KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7720)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.385/16/2001.
Tárgy: a TÜKÖR GM jogorvoslati kérelme a Budapest-Zugló Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a TÜKÖR GM Útépítő és Fenntartó Kft. (1147 Budapest, Telepes u. 4., képviseli: Kovácsiné dr. Szlovák Judit ügyvéd, 1137 Budapest, Pozsonyi u. 26., a továbbiakban kérelmező) jogorvoslati kérelmének, melyet a Budapest-Zugló Önkormányzata (1145 Budapest, Pétervárad u. 2., képviseli dr. Balla Miklós ügyvéd (1068 Budapest, Benczúr u. 39/B. félemelet 4., a továbbiakban ajánlatkérő) "Budapest-Zugló Önkormányzata tulajdonában és a Polgármesteri Hivatal kezelésében levő 147 km úthálózat és 343 km járdahálózat fenntartási munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló többször módosított 1995. XL. törvény (továbbiakban Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) bekezdését, ezért ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisítette, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasította.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a kérelmező részére 30 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg. A jogorvoslati eljárásban ezen felül felmerült költségeket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtása nincs halasztó hatállyal a határozat végrehajtására.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő a Közbeszerzési Értesítő 2001. április 11-i számában ajánlati felhívás közzétételével a rendelkező részben meghatározott tárgyú nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett.
A felhívás 11. a) pontjában ajánlatkérő az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolására kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban az alkalmatlanná minősítés szempontjait határozta meg ajánlatkérő. E szerint többek között műszakilag alkalmatlan az az ajánlattevő, aki: "az előző, legfeljebb 3 évben nem végzett a közbeszerzés tárgyával azonos munkát, a felsorolt munkák között nincs legalább egy, amelynek értéke a bruttó 100 M Ft-ot eléri".
Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 13. pontjában meghatározta, hogy az összességében legkedvezőbb ajánlat szempontjából fog bírálni, melynek részszempontjai és súlyszámai a következők:
részszempontok súlyszámok
1. ajánlati ár 10
2. az azonnali beavatkozást igénylő munkák esetén a dokumentációban kiírt mértéknél rövidebb helyszínre érkezési és balesetveszély-elhárítási idő megajánlása (órában megadva) 8
3. az éves áremelés mértéke 7
4. szavatossági idő megajánlása 5
5. késedelmes teljesítés esetén a dokumentációban kiírt mértéken felül vállalt kötbér mértéke 1
Az adható pontszám valamennyi részszempont esetén 0–10.
Ajánlatkérő ajánlati dokumentációt biztosított, melyben pontosította, illetve részletesen meghatározta az ajánlat összeállításának szempontjait, az ajánlatok kötelező tartalmát. Az ajánlati dokumentáció tartalmazott részletes műszaki leírást, az éves műszaki tervet, egységárgyűjteményt, szerződéstervezetet, adatokat, térképeket, valamint 3 db információs adatlapot.
Az ajánlatkérő a dokumentáció 9.2.C. pontjában meghatározta a benyújtásra kerülő ajánlatok kötelező tartalmát:
"A beszerzés tárgyára tett ajánlat:
– beárazott éves műszaki terv, az ajánlati árat egy összegben kérjük megadni".
Az ajánlati dokumentáció részét képező vállalkozási szerződés 4. pontja szerint ajánlatkérő a vállalkozói díjat 2001. július 1-jétől 2002. június 30-ig kéri bruttó összegben meghatározni, a további időszakra az éves infláció figyelembevételével növelik annak mértékét.
A felhívás meghatározta a helyszíni konzultáció időpontját, melyről ajánlatkérő azt nyilatkozta 2001. június 26-án kelt faxában, hogy azon az ajánlattevők nem jelentek meg.
Az ajánlattételi határidő 2001. május 22. volt, eddig az időpontig 5 ajánlatot nyújtottak be: a kérelmező, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft., a Swietelsky Útvasút Kft., a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. és az Aszfaltbeton Kft.
Az ajánlatokat a felhívásban megjelölt időpontban felbontották, arról a Kbt szerinti jegyzőkönyvet felvették. A jegyzőkönyv tartalmazza az ajánlatok érkezési időpontját és példányszámát, az ajánlattevő nevét és székhelyét, az ajánlati árát, a vállalási határidőt és az ajánlattevő jelenlévő képviselőjének meghatározását. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ajánlati adatainak rögzítése körében a jegyzőkönyv tartalmazza, hogy a bruttó 303 298 875 Ft-os árajánlat 2010. július 1-jétől 2005 június 30-ig terjedő időre szól, ebből az első évre bruttó 76 158 500 Ft a vállalkozói díj.
Az ajánlatokat az ajánlatkérő bíráló bizottsága értékelte. A bizottság az Aszfaltbeton Kft. ajánlatát érvénytelennek nyilvánította, a többi ajánlatot érvényesnek minősítette és azokat a tartalmuk szerint értékelte. Az ajánlatkérő értékelése alapján legkedvezőbb a Swietelsky Kft., második a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., míg harmadik a kérelmező ajánlata.
A bizottság döntésének megfelelő eredményt ajánlatkérő 2001. június 7-én kihirdette, és a Kbt. 5. számú mellékletnek megfelelő összegzést határidőn belül az ajánlattevőknek megküldte.
Kérelmező 2001. június 15-én nyújtott be jogorvoslati kérelmet, melyet 2001. június 22-én kiegészített. Kérelmező írásos kérelmében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződéskötés megtiltását. Kérelmének indokolásául előadta, hogy a bontási jegyzőkönyv és az Összegzés alapján a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. érvénytelen ajánlatot tett és a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. ajánlata a megfelelő referenciák hiánya miatt az ajánlati felhívás 11. pontja szerint alkalmatlan volt, és ezért őket az eljárásból ki kellett volna zárni és ajánlataikat nem lehetett volna értékelni. Álláspontja szerint ez úgy módosítaná az értékelést, hogy kérelmező lenne az eljárás nyertese. Előadta, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. módosította az ajánlati árat a bontáskor. Sérelmezte továbbá az ajánlatokban az éves áremelés mértékének pontozásos értékelését.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett észrevételében előadta, hogy Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ajánlata érvényes volt, a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. ajánlata a megfelelő referenciákat tartalmazta és az ajánlatokat a dokumentációban foglaltaknak megfelelően pontozta. Álláspontja szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. nem módosította az ajánlati árat a bontáskor. Az előbbiek alapján kérte az alaptalan kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek részéről a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. előadta, hogy ajánlata alkalmas volt, mert a szükséges referenciákat benyújtotta. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt., mint egyéb érdekelt előadta, hogy az ajánlatán belüli ellentmondást próbálták a bontáson korrigálni. Mivel ajánlatkérő nem élt a felvilágosítás kérésének lehetőségével, tudomásul vették ajánlatkérő döntését.
A Döntőbizottság a D.385/14/2001. számú határozatával a szerződés megkötését megtiltotta.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbiakban megalapozott.
A Kbt. 43. § (1) bekezdése alapján az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban, illetve a dokumentációban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatát elkészítenie. Az ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a felhívás feltételeire, a szerződés teljesítésére és a kért ellenszolgáltatás összegére.
A Kbt. 51. § (3) bekezdése, úgy rendelkezik, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét), az általa kért ellenszolgáltatást és az általa vállalt teljesítési határidőt.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése úgy rendelkezik hogy az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve, akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ajánlatának érvénytelenségével kapcsolatosan, az ajánlatok bontásakor az ajánlati árra tett nyilatkozatára is tekintettel megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem e része megalapozott.
Az ajánlatban a felolvasólapon az ajánlati ár a teljes időszakra (2001. július 1-jétől 2005. június 30-ig) vonatkozóan fix összegben (bruttó 303 298 875 Ft) került meghatározásra. A beárazott műszaki tervben az ajánlatkérő által meghatározott, egyes munkanemekre vonatkozó mennyiségeket négy teljesítési időszakra (évre) bontotta fel az ajánlattevő, ily módon egy-egy évre vonatkozóan általában a mennyiségek negyedére tette meg ajánlatát (pl. A szegélyek bontása tételben az ajánlatkérő által meghatározott 1000 m mennyiséget évente 250 méterben határozta meg, ugyanígy 4 egyenlő részletben teljesítette az egyéb munkák között meghatározott fémoszlopok és "pollerek" kialakítását is. Ettől eltérően például az "itatott aszfalt makadám burkolatok" építését nem egyenlő részletekben, hanem 800 + 900 + 1000 + 800 = 3500 m2 éves részletekben ajánlotta meg. Voltak olyan tételei is – kiskockakő burkolat, kerti járólapok, padok karban tartása, fémoszlopok festése, műkő kúpok elhelyezése – amelyek mennyiségi megosztása nem terjedt ki a 4 év mindegyikére, hanem az ajánlat szerint 2–3 éves bontásban szerepelt). Az egy évre megadott árajánlatok közül a 2001/2002. évre vállalt összeg nettó 60 926 800 Ft (ez megfelel bruttó 76 158 500 Ft-nak), a következő évekre 61,5 millió, 60 millió, illetve 60 millió Ft nettó értéket határozott meg. Az ajánlati ár a teljes 2001. július 1-jétől 2005. június 30-ig tartó időszakra, egyúttal az ajánlatkérő által kért egyszeres teljes műszaki tartalomra vonatkozóan nettó 242 639 100 Ft (ez megfelel bruttó 303 298 875 Ft-nak).
Az ajánlatban szereplő szerződésben az éves ajánlati árként bruttó 76 158 500 Ft éves díjat tüntetett fel ajánlattevő. Emellett azonban a vállalkozási szerződés 4.1. pontjában arról is nyilatkozott, hogy évente legfeljebb a KSH által meghatározott inflációs rátával emeli az előző évi vállalkozási díjat.
Az ilyen módon meghatározott, egymásnak ellentmondó ajánlati árak tisztázása érdekében nyilatkozott a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. képviselője az ajánlatok bontásakor az első évre vonatkozó ajánlati árral kapcsolatban a beárazott műszaki terv szerinti 2001/2002. árnak megfelelően.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. által tett nyilatkozatok az ajánlati árra vonatkozóan nem egyértelműek, mert az ajánlatban egymástól eltérő (felolvasó lap, szerződés tervezet, beárazott műszaki terv) összegek kerültek megnevezésre. A bontáskor az ajánlattevő képviselője által tett nyilatkozat sem tisztázta teljes mértékben az ár megadásával kapcsolatos ellentmondásokat, viszont tény, hogy a nyilatkozat megfelelt az ajánlatban is meghatározott 2001/2002. ajánlati árnak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ajánlata szerinti egy-egy évre vonatkozó műszaki tartalom nem felel meg az ajánlatkérő által a dokumentációban meghatározott műszaki tartalomnak. Emiatt az egy-egy évre tett ajánlati ár az ajánlatkérő által igényelt éves műszaki tartalomnak csak körülbelül a negyedére vonatkozik, tehát a 76 158 500 Ft-os első éves ajánlati ár közel sem tartalmazza az ajánlatkérő által meghatározott teljes mennyiséget. A Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. ajánlata – az ajánlati árat, illetve a műszaki tartalmat tekintve – nem felel meg az ajánlati dokumentációban meghatározottaknak, így az ajánlat a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján érvénytelen, és mint ilyet nem lehetett az érdemi elbírálás során figyelembe venni.
A Kbt. 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Miután az ajánlatkérő érvénytelen ajánlatot is elbírált és az érvénytelen ajánlat a rendkívül alacsony vállalási árra tekintettel jelentősen közrejátszott a nyertes ajánlat kiválasztásában, ezért az érvénytelen ajánlat tartalmi elemeinek figyelembevétele az egyes bírálati részszempontoknál döntően módosítja az érvényes ajánlatok pontszámait, így befolyásolja a közbeszerzési eljárás nyertesének a kiválasztását.
Az ajánlatok értékelése során csak az érvényes ajánlatokat lehet figyelembe venni, illetve egymással összehasonlítani, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelését az egyes részszempontok pontozására is kiterjedően nem vizsgálta.
A Döntőbizottság felhívja a figyelmet a Kbt. 88. § (6) bekezdése szerinti lehetőségre, mely szerint, ha a Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését, az ajánlatkérő jogosult a döntést megalapozó tényezőket ismételten mérlegelni, és a határozat végrehajthatóságának időpontjától számított harminc (építési beruházás esetén hatvan) napon belül új döntést hozni.
A Döntőbizottság az ajánlatok értékelésével kapcsolatban megjegyzi, hogy ajánlatkérő az ajánlati felhívásban és a dokumentációban nem írta elő azt, hogy az áremelés éves mértékét az inflációhoz viszonyítva kell megadni, azt viszont meghatározta, hogy az éves áremelés mértéke nem haladhatja meg az infláció mértékét. Ennek megfelelően az infláció mértékét meg nem haladóan tervezett áremelés – akkor is, ha azt nem az inflációhoz, hanem például a jegybanki alapkamathoz viszonyítva határozták meg – megfelel a dokumentációban meghatározott feltételnek, így értékelése az ajánlati elem tényleges tartalma szerint történhet.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem megalapozatlan a továbbiakban.
A Kbt. 43. § (3) bekezdés első fordulata szerint az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell.
A Döntőbizottság a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. ajánlatával kapcsolatban megállapította, hogy annak 45–70. oldalain található az ajánlati felhívásban előírt referenciák felsorolása és azok igazolásai. A Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. referencialistájában 3 olyan munka van, amely megfelelt az alkalmasság elbírálásához az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlatkérői feltételeknek, ezért az ajánlatkérő jogosan minősítette az ajánlattevőt alkalmasnak, illetve jogszerűen bírálta el érdemben az ajánlatot.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a rendelkező részben foglalt jogsértést állapította meg a Kbt. 88. § (1) bekezdés d) pontja alapján és az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését a Kbt. 88. § (1) bekezdés c) pontja alapján megsemmisítette, egyebekben a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
Mivel a szerződés megkötésére nem került sor és a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisítette, így a jogsértés reparációjára lehetőség nyílt. Előbbiekre, valamint a Kbt. 88. § (5) bekezdésére tekintettel a Döntőbizottság bírságot nem szabott ki.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 23.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos
