K�ZBESZERZ�SEK TAN�CSA K�ZBESZERZ�SI D�NT�BIZOTTS�G (7718)


1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.440/13/2001.

T�rgy: a STRABAG �p�t� Kft. jogorvoslati k�relme a Vas Megyei �llami K�z�tkezel� Kht. k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen.

A K�zbeszerz�si D�nt�bizotts�g (a tov�bbiakban: D�nt�bizotts�g) a K�zbeszerz�sek Tan�csa nev�ben meghozta az al�bbi

HAT�ROZAT-ot:

A D�nt�bizotts�g a STRABAG �p�t� Kft. (1135 Budapest, Szegedi �t 35�37., k�pviseli: dr. Kecsk�s Gabriella �gyv�d, 1113 Budapest, Dar�czi �t 30., a tov�bbiakban: k�relmez�) jogorvoslati k�relm�nek, melyet a Vas Megyei �llami K�z�tkezel� Kht. (9700 Szombathely, M�rcius 15. t�r 2., a tov�bbiakban: aj�nlatk�r�) "A Vas Megyei �llami K�z�tkezel� Kht. kezel�s�ben l�v� 86/74168. sz. orsz�gos k�z�ton a 49+252 �tszelv�nyen balra kanyarod� s�v �p�t�se" t�rgy� k�zbeszerz�si elj�r�sa ellen ny�jtott be, helyt ad �s meg�llap�tja, hogy aj�nlatk�r� megs�rtette a k�zbeszerz�sekr�l sz�l� � t�bbsz�r m�dos�tott � 1995. �vi XL. t�rv�ny (a tov�bbiakban: Kbt.) 24. � (2) bekezd�s�re tekintettel a 35. � (1) bekezd�s�t, ez�rt aj�nlatk�r� aj�nlati dokument�ci�j�nak "�tmutat� az aj�nlattev�knek" c�m� r�sz E. 21.5. pont Aj�nlati �r fejezet�b�l az "..., amely nagyobb vagy egyenl� az aj�nlattev� �ltal (az aj�nlatok bead�s�t megel�z�en) meghat�rozott m�rn�k �r 70%-�n�l, ..." �s az "... Azon aj�nlati �r, amely kisebb a m�rn�k �r 70%-�n�l a minim�lis pontsz�mot kapja f�ggetlen�l annak nagys�g�t�l. ..." sz�vegr�szeket megsemmis�tette.
A D�nt�bizotts�g k�telezi aj�nlatk�r�t, hogy a hat�rozat k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l a k�relmez� r�sz�re 30 000 Ft igazgat�si szolg�ltat�si d�jat fizessen meg. A jogorvoslati elj�r�sban ezen fel�l felmer�lt k�lts�geket a felek maguk viselik.
A hat�rozat ellen fellebbez�snek helye nincs. A hat�rozat fel�lvizsg�lat�t, annak k�zhezv�tel�t�l sz�m�tott 15 napon bel�l keresettel a F�v�rosi B�r�s�gt�l lehet k�rni. A keresetlevelet a F�v�rosi B�r�s�ghoz c�mezve, de a D�nt�bizotts�ghoz kell beny�jtani. A keresetlev�l beny�jt�sa a hat�rozat v�grehajt�s�ra nincs halaszt� hat�llyal.

INDOKOL�S

Aj�nlatk�r� a K�zbeszerz�si �rtes�t� 2001. j�nius 20-i sz�m�ban a 4555/2001. sz�m� aj�nlati felh�v�s k�zz�t�tel�vel a rendelkez� r�szben meghat�rozott t�rgy� ny�lt k�zbeszerz�si elj�r�st kezdem�nyezett.
Aj�nlatk�r� a felh�v�s 13. pontj�ban az al�bbi el��r�sokat tette:

13. a) Az aj�nlatok elb�r�l�s�nak szempontjai: az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat.

13. b) A Kbt. 34. � (3) bekezd�s�ben foglaltak:
r�szszempontok s�lysz�mok

1. aj�nlati �r 5,0

2. kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok r�szv�teli es�lyeinek n�vel�se 2,5

3. j�t�ll�si id�tartam 1,0

4. �tfut�si id� 1,0
Az �rt�kel�s sor�n adhat� pontsz�m r�szszempontonk�nt: 1�5 pont.
Aj�nlatk�r� dokument�ci�t is k�sz�tett, amelyben r�szletesen meghat�rozta aj�nlati �s szerz�d�si felt�teleit, az aj�nlat �ssze�ll�t�s�nak szempontjait, az aj�nlatok k�telez� tartalm�t �s az egyes r�szszempontok �rt�kel�s�nek szab�lyait.
�tmutat�sai k�z�tt a 16. oldalon k�rte a kis- �s k�z�pv�llalkoz�k nyilatkozat�t (a csatolt blankett�n) az al�bbiak szerint:
"I/12. Kis- �s k�z�pv�llalkoz�k nyilatkozata:
Minta 5. szerinti nyilatkozatot az abban foglalt felt�teleknek megfelel� aj�nlattev� ny�jthatja be, illetve, ha az aj�nlattev� nem felel meg a felt�teleknek, de megnevezett olyan alv�llalkoz�kat, amelyek megfelelnek, akkor azok ny�jthatj�k be megfelel�en kit�ltve �s c�gszer�en al��rva."
Aj�nlatk�r� a dokument�ci� 18. oldal�n k�rte az alv�llalkoz�i szerz�d�sek vagy sz�nd�knyilatkozatok becsatol�s�t is el�re meghat�rozott tartalommal, ezen el��r�sban is utalt a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokra az al�bbiak szerint:
"Ha az aj�nlattev� nem min�s�l az 1999. �vi XLV. t�rv�ny szerint kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak, de megnevezett olyan alv�llalkoz�kat, amelyek annak min�s�lnek, akkor azok alv�llalkoz�i szerz�d�se vagy fenti tartalmi sz�nd�knyilatkozata is beny�jthat�."
A dokument�ci� 31. oldal�n aj�nlatk�r� a b�r�lati szempontokkal kapcsolatos k�vetkez� el��r�sokat tette:
"Aj�nlati �r: A legkisebb aj�nlati �r, amely nagyobb vagy egyenl� az aj�nlatk�r� �ltal (az aj�nlatok elad�s�t megel�z�en) meghat�rozott m�rn�k �r 70%-�n�l, maxim�lis pontsz�mot kap.
Azon aj�nlati �r, amely kisebb a m�rn�k �r 70%-�n�l a minim�lis pontsz�mot kapja f�ggetlen�l annak nagys�g�t�l.
A legmagasabb aj�nlati �r minim�lis pontsz�mot kap.
A t�bbi aj�nlati �r pontsz�ma egym�shoz viszony�tottan ar�nyos�tva ker�l kisz�m�t�sra.
Kis- �s k�z�pv�llalkoz�k r�szv�teli es�lyeinek n�vel�se:
� Ha az aj�nlatev� MKKV*: maxim�lis pontsz�mot kap.
� Ha az aj�nlattev� nem MKKV, de alv�llalkoz�i k�z�l azok, akik MKKV hat�lya al� esnek r�szesed�s�k nagyobb, mint 10%, akkor ar�nyos�tva 1�2,5 pontot kaphatnak.
� Ha az MKKV hat�lya al� es� alv�llalkoz�sok �ssz�rt�ke kisebb, mint az aj�nlati �r 10%-a, minim�lis pontsz�mot kap.
� Konzorcium eset�n a vezet� c�gnek �s a tagoknak a munk�kb�l val� r�szesed�s�k, valamint az MKKV ar�nyuk alapj�n 1�2,5 pontot kaphatnak ar�nyos�tva.
* Megjegyz�s: MKKV = kis- �s k�z�pv�llalkoz�sokr�l sz�l� 1999. XCV. t�rv�ny el��r�sai szerint kis- �s k�z�pv�llalkoz�snak min�s�l."
Aj�nlatk�r� a dokument�ci� 33. oldal�n a j�t�ll�si biztos�t�kkal �sszef�gg�sben kik�t�tte, hogy aj�nlattev�k minimum 36, maximum 60 h�nap j�t�ll�si id�tartamot v�llaljanak.
A dokument�ci� megv�s�rl�s�nak hat�rideje az aj�nlati felh�v�s 5. a) pontja szerint a k�zz�t�tel napj�t k�vet� els� munkanapt�l sz�m�tott 21. munkanap volt. Az aj�nlati dokument�ci�t a rendelkez�sre �ll� hat�rid�n bel�l � aj�nlatk�r� t�j�koztat�sa szerint (2001. j�lius 17-ig) � a k�vetkez� tizenkett� lehets�ges aj�nlattev� v�s�rolta meg: a k�relmez�, az �tprofil 2000 Kft., a H�d�t Kft., a Hoffmann �p�t�ipari Rt., a Melior�ci�s Kft., az Eg�t Rt., az Alba-Aszfalt Kft., a Swietelsky �tvas�t Kft., a Kaiser Kft., a M�ly�p�t� Budapest Kft., az INO-VA Kft. �s a Beton�t�p�t� Rt.
A felh�v�s 6. a) pontja alapj�n az aj�nlatt�teli hat�rid�: 2001. augusztus 1.
K�relmez� 2001. j�lius 3-�n ny�jtott be jogorvoslati k�relmet. Ebben k�rte, hogy a D�nt�bizotts�g h�vja fel aj�nlatk�r�t a t�rv�ny szab�lyainak megfelel� elj�r�sra, azaz az elb�r�l�si felt�telek m�dos�t�s�ra �s marasztalja a jogs�rt�t a k�lts�gekben.
K�relm�nek indokol�s�ul el�adta, hogy az aj�nlati felh�v�s 13. pontj�ban meghat�rozott elb�r�l�si r�szszempontok k�z�l a 2. kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok r�szv�teli es�lyeinek n�vel�se �s az ehhez adott �rt�kel�si met�dus a Kbt. alapelveit s�rt� diszkrimin�ci�t okoz a kis- �s k�z�pv�llalkoz�nak nem min�s�l� aj�nlattev�kkel szemben. A diszkrimin�ci� az aj�nlati �rral, j�t�ll�si id�vel (egy�b r�szszempontok) m�r nem egyenl�thet� ki k�l�n�s tekintettel arra, hogy az �rak viszony�t�sa az �gynevezett "m�rn�k �rra" figyelemmel t�rt�nik, a j�t�ll�si id� v�llal�s is korl�tozott, tov�bb� a munk�k jellege r�vid �tfut�si id�t indokol. Emiatt komoly pontsz�m k�l�nbs�g ezen r�szszempontokn�l nem v�rhat�. Kifog�solta azt is, hogy az �r �sszehasonl�t�sa alapj�ul szolg�l� m�rn�k �rat aj�nlatk�r� nem hat�rozta meg, ez s�rti a verseny tisztas�g�t � esetleg m�r az aj�nlatok ismeret�ben ker�l meghat�roz�sra. �ll�spontja szerint a r�szszempontok meghat�roz�sa s�rti a Kbt. 34. � (3) bekezd�s�t �s a Kbt. 35. � (1) bekezd�s�t.
Aj�nlatk�r� k�rte a megalapozatlan k�relem elutas�t�s�t. A jogorvoslati k�relemre tett nyilatkozat�ban el�adta, hogy aj�nlatk�r� a Kbt. 35. � (1) bekezd�s d) pontj�nak alkalmaz�s�val jogszer�en k�v�nta n�velni a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok r�szv�teli es�ly�t a jelen elj�r�sban. Az ezen r�szszemponthoz rendelt s�lysz�m meghat�roz�sa is megfelel a k�telez� szab�lyoknak, a Kbt. 35. � (2), (3) bekezd�seinek. A "m�rn�k �r"-at el�zetesen kialak�totta, dokument�lta, �s az az aj�nlatk�r� forr�sait megalapoz� kalkul�lt �rt�k, melyhez az �rt�kel�s sor�n is k�t�tt lesz az aj�nlatk�r�. A dokument�ci� 21.3. pontj�ban aj�nlatk�r� meghat�rozta azt, hogy a m�rn�k�r 70%-�n�l alacsonyabb �rat kir�v�nak fogja tekinteni, arra magyar�zatot fog k�rni a Kbt. 57. � (2) bekezd�se alapj�n.
A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy a jogorvoslati k�relem az al�bbiak szerint megalapozott.
A Kbt. 24. � (2) bekezd�se �gy rendelkezik, hogy az aj�nlatk�r�nek biztos�tania kell az es�lyegyenl�s�get az aj�nlattev�k sz�m�ra.
A Kbt. 35. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n az aj�nlatk�r� a felh�v�sban az �sszess�g�ben legel�ny�sebb aj�nlat elb�r�l�sa r�szszempontjainak �s azok s�lysz�mainak meghat�roz�sa k�r�ben vagy az egy�bk�nt egyen�rt�k� aj�nlatok v�laszt�s�n�l � az el�nyben r�szes�t�s elveit, illet�leg m�rt�k�t egy�rtelm�en meghat�rozva �, az es�lyegyenl�s�g k�vetelm�ny�re is tekintettel az 59. � (2)�(5) bekezd�seiben foglaltak fenntart�sa mellett tov�bbi el�nyben r�szes�theti az aj�nlatot, ha az a felh�v�sban meghat�rozott m�don el�seg�ti a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok r�szv�teli es�ly�nek n�vel�s�t.
A Kbt. 35. � (3) bekezd�se szerint az aj�nlatk�r� a felh�v�sban az (1) bekezd�s a)�d) pontjaiban meghat�rozott c�lok k�z�l csak egyet r�szes�thet el�nyben �s annak s�lysz�ma az ellen�rt�k s�lysz�m�nak legfeljebb 110%-a lehet.
A jogorvoslati k�relem a b�r�lati r�szszempontok �s azoknak a dokument�ci�ban meghat�rozott �rt�kel�si elveinek meghat�roz�s�t s�relmezte, ez�rt a D�nt�bizotts�g az es�lyegyenl�s�g elv�nek az el�nyben r�szes�t�s t�rv�nyi lehet�s�g�nek figyelembev�tel�vel t�rt�n� �rv�nyes�l�s�t vizsg�lta meg oly m�don, hogy az aj�nlatk�r� �ltal meghat�rozott felt�telek jogszer�s�g�t k�l�n-k�l�n �s �sszess�g�ben is �rt�kelte.
A Kbt. 35. � (1) bekezd�s d) pontja biztos�tja azt a lehet�s�get, hogy aj�nlatk�r� a kis- �s k�z�pv�llalkoz�sok r�szv�teli es�ly�t egy elb�r�l�si r�szszempont k�r�ben n�velje. Ezen r�szszemponthoz tartoz� s�lysz�m nem lehet t�bb, mint az aj�nlati �r 110%-a. A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlati felh�v�s 13. b) pontja szerint az aj�nlati �r s�lysz�m�nak (5) csak mintegy fele az el�nyben r�szes�t�st biztos�t� b�r�lati r�szszemponthoz tartoz� s�lysz�mnak (2,5) a nagys�ga, �gy a m�rt�k tekintet�ben aj�nlatk�r� helyesen hat�rozta meg az �ltala alkalmazott el�nyben r�szes�t�si szab�lyokat.
Az el�nyben r�szes�t�s alkalmaz�s�nak felt�tele a fentieken t�l, hogy az es�lyegyenl�s�g k�vetelm�nyeire is tekintettel kell lenni, �s a felh�v�sban meg kell hat�rozni azt a m�dot, ahogy az aj�nlattev� el�seg�theti aj�nlat�ban a k�z�rdek� c�l megval�s�t�s�t. A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlati dokument�ci�ban a t�ny�ll�sban ismertetett el��r�sokkal aj�nlatk�r� eleget tett a Kbt. 35. � (1) bekezd�s d) pontja �s a Kbt. 35. � (3) bekezd�s rendelkez�seinek, a dokument�ci�ban az elv�rt "m�dot" is meghat�rozta. A kis- �s k�z�pv�llalkoz�knak min�s�l� alv�llalkoz�k bevon�s�nak �rt�kel�s�vel az es�lyegyenl�s�gre is tekintettel volt. Nem z�rta ki ugyanis a r�szv�telb�l azokat a lehets�ges aj�nlattev�ket, akik maguk nem kis- �s k�z�pv�llalkoz�k (mint k�relmez� sem). Eset�kben kis- �s k�z�pv�llalkoz�k k�zrem�k�d�s�t (alv�llalkoz�k) k�v�nja aj�nlatk�r� megfelel�en �rt�kelni, m�g els�dlegesen � a t�rv�ny rendelkez�seivel �sszhangban � a kis- �s k�z�pv�llalkoz�k aj�nlattev�k�nt val� r�szv�tel�t kedvezm�nyezi. �nmag�ban ezen r�szszempont �rt�kel�se �s szab�lyai a Kbt. rendelkez�seivel �sszhangban vannak.
Vizsg�lni kell a Kbt. 35. � (1) bekezd�s els� fordulat�ra tekintettel az elb�r�l�si szempontrendszert �sszess�g�ben is az es�lyegyenl�s�g biztos�t�sa tekintet�ben. Az aj�nlattev�k es�lye akkor nem s�r�l, ha a szempontrendszer eg�sze b�rmelyik�k sz�m�ra biztos�tja a nyer�s lehet�s�g�t � k�l�n�s tekintettel a k�z�rdek� c�l el�mozd�t�s�ra is. A t�rv�ny indokol�sa szerint nem lehet a prefer�l�s m�rt�k�t (s�lysz�m�t) �gy meghat�rozni, hogy a t�bbi szempontot t�k�letesen teljes�t� aj�nlattev�k sz�m�ra matematikailag lehetetlen legyen az elj�r�s megnyer�se. Ennek egyik t�rv�nyi garanci�ja az, hogy a Kbt. 35. � (3) bekezd�se alapj�n a k�z�rdek� c�lhoz rendelt s�lysz�m korl�tozott. Ezen el��r�st aj�nlatk�r� teljes�ti. Ezen t�lmen�en az egy�b szempontok szerint legkedvez�bb aj�nlat nyer�si es�ly�t elemezve meg�llap�that�, hogy a matematikai es�lye megvan azoknak az aj�nlattev�knek is a nyertess�gre, akik a 2. r�szszempontra csak 1 pontot kapnak, ugyanis m�r egy egy�bk�nt k�zepes kis- �s k�z�pv�llalkoz�i aj�nlat sem �rhet el akkora �sszpontsz�mot, mint egy igen j�, �m nem kis- �s k�z�pv�llalkoz�i aj�nlat.
Ugyanakkor az aj�nlati �r �rt�kel�s�nek az a m�dja, amelyet aj�nlatk�r� a dokument�ci�ban meghat�rozott, s�rti azon aj�nlattev�k es�lyeit, akik � �ppen az el�nyben r�szes�t�s alkalmaz�s�ra tekintettel � az aj�nlati �r kedvez�bb meghat�roz�s�val k�v�nj�k aj�nlatukat �sszess�g�ben legel�ny�sebb� tenni.
Aj�nlatk�r� a beszerz�s t�rgy�nak m�szaki tartalma alapj�n el�re kalkul�lt "m�rn�k �rat" hat�rozott meg, melynek az aj�nlati �r nagys�ga �rt�kel�s�ben jelent�s szerepet sz�nt. Az aj�nlatk�r� �ltal kialak�tott �rt�kel�si rendszer az aj�nlatban szerepl� ellenszolg�ltat�s t�nyleges m�rt�k�re tekintet n�lk�l minim�lis pontsz�mmal k�v�nta �rt�kelni a "m�rn�k �r" 70%-a alatti �raj�nlatokat. A D�nt�bizotts�g meg�llap�totta, hogy az aj�nlati �rak �rt�kel�s�nek ez a szab�lya az aj�nlattev�ket �raj�nlataik meghat�roz�s�ban nem �szt�nzi az �ltaluk kigazd�lkodhat� legalacsonyabb, de m�g gazdas�gosnak tekinthet� �rak megaj�nl�s�ra, mert ezzel esetleg a "m�rn�k �r" 70%-a al� ker�lve aj�nlatuk e r�szszempontj�ra csak a minim�lis pontsz�mot kaphatj�k meg, �gy es�lyegyenl�s�g�k az elj�r�sban s�r�l. Az aj�nlati �rak ilyen jelleg� befoly�sol�sa a k�zbeszerz�sek anyagi fedezet�re �s forr�saira is tekintettel az �rverseny olyan jelleg� korl�toz�s�t jelenti, ami a Kbt. preambulum�ban meghat�rozott, az �llamh�ztart�s kiad�sainak �sszer�s�t�s�re ir�nyul� c�lkit�z�s�vel is ellent�tes. El�bbiek miatt az aj�nlatk�r� �ltal az aj�nlati �r �rt�kel�s�re meghat�rozott szab�lyok alapvet�en nem biztos�tj�k az alacsonyabb �r � magasabb pontsz�m elvet.
A D�nt�bizotts�g r�mutat arra, hogy a "m�rn�k �r" meg�llap�t�sa �s annak el�re meghat�rozott sz�zal�k�ban olyan �sszeg kijel�l�se, amelyn�l az alacsonyabb �raj�nlatokat kir�v�an alacsony m�rt�k�eknek min�s�ti, nem �tk�zik a Kbt. rendelkez�seibe. A Kbt. 57. � (2) bekezd�se alapj�n kir�v�an alacsony �raj�nlat eset�n aj�nlatk�r�nek magyar�zatot kell k�rnie az aj�nlattev�t�l, ennek sor�n k�teles meggy�z�dni arr�l, hogy az alacsony �r oka val�j�ban nem az aj�nlat �rv�nytelens�g�ben rejlik-e. �rv�nyes aj�nlat eset�n azonban nem lehet sem kiz�r�si ok a kir�v�an alacsony �r, tov�bb� nem hagyhat� figyelmen k�v�l a Kbt. 55. � (6) bekezd�se szerinti �rt�kel�sben sem.
Aj�nlatk�r� a dokument�ci�j�ban azonban az �rt�kel�si szab�lyokat �gy fogalmazta meg, hogy a "m�rn�k �r" 70%-�n�l alacsonyabb �raj�nlatok eset�ben nem csak magyar�zatot kell k�rni a kir�v�an alacsony �r miatt, hanem a magyar�zat tartalm�t�l f�ggetlen�l kap az ilyen alacsony �r 1 pontot, holott elk�pzelhet� olyan magyar�zat, ami alapj�n az aj�nlat � a megfelel� m�szaki tartalom mellett � �rv�nyes, teh�t az �rdemi b�r�latra be kell vonni, az ett�l elt�r� el��r�s az �rversenyt korl�tozva s�rti az es�lyegyenl�s�get.
A j�t�ll�si id�tartam a beszerz�s t�rgy�nak saj�toss�gai alapj�n m�szakilag behat�rolt, mely objekt�v m�szaki, �p�t�szeti t�nyez�k szerint ker�lt meghat�roz�sra. Aj�nlatk�r� ennek alapj�n hat�rozta meg az �ltala minim�lisan elv�rt j�t�ll�si id�tartamot (3 �v) �s a j�t�ll�si id�tartam fels� hat�r�t (5 �v) is, melyek a beszerz�s t�rgy�nak haszn�lhat�s�g�hoz igazodnak. A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint a j�t�ll�si id�tartam m�szaki okokra tekintettel val� korl�toz�sa nem s�rti az alapelveket �s a j�t�ll�si id�hat�rok k�r� szor�t�sa nem z�rja ki e t�ren a versenyt.
Az �tfut�si id� �rt�kel�s�re aj�nlatk�r� a dokument�ci� alapj�n a "legrosszabb aj�nlat (leghosszabb �tfut�si id�) kapja a minim�lis pontsz�mot, a legjobb aj�nlat (legr�videbb �tfut�si id�) kapja a maxim�lis pontsz�mot, m�g a k�zbens� �rt�kek pontsz�m�t ar�nyosan kell meghat�rozni szab�lyt" k�v�nja alkalmazni. A D�nt�bizotts�g �ll�spontja szerint az ilyen m�don val� elj�r�s biztos�tja az aj�nlattev�k sz�m�ra e r�szszempontban az egyenl� es�lyeket �s a verseny semlegess�g�t.
Mindezekre tekintettel a D�nt�bizotts�g a rendelkez� r�szben foglalt jogs�rt�st �llap�totta meg a Kbt. 88. � (1) bekezd�s d) pontja alapj�n, az aj�nlatk�r� aj�nlati felh�v�s�nak a rendelkez� r�szben meghat�rozott sz�vegr�szeit a Kbt. 88. � (1) bekezd�s c) pontja alapj�n megsemmis�tette �s a Kbt. 88. � (1) bekezd�s h) pontja alapj�n rendelkezett a k�lts�gekr�l.
Miut�n a k�zbeszerz�si elj�r�s m�g aj�nlatt�teli szakban van, �gy a jogs�rt�s repar�ci�j�ra lehet�s�g ny�lt �s erre, valamint a Kbt. 88. � (5) bekezd�s�re tekintettel a D�nt�bizotts�g b�rs�got nem szabott ki.
A b�r�s�gi jogorvoslatot a Kbt. 89. � (1) bekezd�se biztos�tja.

Budapest, 2001. j�lius 26.

Dr. Nagy L�szl� G�bor s. k., Kalm�rn� Di�sy Ildik� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos k�zbeszerz�si biztos

Bujdos� G�z�n� s. k.,
k�zbeszerz�si biztos


 

index.html Fel