KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7621)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.497/13/2001.
Tárgy: a Panoráma Ablakgyártó és Forgalmazó Kft. jogorvoslati kérelme Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Panoráma Ablakgyártó és Forgalmazó Kft. (3702 Kazincbarcika, Pf. 211, továbbiakban: kérelmező) Budapest Főváros XV. Kerület Önkormányzata (1153 Budapest, Bocskai u. 1–3., továbbiakban: ajánlatkérő) "egyes önkormányzati iskolákban nyílászárók cseréje" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. tv. (továbbiakban Kbt.) 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését és ezért ajánlatkérőt 3 000 000 (azaz hárommillió) forint bírsággal sújtja.
Kötelezi a Döntőbizottság az ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 számú számlájára fizesse be.
Kötelezi a Döntőbizottság ajánlatkérőt, hogy kérelmező részére a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül 30 000 (azaz harmincezer) forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat felülvizsgálatát annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. május 23-i 21. számában (3396) tette közzé nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívását négy önkormányzati iskolája:
1. a Neptun u. 57. sz. alatti,
2. Pattogós u. 6–8. sz. alatti,
3. Kontyfa u. 5. sz. alatti,
4. Hartyán köz 2–4. sz. alatti
II. emeleti homlokzati nyílászárók cseréjére és a cserével közvetlenül érintett területek helyreállítása tárgyában.
Az ajánlati felhívás 3. c) és d) pontjában részajánlat tételére iskolánként lehetőséget biztosított.
A felhívás 13. pontjában ajánlatkérő meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat, és az alábbi részszempontokat és súlyszámokat állapította meg:
részszempontok súlyszámok
– a vállalkozás ellenértéke (ajánlati ár) 70
– a beépített nyílászáró szerkezetek kedvezőbb karbantartási költségei a szavatossági időt követő 10 évig 15
– kötelező mértéken felüli garanciális kötelezettség vállalása 10
– a dokumentációban kiírt késedelmi kötbérnél magasabb kötbér vállalása 5
Az értékelés során adható pontszámokat 1–10-ig határozta meg ajánlatkérő.
Ajánlatkérő részletes dokumentációt is készített, ebben határozta meg a pontos műszaki tartalmat. Az ajánlati dokumentáció részét képezte a vállalkozási szerződéses blanketta, amelynek 11. pontjában ajánlatkérő a kötbér alapját a vállalkozói díjban, míg kötelező minimális mértékét napi 0,2%-ban jelölte meg. Az ajánlatok értékelésével kapcsolatban az ajánlati felhívás 13. pontján kívül ajánlatkérő további előírást, tájékoztatást nem adott.
Helyszíni konzultációt 2001. június 12-én tartottak, amelyen műszaki kérdések merültek fel.
Az ajánlattételi határidőig – 2001. július 3-ig – heten nyújtották be ajánlatukat: a SCHWEIKER-PESTI Kft., a NYÍR-KOMPLETT Kft., az ISO Vállalkozási és Kereskedelmi Kft., a HÁLÓ és MARKÓ Kft., a Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft., a HORIZONT Ablakgyártó Kft. és a kérelmező. Minden ajánlattevő mind a négy részre tett ajánlatot.
A bontási eljárás során ajánlatkérő két ajánlat – SCHWEIKER-PESTI Kft. és a HORIZONT Ablakgyártó Kft. ajánlata – érvénytelenségét állapította meg és az eljárás további szakaszából kizárta őket.
A többi ajánlattevőt alkalmasnak és az ajánlatokat érvényesnek fogadták el. Ajánlatkérő 2001. július 17-én hirdette ki eljárást lezáró döntését. Valamennyi részajánlat tekintetében nyertes ajánlattevőnek a HÁLÓ és MARKÓ Kft.-t hirdették ki. A második legkedvezőbb ajánlatot tevőnek három iskolánál a NYÍR-KOMPLETT Kft.-t, míg egy iskolánál – a Kontyfa u. 5. sz. alatti – az ISO Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.-t választották.
Ajánlatkérő írásbeli összegezést készített, azt az ajánlattevők részére kézbesítették.
Az eljárást lezáró szerződéseket ajánlatkérő 2001. július 25-én megkötötte.
Kérelmező 2001. augusztus 1-jén nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, az eljárás – a hiánypótlást követően – augusztus 17-én indult meg.
Kérte ajánlatkérő jogsértő magatartásának megállapítását, az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ajánlatkérő marasztalását az eljárási költségekben. Ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltása iránt terjesztett elő kérelmet.
Kérelmező álláspontja szerint ajánlatkérő helytelenül, részszempontonként különböző módszerrel értékelt. Míg az ajánlati árnál matematikai képlettel, a többi részszempontnál a sorrendiség szerint osztotta ki 10-től eggyel csökkenően a pontokat. Ez eredményezte azt, hogy a 70-es súlyszámú ajánlati ár ellenére, az értékelés során a kisebb súlyszámú részszempontok váltak meghatározóvá. Ez számára különösen méltánytalan, mert minden részajánlat esetén a legkedvezőbb árat ajánlotta. Az árnál az adott pontszámok között csak minimális különbségek voltak, a többi részszempontnál a pontszámok jobban szórtak, továbbá nem tükrözték az ajánlatok közötti tartalmi különbségeket csak a sorrendiséget. Kifogásolta továbbá a "kedvezőbb karbantartási költségek a szavatossági időt követő 10 évig" részszempont alkalmazhatóságát és konkrét értékelését is. Előadta, hogy három ajánlattevő azonos típusú ablakot jelölt meg és a többi ajánlattevő ablaka pedig szintén hasonló szerkezetű: műanyag, fém vasalatokkal. Ezeknél az ablakoknál pedig minimálisak a karbantartási költségek, évente egyszer olajozás, illetve szintén évente a tömítések glicerines áttörlése, ezek pedig nem igazán számszerűsíthetők és nem tárgya a beszerzésnek, nem is ajánlattevők végzik majd el.
Ajánlatkérő kérte kérelmező jogorvoslati kérelmének az elutasítását és költségek viselésére kötelezését.
Észrevétele szerint az ajánlati ár elbírálásánál használt képlet a többi részszempont értékelésénél nem használható, azok kevésbé számszerűsíthetők, ezért azoknál a helyezések sorrendje szerint eggyel-eggyel csökkenő pontozást alkalmazott.
Álláspontja szerint a "kedvezőbb karbantartási költségek a szavatossági időt követő 10 évig" részszempont esetében is helyesen értékelt. Két ajánlattevő – a kérelmező és a Németh Nyílászáró Gyártó és Forgalmazó Kft. – ajánlata nem tartalmazott Ft-értéket, költségmegjelölést, csak szöveges leírást, ezért részükre a minimális 1 pontot adták, míg a többi ajánlattevőnél az ajánlatukban megjelölt költségek alapján – Ft/ablak/ 10 év – állapították meg a sorrendet és annak megfelelően a pontszámokat. Azt elismerte, hogy az ISO Vállalkozási és Kereskedelmi Kft.-nél csak az egyéves karbantartási költséggel számoltak, míg a többieknél a 10 évre vonatkozó költséget vették figyelembe.
A Döntőbizottság az alábbi indokok alapján a jogorvoslati kérelmet alaposnak találta.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint: "Az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni".
A Döntőbizottság ennek alapján vizsgálta, hogy ajánlatkérő a fenti törvényi rendelkezés előírása szerint járt-e el, azaz tartalmilag megfelelő volt-e az értékelés, illetve az adott pontozás tükrözte-e az ajánlati elemek tartalmi különbségeit.
A Döntőbizottság részszempontonként, részajánlatonként vizsgálta ajánlatkérő értékelését.
1. részszempont: a vállalkozás ellenértéke (ajánlati ár)
Ajánlatkérő ennél a részszempontnál minden egyes részajánlatnál az alábbi matematikai képletet használta a pontszámok megállapításához:
ár minimum
Keresett pontérték = 9 × –––––––––– + 1
ár aktuális
A Döntőbizottság megállapította, hogy a pontszámok meghatározása matematikai módszerrel történt, amely lehetővé teszi az objektív értékelést és kifejezi az ajánlatok közötti különbségeket.
A pontszámok meghatározása minden részajánlatnál ezen matematikai képlet szerint történt, jogsértés e körben nem történt.
2. részszempont: a beépített nyílászáró szerkezetek kedvezőbb karbantartási költségei a szavatossági időt követő 10 évig
Ajánlatkérő értékelése minden egyes részajánlat esetén az alábbi volt:
Nyertes ajánlat:
– 350 Ft/ablak (10 évre)
– adott pontszám: 9
Kérelmező ajánlata:
– ajánlat értéket nem tartalmaz
– adott pontszám: 1
NYÍR-KOMPLETT Kft.:
– 533 Ft/ablak (10 évre)
– adott pontszám: 8
ISO Kft.:
– 80 Ft/ablak (1 évre)
– adott pontszám: 10
Németh Kft.:
– ajánlat értéket nem tartalmaz
– adott pontszám: 1
A Döntőbizottság e részszempontnál az alábbiakat állapította meg: a beszerzés tárgya az ajánlati felhívás 3. a) pontja szerint a megjelölt nyílászárók cseréje és a cserével közvetlenül érintett terület helyreállítása. A nyílászárók karbantartása nem képezi a beszerzés tárgyát, ezért erre ajánlattevőktől költségajánlat sem kérhető, illetve nem értékelhető. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek ebben a részszempontban azt kellett volna vizsgálnia, hogy a szavatossági idő utáni időszakban milyen karbantartási igénye van a megajánlott nyílászáróknak, és ha azok egymástól jelentősen eltérnek, akkor azoknak milyen költségkihatásai lehetnek. Jelen eljárásban – az ajánlatokból megállapíthatóan – valamennyi ajánlattevő karbantartási szükségletként közel azonos munkákat jelölt meg: évente egyszer a vasalatokat meg kell olajozni, illetve a tömítő profilokat glicerinnel át kell törölni. A lényegében azonos munkák költségigénye is azonos, ezért az ajánlattevők által megjelölt különböző költségeket – mintha azok is árajánlatok lennének – különböző pontszámmal értékelni hibás. A Döntőbizottság megítélése szerint ajánlatkérő akkor értékelt volna helyesen, ha az ajánlatokban megjelenő azonos tartalmi elemekre tekintettel azonos pontszámokat ad ezen részszempontnál. A karbantartási költségeknek a bírálatban akkor lett volna tényleges jelentősége, ha az ajánlatok között van olyan, amelynek a karbantartási igénye jelentősen különbözik a többitől (például fa nyílászáró megajánlása esetén, a felületképzések jelentős mértékben eltérhetnek egymástól), és ez nagy különbségeket okozhat a várható munkák és a költségek között. De még ebben az esetben sem lehetett volna a megjelölt költséget árajánlatként értékelni.
3. részszempont: kötelező mértéken felüli garanciális kötelezettség vállalása
A kötelező mérték 1 év volt, az értékelés alapját az ezen felüli vállalás képezhette.
Ajánlatkérő sorrendiségen alapuló értékelése minden egyes részajánlat esetén az alábbi volt:
Nyertes ajánlat:
– 1 + 9 év (ebből 5 év jólteljesítési garancia)
– adott pontszám: 10
Kérelmező ajánlata:
– 1 + 6 év
– adott pontszám: 6
NYÍR-KOMPLETT Kft.:
– 1 + 7 év
– adott pontszám: 7
ISO Kft.:
– 1 + 9 év
– adott pontszám: 9
Németh Kft.:
– 1 + 6 év (+ 3 év a vasalatra)
– adott pontszám: 8
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Kbt. 55. § (6) bekezdés szerint akkor jár el jogszerűen az ajánlatkérő, ha az alapelvekre is tekintettel értékel. Követnie kell az esélyegyenlőségre figyelemmel a "jobb ajánlat – magasabb pontszám" elvét, továbbá a pontszámok különbsége arányban kell hogy álljon a tartalmi elemek közötti eltérésekkel. Ezek az elvek objektív matematikai módszer alkalmazásával biztosíthatók a leginkább. E részszempontnál az ajánlatok konkrétak, években kifejezett számadatok, amelyek objektív, matematikai módszerrel összehasonlíthatóak. A Döntőbizottság alkalmasnak találta azt a számítási módszert itt is, amelyet maga az ajánlatkérő használt az ajánlati árak összehasonlítására. Ez a képlet értelemszerűen a következő módon alkalmazható:
évek száma (aktuális)
Keresett pontérték = 9 × ––––––––––––––––––– +1
évek száma (maximális)
A nyertes 9 évet, a kérelmező 6-ot ajánlott az előírtakon felül, így pontszámok 10 és 7.
4. részszempont: a dokumentációban kikötött késedelmi kötbérnél magasabb kötbér vállalása
A dokumentációban meghatározott kötbér napi 0,2% volt. Ajánlatkérő értékelése minden egyes részajánlat esetén az alábbi volt:
Nyertes ajánlat:
– napi 0,5%
– adott pontszám: 9
Kérelmező ajánlata:
– napi 0,2%
– adott pontszám: 7
NYÍR-KOMPLETT Kft.:
– napi 0,3%
– adott pontszám: 8
ISO Kft.:
– napi 1,00%
– adott pontszám: 10
Németh Kft.:
– napi 0,2%
– adott pontszám: 7
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő értékelése nem fogadható el, mert a sorrendiségen alapuló pontszámok nem fejezik ki az egyes ajánlatok közötti tartalmi különbségeket pl. az ISO Kft. 1,0%-os ajánlatához képest a 0,5%-kal kevesebbet ajánló nyertes ajánlattevő 1 ponttal, míg a további 0,2%-al kevesebbet ajánló ajánlattevő is további egy ponttal kapott kevesebbet. E részszempontnál is – hasonlóan az előzőhöz – az ajánlatok konkrét számadatok, amelyek objektív, matematikai módszerrel összehasonlíthatóak.
Ajánlatkérő által az első részszempontnál meghatározott matematikai képlet itt az alábbi formában alkalmazható:
kötbér% (aktuális)
Keresett pontérték = 9 × ––––––––––––––––– + 1
kötbér% (maximum)
A részszempont körében csak a kötelező mérték fölötti vállalás értékelhető, így a nyertes 0,3%, a kérelmező 0% vállalását kell az ISO Kft. legjobb 0,8% többletvállalásához viszonyítani.
Ezek alapján a helyes pontszám nyertes esetén a 4,4, míg kérelmező esetén a 1 pont lett volna.
A pontozásos értékelés tehát a Döntőbizottság álláspontja szerint a 2., a 3. és a 4. részszempontnál nem felelt meg a Kbt. 55. § (6) bekezdésében foglaltaknak, ily módon ajánlatkérő megsértette a törvény ezen rendelkezéseit.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése szerint:
"Az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépés esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést."
Annak vizsgálata, hogy a jogsértő pontozás vezetett-e a Kbt. 59. § (1) bekezdése sérelméhez, a Döntőbizottság minden részajánlatnál elvégezte a fentiekben kifejtetteknek megfelelő pontszámok összegezését. Ennek során az ajánlatkérő által az ajánlati árra adott pontszámokat változatlanul vette át, a karbantartás költségeit azonos pontszámmal értékelte, a garancia és a kötbér részszempontnál a korábban meghatározott – ajánlatkérő által is alkalmazott – képletet használta a pontszámok objektív meghatározására.
Ezek alapján az ajánlatokra adható pontszám részajánlatonként összesítve a következő:
l. Neptun u. 57. sz. alatti iskola:
Részszempont Ssz. Nyertes Kérelmező
– Ár 70 9,06 634 10 700
– Karbantartás 15 10 150 10 150
– Garancia 10 10 100 7 70
– Kötbér 5 4,4 22 1 5
Összesen 906 925
2. Pattogós u. 6–8. sz. alatti iskola:
Részszempont Ssz. Nyertes Kérelmező
– Ár 70 8,83 618 10 700
– Karbantartás 15 10 150 10 150
– Garancia 10 10 100 7 70
– Kötbér 5 4,4 22 1 5
Összesen 890 925
3. Kontyfa u. 5. sz. alatti iskola:
Részszempont Ssz. Nyertes Kérelmező
– Ár 70 9,14 640 10 700
– Karbantartás 15 10 150 10 150
– Garancia 10 10 100 7 70
– Kötbér 5 4,4 22 1 5
Összesen 912 925
4. Hartyán köz 2–4. sz. alatti iskola:
Részszempont Ssz. Nyertes Kérelmező
– Ár 70 9,03 634 10 700
– Karbantartás 15 10 150 10 150
– Garancia 10 10 100 7 70
– Kötbér 5 4,4 22 1 5
Összesen 904 925
A Döntőbizottság ezen összesítés alapján megállapította, hogy ajánlatkérő nemcsak a Kbt. 55. § (6) bekezdését sértette meg, hanem ezen jogsértése azt is okozta, hogy valamennyi részajánlat tekintetében nem az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevőt hirdette ki nyertesnek, és nem vele kötötte meg a szerződéseket. Ezzel pedig megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését is.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. §-ában meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokokra tekintettel a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pontja alapján szabott ki bírságot. A Kbt. 88. § (4) bekezdése szerint:
"A bírság mértéke a közbeszerzés értékének legfeljebb harminc százaléka, de legalább a jogsértő cselekmény elkövetésének időpontjában hatályos éves költségvetési törvényben meghatározott összeg." Ez a minimum összeg jelenleg 1 millió Ft, a közbeszerzés értéke pedig nettó 33 011 610 Ft volt.
A Döntőbizottság a bírság összegét ezen keretek között állapította meg. Ennek körében értékelte a többszörös jogsértést és annak súlyát.
A Döntőbizottság ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert az akkor rendelkezésre álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem voltak megállapíthatóak.
A Döntőbizottság a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján rendelkezett az eljárási költségek viseléséről.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89–90. §-a biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 14.
Dr. Nagy Gizella s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
