KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7711)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.509/7/2001.
Tárgy: a TÜKÖR GM jogorvoslati kérelme a Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TÜKÖR GM Útépítő és Fenntartó Kft. (1147 Budapest, Telepes u. 4., képviseli: Kovácsiné dr. Szlovák Judit ügyvéd, 1137 Budapest, Pozsonyi u. 26., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli dr. Balla Miklós ügyvéd, 1068 Budapest, Benczúr u. 39/B. félemelet 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a Polgármesteri Hivatal kezelésében levő 147 km úthálózat és 343 km járdahálózat fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. XL. törvény (továbbiakban: Kbt.) 55. § (6) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 11-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban az alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő. E szerint többek között műszakilag alkalmatlan az az ajánlattevő, aki: "az előző, legfeljebb 3 évben nem végzett a közbeszerzés tárgyával azonos munkát, a felsorolt munkák között nincs legalább egy, amelynek értéke a bruttó 100 M Ft-ot eléri".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melynek részszempontjai és súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 10
2. az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) 8
3. az éves áremelés mértéke 7
4. szavatossági idő megajánlása 5
5. késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kiírt mértéken felül vállalt kötbér mértéke 1
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetén 0–10.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt biztosított, melyben pontosította, illetve részletesen meghatározta az ajánlat összeállításának szempontjait, az ajánlatok kötelező tartalmát. Az ajánlati dokumentáció tartalmazott részletes műszaki leírást, az éves műszaki tervet, egységárgyűjteményt, szerződéstervezetet, adatokat, térképeket, valamint 3 db információs adatlapot.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 9.2.C. pontjában meghatározta a benyújtásra kerülő ajánlatok kötelező tartalmát:
"A beszerzés tárgyára tett ajánlat:
– beárazott éves műszaki terv, az ajánlati árat egy összegben kérjük megadni".
Az ajánlati dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés 4. pontja szerint ajánlatkérő a vállalkozói díjat 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig kéri bruttó összegben meghatározni, a további időszakra az éves infláció figyelembevételével növelik annak mértékét.
Az ajánlati dokumentáció részét képező szerződéstervezet 4.1. pont második bekezdésében az áremelésre vonatkozóan az alábbi feltételt határozták meg:
"Felek megállapodnak abban, hogy a vállalkozói díjat 2002. július 1-jétől minden évben – az előző évre megállapított vállalkozói díjat bázisnak tekintve – legfeljebb a KSH által megadott inflációs rátával növelik."
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban az áremeléssel kapcsolatban más feltételt nem határozott meg.
A felhívás meghatározta a helyszíni konzultáció időpontját, melyről ajánlatkérő azt nyilatkozta 2001. június 26-án kelt faxában, hogy azon az ajánlattevők nem jelentek meg.
Az ajánlattételi határidő 2001. május 22. volt, eddig az időpontig 5 ajánlatot nyújtottak be: a kérelmező, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., a Swietelsky Útvasút Kft., a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és az Aszfaltbeton Kft.
Ajánlatkérő az Aszfaltbeton Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, a többi ajánlatot érvényesnek minősítette és azokat a tartalmuk szerint értékelte. Ajánlatkérő 2001. június 7-én kihirdette az eredményt, mely szerint legkedvezőbb a Swietelsky Kft., második a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., míg harmadik a kérelmező ajánlata.
Kérelmező az ajánlatkérő eljárást lezáró döntése ellen 2001. június 15-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be.
A Döntőbizottság a D.385/16/2001. számú határozatával ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését megsemmisítette.
Ajánlatkérő ezt követően élve a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel az ajánlatokat újra értékelte.
Az ismételt értékelés alapján ajánlatkérő az eredményhirdetést 2001. augusztus 6-án tartotta meg, mely szerint legkedvezőbb a Swietelsky Kft., míg második a kérelmező ajánlata.
Kérelmező 2001. augusztus 13-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet. Kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Kérelmének indokolásául előadta, hogy sérelmes az ajánlatokban az éves áremelés mértékének pontozásos értékelése. Álláspontja szerint a jogszerű értékelés úgy módosítaná az értékelés végeredményét, hogy kérelmező lenne az eljárás nyertese.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy a 2. bírálati részszempont, vagyis az éves áremelés mértékének az általa végzett értékelése a jogszabályoknak és a dokumentációnak megfelelt. Az áremelés mértékének értékelésénél a 2001. évi első félévi – KSH által megállapított –, illetve a költségvetési törvényben prognosztizált inflációt és az elbírálás idején hatályos jegybanki alapkamatot vette figyelembe. Ennek alapján kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
A Döntőbizottság a D.509/3/2001. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Tekintettel arra, hogy a kérelmező az 1., a 2., a 4. és az 5. bírálati részszempont értékelését nem vitatta, ezért a Döntőbizottság csak a 3. bírálati részszempont, az áremelés mértékének értékelését vizsgálta felül.
Az Összegzés az eljárásról című iratban ajánlatkérő a 3. bírálati részszempontot az alábbiak szerint értékelte:
Bírálati részszempont: az éves áremelés mértéke (a KSH által közölt mértékű infláció %-ában)
– Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.: inflációs rátával azonos
– Swietelsky Útvasút Kft.: inflációs ráta 80%-a
– TÜKÖR GM Kft.: MNB alapkamat 75%-a
Ajánlattevő:
Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft.:
Pontszám
Bírálati részszempont Súlyszám Pontszám és súlyszám
1–10 összege
Az éves áremelés mértéke (a KSH által közölt mértékű infláció %-ában) 7 1 7
Ajánlattevő:
Swietelsky Útvasút Kft.
Pontszám
Bírálati részszempont Súlyszám Pontszám és súlyszám
1–10 összege
Az éves áremelés mértéke (a KSH által közölt mértékű infláció %-ában) 7 10 70
Ajánlattevő:
TÜKÖR GM Kft.
Pontszám
Bírálati részszempont Súlyszám Pontszám és súlyszám
1–10 összege
Az éves áremelés mértéke (a KSH által közölt mértékű infláció %-ában) 7 1 7
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem írta elő azt, hogy az áremelés éves mértékét a KSH által megállapított éves inflációhoz viszonyítva kell megadni, azt viszont meghatározta, hogy az éves áremelés mértéke nem haladhatja meg a KSH által megállapított infláció mértékét. Ennek megfelelően az infláció mértékét meg nem haladóan tervezett áremelés – akkor is, ha azt nem az inflációhoz, hanem például a jegybanki alapkamathoz viszonyítva határozták meg – megfelel a dokumentációban meghatározott feltételnek, így értékelése az ajánlati elem tényleges tartalma szerint történhet.
Ennek alapján a bírálati részszempont tartalmának "(a KSH által közölt mértékű infláció %-ában)" szövegrésszel való kiegészítése az ajánlati felhívástól eltérő utólagos módosítást jelent az értékelés során. A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok tartalmának értékelésekor a dokumentációban nem szereplő feltételeket is figyelembe vett, így az általa végzett értékelés nem felel meg a Kbt. rendelkezéseinek.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor és a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt, ezért a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Hámori András s. k.,
közbeszerzési biztos
