KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7523)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D. 472/13/2001.
Tárgy: az Alterra Építőipari Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros Önkormányzat közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság az Alterra Építőipari Kft. (1103 Budapest, Sibrik Miklós út 30., a továbbiakban: kérelmező, képviseli: dr. Németh László jogtanácsos) Budapest Főváros Önkormányzat (1052 Budapest, Városház u. 9–11., a továbbiakban: ajánlatkérő, képviseli: dr. Molnár Judit ügyvéd, 1124 Budapest, Gébics u. 7., fszt. 1.) "Budapest III. ker. Bécsi úti főgyűjtő csatorna építése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmének részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 53. § (2) bekezdését, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti, ezt meghaladóan a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 Ft (azaz harmincezer forint) igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.
A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. január 31-i 5. számában (0078) tette közzé részvételi felhívását előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban. A részvételi jelentkezés határidejéig – 2001. február 26-ig – 13 cég nyújtotta be jelentkezését. Ebből ajánlatkérő a 2001. április 12-én megtartott eredményhirdetésen 12 céget alkalmasnak minősített és őket közvetlenül felhívta ajánlattételre. Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt is összeállított, amelynek részét képezte a tenderterv, az árazatlan költségvetés és a vállalkozási szerződéses blankettája. Ajánlatkérő dokumentációja 5. sz. mellékletének a) pontjában rögzítette, hogy a késedelmi kötbér mértéke: minimum napi 0,25% és maximum napi 0,5%. Előírta, hogy a megjelölt minimális mértékek megajánlása az ajánlat érvényességének feltétele. Meghatározta, hogy a vetítési alap a bruttó szerződéses ár. Ajánlatkérő arról tájékoztatta ajánlattevőket, hogy, amennyiben az ajánlatok megtételekor a kötbér mértékére vonatkozó kipontozott helyeket nem töltik ki, úgy ajánlatkérő a jelzett minimum értékeket veszi figyelembe az elbírálás során.
Ajánlatkérő szerződéses blankettájának VIII. 1. pontja adott lehetőséget ajánlattevőknek a késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlat megtételére az alábbiak szerint: "a kivitelezési véghatáridő vállalkozónak felróható okból történő elmulasztása esetén a bruttó szerződéses ár napi ..%-nak megfelelő késedelmi kötbér terheli, ami a vállalkozó végszámlájából kerül levonásra."
Ajánlatkérő dokumentációja 6. sz. mellékletében rögzítette, hogy amennyiben ajánlattevő a szerződéstervezeten változtat, illetve azt cégszerűen nem írja alá, ajánlata érvénytelennek minősül.
Az ajánlattételi határidőig – 2001. május 30-ig – öt ajánlattevő nyújtotta be ajánlatát: a Strabag Kft., a Penta Kft. – Sade Kft. Konzorcium, a Szeviép Rt., a Rokla Kft. – Relid-Bau Kft. – Ár-La Kft. Konzorcium és a kérelmező. Ajánlatkérő 2001. július 13-án hirdette ki az eljárást lezáró döntését. Ebben a kérelmező ajánlatát érvénytelenné nyilvánította, az eljárás nyertesének pedig a Penta Kft. – Sade Kft. Konzorciumot választották.
A kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását ajánlatkérő azzal indokolta, hogy kérelmező változtatott a szerződéses blankettán és ezért az ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen. Ajánlatkérő álláspontja szerint kérelmező azzal, hogy a megjelölt napi 0,5%-os késedelmi kötbér mérték után hozzá tette toldatként "maximum a bruttó szerződéses ár 10% erejéig" megváltoztatta a szerződéses blanketta szövegét és emiatt minősül ajánlata érvénytelennek.
A kérelmező az ajánlatkérő által készített írásbeli összegezést még az eredményhirdetés napján – 2001. július 13-án – átvette.
A kérelmező 2001. július 16-án nyújtotta be jogorvoslati kérelmét. Ebben kérte ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ajánlatkérő kötelezését az eljárás költségeinek viselésére és ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő megsértette a Kbt. 24. §-át és az 52. § (2) bekezdés d) pontját ajánlatának érvénytelenné nyilvánításával. Kérelmező előadta, hogy az ajánlati felhívásnak és a dokumentációnak megfelelő ajánlatot tett, az ajánlatkérő által adott szerződéses blanketta szövegét nem változtatta meg, csak a késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlati részt töltötte ki. A késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlat vonatkozásában ajánlatkérő csak a napi minimum és maximum értékeket jelölte meg. Álláspontja szerint az ő ajánlatában az érvényességi feltételként támasztott napi minimum értéket megajánlotta, sőt annál többet, a maximumot, a napi 0,5%-ot. Ajánlatkérő nem jelölt meg semmilyen tiltást a kötbérajánlat megtétele vonatkozásában, így a kötbérmaximumra vonatkozó ajánlati része nem minősül érvénytelennek, illetve más a kötbérrel kapcsolatos változtatás sem minősülne érvénytelenségi oknak álláspontja szerint. A vállalkozási blanketta szövegén nem változtatott, a VIII. 1. pontja változatlan megszövegezéssel maradt érvényben az ő ajánlatában is. Hivatkozott arra, hogy általános gyakorlat a késedelmi kötbér maximálása. A konkrét ügyben ajánlatkérő nem határozott meg ilyet, így ennek hiányában a többi ajánlattevő vonatkozásában nem állapítható meg, hogy milyen a maximális késedelmi kötbér mértékük, hiszen akár a bruttó szerződéses árig az nem növekedhet és lehetetlenülési kötbér hiánya miatt sem határozható meg a késedelmi kötbér maximuma. Kifogásolta, hogy amennyiben ajánlatkérő számára ez sérelmes, úgy figyelembe vehette volna a dokumentációjában megadott minimum értékeket, de ezt nem tette meg.
A kérelmező 2001. augusztus 6-án adta postára kiegészítő jogorvoslati kérelmét, amely augusztus 7-én érkezett meg a Döntőbizottságra. A tárgyaláson ezt a kiegészítő kérelmét akként módosította, hogy csak annak felülvizsgálatát kérte a Döntőbizottságtól, hogy a többi ajánlattevőnek a kötbérre, garanciavállalásra stb. tett ajánlata érvényes-e.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelem elutasítását kérte.
Álláspontja szerint kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánításáról jogszerűen döntött. Ajánlati dokumentációjában minimum napi 0,25% és maximum napi 0,5% között írta elő késedelmi kötbérre vonatkozó ajánlat megtételét. Dokumentációja 6. számú mellékletében pedig kikötötte, hogy amennyiben ajánlattevő változtat a szerződéstervezetén, akkor ajánlata érvénytelen. A kérelmező pedig eltért az ajánlati dokumentációtól, a szerződéses blankettától azzal, hogy a késedelmi kötbér felső határát a bruttó szerződéses ár 1,0%-ában jelölte meg. Előadta, hogy kérelmező ajánlata tartalmában azt jelenti, hogy 20 napot meghaladó késedelem esetén a késedelmi kötbér mértéke változatlan. Ez pedig ajánlatkérő részére semmiképpen sem fogadható el, illetve kedvező.
Előadta, hogy kérelmező ajánlatát, azért nyilvánították érvénytelennek, mert eltért az ajánlati dokumentációtól, a szerződés tervezet szövegén változtatott és ezért, mint érvénytelen ajánlat vonatkozásában már az értékelést nem végeztek el, azt nem vizsgálták, hogy önmagában a késedelmi kötbérre megtett ajánlati rész érvényes-e, megajánlotta-e a kötelezően előírt minimumot. Azonban hivatkozása szerint a kérelmező még a kötelezően előírt minimum mértékét sem ajánlotta meg, ugyanis míg a többi ajánlattevő vonatkozásában a késedelmi kötbér folyamatosan emelkedik, addig a kérelmezőnél az általa állított 10%-os korlát miatt 20 nap után változatlan.
Ajánlatkérő – a felek által a tárgyaláson tett nyilatkozatokra – további írásbeli észrevételt nyújtott be. Ebben kiemelte, hogy a napi minimális és maximális kötbér mértékek mellett a kötbér vetítési alapját is meghatározta a dokumentációjában. Álláspontja szerint csak olyan változtatással tehető érvényes kötbérajánlat, amely az általa meghatározott napi minimális és maximális mérték között van. A kérelmező kötbérmaximummal megtett ajánlata pedig olyan kiegészítés, amely érdemben az ajánlati kiírások módosítását eredményezi. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a kérelmező kötbérmaximálása átszámolva azt jelenti, a hogy a 40. nap után nála a napi kötbérmérték 0,25% alá csökken.
A Döntőbizottság D.472/4/2001. számú határozatában ideiglenes intézkedésként az eljárást lezáró szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság a kérelmező alap jogorvoslati kérelmét az alábbi indokok alapján alaposnak találta.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha:
"az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételeknek."
Ajánlatkérő dokumentációjának 6. számú mellékletében kimondta, hogy érvénytelen az az ajánlat, amely a szerződéstervezeten változtat.
A Döntőbizottság áttekintette kérelmező ajánlatát és megállapította, hogy kérelmező az ajánlati felhívásnak és dokumentációnak megfelelően nyújtotta be ajánlatát, és – a VIII. l. pontot most figyelmen kívül hagyva – a szerződéstervezeten sem változtatott.
A Döntőbizottságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy kérelmezőnek a szerződéstervezet VIII. l. pontjában a késedelmi kötbér maximumra tett azon ajánlata "maximum a bruttó szerződéses ár 10% erejéig" a szerződéstervezet változtatásának minősül-e.
Az 1. pontnak ajánlatkérő által megállapított szövege a kérelmező ajánlatában teljes egészében megmaradt változatlan szövegezéssel és tartalommal. "A kivitelezési véghatáridő Vállalkozónak felróható okból történő elmulasztása esetén a bruttó szerződéses ár napi .. .%-nak megfelelő késedelmi kötbér terheli ... .. .., ami a Vállalkozó végszámlájából kerül levonásra." Így megállapítható, hogy a kérelmező ajánlatkérő által meghatározott szerződés tervezet szövegét nem változtatta meg.
A kérelmező a "maximum a bruttó szerződéses ár 10% erejéig" kitétellel, mint kötbérkorláttal tette meg a napi 0,5% -os mértékű késedelmi kötbérre ajánlatát. A Döntőbizottság álláspontja szerint ez pedig nem a szerződéstervezet szövegén való változtatás, hanem csak a kötbérajánlat megtétele, a kötbérajánlat része. Vizsgálta a Döntőbizottság, hogy a kérelmező által ekként megtett késedelmi kötbérajánlat érvényes ajánlattétel-e.
Ajánlatkérő dokumentációja 5. számú melléklete
a) pontjában határozta meg a késedelmi kötbérrel kapcsolatos követelményeit. Érvényességi feltétel csak a minimális mérték megajánlása volt . A minimális mértékét pedig napi 0,25%-ban jelölte meg. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező ezen érvényességi feltételt teljesítette, ajánlatában napi 0,5%-os mértékű késedelmi kötbérre tett ajánlatot.
Ajánlatkérő a késedelmi kötbérrel kapcsolatban további érvényességi feltételt sem az ajánlati felhívásában, sem a dokumentációjában nem határozott meg. Így a Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok vizsgálata, minősítése során sem vehet figyelembe újabb feltételeket az érvénytelenség körében. A Kbt. fentiekben idézett 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint ugyanis kizárólag az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételek alapján nyilvánítható érvénytelenné az ajánlat. Ezért a Döntőbizottság álláspontja ajánlatkérőnek az ilyen formában megtett érvényes kötbérajánlatot kellett volna a késedelmi kötbér részszempont körében értékelni, akkor figyelembe venni a számára nem kedvező, nem előnyös voltát.
Ajánlatkérő a késedelmi kötbér vonatkozásában a kötbér vetítési alapjának meghatározásán kívül, csak a napi minimális és maximális mértékre tett előírást. Így emellett a késedelmi kötbérre ajánlat még számos variációban tehető pl. időtartamok megjelölésével, napi mértékek változtatásával a dokumentációban meghatározott alsó és felső korlátok között. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a kötbérmaximum meghatározása is a kötbér, a kötbérajánlat elemei közé tartozik, a kötbérmértéken, a kötbéralapon stb. kívül. Ezért a kötbérmaximum meghatározása kérelmező által a kötbérajánlat részeként elfogadható. Ajánlatkérő felhívásában, dokumentációjában nem zárta ki a késedelmi kötbér maximálását, a garanciáknál erre vonatkozó rendelkezést dokumentációja most is tartalmaz. A többi ajánlattevő vonatkozásában – az ajánlati dokumentáció maximáló rendelkezése hiányában – nem állapítható késedelmi kötbérajánlatuk teljes tartalma, illetve az, hogy meddig, milyen időtartamig vagy mértékig terjed késedelmi kötbérfizetési kötelezettségük. Lehetetlenülési kötbért sem állapított meg ajánlatkérő így ez sem teszi lehetővé az egyértelmű állásfoglalást ebben a kérdésben. Épp ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint tartalmi szempontból sem kifogásolható a kötbérmaximum meghatározása kérelmező által, hiszen ajánlata alapján – szemben a többi ajánlattevővel – egyértelműen meghatározható késedelmi kötbérfizetési kötelezettségének a tartalma, terjedelme.
Nem elfogadható e vonatkozásban ajánlatkérő kiegészítő írásbeli észrevételében tett azon hivatkozása, hogy kérelmező ajánlatát átszámolva a 40. nap után nála a kötbér napi mértéke 0,25% alá csökken. Ezzel kapcsolatban a Döntőbizottság az alábbiakra mutat rá. A kötbér napi mértéke és a maximális kötbérmérték, illetve kötbérmaximum két különböző jogi fogalom és ennek megfelelően a kötbérszámítás vonatkozásában is eltérő a jelentőségük. Kötbérmaximum meghatározása esetén – ez több is lehetséges pl. maximális mérték, maximális összeg –, amikor a kötbér eléri a maximumot további kötbérszámítás fogalmilag is kizárt. Ebben az esetben már csak vizsgálható – miként tette a Döntőbizottság –, hogy egyrészt az érvényességi feltételeknek ez megfelel-e, másrészt ha érvényes ajánlat akkor tartalmilag kell értékelni.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján – a fenti indokokra tekintettel megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontját és az 53. § (2) bekezdését és ezért a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette ajánlatkérő eljárást lezáró döntését.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján megállapította, hogy kérelmező kiegészítő jogorvoslati kérelme elkésett.
A Kbt. 79. § (7) bekezdése szerint az eljárást az e törvény szabályait sértő esemény tudomásra jutásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül lehet kérelmezni.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező 2001. július 13-án, az eredményhirdetéskor átvette az írásbeli összegezést. A kiegészítő jogorvoslati kérelmét pedig csak augusztus 6-án adta postára. Így kiegészítő jogorvoslati kérelme a jogvesztő határidő letelte után került benyújtásra, ezért a Döntőbizottság azt, mint elkésettet a Kbt. 80. § (4) bekezdése alapján elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 24.
Dr. Nagy Gizella s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Nagy László Gábor s. k.,
közbeszerzési biztos
