KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7713)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.499/11/2001.
Tárgy: az Elamen Rt. jogorvoslati kérelme a Budai Irgalmasrendi Kórház közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Rt. (1095 Budapest, Soroksári út 98., továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét – melyet a Sédné dr. Vígh Márta ügyvéd (1031 Budapest, Zápor u. 5/A.) által képviselt Budai Irgalmasrendi Kórház (1023 Budapest, Frankel Leó u. 54., továbbiakban: ajánlatkérő) 750 adag reggeli, ebéd, vacsora elkészítése a hét minden napján, aminek 30%-a diétás étel sokféle változatban tárgyú közbeszerzési eljárása ellen indított – a Döntőbizottság elutasítja.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat bírósági felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottságnál kell benyújtani.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő ajánlati felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 2001. július 18-i számában a rendelkező részben megjelölt beszerzés tárgyában.
A felhívás 11. b) pontjában – többek között – kikötötte, hogy alkalmatlannak minősíti a szerződés teljesítésére azt az ajánlattevőt, aki "nem rendelkezik elismert minőségtanúsító intézménytől származó olyan tanúsítvánnyal, amely közétkeztetés és a diétás étel gyártásának tanúsítására is kiterjed." A 16. pont második "–" bekezdésében közölte, hogy érvénytelennek fogja minősíteni annak az ajánlatát, aki nem rendelkezik az 55.52. Közétkeztetés és a 15.88. Homogenizált és diétás ételek gyártása TEÁOR számú tevékenységi körrel.
Kérelmező augusztus 2-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte a felhívás szóban forgó két kitételét. Az érvénytelenségi okra vonatkozóan indokolásul előadta, hogy a TEÁOR 15.88-as számú tevékenységi kör a feldolgozóipari tevékenységek közé tartozik, nem függ össze a beszerzés tárgya szerinti vendéglátóipari tevékenységgel, ezért ez az érvényességi feltétel jogsértő.
A minőségbiztosítási rendszerre vonatkozó alkalmassági kritérium meghatározást azért kifogásolta, mert álláspontja szerint a közétkeztetésre szóló tanúsítvány eleve kiterjed a diétás ételek készítésére is, így ezek készítésére szóló szövegezésnek nem kell szerepelnie a tanúsítványban. Álláspontjának alátámasztásaként hivatkozott a 80/1999. (XII. 28.) GM–EüM–FVM rendelet 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt definícióra, miszerint a közétkeztetés fogalma alá tartozik az egészségügyi intézményekben való étkeztetés is. Ezen intézményekben való étkeztetés biztosítása pedig értelemszerűen tartalmazza a diétás ételek készítésének kötelezettségét is.
Kérte az ajánlati felhívás általa kifogásolt két kitételének megsemmisítését.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Két minőségbiztosítási tanúsító szervtől (CERTOP Termék- és Rendszertanúsító Ház, SGS Hungária Kft.) beszerzett állásfoglalást csatolva előadta, hogy a diétás ételek tanúsítása minden esetben külön történik a normál ételek készítésére vonatkozó tanúsítástól, ehhez külön vizsgálni kell az ezt kérelmező cég termelési folyamata, szervezettsége e célra való megfelelőségét. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson közölte, hogy az ajánlatok bírálata során szándékában áll eltekinteni azon ajánlattevő alkalmatlanná minősítésétől, akinek minőségbiztosítási tanúsítványa ugyan nem tér ki kifejezetten a diétás ételek gyártására, de az annak mellékletét képező kézikönyv tartalmából megállapíthatóan az ajánlattevő e szempontból is bevizsgálást nyert.
A 15.88. tevékenységi kört illetően az SGS Hungária állásfoglalásából kiindulva állította, hogy a konyhai körülmények között nagy mennyiségben történő készítés fogalma megfelel a gyártás fogalmának. A jogorvoslati eljárásban tartott tárgyaláson bejelentette, hogy ezen tevékenységi kör meglétének érvényességi feltételként való kikötését a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségéhez augusztus 24-én kelt levelében visszavonta.
A Döntőbizottság a felek írásbeli és a tárgyaláson szóban előadott észrevételei, nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem egy részében megalapozatlan, más részében pedig okafogyottá vált.
A Kbt. 44. § (1) és (2) bekezdése előírja, hogy milyen módon igazolható az ajánlattevő pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmassága. A (4) bekezdés előírja, hogy a felhívásban meg kell határozni, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdésben foglaltakkal összefüggő mely körülmények megléte, illetőleg hiánya miatt minősíti az ajánlatkérő az ajánlattevőt alkalmatlannak a szerződés teljesítésére (alkalmassági feltételek). Az (5) bekezdés korlátot szab az alkalmasság igazolására kérhető adatok és tények körét, valamint az alkalmassági feltételek meghatározását illetően.
Előírja: "Az ajánlatkérőnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok és tények kérését – figyelemmel az ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekére – a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, a (4) bekezdés szerinti követelményeket pedig – a beszerzés becsült értékére is tekintettel – legfeljebb a szerződés teljesítéséhez ténylegesen szükséges feltételek mértékéig lehet előírni.
A Döntőbizottság ezért azt vizsgálta, hogy az ajánlati felhívásnak a kérelmező által kifogásolt és ajánlatkérő által vissza nem vont kitétele, a diétás ételek gyártására is kiterjedő minőségbiztosítási tanúsítvány előírása nem ütközik-e az (5) bekezdésben rögzített korlátokba, az az (1) és (2) bekezdésben meghatározott körbe tartozik-e, a közbeszerzés tárgyára és annak teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértékre korlátozott-e.
Ajánlatkérő a minőségbiztosítási tanúsítvány csatolását a 44. § (2) bekezdés g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kérte, tehát az előírás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott körbe tartozik.
A kért tanúsítvány a közbeszerzés tárgyára korlátozott, mert a beszerzés tárgya 30%-os mértékben diétás ételek készítése volt.
Ajánlatkérő betegek ellátása céljából eszközölte a beszerzést, így az ételek minősége tekintetében fokozott biztonságra kellett törekednie. Ebből következik, hogy a teljesítéséhez ténylegesen szükséges mértéken belülinek minősül olyan tartalmú tanúsítvánnyal való rendelkezés kikötése, amelyik a diétás ételek készítésének megfelelő minőségét is tanúsítja.
Mivel a közétkeztetés körében kiadott tanúsítványok nem minden esetben térnek ki a diétás ételek készítésére is, joggal várta el ajánlatkérő, hogy a felhívására csak olyan ajánlattevők jelentkezzenek, akiknek minőségbiztosítási rendszere a diétás ételekre is vonatkozik. Ezen előírásának tartalmi és nem formai jellegét igazolja, hogy az ajánlattevő alkalmasságát a tanúsítványok tartalma alapján szándékozott elbírálni. A tárgyaláson előadott nyilatkozata szerint alkalmasnak fogja minősíteni azon ajánlattevőt, akinek a tanúsítványa szövegében nem szerepel ugyan a diétás ételek készítésére való jogosítvány, de annak mellékletét képező kézikönyvben szerepel az ajánlattevő e szempontból való bevizsgálása is. Ezen túlmenően ajánlatkérő a kiegészítő észrevételében nyilatkozott, hogy a tanúsítvány esetleges nem egyértelmű megfogalmazása esetén annak a diétás ételekre való kiterjedtsége tekintetében állásfoglalás végett meg fogja keresni a tanúsítást kiadó szervezetet.
Az ajánlatkérő által előadott ezen nyilatkozatok alapján a Döntőbizottságnak nincs kétsége afelől, hogy ajánlatkérő az ajánlattevőket a diétás ételek készítésére is vonatkozó minőségbiztosítási rendszerrel való rendelkezést illetően egyenlő eséllyel kívánja elbírálni.
Kérelmező sérelmezte a felhívás 16. pont második "–" bekezdésének kitételét is, miszerint az ajánlat érvényességének feltétele, hogy az ajánlattevő rendelkezzen a 15.88. számú TEÁOR tevékenységi körrel. Ajánlatkérő a felhívásnak ezt a pontját augusztus 24-én a Közbeszerzési Értesítő Szerkesztőségéhez írt levelében töröltette, a felhívás módosítása az értesítő 2001. augusztus 29-i számában jelent meg.
A kérelem ebben a részében okafogyottá vált, azért azt a Döntőbizottság elutasította.
A Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 88. § a) pontja szerint rendelkezett.
A bírósági jogorvoslatot a 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest 2001. augusztus 29.
Dr. Csitkei Mária s. k., Székelyné Bihari Mária s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Fábián Péter s. k.,
közbeszerzési biztos