KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7522)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.455/12/2001.
Tárgy: a CONTUR-BAU Rt. I. r. és CSŐSZER Rt. II. r. kérelmező jogorvoslati kérelme Jászfényszaru Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Contur-Bau Építőipari és Kereskedelmi Rt. (1148 Budapest, Mogyoródi út 32., továbbiakban I. r. kérelmező, képviseli: dr. Potje László ügyvéd, 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 55. III. l.) jogorvoslati kérelmének, amelyet Jászfényszaru Város Önkormányzata (5126 Jászfényszaru, Szabadság tér 1., képviseli: dr. ifj. Petrik Ferenc ügyvéd, 1016 Budapest, Mikó u. 14.; továbbiakban: ajánlatkérő) "Jászfényszaru Város 3., 8., 9. számú öblözetében szennyvízcsatorna-hálózat építése, kivitelezése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság a CSŐSZER Berendezéseket Szerelő Rt. (1103 Budapest, Gergely u. 81. képviseli:
dr. Pomezanski Zoltán ügyvéd 1095 Budapest, Mester u. 1. 1/8., továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelme vonatkozásában – a jogorvoslati kérelem visszavonása miatt – az eljárást megszünteti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy az I. kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül, 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 24-én megjelent 4. számában (8848) tett közzé részvételi felhívását előminősítési eljárás megindítására.
Ajánlatkérő a beszerzés tárgyát és mennyiségét felhívása 3. a) pontjában az alábbiak szerint határozta meg:
"Jászfényszaru város 3., 8., 9. sz. öblözetében szennyvízcsatorna-hálózat építése, a kivitelezés megvalósítása. A megvalósítandó létesítmény főbb adatai:
Gravitációs csatorna:
– DN 200 műanyag 18 460 fm
– DN 150 műanyag 17 597 fm
Nyomóvezeték
– DN 150 műanyag 1 040 fm
– hálózati átemelő 3 db"
Ajánlatkérő rész-, illetve több változatú ajánlatot nem fogadott el.
A részvételi felhívásra a 2001. február 19-i határidőig 13-an nyújtották be jelentkezésüket. Ajánlatkérő valamennyi jelentkezőt alkalmasnak minősítette, ezen döntését 2001. március 1-jén hirdette ki, majd számukra az ajánlati felhívást 2001. március 8-án küldte meg.
Az ajánlati felhívás b) pontjában a beszerzés tárgya és mennyisége meghatározásakor ajánlatkérő visszautalt a részvételi felhívása 3. a) pontjára, azzal hogy a részletes adatokat az ajánlati dokumentáció tartalmazza.
Az ajánlati felhívása f) pontjában meghatározta, hogy az ajánlatokat az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el és az alábbi részszempontokat, súlyszámokat és pontszámokat állapította meg:
Az elbírálás A rész- Értékelési
részszempontjai szempontok pontszám
súlyarányai
1. Az ajánlati ár 25 1–10
2. Teljesítési határidő, pénzügyi és műszaki ütemezés 20 1–10
3. Az ajánlat műszaki tartalmának részletezése, annak a technikai felkészültséggel való összhangja 20 1–10
4. Üzemeltethető szakaszok, létesítmények átadhatósága 10 1–10
5. Kötbér, garanciavállalás mértéke 10 1–10
6. Helyi munkaerő alkalmazásának vállalása 15 1–10
Ajánlatkérő meghatározta, hogy a részszempontokon belül mit vizsgál és értékel. A 3. az ajánlat műszaki tartalmának részletezése, annak a technikai felkészültséggel való összhangja részszempontnál az alábbiakat rögzítette: "az ajánlatkérő vizsgálja és értékeli az ajánlat kidolgozásának minőségét és színvonalát, figyelembe véve az esetlegesen megtett szakmai (elsősorban műszaki) észrevételeket és javaslatokat is."
Az ajánlati felhívás tartalmazta az "AJÁNLATTEVŐI NYILATKOZATOT". Ebben – többek között – arra is cégszerű nyilatkozatot kellett tenni, hogy: "Az ajánlatunkban közöltek megfelelnek a valóságnak."
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, ennek része volt az ajánlati és szerződéses feltételek, a minőségi feltételek és a műszaki dokumentáció.
Az ajánlati és szerződéses feltételek dokumentációrészben – többek között az alábbiakat írta elő ajánlatkérő:
– a 2.4. pont szerint az ajánlat tárgyát és terjedelmét az ajánlati dokumentáció határozza meg. Előírta, hogy a nyertes ajánlattevő feladata a kivitelezési tervek elkészítése. Felhívta arra a figyelmet, hogy a dokumentációból kimaradt, de a teljesítéshez szükséges további munkákat is meg kell ajánlani, az eredménytelen teljesítés esetén a dokumentáció hiányosságaira ajánlattevő nem hivatkozhat,
– a 2.5. pontban meghatározta, hogy az ajánlatnak milyen fejezeteket kell tartalmaznia, köztük "Az ajánlat műszaki részletezése, az alkalmazni kívánt technika, technológia",
– a 3.3. értelmében az ajánlattevőnek rovati bontásban (építés, gép, egyéb), műszaki egységenként kell az árajánlatát megadni,
– a 3.4. pontban előírta, hogy az ajánlati árat az ajánlathoz mellékelt beárazott költségvetési kiírás is alá kell, hogy támassza,
– a 3.6. pont szerint az ajánlati árnak tartalmaznia kell mindazokat a költségeket, amelyek a megvalósításhoz, kipróbáláshoz, az ajánlatban rögzítendő garanciális értékek betartásához szükségesek,
– az 5.1. pontban ajánlatkérő kérte, hogy ajánlattevő fogalmazza meg a kivitelezésnél alkalmazni kívánt műszaki megoldásokat, építési technológiát; azok gépigényét.
– l. számú mellékletében ajánlattevői nyilatkozat blankettát közölt, amely – többek között – tartalmazza, hogy a helyszín és a körülmények alapos ismeretében nyújtották be az ajánlatot.
A műszaki leírás dokumentációrészben – többek között – az alábbiakat írta elő ajánlatkérő:
– a 7. oldalon: "A csatornák nyomvonalát, elhelyezési adatait és az üzemeltetéshez szükséges tisztítóaknák és idomok kialakítását az előzőekben leírtak, valamint a tervmellékletek tartalmazzák. A csatornaépítés technológiáját a kivitelező határozza meg, ezért a következőkben a tervező által javasolt munkafázisokat ismertetjük."
– 7. oldalon felhívta arra a figyelmet, hogy az érintett közmű-üzemeltetőket a csatornanyomvonal helyszíni kitűzésekor meg kell hívni, a konkrét vezetéknyomvonalat kitűzetni, a pontos csatorna nyomvonal ezek ismeretében határozható meg.
– a 7. oldalon felhívta arra a figyelmet, hogy "a csatorna nyomvonala igen keskeny utcákon halad", emiatt a kitermelt föld elhelyezése sem biztosítható mindenütt,
– a 9. oldalon előírta: "A csatornaépítés során szükségszerűen felbontott útburkolatokat eredeti állapotuknak megfelelően helyre kell állítani."
Ajánlatkérő összeállított egy költségvetési összesítőt. Ebben munkanemenként a konkrét mennyiségeket is megjelölte pl. 5. lapon több változatban munkaárok földkiemelése, 13. lapon útátfúrás – amely a 3. öblözetben 540 m. A 14. lap tartalmazza az útburkolat alap és makadámburkolat készítésével kapcsolatos tételeket minden öblözet vonatkozásában, a 3. öblözet esetében az alábbiak szerint:
"2 Beton burkolatalap készítése 6–30 cm vastagságban, permetezett védőréteggel utókezelve 2,00 m szélességig
324 M3
3 Vezetékfektetés utáni útalap helyreállítás zúzottkőből vagy kohósalakkőből zúzottkő Z 5/12 Uzsa zúzottkő Z 55/80 Polgárdi
396.00 M3
4 Vezetékfektetés utáni burkolat-helyreállítás zúzottkőből vagy kohósalakkőből öntözéssel, bekötve és befedve
zúzottkő Z 5/12 Uzsa
zúzottkő Z 12/20 Uzsa
210 M3"
Helyszíni konzultációt 2001. április 4-én tartottak, a feltett kérdésekre ajánlatkérő írásban válaszolt, és azt minden egyes ajánlattételre felhívott cég részére megküldték.
A KÖTIVIÉP B' Kft. 4. írásbeli kérdésére (Az Ajánlati és szerződéses feltételek c. segédanyagban a 3.4 pontban leírtak szerint a költségvetési kiírás beárazásán kívül a tervekben megszámolt és kiírt tételek közötti esetleges eltérések feltüntetésének módja?) ajánlatkérő az alábbi választ adta: "A megajánlott műszaki tartalomnak, építéstechnológiának megfelelő költségkiírást kell adni."
A KÖTIVIÉP B' Kft. szóban az utak helyreállítására feltett kérdésére ajánlatkérő az alábbi választ adta: "A Közútkezelő KHT kezelésű utak esetén az útkezelő előírása szerint, az önkormányzati utaknál: Az útalap-helyreállítást C6 min. soványbetonból, az út burkolatát 5 + 1 cm AB 12-ből kérjük. A földutaknál megfelelő tömörítéssel kialakított helyreállítást kérünk."
A II. r. kérelmező 4. írásbeli kérdésére (A 9. öblözetnél az útalapbetonhoz képest kevés az aszfaltréteg, ami ugyanannyi mint a fele akkora 3. öblözetnél?) Ajánlatkérő válasza: "A tényleges felmérés alapján."
A II. r. kérelmező 5. írásbeli kérdésére (a 9. öblözetnél útpályatartozékok nincsenek a költségvetésben, miért? Itt nem szükséges?) Ajánlatkérő válasza: "Az ajánlati költségkiírásnak a műszaki ajánlatnak megfelelő mennyiségeket kell tartalmaznia."
A PENTA Kft. 3. szóbeli kérdésére (létesítményjegyzék készítés kiadott tervtől eltér, hogyan lesz összehasonlítható?) ajánlatkérő válasza: "A megajánlott műszaki tartalomhoz tartozó kiírásnak kell szerepelni."
A 2001. április 24-ei ajánlattételi határidőre 9 ajánlat érkezett, a következő ajánlattevők tettek ajánlatot: a Metróépszolg Rt., a PVCS Kft., a Délépítő Rt., a Diamit Rt., a Jászsági Közműépítő Konzorcium, a Penta Kft., a KEVIÉP Kft., valamint az I. r. és II. r. kérelmező.
Ajánlatkérő 2001. május 15-én hirdette ki eljárást lezáró döntését, mely szerint a nyertes az I. r. kérelmező, a második legkedvezőbb ajánlatot pedig a KEVIÉP Kft. tette.
A II. r. kérelmező 2001. május 23-án, a KEVIÉP Kft. pedig 2001. május 31-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntése ellen.
Jogorvoslati kérelmeikben kérték a jogsértés megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását, bírság kiszabását, és ajánlatkérő költségek viselésére történő kötelezését.
A Döntőbizottság D.331/3/2001. sz. határozatában ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárást lezáró szerződés megkötésének megtiltásáról határozott.
A Döntőbizottság a két jogorvoslati eljárásban tárgyalást is tartott, ezt követően a két jogorvoslati kérelem egyesítéséről határozott.
A Döntőbizottság a 2001. június 26-án kelt D.331/13/2001. számú határozatában a jogorvoslati kérelmeknek helyt adott, megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55 § (6) bekezdését és ezért ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
A Döntőbizottság a 3. részszempont vonatkozásában határozatában az alábbiakat rögzítette:
"Ajánlatkérő az ajánlati műszaki tartamának értékelését két módszerrel vizsgálta: Az egyik szerint az ajánlatban szereplő fő munkamennyiségeket határozta meg – a többet vállaló ajánlattevő kapta a magasabb pontot –, a másik szempont szerint a csatornaépítés fajlagos költségét határozta meg, az útépítési és a szennyvízátemelők nélkül, s az ebben kedvezőbb értékű ajánlat kapta a magasabb pontszámot.
Az így kapott két pontszám átlagát használta fel az értékeléshez.
Az értékelés tartalmilag a felhívásban meghatározott tényezőkre terjedhet ki, így a műszaki észrevételekben és javaslatokban jelentkező többletre. Ajánlatkérő kétszempontú értékeléséből az elsőnek van létjogosultsága, azonban minden ajánlatnak elsősorban a felhívási dokumentációban elvárt műszaki tartalomnak kell megfelelnie. Ezen megfelelés elsődlegesen érvényességi kérdés és csak másodlagosan lehet a műszaki tartalom összehasonlítását (versenyeztetését) vizsgálni.
Érvénytelenségre okot adó hiányosságot ajánlatkérő nem észlelt, a csatornahosszakban jelentkező többletre tekintettel állított fel sorrendiséget. A sorrendiség pontozása itt nem fogadható el, az ajánlati elemek közötti eltéréseken kell alapulnia az értékelésnek."
A Döntőbizottság határozata 12. oldalán felhívta ajánlatkérő figyelmét az újra értékelés lehetőségére és arra, hogy a Döntőbizottság csak feltárta és megállapította az egyes szempontoknál az értékelés jogsértő voltát, azonban az ajánlatkérő jogosult a megadott szempontok szerinti értékelés alapján a döntést meghozni, a Döntőbizottság nem vonhatja el a döntési jogkört.
A Döntőbizottság D.331/13/2001. számú határozta ellen keresetlevelet nem nyújtottak be, az jogerőre emelkedett.
Ajánlatkérő a 2001. június 29-i keltezésű levelében minden ajánlattevőt felhívott, nyilatkozzon abban a kérdésben, hogy ajánlatát fenntartja-e.
Három ajánlattevő a Délépítő Rt., a PVCS Építő Kft. és a Metroépszolg Rt. visszavonta ajánlatát. A DIAMIT Rt. a felhívásra nem nyilatkozott és az ajánlati biztosíték nyújtása iránt sem intézkedett.
Öt ajánlattevő, a KÖTIVIÉP B' Kft., a Penta Kft., a KEVIÉP Kft., valamint az I. r. és II. r. kérelmező írásban nyilatkozott, hogy ajánlatukat fenntartják és az ajánlati biztosítékot is nyújtották.
Ajánlatkérő – az újraértékelést követően – 2001. július 6-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését, mely szerint nyertes a KEVIÉP Kft., a második legkedvezőbb ajánlatot tevő pedig a II. r. kérelmező. A DIAMIT Rt. ajánlatát pedig a Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontjára hivatkozással – az ajánlati biztosíték nem nyújtása miatt – érvénytelenné nyilvánították.
Ajánlatkérő írásbeli összegezést is készített, ezt az eredményhirdetési jegyzőkönyv tartalmazza. Az I. r. kérelmező képviselője az eredményhirdetésen jelen volt.
Ajánlatkérő becsatolta az eredeti feladóvényt, mely szerint I. r. kérelmező részére 2001. július 13. adta postára az írásbeli összegezést.
Az I. r. kérelmező 2001. július 10-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.455/2001. sz. alatt került iktatásra.
Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, mert álláspontja szerint mind a nyertes ajánlattevő, mind második legkedvezőbb ajánlatot tevő CSŐSZER Rt. (II. r. kérelmező) ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet és kérte ajánlatkérő marasztalását az eljárási költségekben.
Ajánlatkérő az eljárás nyertesével 2001. július 16-án az eljárást lezáró szerződést megkötötte.
A II. r. kérelmező 2001. július 13-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, amely D.466/2001. sz. alatt került iktatásra és a Döntőbizottság a két jogorvoslati ügyet egyesítette.
A II. r. kérelmező 2001. július 18-án bejelentette, hogy jogorvoslati kérelmét visszavonja.
Az I. r. kérelmező a tárgyaláson jogorvoslati kérelmét az alábbiak szerint módosította és terjesztette elő részletes indokolását.
Visszavonta jogorvoslati kérelmének a II. r. kérelmező ajánlata érvénytelenségére vonatkozó részét.
Az eljárást lezáró szerződés megkötésére tekintettel jogsértés megállapítását és ajánlatkérő eljárási költségekben marasztalását kérte.
Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy azért jogsértő ajánlatkérő eljárást lezáró döntése, mert érvénytelen ajánlatot fogadott el és hirdetett ki nyertesnek. Álláspontja szerint a KEVIÉP Kft. ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, mert nem felel meg az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak. Előadása szerint a részvételi, az ajánlati felhívásban, a vízjogi engedélyekben és a dokumentációban pontosan és fixen meghatározásra került a beszerzés tárgya és mennyisége csőtípusonként és csatornahosszúság vonatkozásában is. Ezeket a mennyiségeket, illetve az ajánlati felhívást, dokumentációt, vízjogi engedélyeket pedig nem módosították, illetve álláspontja szerint konzultáción nem is módosíthatják. A KEVIÉP Kft. viszont nem ezen kötelező csatornahosszúságra tett ajánlatot, hanem jóval rövidebbre. Utalt arra, hogy a gerincvezeték az út közepén halad és azt mindkét irányba ki kell vinni a házi bekötések biztosítása érdekében. Hivatkozott az 1/1996. (II. 7.) KTM rendelet előírásaira.
Az érvénytelenség körében előadta még, hogy a KEVIÉP Kft. ajánlatában – a tervezőnek a dokumentációban tett kötelező rendelkezése ellenére –, mely szerint a betonútalapot betonútalappal, míg a zúzott kő alapot zúzott kővel állítsák helyre, nem tüntetett fel zúzott követ, így ajánlata emiatt is érvénytelen.
Hivatkozott még ebben a körben arra, hogy a KEVIÉP Kft. ajánlatából nem egyértelmű miként biztosítja az utak helyreállítását.
Az érvénytelenség körében kiemelte, hogy nemcsak az ajánlattevőknél, hanem ajánlatkérőnél is fennáll az ajánlati kötöttség. Hivatkozott még arra, hogy KEVIÉP Kft. nem megfelelően nyújtotta be ajánlatát, mert a többváltozatú ajánlattételt ajánlatkérő kizárta.
Másodlagosan – jogorvoslati kérelme módosításával – arra hivatkozott, hogy ajánlatkérő az ajánlatokat nem a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően értékelte. Konkrétan a 3. részszempont értékelését jelölte meg jogsértőnek. Álláspontja szerint ajánlatkérő nem az ajánlati felhívásában meghatározott előírásai alapján végezte el az értékelést. Az ajánlatkérő által ezen részszempont értékelése során figyelembe vett csatornahossz, illetve az újítások száma ugyanis nem volt előre meghatározva ezen részszempont körében. Utólagosan pedig részszempont, illetve elbírálási szempont nem állapítható meg, különösen nem nyílt eljárás keretében. Hivatkozott arra, hogy az ajánlatkérő által figyelembe vett két körülmény nem biztosítja az ajánlatok tartalmi, helyes értékelését a műszaki tartalomra és annak a technikai felkészültséggel való összhangjára.
Harmadlagosan hivatkozott arra, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdését, mert a Kbt. 5. számú mellékletének megfelelő összegezést öt munkanapon belül részükre nem küldte meg. Előadta, hogy az eredményhirdetés 2001. július 6-án volt és a 2001. július 13-i keltezésű írásbeli összegezést csak július 17-én kapták meg.
Előadta, hogy álláspontja szerint nem állapítható meg a korábbi Döntőbizottsági határozat vonatkozásában a res iudicata. Egyrészt erre vonatkozó rendelkezést sem a Kbt., sem az Áe. nem ismer, de ilyen joggyakorlat sincs. Másrészt a Döntőbizottság korábbi határozatában az eljárást lezáró döntést megsemmisítette, ezért az ajánlatkérő jogosult dönteni az újra értékelés során mind az érvényesség kérdésében, mind az értékelés vonatkozásában.
Ajánlatkérő I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását kérte. Álláspontja szerint jelen jogorvoslati eljárásban az érvénytelenség már nem vizsgálható. Ugyanis a korábbi – jogerőre emelkedett – D.331/13/2001. számú határozatban, illetve eljárásban ezt már vizsgálta a Döntőbizottság. Egyrészt abban az eljárásban a Contur-Bau Rt. kérelmet terjesztett elő a KEVIÉP Kft. ajánlata érvénytelenségének megállapítása iránt, ugyanezen okra hivatkozással. Másrészt a Döntőbizottság jogosult a kérelemtől függetlenül a teljes közbeszerzési eljárás anyagát átvizsgálni és jogszabálysértést, érvénytelenséget megállapítani. A Döntőbizottság érvénytelenségi okot nem talált és határozatában elfogadta ajánlatkérő döntését a csatornahosszúságokra vonatkozóan, hogy nem nyilvánította emiatt egyik ajánlattevő ajánlatát sem érvénytelennek.
Hivatkozott arra, hogy a Kbt. 79. § (1) bekezdése értelmében a Döntőbizottság eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv. (továbbiakban Áe.) irányadó. Az Áe. vonatkozó szabályai pedig ügyazonosság esetén, ugyanazon kérelem esetén az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási kötelezettséget írják elő.
Álláspontja szerint az ajánlati felhívásban, dokumentáció megadott mennyiségektől eltérő ajánlatok nem minősíthetők érvénytelennek. Felhívta ugyanis ajánlattevők figyelmét arra, hogy az ajánlati dokumentáció alapja az 1997-es vízjogi engedélyezési terv, és majd a nyertes ajánlattevő feladata lesz – a pontos mennyiségi adatokat tartalmazó – kiviteli tervek elkészítése. Ajánlattevők maguk határozzák meg a kivitelezésnél alkalmazni kívánt műszaki megoldásokat, építési technológiákat, azok gépigényét, így a pontos mennyiségek csak ezek alapján határozhatók meg. Hivatkozott arra is, hogy minden ajánlattevő megtette teljességi nyilatkozatát.
Felhívta arra a figyelmet, hogy az I. r. kérelmező által kifogásolt mennyiségi eltérések abból adódnak, hogy egyes ajánlattevők – kérésének megfelelően – végeztek helyszíni felmérést. Ők megállapították, hogy a házi-bekötések rövidebb csatornahosszúsággal biztosíthatók. Tehát a gerincvezeték – a DN 200 cső – szinte teljesen azonos minden ajánlattevőnél. A házi bekötést – a DN 150 cső – is ugyanazon a nyomvonalon végzi el minden ajánlattevő, és minden lakótelket bekötnek azonban a dokumentációban nem konkrét adatok kerültek feltüntetésre, hanem átlagos utcaszélességek és -hosszúságok, így a konkrét felmérés elvégzése esetén volt megállapítható a ténylegesen szükséges csatornahosszúság. Utalt arra, hogy a konzultáción is felhívta ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatuk műszaki tartalmának megfelelő költségkiírást készítsenek.
Az utak helyreállításával kapcsolatban előadta, hogy nem volt kötelező előírás erre a dokumentációban. Ajánlattevőknek választási lehetőségük volt, hogy ajánlatukat betonútalapra vagy zúzottkő alapra teszik meg, a költségvetési kiírásban szerepelt ugyan mindkettő, de ez nem volt kötelező jellegű. Így a KEVIÉP Kft.-nek betonútalapra tett ajánlatát érvényesnek fogadták el. A mennyiségek vonatkozásában sem találtak érvénytelenségi okot, mivel az egyrészt a kivitelezési technológia függvénye, másrészt a dokumentáció átlagos utcaszélességeket, hosszúságokat tüntetett fel.
Előadta, hogy a nyertes ajánlatát nem több változatban nyújtotta be, hanem az opciót tartalmazott, amelyet – a Közbeszerzések Tanácsa főtitkára állásfoglalását követően – nem vettek figyelembe. Megjegyezte, hogy amennyiben kizárt a többváltozatú ajánlattétel és mégis így tesznek ajánlatot, abban az esetben is értékelhető maga az alapajánlat.
Álláspontja szerint – fentiekre figyelemmel – a jogorvoslati eljárásban, már csak az értékelés vizsgálható. E vonatkozásban is hivatkozott a korábbi Döntőbizottsági határozatra, amely álláspontja szerint elfogadta, hogy az értékelés során a csatornahosszakat vették figyelembe. Előadta; hogy a 3. részszempont értékelése során megállapította, hogy minden ajánlattevő ajánlata kidolgozott, jó színvonalú, így erre tekintettel nem tett különbséget közöttük. Az ajánlattevők szakmai javaslatai is előnyösek voltak, így azok között sem lehetett pontokban kifejezhető különbséget tenni, ezért a javaslatok számát vette figyelembe a csatornahosszúságon kívül ezen részszempont értékelése során. Ezzel pedig nem határozott meg új elbírálási szempontot, ez csak a részszemponton belül értékelési technikája volt.
Előadta, hogy az írásbeli összegezést a Kbt.-ben előírt határidőn belül elkészítette és azt az ajánlattevők – köztük az I. r. kérelmező – részére szintén még határidőn belül megküldte, a megküldés igazolására csatolta az eredeti feladóvényt.
A KEVIÉP Kft. a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy ajánlatát az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak, terveknek, vízjogi engedélyeknek megfelelően tette meg, így az érvényes. Az ajánlata ugyanarra a nyomvonalra vonatkozik, amelyet a dokumentáció, a vízjogi engedélyek tartalmaznak.
Előadta, hogy a gerincvezeték hosszúsága minden ajánlatban közel azonos, eltérés a házi bekötéseket biztosító csatornahosszúságban van. Ő is elvégez minden házi bekötést méghozzá a megadott nyomvonalon, azonban mégis azért rövidebb csatornahosszúságot jelölt meg ajánlatában, mert a konkrét helyszín felmérése alapján megállapította, hogy ennyi elegendő, ugyanis az ajánlati tervdokumentáció átlagos utcaszélességgel és hosszúsággal számolt. Hivatkozott arra, hogy valószínűleg más ajánlattevők is végeztek helyszíni felmérést, mivel még két ajánlatban hasonlóan rövidebbnek jelölték meg a házi bekötést biztosító csatornahosszúságot.
Az utak helyreállításával kapcsolatban előadta, hogy egyrészt szintén végzett helyszíni felmérést (földutak, utak konkrét szélessége, hosszúsága), másrészt a konkrét kivitelezési technika függvénye (pl. nem útbontással helyezi el a vezetéket, hanem az út átfúrásával). Álláspontja szerint nem ütközik az ajánlati dokumentációval az, hogy nem zúzott kővel, hanem betonútalappal végzi a helyreállítást.
A Döntőbizottság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a korábbi a D.331/13/2001. számú határozatban foglaltak jelen jogorvoslati eljárásban irányadóak lehetnek-e. A jogorvoslati kérelmek az érvénytelenség megállapítása tárgyában fenntartott kérelmet nem tartalmaztak. A Döntőbizottság ennek alapján az ajánlatok érvényessége körében vizsgálatot nem folytatott. A jogorvoslati kérelmek az értékelés jogszerűtlenségének megállapítására terjedtek ki, melyek alapján az egyesített D.331/2001. számú ügyben a Döntőbizottság akként döntött, hogy ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
A Kbt. 88. § (6) bekezdése szerint:
"Ha a Bizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni."
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. ezen rendelkezése alapján az eljárást lezáró döntés megsemmisítése esetén a döntési jogkör teljes terjedelmében visszakerül az ajánlatkérőhöz. Ő jogosult az újraértékelés során ismételten mérlegelni, mind az érvényességi feltételek körében, mind az ajánlatok részszempontok szerinti értékelés során. Erre ajánlatkérő figyelmét a Döntőbizottság külön is felhívta, ezt tartalmazza az előző Döntőbizottsági határozat indokolásának 12. – fentiekben idézett – oldala.
A Döntőbizottság át is tekintette egyébként az előző határozatot és megállapította, hogy annak indokolása is csak az értékelés jogsértő voltának a feltárására szorítkozott. Ezért a Döntőbizottság jelen határozat meghozatala során az új eljárást lezáró döntést a benyújtott és fenntartott jogorvoslati kérelem alapján vizsgálta felül.
A Döntőbizottság I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének a KEVIÉP Kft. ajánlata érvénytelenségére vonatkozó részét nem találta alaposnak.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha "az nem felel az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Az I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmében az érvénytelenséget arra alapítottan kérte megállapítani, hogy a KEVIÉP Kft. ajánlata műszaki tartalmában (kifejezetten a csatornahosszakban, útfelújítás körében) nem felel meg az ajánlati felhívásnak, dokumentációnak.
A Döntőbizottság áttekintette ajánlatkérő ajánlati felhívását, dokumentációját. Ennek alapján azt állapította meg, hogy az nem tartalmaz olyan pontos egyrészt konkrét helyszíni felmérés alapján készült, másrészt tételes kidolgozott műszaki dokumentációt, amellyel összevetve az ajánlatok egyes tartalmi elemeit az érvénytelenségre kétséget kizáró következtetést lehetne levonni.
Ha az ajánlati felhívás és dokumentáció esetleges hiányait a közbeszerzési eljárás során ajánlattevők nem kifogásolták, így azon ellentmondó rendelkezéseire jogszerűen hivatkozni már nem lehet. Ennek alapján a Döntőbizottság csak az ajánlati felhívás, dokumentáció, illetve a konzultáción elhangzottak alapján vizsgálhatta, hogy az ajánlat megfelelt-e a fenti előírásoknak.
A Döntőbizottság tekintettel volt arra is, ami a dokumentációból egyértelműen megállapítható – pl. ajánlati és szerződéses feltételek dokumentációrész 2.4., 2.5., 5.1. pontja, a műszaki leírás 7. oldala –, hogy maguknak az ajánlatevőknek kellett nyilatkozatot, vállalást tenni az általuk alkalmazni kívánt technikára, technológiára és annak megfelelő gép, költségigényre, továbbá majd csak a nyertes ajánlattevő készít – a szerződés megkötését követően – kiviteli terveket.
Emiatt különös figyelemmel vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a dokumentáció mely részéről állapítható meg, hogy kötelező érvényű érvényességi feltétel a betartása.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ilyen kötelező érvényűnek minősül mindenképpen a vízjogi engedélyekben, tervekben meghatározott nyomvonal, az üzemeltetéshez szükséges tisztítóaknák, idomok kialakítása elhelyezése. A KEVIÉP Kft. ajánlati nyilatkozta és tárgyaláson tett észrevétele szerint a vízjogi engedélyekben, illetve tervekben meghatározott nyomvonalra tett ajánlatot. A Döntőbizottság áttekintette a KEVIÉP Kft. ajánlatában foglaltakat, és abból nem volt megállapítható, hogy ajánlata eltért a vízjogi engedélyekben, tervekben meghatározott nyomvonaltól. Így a Döntőbizottság az érvénytelenséget ez okból nem látta megállapíthatónak.
Kétségtelen, hogy ezen nyomvonal konkrét hosszúságát az egyes ajánlattevők eltérően tüntették fel az ajánlatkérő által a felhívásban, dokumentációban megadott nyomvonal hosszúsághoz képest. Azonban a Döntőbizottság álláspontja szerint a konkrét esetben a dokumentáció fentiekben részletezett hiányosságai miatt (továbbá pl. a tervek is csak átlagos méreteket tüntettek fel az utcák vonatkozásában, míg a műszaki leírás 7. oldalán épp az utcák igen szűk voltára hívta fel ajánlatkérő a figyelmet) nem a közölt méterhosszúságnak van érvényességi feltétel jellege és a Kbt. 26. § (2) bekezdés második mondatában meghatározott ajánlati kötöttséget eredményező ereje, hanem a nyomvonal betartásának. Ajánlatkérő és a KEVIÉP Kft. nyilatkozatukban okszerű magyarázatát adták az eltérésnek, mely több ajánlatban (Penta Kft., KÖTIVIÉP B' Kft.) is szerepelt, illetve annak elfogadásának, a konkrét helyszíni felmérés alapján az engedélyezett nyomvonal tényleges hosszúsága a házi bekötések esetén az általuk közölt megjelölt hosszúságot mutatta, míg a gerincvezeték hosszúsága közel azonos minden ajánlattevő esetében. A gerincvezeték hosszúsága vonatkozásában az ajánlati dokumentációnak megfelelőség egyértelmű, míg a házi bekötés hosszúsága miatt, figyelemmel arra, hogy minden bekötést a közölt nyomvonalon végeznek el szintén nem állapítható meg érvénytelenség.
Megjegyzi a Döntőbizottság, hogy maga az I. r. kérelmező sem pontosan az ajánlatkérő által megjelölt hosszúságokra tett ajánlatot, ezt az eltérést azonban nem indokolta.
A Döntőbizottság másodlagosan vizsgálta az útfelbontással, helyállítással kapcsolatos érvényességi kérdéseket.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ezzel kapcsolatban egyrészt a dokumentáció minimális előírást tartalmaz, másrészt ez is ellentmondó a konzultációhoz képest.
A műszaki leírás dokumentációrész (9. oldal) szerint "A csatornaépítés során szükségszerűen felbontott útburkolatokat eredeti állapotuknak megfelelően helyre kell állítani."
A helyszíni konzultáción több kérdés is elhangzott ezzel kapcsolatban. A KÖTIVIÉP B' Kft. kérdésére adott válaszában ajánlatkérő azt a tájékoztatást adta: "A Közútkezelő Kht. kezelésű utak esetén az útkezelő előírása szerint, az Önkormányzati utaknál: Az útalap helyreállítást C6 min. soványbetonból, az út burkolatát 5 + 1 cm AB 12-ből kérjük. A földutaknál megfelelő tömörítéssel kialakított helyreállítást kérünk."
Ehhez képest ajánlatkérő költségvetési összesítőjében külön – pontos mennyiségek megjelölésével – feltüntetett betonútalapot, továbbá zúzottkő vagy kohósalakkő útalapot, ahol a konkrét mennyiségeket csak zúzottkőre adta meg. A Döntőbizottság álláspontja szerint a fenti ajánlatkérői előírások összevetése alapján nem állapítható meg, hogy a KEVIÉP Kft. ajánlata érvénytelen, mert nem tartalmazott zúzottkő alapot.
Ajánlatkérő a helyszíni konzultáción több kérdésre adott – fentiekben ismertetett – válaszában kiemelte, hogy "A megajánlott műszaki tartalomnak, építéstechnológiának megfelelő költségkiírást kell adni."
A Döntőbizottság álláspontja szerint – ez I. r. kérelmező hivatkozásával szemben nem az ajánlati feltételeknek, dokumentációnak, költségkiírásnak a módosítása ajánlatkérő által a konzultáción, hanem amiatt szükséges, mert a rendelkezésre álló dokumentáció nem pontos és részletes még, mert maguk az ajánlattevők határozzák meg az ajánlatukban műszaki megoldásokat, technológiát, azok gépigényét és csak annak alapján készíthetik el a költségkiírást. Végleges költségkiírás pedig majd csak a kiviteli terv alapján készíthető.
A Döntőbizottság áttekintette a KEVIÉP Kft. ajánlatában az útalappal kapcsolatos tételeket. Ebből megállapítható, hogy 1293 m3 útbontást jelölt meg, és helyreállítására ugyanannyi m3 betonútalapot. Így a Döntőbizottság érvénytelenségre alapot adó körülményt nem látott megállapíthatónak, mivel ajánlattevők ajánlatkérő előírása szerint maguk határozhatták meg a csatornaépítés technológiáját.
A Döntőbizottság I. r. kérelmezőnek a többváltozatú ajánlattétellel, illetve opcióval kapcsolatos kérelmét megalapozatlannak találta.
A Döntőbizottság megvizsgálta a KEVIÉP Kft. ajánlatát és megállapította, hogy azt nem többváltozatú ajánlatként nyújtotta be, hanem egyváltozatúként, az "alap" ajánlaton kívül, további három – a városban útépítéssel kapcsolatos – opciós ajánlatot tett.
Ajánlatkérő az első eljárást lezáró döntése meghozatala során az írásbeli összegezésében ezt rögzítette és az "alap" egyváltozatú ajánlatot értékelte, az opciós ajánlatokat pedig nem vette figyelembe.
A Döntőbizottság ajánlatkérő ezen értékelését nem találta jogsértőnek, mert valóban egyváltozatú ajánlat került benyújtásra, a közbeszerzési eljárás tárgyával pedig össze nem függő opciós ajánlat – miként az iratokból egyértelműen megállapítható – nem került értékelésre.
A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező jogorvoslati kérelmének az ajánlatoknak a 3. részszempont körében történő értékelését sérelmező része alapos.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi – elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni".
A Döntőbizottság ennek alapján vizsgálta, hogy ajánlatkérő a fenti törvényi rendelkezés előírása szerint járt-e el, azaz a 3. részszemponton belül tartalmilag megfelelő volt-e az értékelés, illetve az adott pontozás tükrözte-e az ajánlati elemek tartalmi különbségeit.
Ajánlatkérő ajánlati felhívásában azt határozta, hogy a 3. részszemponton belül vizsgálja és értékeli az ajánlatok kidolgozásának minőségét és színvonalát, figyelembe véve az esetlegesen megtett szakmai (elsősorban műszaki) észrevételeket és javaslatokat is.
Az írásbeli összegezés alapján az állapítható meg, hogy ajánlatkérő ezen részszempont körében az értékelés során két tényezőt vett figyelembe:
– a csatornahosszakban jelentkező különbségeket és
– a megajánlott és elfogadott javaslatok számát.
A Döntőbizottság álláspontja szerint csak ezen két tényező értékelése alapján nem lehetséges tartalmilag helyes értékelés ezen részszemponton belül. Ajánlatkérő az ajánlatok kidolgozásának minőségét és műszaki színvonalát jelölte meg elsődlegesen értékelendőként ezen részszempontnál. Önmagában a csatornahosszak figyelembevétele és matematikai arányosítása azonban egyáltalán nem tükrözi az egyes ajánlatok tartalmi elemeit, kidolgozásuk minőségét, színvonalát. Ajánlatkérő maga sem vitatta, hogy az eltérő csatornaszakaszok ellenére is valamennyi ajánlattevő azonos tartalmú és érvényes műszaki ajánlatot tett, ezért nem volt részéről indokolható az 1–10-ig pontozás.
A második tényezőként a javaslatokat vette figyelembe ajánlatkérő. Ezt ajánlati felhívásában jelezte is. Észrevétele szerint, mivel minden egyes javaslat előnyös, hasznos volt, ezért csak a darabszámuk szerint értékelt. A Döntőbizottság álláspontja szerint a javaslatok darabszáma alapján végzett értékelés nem fejez ki tartalmi elemet, így az nem elfogadható, tekintettel arra, hogy az egyes javaslatok tényleges jelentősége eltérő lehetett.
Ajánlatkérő utólagosan azt az észrevételt tette, hogy minden ajánlat kidolgozott, jó színvonalú volt, ezért ezt külön nem vette figyelembe a pontszámok megállapítása során, illetve nem volt pontszámokban kifejezésre juttatható különbség ebben. Ez viszont a Döntőbizottság álláspontja szerint azért is jogsértő, mert épp a tartalmi elem értékelése nem tükröződik az ajánlatkérő által megállapított pontszámokban – ajánlatkérő ezen részszempontnál 5–10 között adott pontszámot, ami nem fejezi ki a lényegében azonos minőségű ajánlatokat. Az I. r. kérelmező részére ezen részszempontnál ajánlatkérő a maximális pontszámot adta. Így megállapítható, hogy ajánlatkérő jogsértő értékelése nem befolyásolta a nyertes ajánlattevő kiválasztását, ezért a Döntőbizottság a Kbt. 59. § (1) bekezdésének megsértését nem állapította meg.
A Döntőbizottság megállapította, hogy I. r. kérelmező-jogorvoslati kérelmének az írásbeli összegezés határidőben meg nem küldését sérelmező része alaptalan.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése szerint az írásbeli összegezést az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek. Ajánlatkérő 2001. július 6-án – pénteki napon – hirdette ki az eljárást lezáró döntését és az írásbeli összegezést is elkészítette. Ajánlatkérő által becsatolt eredeti feladóvény alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő július 13-án adta postára az I. r. kérelmező részére az írásbeli összegezést. Július 6-át követően július 13-a az ötödik munkanap. Ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Kbt. 61. § (1) bekezdésének megfelelően 5 munkanapon belül megküldte az írásbeli összegezést. Ajánlatkérőtől független körülmény, hogy a konkrét esetben a kézbesítés a posta vagy más ok miatt az I. r. kérelmező részére elhúzódott.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján állapította meg, hogy ajánlatkérő – a fenti indokokra figyelemmel – megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, ezt meghaladóan pedig a jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság arra tekintettel mellőzte a bíróság kiszabását, mert ajánlatkérő értékelése egy részszemponton belül volt jogsértő és ennek az eljárás nyertese kiválasztására érdemi hatása nem volt.
A Döntőbizottság az eljárása során ideiglenes intézkedést nem hozott, mert annak feltételei a rendelkezésre álló iratok alapján nem voltak megállapíthatóak.
A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelmét 2001. július 18-án visszavonta.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Bizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 14. § (1) bekezdése szerint az ügyfél az eljárás megindítására irányuló kérelmét a határozat jogerőre emelkedéséig visszavonhatja. Ilyenkor a közigazgatási szerv az eljárást megszünteti, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a közigazgatási szerv az eljárást folytatja. A II. r. kérelmező jogorvoslati kérelem visszavonására tekintettel a Döntőbizottság az Áe. 14. § (1) bekezdése alapján eljárást ezen jogorvoslati kérelem vonatkozásban megszüntette.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 24.
Dr. Nagy Gizella s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Engler Magdolna s. k.,
közbeszerzési biztos
