánlatkérői értékelést jogsértőnek találta, amely kihatással van a 11. számú terméksor esetében az eljárás eredményére is, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 55. § (6) bekezdésére figyelemmel a Kbt. 59. § (1) bekezdésének a megsértését állapította meg az ajánlatkérő terhére figyelemmel.
A Kbt. 26. § (2) bekezdés utolsó fordulata szerint nyílt és a meghívásos eljárásban az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározza az ajánlattételi határidőt, az ajánlatok elbírálásának szempontjait és időpontját. Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban, illetve a részletes szerződési feltételeket tartalmazó dokumentációban (a továbbiakban: dokumentáció) meghatározott feltételekhez, az ajánlattevő pedig az ajánlatához kötve van.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
A 12. számú terméksor silicon optikájú, hagyományosan alacsony A konstans csipeszes beültetésű szemlencse ajánlatkérői értékelésénél a kérelmező az ajánlati árra vonatkozó pontozásos értékelését vitatta az ajánlatkérőnek. Az ajánlati ár tekintetében a kérelmező 8 pontot kapott, az OPC Kft. 10 pontot kapott, ő volt a nyertes ajánlattevő és az összpontszámban 1 pont eltérés adódik a két ajánlattevő között. Az Alcon Kft. erre az értékelési szempontra 6 pontot kapott. Az ajánlatkérő ismertette az ajánlattevőkkel, hogy az ajánlati árak pontszámának megállapítására az alábbi követelményt állapítja meg. A termékeknél legkedvezőbb árat ajánló szállítónak 10 pont adható, a termékek árbírálatánál legmagasabb árat megnézve és abból a legalacsonyabbat kivonva a különbséget néggyel elosztva 25%-os kategóriákat állított fel. A sávos eltéréseket, tehát a 25%-os sávot – 1 ponttal értékelte. Kérelmező erre figyelemmel hivatkozott arra, hogyha a 25%-os sávot vesszük figyelembe, akkor az ő ajánlati árára, amely 23 M Ft volt, 9 pontot kellett volna kapnia. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező kérelme a 2. bírálati szempontnál történő ajánlatkérői értékelés tekintetében megalapozott – ha figyelembe vesszük az ajánlatkérőnek a 25%-os sávokra vonatkozó 1 pont levonásos pontozási módszerét –, mert ebben az esetben a kérelmező ajánlati árára 9 pontot kellett volna adnia a 8 pont helyett. Ez viszont azzal a következménnyel jár, hogy a 12. számú terméksorban nem az ajánlatkérő által kihirdetett ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, a részszempontok súlyszáma szorzatára figyelemmel. Ezért a Döntőbizottságnak a 12-es számú terméksorra vonatkozó ajánlatkérő eljárást lezáró döntését is meg kellett semmisíteni.
A kérelmező hivatkozott arra is, hogy az ajánlatok bontásakor nem kerültek ismertetésre a részajánlatra figyelemmel a részajánlati árak, hanem csak az összajánlati árak, amelyek megtéveszthették az ajánlattevőket. Ugyanakkor lehetőséget biztosított az ajánlatkérő arra, hogy az ajánlatokat a közbeszerzési eljárásban megtekinthessék az ajánlattevők, amennyiben erre igény merül fel és összehasonlíthassák a részajánlati árakat is. Ezáltal – álláspontja szerint – sérültek a Kbt. 24. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott alapelvi követelmények. Továbbá a nyilvános eredményhirdetésen az eljárás összegzéséről készült dokumentum nem került részleteiben felolvasásra, így csak jóval később, annak írásos kézhezvételét követően tudtak információt szerezni az ajánlattevők, hogy milyen ajánlati vállalások születtek és azokat a részszempontokra figyelemmel, hogyan értékelte az ajánlatkérő. Ezzel összefüggésben a Döntőbizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy azáltal, hogy a részajánlati árak nem kerültek ismertetésre az ajánlatok bontásakor, alapelvi sérelem nem érte az ajánlattevőket. Viszont az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérőnek ismertetnie kellett volna a részajánlattételre figyelemmel a részajánlati árakat is, amennyiben bármely ajánlattevő csak 1–1 terméksorra tette meg az ajánlatát. Az ajánlatok értékelésének lezárásaképpen az eredményhirdetésen az is megállapításra került, hogy az ajánlatkérő formálisan tett eleget az eredményhirdetésnél az eljárás összegzéséről készült dokumentum ismertetésével, mert az ajánlatok tartalmi elemeit a bírálati részszempontokra figyelemmel értékelésének alátámasztására nem ismertette az ajánlattevők képviselőivel.
Ajánlatkérő ugyan a Kbt. 61. § (1) bekezdésében előírt 5 napos határidőn belül megküldte az ajánlattevőknek az eljárásról készült összegzést, amelyből értesülhettek, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok értékelésekor milyen ajánlati vállalásokat vett figyelembe az egyes részszempontokra tekintettel és milyen pontszámokat alkalmazott, a Döntőbizottság azonban mégsem látta indokoltnak a Kbt. 61. § (1) bekezdése sérelmének ajánlatkérő terhére történő megállapítását, mert az ajánlattevők az esélyegyenlőségre figyelemmel a törvényben biztosított határidőn belül értesülhettek ajánlatkérő értékeléséről és megismerhették azokat az információkat, amelyekből nyomon követhették az értékelés megalapozottságát, vagy megalapozatlanságát.
Fentiek alapján tehát a Döntőbizottság kérelmező kérelmének ezen részét elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében előírt hatáskörénél fogva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a), c), d) és h) pontja szerint jogkövetkezményt alkalmazta. A h) pont szerint jogkövetkezmény alkalmazására azért került sor, mivel az ajánlatkérő terhére jogsértést állapított meg a Döntőbizottság.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. május 23.
Dr. Eke Pekács Tibor s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
