KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7524)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.483/14/2001.
Tárgy: a Strabag Építő Kft. és a Swietelsky Útvasút Kft. egyesített jogorvoslati kérelme az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság, valamint Kisbér Város Önkormányzata ajánlatkérők közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (1024 Budapest, Fényes Elek u. 7–13.) valamint Kisbér Város Önkormányzata (2870 Kisbér, Városház tér 1, a továbbiakban: ajánlatkérők) akiknek nevében a Komárom-Esztergom Megyei Állami Közútkezelő Kht. (2800 Tatabánya, Táncsics M. u. 1/C, továbbiakban: bonyolító) jár el "Kisbér Széchenyi u. 0+126–0+706 kilométerszelvény átépítése" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen a Strabag Építő Kft. (1135 Budapest, Szegedi út 35–37, a továbbiakban: I. r. kérelmező) által benyújtott jogorvoslati kérelmének a Döntőbizottság helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérők megsértették a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 53. § (1) bekezdését, valamint a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért a Döntőbizottság ajánlatkérők eljárást lezáró – a közbeszerzési eljárást eredménytelenné nyilvánító – döntését megsemmisíti.
A Swietelsky Útvasút Kft. (2120 Dunakeszi, Székesdűlő 135., a továbbiakban: II. r. kérelmező) jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőket, hogy az I. r. kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessenek meg külön-külön 15 000–15 000 Ft, összesen 30 000 Ft, (azaz harmincezer forint) igazgatás szolgáltatási díjat. Ezt meghaladóan az eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított
15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérők 2001. április 25-én ajánlati felhívást tettek közzé nyílt eljárás megindítására (3106/2001.) a Közbeszerzési Értesítő 17. számában a rendelkező részben írt tárgyban.
A felhívás 4. pontja szerint a teljesítés határideje 2001. november 12., de itt azt is előírták ajánlatkérők, hogy előbbi teljesítést is elfogadnak.
A 11. a) pont tartalmazta az ajánlattevők pénzügyi, műszaki és gazdasági alkalmassága igazolására kért adatokat és tényeket. Ezen belül a pénzügyi, gazdasági alkalmasságot a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint:
– a megelőző év mérlege, éves beszámolója és
– a megelőző 3 év gazdálkodásának adatai becsatolásával kellett igazolni.
A 11. b) pont tartalmazta az ajánlattevőknek a szerződésteljesítésre alkalmatlanná minősítésének szempontjait, melyek között ajánlatkérő a második bekezdésben kikötötte, hogy: "a mérleg szerinti forgóeszközök értéke nem lehet kisebb, mint a rövid lejáratú kötelezettség összege".
A 13. pont szerint ajánlatkérők az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánták kiválasztani az alábbi részszempontok szerint:
részszempontok súlyszámok
– ajánlati ár 4,5
– az ajánlat műszaki taralma 2,5
– rövidebb határidő vállalása 1,5
– jótállási időtartam vállalása 1,5
Az értékelés során adható pontszámok részszempontonként 0–100-ig.
A felhívás 15. a) pontja alapján az eredményhirdetés időpontját követő 9. napon kívántak ajánlatkérők szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel.
A 16. pont tartalmazta az egyéb információkat, melyek között ajánlatkérő előírta azt is, hogy:
– az elektromos, a közvilágítási és a hírközlési (telefon és kábeltévé) munkákat az ÉDÁSZ Rt. által versenyeztetett és kiválasztott kivitelező, mint kiválasztott, kijelölt alvállalkozó végzi,
– a meglévő süllyesztett szegélyen belüli munkákra az UKIG-al, a közműépítési, kiváltási, áthelyezési, járda-, leállósáv-, autóbuszmegálló-építési munkákra az Önkormányzattal köt szerződést a nyertes ajánlattevő.
Ajánlatkérők ajánlati dokumentációt is készítettek, melynek a 20.4, 20.5 és a 21.1 pontjaiban írták le az alkalmatlansági és érvénytelenségre vonatkozó elvárásokat, valamint az értékeléshez szükséges előfeltételeket. Dokumentációhoz tartozott több ajánlati adatlap is. Ezek között volt található mellékletként a 4/3 sz. mintalap "B pénzügyi, gazdasági adatok" című nyomtatvány, melyen a mérleg adatokat, valamint a gazdálkodási adatokat kérték be ajánlatkérők 1998. 1999. és a 2000. évekre.
Ajánlatkérők 2001. május 21-én konzultációt tartottak, ahol a bonyolító képviselője közölte, hogy a vezetékes közműves munkák (közvilágítás 0,4 kV-os hálózat) az ÉDÁSZ Rt., a kábeltévé hírközlési vezeték áthelyezési munkái várhatóan a KOM-TEL Kft. lebonyolításában valósulnak meg – e munkák kivitelezése nem szerepel az ajánlattételben – és az ÉDÁSZ Rt. lebonyolításában kiválasztott kivitelező, mintegy alvállalkozója lesz a majdan kiválasztott nyertes ajánlattevőnek.
E konzultáció alkalmával az EGÚT Rt. képviselője javasolta, hogy mivel a két kivitelező még nem lesz ismert az ajánlattétel időpontjára, ezért az ajánlatban még nem indokolt építési ütemtervet leadni. Ezt az ajánlatkérők elfogadták, így építési ütemtervet majd csak a nyertesnek kell e döntés szerint adnia.
Az ajánlattételi határidőig öt ajánlat érkezett az I. és II. r. kérelmezőtől, az EGÚT Rt.-től, a Hoffmann Rt.-től, és a Kaiser Kft.-től. Egy ajánlat késve érkezett, azt az ajánlatkérők nem vették figyelembe.
Ajánlatkérők hiánypótlást biztosítottak tekintettel arra, hogy a Kaiser Kft. az igazolásokat nem teljes körűen csatolta.
Az ajánlatkérők képviseletében eljáró bonyolító 2001. június 14-én kelt levelével arról értesítette az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht.-t, hogy Kisbér Várossal közösen lezajlott az értékelés és egyeztetés, ezért ezt követően és ennek alapján a Strabag Kft.-t javasolják nyertesként kihirdetni. Ehhez kérték a Közúti Tárca jóváhagyását.
Az Állami Közúti Műszaki és Információs Kht. Műszaki Igazgatója 2001. június 22-én a bonyolítónak írt levelében azt igazolta vissza, hogy a Strabag Kft. ajánlatát felül kell vizsgálni a technológiailag szükséges minimális idő betarthatósága tekintetében. Ezt követően azt is tartalmazta a válasz, hogy a felülvizsgálat eredménye alapján kell ajánlatkérőknek intézkedniük az eredményhirdetésről.
A bonyolító a megkeresést követően intézkedett a június 15-re meghirdetett eredményhirdetés elhalasztásáról, majd levelet intézett június 26-án az elektromos hálózat és kábeltévé-hálózat lehetséges kivitelezőihez, hogy adják meg azt, hogy a vezetékek építési munkáit mennyi idő alatt tudják a kérdéses helyen megoldani. A 2001. június 28-i válasz szerint az elektromos vezetékeknél a kivitelezés szakaszos, az átfutási ideje három hónap, míg a kábeltévé-hálózat építésére még nincs szerződés, de a munkafolyamat várhatóan negyvenöt nap lesz.
Az értékelést végző Bizottság 2001. július 5-én meghozta döntését miszerint a II. r. kérelmező, az EGÚT Rt., a Kaiser Kft. és a Hoffmann Rt. ajánlattételre alkalmatlan, míg I. r. kérelmező ajánlattételre alkalmas, de ajánlata érvénytelen, mert túl rövid a teljesítési határidő, amit vállalt, (42 nap) így a technológiai időszükségletek nem tarthatók be a Bizottság által készített ütemtervnek megfelelően.
A 2001. július 9-ei eredményhirdetés alkalmával a fentieknek megfelelően ajánlatkérő kihirdette, hogy négy ajánlattevő alkalmatlan az ajánlattételre, míg a Strabag Kft. (I. r. kérelmező) ajánlata érvénytelen, mert az nem felelt meg a felhívás és a dokumentáció feltételeinek. Azt is kihirdette ajánlatkérő, hogy a közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdése b) pontja szerint eredménytelen.
Az összegzést az ajánlatkérők elkészítették és az ajánlattevők részére, még aznap elpostázták.
I. r. kérelmező a 2001. július 10-én átvett összegzés alapján 2001. július 23-án jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, valamint bírság kiszabását a jogsértésért felelős szervezettel szemben.
Kérte továbbá, hogy a Döntőbizottság kötelezze a jogsértőt az eljárási díj, valamint felmerült költségek viselésére és kérte az ügyben tárgyalás tartását is. Kérelmét azzal indokolta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérők jogsértően állapították meg az ajánlata érvénytelenségét, az általa megjelölt 42 napos teljesítési határidőre tekintettel, mondván, hogy az nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírtaknak. Véleménye szerint az ajánlatkérők döntése azért sem helytálló, mert a felhívás 13. b) pontja szerint a rövidebb teljesítési határidő vállalását is kívánták értékelni és a felhívás 4. pontja szerint a 2001. november 12-i teljesítési határidő előtti teljesítés is elfogadott. Sérelmesnek tartotta azt is, hogy a részére megküldött összegzésben írt indoklás szerint ajánlatkérő azt közölte, hogy "Kiválasztott, kijelölt alvállalkozók által kérésünkre közölt, várható átfutási ideje jelentősen meghaladja a Strabag Kft. ajánlatában vállalt átfutási időt." Ezzel kapcsolatban azt is nyilatkozta, hogy az eredményhirdetésig a kijelölt alvállalkozók személyét nem ismerte, az általuk végzett munkák időszükségletéről semmiféle információt nem kapott ajánlatkérőktől. Közölte azt is a kérelmében, hogy ajánlatkérők a 2001. május 21-i konzultáción úgy döntöttek elfogadják, hogy csak a nyertes ajánlattevőnek kell építési ütemtervet készítenie az eredményhirdetést követően. Álláspontja szerint az ajánlatkérők által utólag kiválasztott kijelölt munkájának az eljárást követően utólag megállapított időszükségletét ajánlatukban természetesen nem tudták figyelembe venni, ezért az ajánlatuk érvénytelenné nyilvánítását jogsértőnek tartják. Véleménye szerint nem helyes az az ajánlatkérői érvelés sem az összegzésben, hogy az ajánlatukban szereplő 42 napos átfutási idő irreális, mivel ajánlatkérő szerint a műszaki átadás-átvételi eljárás kitűzésére számára rendelkezésre álló 15 napot levonva, a kivitelezésre csak 27 nap marad, így az ajánlatukban megjelölt vállalási határidő kevesebb az Értékelő Bizottság által készített
ütemterv szerinti technológiai időszükségletnél. Azt is nyilatkozta, hogy az ajánlatuk szerinti 2001. július 16-ai munkakezdés és az augusztus 27-ei kötbérterhes befejezési határidő közötti időtartamnak megfelel a 42 napos vállalt átfutási idejük és ajánlatkérők ezt követően 15 napon belül bármikor meghatározhatják a műszaki átadás-átvétel időpontját.
Jogorvoslati kérelmét változatlanul fenntartva a tárgyaláson azt is előadta, hogy a forgalomkorlátozással kapcsolatos teendőket a szokásos gyakorlatnak megfelelően szerepeltették ajánlatukban, illetve azt be is költségelték, így az az ajánlatban fellelhető.
II. r. kérelmező 2001. július 24-én jogorvoslati kérelemmel fordult a Döntőbizottsághoz. Ebben kérte az ajánlatkérők eljárást lezáró döntésének megsemmisítését és az ajánlata újra értékelésére kötelezését ajánlatkérőknek. Kérte továbbá annak megállapítását is, hogy mint ajánlattevő az ajánlati felhívásban írtaknak megfelelően ajánlattételre alkalmas és kérte egyben az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére kötelezését is ajánlatkérőknek.
Kérelmét azzal indokolta, hogy jogsértő az ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánításuk tekintettel arra, hogy a felhívás 11. a) pontja szerint igazolták a Kbt. 44. § (1) bekezdésének megfelelően a pénzügyi, gazdasági alkalmasságukat a megelőző év mérlegének és éves beszámolójának, valamint a megelőző három év gazdálkodásának adatai becsatolásával. Előadta azt is, hogy a pályázat kiváltása után a részletes ajánlatkérési dokumentáció 20.5 pontja az ajánlattevők alkalmatlanságáról szintén csak a Közbeszerzési Értesítőben lévő felhívás 11. b) pontjára hivatkoztak az ajánlatkérők. Az ajánlati formanyomtatványokon ("B" pénzügyi-gazdasági adatok) ajánlatkérő kérte még az 1997, 1998 és 1999 éves mérlegadatokat. Ezeket természetesen megadták az ajánlatkérők igényének megfelelően.
Az eredményhirdetést követően 2001. július 13-án kapta meg az eredményhirdetésről a jegyzőkönyvvel együtt az indoklást és ebből értesült arról, hogy azért nyilvánították alkalmatlanná, mert az 1997. és 1998. évi mérlegükben a forgóeszközök értéke kisebb, mint a rövidlejáratú kötelezettségek összege és ez nem felel meg a kiírásban írt követelményeknek. Ezzel kapcsolatosan úgy nyilatkozott, hogy azért jogsértő ajánlatkérők döntése, mert ha a kiírásnak megfelelően bírálták volna el az alkalmasságot, akkor nem hirdették volna ki alkalmatlanságukat az 1997-es, illetve 1998-as mérlegadatok alapján, hisz ezt nem is kérte alkalmatlansági feltételként a pályázóktól. Álláspontja szerint ajánlatkérők megállapíthatták volna, hogy cégüknek volt két kicsit gyengébb éve.
A döntőbizottsági tárgyaláson nem vitatta, illetve elismerte azt, hogy az ajánlatkérő által kért 1998–2000. évi adatok helyett az 1997–1999. évi adatokat adták meg, amihez véleményük szerint nem kellettek a mérlegadatok, ezért úgy értelmezték, hogy az alkalmatlansági feltétel náluk nem állt fenn. Erre tekintettel nyújtották be az ajánlatukat.
Véleménye szerint a mérlegeket nem is kellett volna becsatolniuk, de ezt megtették és ajánlatkérők erre tekintettel jogsértően állapították meg az alkalmatlanságukat.
A Döntőbizottság a jogorvoslati kérelmeket egyesítve, azokat egy jogorvoslati eljárás keretében bírálta el.
Ajánlatkérők írásos észrevételüket a tárgyaláson változatlanul fenntartva úgy nyilatkoztak, hogy a döntésüket, amely szerint úgy ítélték meg, hogy a Strabag Kft. ajánlata nem felel meg az ajánlatkérési dokumentáció 20.4 pontjának (az ajánlatok megfelelősége) és azt ennek alapján érvénytelennek nyilvánították, helytállónak tartják.
Mivel II. r. kérelmező előadta, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerint a pénzügyi és gazdasági alkalmasság vizsgálatához tartoznak a megelőző három év gazdálkodásának adatai, így ezen adatok figyelembevételével vizsgálták a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítését. Az általa megadott 1997-es, 1998-as és 1999-es mérlegadatok szerint a forgóeszközök és rövidlejáratú kötelezettségek összehasonlítása vonatkozásában az 1997. és 1998. évi mérlege nem felelt meg, így ajánlattételre alkalmatlannak kellett nyilvánítaniuk.
II. r. kérelmező ajánlatával szemben felmerült az is, hogy a kiadott dokumentációban módosítást, változtatást hajtott végre, mely nem felel meg az ajánlati nyilatkozat 6. pontjában foglaltaknak, miszerint az ajánlattevő kijelenti, hogy az ajánlatkérési dokumentációval együtt mágneses adathordozón (flopin) átvett dokumentumokban az eredetihez (kinyomtatott példányok) képest nem eszközölt azok tartalmát érintő változtatást, és az ajánlata elkészítése során csak a szükséges adatok és szövegek beírásával egészítette ki azokat.
Tárgyaláson azt is nyilatkozta, hogy az Értékelő Bizottság javaslatával kapcsolatos módosítást azért eszközölték, mert a döntés-előkészítés során időközben szakmai konzultációt tartottak, aminek eredményeként végül is arra az álláspontra jutottak, hogy az I. r. kérelmező által megjelölt 42 napos teljesítési határidő irreális, túlzottan rövid, így ez alatt a vállalt munka nem fejezhető be. A beruházás során olyan szerződést nem kívánnak kötni, amelyben előreláthatóan már fenn áll a kötbérfizetés lehetősége, illetve veszélye, mert nem az a cél, hogy a vállalkozó kötbért fizessen, hanem az időben való teljesítés.
Álláspontjuk szerint az, hogy az értékelés során az előteljesítést pozitívumként kívánták értékelni, nem mond ellent annak, hogy az I. r. kérelmező vállalási határidejét irreálisnak tartják, mivel a 2001. november 12-i teljesítési határidőhöz képest néhány napos, vagy hetes előteljesítés megengedett, viszont I. r. kérelmező ennél jelentősebbet vállalt.
Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy az általuk irreálisan rövidnek tartott vállalási határidő miatt nem éltek a Kbt.-ben biztosított lehetőséggel, miszerint erre magyarázatot kérjenek I. r. kérelmezőtől. Előadta azt is, hogy a saját maguk által készített ütemterv alapján jutottak arra a következtetésre, hogy I. r. kérelmező ajánlata érvénytelen.
Kérdésre azt is nyilatkozta, hogy a konzultáció időpontjában még ők sem ismerték az elektromos, illetve kábeltévével kapcsolatos munkák ÉDÁSZ által később kiválasztandó alvállalkozóit, de álláspontja szerint elvárható lett volna az ajánlattevőktől, hogy tájékozódjanak e kérdéskörben az érintetteknél, nevezetesen az ÉDÁSZ-nál, a Kábeltévénél és a KOM-TEL-nél. Azt is nyilatkozta, hogy az I. r. kérelmező által vállalt rövid határidőn túl egyéb érvénytelenségi okot nem tudnak megjelölni az ajánlatban. Elismerte azt is, hogy sem a felhívásban, sem a dokumentációban nem volt olyan kikötésük, hogy mely az a minimális határidő a teljesítés során, ami még elfogadható a számukra. Azt is nyilatkozta, hogy a négy ajánlattételre alkalmatlan ajánlattevő, valamint az egy érvénytelennek minősített ajánlat miatt az ajánlatok értékeléséről külön jegyzőkönyvet nem készítettek, így azt azért nem csatolták be a Döntőbizottsághoz.
Kisbér Város Önkormányzata, mint ajánlatkérő a tárgyaláson ezen túlmenően úgy nyilatkozott, hogy a bonyolítóval megfelelő felhatalmazás alapján folytatta az értékelést, illetve a döntéshozatal során abba az Önkormányzatot is bevonták. Ezzel kapcsolatosan becsatolta a Döntőbizottsághoz a 23/2001/(II. 23.) sz. Képviselő Testületi határozatot, melyben a testület a közbeszerzési eljárás beruházói és bonyolítói feladataival a Komárom–Esztergom Megyei Közútkezelői Kht.-t bízza meg, és amely szerint a testület a város polgármesterét felhatalmazza a megbízással kapcsolatos megállapodás aláírására, valamint a közbeszerzés menetében való részvételre, és a nyertes pályázóval a szerződés aláírására.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson szóban előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy I. r. kérelmező kérelme megalapozott, míg II. r. kérelmező kérelme megalapozatlan az alábbiak miatt:
A Döntőbizottságnak a jogvita során elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy I. r. kérelmező kérelme az ajánlatkérők által megjelölt indokok alapján érvénytelen-e, figyelemmel a Kbt. vonatkozó rendelkezéseire, valamint azt, hogy II. r. Kérelmező ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánítása megfelelt-e a vonatkozó Kbt. rendelkezéseknek, illetve az ajánlati felhívásban, dokumentációban írt feltételeknek.
I. r. kérelmező kérelmét a Döntőbizottság megalapozottnak találta az alábbiak miatt:
A felék által is megküldött összegzésben az I. r. kérelmező ajánlatának érvénytelenségét a dokumentáció 20.4 és 20.5 pontjában foglaltakra alapozta ajánlatkérő, de konkrétan sem írásos észrevételében, sem a tárgyaláson nem jelölte meg, hogy I. r. kérelmező ajánlata a felhívás, illetőleg a dokumentáció melyik előírásával ellentétes,
A Döntőbizottság a vizsgálat kapcsán megállapította, hogy az ajánlati felhívás 4. pontjában a teljesítés határidejét ajánlatkérők valóban 2001. november 12-ben határozták meg, de ugyanitt meghatározták, hogy előteljesítést is elfogadnak. Ezen túlmenően a felhívás 13. pontjában a bírálati részszempontok között a "rövidebb határidő vállalását" is szerepeltették, mint az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztására szolgáló egyik szempontot.
Ennek alapján megállapítható, hogy ajánlattevők, közöttük I. r. kérelmező az ajánlata kedvezőbbé tétele érdekében a felhívásnál korábbi teljesítési határidőt jogszerűen vállalt. Azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy ajánlatkérők sem a felhívásban, sem a dokumentációban, sem a helyszíni konzultáció során nem határozták meg egy szerintük reálisnak tartott és általuk még elfogadható minimális átfutási határidőt, ami – figyelemmel a le nem szerződött hálózat (kábeltévé, elektromos és hírközlési hálózat) építésekkel egy időben zajló együttesen végzendő feladatra tekintettel – indokolt lett volna.
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatok értékelése során ajánlatkérők már nem hivatkozhattak arra, hogy I. r. kérelmező ajánlata a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontra hivatkozással érvénytelen, mivel e rendelkezés azt tartalmazza, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg a felhívásban, illetve a dokumentációban írt feltételeknek.
A fenti hivatkozott rendelkezés taxatíve felsorolja az ajánlat érvénytelenségének megállapítására vonatkozó esetköröket, és miután ajánlatkérők még a tárgyaláson sem nevezték meg I. r. kérelmező ajánlatának azon a részét, amely a felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározottaktól eltér, azaz azzal ellentétes lenne, ezért az ajánlat Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapított érvénytelenségre vonatkozó döntés nem helytálló, azaz jogsértő.
II. r. kérelmező kérelmével kapcsolatosan annak megalapozatlanságát a Döntőbizottság az alábbiakra tekintettel állapította meg:
Ajánlatkérők az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági alkalmasságának igazolásához a szükséges feltételeket a felhívás 11. a) pontjában, míg a teljesítésre alkalmatlanná nyilvánítás eseteit a 11. b) pontban határozták meg.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás tárgyalásán II. r. Kérelmező által is elismerten megállapította kétséget kizáróan, hogy a megelőző három év (1998–2000.) gazdálkodási adatai voltak szükségesek ahhoz, illetve azok tartalmazzák azt, hogy az adott ajánlattevő mérleg szerinti forgóeszköz értéke kisebb-e, mint a rövid lejáratú kötelezettségek összege, azaz, hogy érvényesülnek-e a felhívás 11. b) pontjának második bekezdésében írt feltételek, aminek alapján II. r. kérelmező ajánlattételre alkalmatlanná nyilvánítása vizsgálható volt.
A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati dokumentáció részét képezte a B. l sz. melléklet, melyben a mérleg adatok közlését kérték 1998–2000. év vonatkozásában, míg a B. 2 sz. melléklet a gazdálkodási adatok becsatolására volt alkalmas a meghatározott minta szerint. Ebből megállapítható, hogy ajánlatkérők függetlenül attól, hogy a felhívásban csak egyetlen év mérlegének és beszámolójának becsatolását írták elő, a dokumentációban már megkövetelték az 1998–2000. évi mérlegadatok ismertetését is.
Az tény a Döntőbizottság álláspontja szerint, hogy ajánlatkérők a dokumentációban, a felhívásban meghatározott feladatoknál már több adatot követeltek meg ajánlattevőktől, de azt a dokumentáció átvételétől számított 15 napon belül, de legkésőbb az ajánlattétel határidejétől számított 15 napos jogvesztő határidőig volt lehetőség kifogásolni, így az erre utaló II. r. kérelmezői kérelem elkésett, illetve megalapozatlan.
Azt is tényként állapította meg a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérők az ajánlattevők alkalmasságát a felhívásban meghatározott szempontok alapján megvizsgálták és II. r. kérelmező által is elismerten azt helyesen állapították meg, hogy nevezett esetében az 1998. éves mérlegadatok szerint a forgóeszközök értéke kisebb, mint a rövidlejáratú kötelezettségek összege, tehát II. r. kérelmező nem felelt meg az ajánlatkérők által támasztott alkalmassági követelményeknek.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ezt a körülményt az sem menti, hogy a következő években II. r. kérelmezőnél ez a helyzet már nem állt fenn.
A Döntőbizottság az álláspontja kialakításánál II. r. kérelmező azon érvelését sem találta megalapozottnak, hogy a felhívásból nem tudta eldönteni, hogy az ajánlatkérők az ott meghatározott "megelőző évi, illetve megelőző 3 év" tekintetében mely éveket kívánták vizsgálni. Egyrészt a kiadott dokumentációban az általuk vizsgálni kívánt éveket – melyekre nézve adatokat kértek – pontosan, évszámmal jelölték meg ajánlatkérők, másrészt II. r. kérelmező a számára nem egyértelmű kiírással kapcsolatban a Kbt. 38. § (1) bekezdése alapján semmiféle további tájékoztatást nem kért ajánlatkérőktől.
A Kbt. 44. § (4) és (6) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazzák:
(4) Az ajánlati felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya vagy azok milyen mértékű fogyatékossága miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére.
(6) Az ajánlatkérő az ajánlatok felbontását követően az (1), (2) és (4) bekezdés szerinti adatok, tények, és körülmények alapján dönt az ajánlattevőnek a szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról, ennek során az igazolások eredetiségét is ellenőrizheti.
E jogszabályhelyekre tekintettel a Döntőbizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy II. r. kérelmező kérelme megalapozatlan tekintettel arra, hogy ajánlatkérők jogszerűen nyilvánították nevezettet ajánlattételre alkalmatlannak a felhívás 11. b) pontja alapján.
A Kbt. 60. § (1) bekezdése szerint eredménytelen az eljárás, ha
a) nem érkezett ajánlat;
b) kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek;
c) az összes ajánlattevőt ki kellett zárni az eljárásból;
d) egyik ajánlattevő sem tett az ajánlati felhívásban foglaltaknak – az ajánlatkérő részére – megfelelő ajánlatot;
e) az ajánlatkérő az eljárást a szerződés megkötésre vagy teljesítésére képtelenné válása miatt [55. § (4) bekezdése] eredménytelenné nyilvánítja;
f) valamelyik ajánlattevőnek az eljárás tisztaságát vagy a többi ajánlattevő érdekeit súlyosan sértő cselekménye miatt az ajánlatkérő az eljárás érvénytelenítéséről döntött.
Fenti rendelkezés és a tényállás összevetése alapján a Döntőbizottság megállapította azt is, hogy ajánlatkérők e rendelkezést is megsértették akkor, amikor egy érvényesnek minősülő ajánlatot érvénytelenné nyilvánítva kimondták, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen volt, mivel csak kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva az I. r. kérelmező kérelmének helyt adva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérőkkel szemben, míg II. r. kérelmező kérelmét a Kbt. 88. § (1) bekezdés
a) pontja szerint, mint alaptalant elutasította.
A Döntőbizottság ajánlatkérőkkel szemben azért nem alkalmazott I. r. kérelmező kérelmének helyt adva bírságot mint jogkövetkezményt, mert a döntés megsemmisítéssel a Döntőbizottság a jogsértő helyzetet reparálta, valamint figyelemmel volt e döntése során a Kbt. 88. § (5) bekezdésére is.
A Döntőbizottság a költségek viselésére egyenlő arányban kötelezte ajánlatkérőket a Kbt. 88. § (1) bekezdésének h) pontja alapján.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. augusztus 24.
Dr. Bíró László s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
