KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7764)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.500/18/2001.
Tárgy: a Varju és Társa Kft. jogorvoslati kérelme Gyomaendrőd Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Varju és Társa Kft. (5500 Gyomaendrőd, Tanács u. 17., a továbbiakban: kérelmező) jogorvoslati kérelmét, amelyet Gyomaendrőd Önkormányzata (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér l., a továbbiakban: ajánlatkérő) "belterületi II–III. ütemben megvalósuló szennyvízcsatorna-hálózat építés" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság elutasítja.
A jogorvoslati eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek írásban és a tárgyaláson tett nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. február 21-én a Közbeszerzési Értesítő 8. számában részvételi felhívást tett közzé nyílt előminősítési eljárás lefolytatására, amelynek tárgya Gyomaendrőd belterületén II–III. ütemben szennyvízcsatorna-hálózat építése volt.
A részvételi felhívás 9. pontjában ajánlatkérő kérte a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 43. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését.
A részvételre jelentkezőkre és a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra vonatkozóan meghatározta a pénzügyi, gazdasági és műszaki az alkalmasság igazolására kért adatokat és tényeket.
A részvételi felhívás szerint ajánlatkérő az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánta kiválasztani.
A részvételi jelentkezési határidőben, 2001. március 19-ig a Hoffmann Rt., a DÉLÉPÍTŐ Rt., az Adeptus Rt., a KEVIÉP Kft., a Gyomaendrőd Konzorcium (tagjai: Cementárius Kft. és a STRABAG Kft.), a Stabil Konzorcium (tagjai: Betonút Szolgáltató és Építő Rt. és a KÖTIVIÉP'B Kft.), az Alterra Kft., a Resonator Kft., a WE-GÁZ Kft., a Békés Megyei Vízművek Vállalat, a Körösök Völgye Konzorcium (tagjai: BÓLEM Kft. és a Békés Megyei Vízművek Vállalat) nyújtottak be részvételi jelentkezést. A DEBMUT Rt. postán megküldött részvételi jelentkezése késve érkezett ajánlatkérőhöz.
A Stabil Konzorcium részvételi jelentkezésében a kérelmezőt a közbeszerzés értékének tíz százalékát meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóként megjelölte, és becsatolta a kérelmező szándéknyilatkozatát.
Ajánlatkérő 2001. április 3-án hirdette ki a részvételi szakasz eredményét. Érvénytelennek minősítette a Hoffmann Rt., az Adeptus Rt., a Gyomaendrőd Konzorcium, a WE-GÁZ Kft. és a DEBMUT Rt. részvételi jelentkezését. A Resonator Kft.-t alkalmatlannak minősítette a szerződés teljesítésére.
Az ajánlatkérő részvételi szakaszban hozott döntés ellen a Hoffmann Rt. nyújtott jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz.
A Döntőbizottság a D.245/20/2001. számú határozatában megállapította, hogy a Békés Megyei Vízművek Vállalatban tulajdoni részesedése van az ajánlatkérőnek, a cég az eljárásba bevont érdekelt gazdálkodó szervezetnek tekinthető, továbbá a Békés Megyei Vízművek Vállalat és a DÉLÉPÍTŐ Rt. által bevont egyes alvállalkozók vezető tisztségviselői egyben ajánlatkérő képviselő-testületének tagjai, akik szavaztak a részvételi felhívás elkészítése során. Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 31. § (2) és (5) bekezdésére tekintettel a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontját és a Kbt. 53. § (2) bekezdését, ezért ajánlatkérőnek a DÉLÉPÍTŐ Rt., a Békés Megyei Vízművek Vállalat és a Körösök Völgye Konzorcium alkalmasságára vonatkozó döntését, valamint ezen részvételre jelentkezők tekintetében az ajánlati felhívásra vonatkozó döntést megsemmisítette.
E határozat figyelembevételével tették meg az alkalmas részvételre jelentkezők az ajánlataikat.
Az ajánlati felhívásban ajánlatkérő meghatározta az értékelési részszempontokat, azok súlyszámait és az adható pontszámokat a következők szerint:
részszempontok súlyszámok
– szerződéses feltételek kidolgozása 30
– ajánlati ár 25
– a szerződéskötési feltételeknél kedvezőbb szerződéses feltételek 25
– a tervezett építési munka megvalósítása 20
Az adható pontszámok 1-től 10-ig terjedtek.
Ajánlatkérő az első, a harmadik és a negyedik értékelési részszemponton belül további alszempontokat határozott meg. A negyedik részszemponton belül c) alszempontként szerepelt a helyi munkaerő-foglalkoztatási célkitűzések érvényesítése, négyes súlyszámmal.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, amelyben előírta, hogy az ajánlathoz csatolni kell a beruházás megvalósításához kapcsolódó helyi munkaerő-foglalkoztatási célkitűzések érvényesülését biztosító ajánlatot megalapozó szerződéseket.
Az ajánlatok bontására 2001. június 11-én került sor. Ajánlatot nyújtott be a Stabil Konzorcium, a KEVIÉP Kft. és az Alterra Kft.
A Stabil Konzorcium ajánlata "H" melléklete tartalmazta a helyi munkaerő bevonásának értékeléséhez tartozó ajánlati nyilatkozatokat és az ezzel kapcsolatos szerződéseket, amelyek szerint hét alvállalkozót kíván ajánlattevő bevonni, kérelmező nincs közöttük.
Ajánlatkérő csak az Alterra Kft. ajánlatát tekintette érvényesnek és ezt az ajánlatot 2001. június 29-én nyertesként kihirdette.
Az eljárásról készült tájékoztató szerint a nyertes ajánlattevő a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben alvállalkozót nem vesz igénybe.
Az eljárást lezáró döntés ellen a KEVIÉP Kft. és a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. (a Stabil Konzorcium nevében) nyújtott be jogorvoslati kérelmet. A KEVIÉP Kft. jogorvoslati kérelmét a Döntőbizottság a D.422/10/2001. számú határozatával megalapozatlanság miatt elutasította, a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. pedig a jogorvoslati kérelmét visszavonta.
A nyertes ajánlattevővel ajánlatkérő 2001. július 11-én megkötötte a szerződést.
A Varju és Társa Kft. 2001. augusztus 3-án nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz, amelyet a hiánypótlási felhívás alapján, valamint a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson pontosított és kiegészített. Kérte az eljárást lezáró döntés megsemmisítését, a jogsértés megállapítását, és a Kbt. 5. § (4) bekezdése alkalmazásának elrendelését. Ideiglenes intézkedés foganatosítását is kérte annak érdekében, hogy a munkálatok ne kezdődjenek el.
Kérelme indokául előadta, hogy az ajánlatkérő polgármestere és jegyzője a közbeszerzési eljárás során olyan kijelentést tett a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. felé, hogy aki a Varju és Társa Kft.-t alvállalkozóként foglalkoztatja, az nem nyerheti meg a közbeszerzési eljárást. Ez sérti a kérelmező jó hírnevét. Ennek orvoslására kérte, hogy három helyi újságban kérjenek bocsánatot nyílt levél formájában.
Előadta, hogy a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. alvállalkozójaként vett részt a közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában. A Stabil Konzorcium később – kérelmező kérésére – nem szerepeltette alvállalkozóként az ajánlatában, de a konzorcium ennek ellenére nem tudta megnyerni az eljárást. A Betonút Szolgáltató és Építő Rt.-vel ebben a kérdésben vitája nincs.
Kifogásolta az ajánlati felhívásnak a szerződéses feltételekre, a létesítmény fogalmára, a minőségellenőrzésre, az ár értékelésének meghatározására vonatkozó részét, valamint azt, hogy nem tették lehetővé a többváltozatú ajánlat tételét.
Kifogásolta az ajánlatkérő, illetve a lebonyolító értékelését, mivel az nem mindenre kiterjedő vizsgálaton alapult, és az ajánlatkérő döntéséig több értékelés is készült.
Előadta, hogy a nyertes ajánlattevő ajánlata érvénytelen, mivel az nem felelt meg az ajánlati felhívásban foglaltaknak a pénzügyi garanciák, a szerződéses feltételek vonatkozásában, továbbá azért sem, mivel nem jelölt meg alvállalkozókat. Véleménye szerint a KEVIÉP Kft. és a Stabil Konzorcium érvényes ajánlatot tett. Mindezek alapján sérelmezte ajánlatkérőnek az eljárást lezáró döntését.
Kifogásolt továbbá, hogy az eljárás eredményét előre eldöntötték, már ajánlatkérő képviselő-testületének döntése előtt ismert volt a nyertes ajánlattevő. Az egész eljárást korrupció-gyanúsnak minősítette, és ismertette azokat a tényeket és feltételezéseket, amelyek ezt – véleménye szerint – megalapozzák.
Sérelmezte továbbá, hogy a szerződés nem az ajánlatnak megfelelően került megkötésre, a nyertes ajánlattevő ugyanis nem jelölt meg alvállalkozókat az ajánlatában, a teljesítésben azonban részt vesznek alvállalkozók, olyanok is, akikkel szemben fennáll az összeférhetetlenség, illetve akik a tevékenységi körük alapján nem jogosultak a munka végzésére. Kifogásolta ezzel kapcsolatban az ajánlatkérő magatartását is.
Megítélése szerint a nyertes ajánlattevő nem rendelkezik a beszerzés tárgyát képező munka elvégzéséhez saját munkaerővel, így a munkát teljes terjedelmében az alvállalkozók fogják végezni. Kifogásolta az elvégzett munka minőségét.
Ismertette a kérelmében, hogy az összeférhetetlenség milyen tényeken alapul.
A jogsértő eseményekről történő tudomásszerzés időpontjaként 2001. június 29-ét és 2001. július 2-át jelölte meg.
Kérelmező a 2001. augusztus 3-án benyújtott jogorvoslati kérelmét több állami és egyéb szervnek, közöttük a Belügyminisztériumnak is, valamint a sajtónak és a televíziónak is megküldte.
Ajánlatkérő észrevételében kérte a kérelem elutasítását, előadta, hogy a kérelemben foglaltak részben nem a közbeszerzési eljárással összefüggő eseményekre utalnak, részben pedig a Döntőbizottság által már határozatban foglaltak szerint megalapozatlanok. Előadta, hogy a kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, mivel a Stabil Konzorcium részvételi jelentkezésében lévő szándéknyilatkozata ezt nem alapozza meg. Kérelmező olyan intézkedéseket kér a Döntőbizottságtól, amelyek nem tartoznak a hatáskörébe. A kérelem el is késett, hiszen a tudomásra jutás időpontjaként megjelölt időpontokhoz képest a kérelem a tizenöt napos jogvesztő határidő után került benyújtásra.
Előadta, hogy a kérelemben állított tények nem felelnek meg a valóságnak. Visszautasította a kérelemnek a polgármesterre és a jegyzőre vonatkozó részét.
A Betonút Szolgáltató és Építő Rt. egyéb érdekeltként előadta, hogy a konzorciumi formában benyújtott részvételi jelentkezésében a kérelmezőt alvállalkozóként jelölte meg, de az ajánlatában már nem szerepeltette. Az ajánlatában a részéről véglegesen megjelölt alvállalkozókkal kapcsolatosan előszerződéseket is csatolt. Az eljárást lezáró döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Döntőbizottsághoz, azonban az később visszavonta. További jogorvoslati kérelmet nem kívánt előterjeszteni.
A KEVIÉP Kft. észrevétele szerint a kérelemnek az összeférhetetlenségre vonatkozó részével egyetért, amennyiben az abban foglaltak beigazolódnak.
Előadta, hogy a KEVIÉP Kft. előtt nem voltak ismertek azok a körülmények, amelyeket kérelmező megjelölt (a polgármester és a Vízmű Vállalat kapcsolata, az Alterra Kft. ajánlatának tartalma, kizárt vállalkozások bevonása).
Az Alterra Kft. észrevételében előadta, hogy kérelmező nem rendelkezik ügyfélképességgel, és a kérelem el is késett. A kérelemnek az Alterra Kft.-re vonatkozó része pedig nem helytálló.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem alaptalan.
A Döntőbizottságnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelemben foglaltak elbírálására rendelkezik-e hatáskörrel, ennek során ezt minden kérelmi elemre vonatkozóan külön-külön vizsgálat tárgyává tette.
A Kbt. 79. § (1) bekezdése szerint a Döntőbizottság eljárására – ha e törvény másként nem rendelkezik – az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Áe. 7. § (1) bekezdése szerint a közigazgatási szerv a hatáskörét és az illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni.
A Kbt. 76. § (1) bekezdése szerint a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslat körében a Döntőbizottság hatáskörébe tartozik
a) a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzése miatt indult eljárás lefolytatása,
b) az 5. §-ban foglaltak, valamint a közbeszerzési eljárás alapelvei, illetőleg szabályai megsértésével kapcsolatos eljárás lefolytatása,
c) az ajánlatkérő döntésével szemben bármely érdekelt által benyújtott kérelem elbírálása.
E § (2) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe tartozik a közbeszerzésekkel kapcsolatos – az (1) bekezdésben nem említett – egyéb jogvita elbírálása.
Kérelmező a jóhírnév megsértés miatt kérte a Döntőbizottság eljárását ajánlatkérő polgármestere és jegyzője ellen, valamint sérelmezte, hogy nem megfelelő a szerződés teljesítése, az ennek során végezett munka minősége, továbbá azt, hogy a szerződés teljesítése során olyan alvállalkozókat vont be a nyertes ajánlattevő, akikkel szemben fennáll az összeférhetetlenség vagy nem jogosultak az adott munka végzésére a tevékenységi körük alapján.
A Kbt. 32. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárás az ajánlati felhívással vagy előminősítési eljárással indul, és a 61. § (5) bekezdése szerint az eljárás eredményéről szóló tájékoztató közzétételével, illetve ha a szerződéskötés később történik, azzal zárul le.
Jelen közbeszerzési eljárás 2001. február 21-én kezdődött és 2001. július 18-án, a tájékoztatónak a Közbeszerzési Értesítőben történő megjelenése napján fejeződött be.
A Döntőbizottság szerint a Kbt. 76. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott hatásköri rendelkezések alapján jelen esetben – tekintettel arra, hogy lefolytatásra került a közbeszerzési eljárás – csak azon kérelmi elemek elbírálása tartozik a hatáskörébe, amelyek a lefolytatott közbeszerzési eljárás során és nem azt követően elkövetett és a Kbt. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott körbe tartozó, vélelmezett szabálytalanságokkal kapcsolatosak.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelemnek a jó hírnév megsértésével és a közbeszerzés eredményeként megkötött szerződéssel, ajánlatkérő ezzel összefüggő és a közbeszerzési eljárást követő tevékenységével kapcsolatos részei vizsgálata, elbírálása nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe, hanem bíróság jogosult az ügyben eljárni, ezért a kérelmet e részeiben a Döntőbizottság elutasította.
A fentiek alapján a kérelem további elemei, így a közbeszerzési eljárás során elkövetett, kérelmező által vélelmezett szabálytalanságok, ajánlatkérői döntések vonatkozásában a Döntőbizottság hatáskörrel rendelkezik, azaz érdemi elbírálásra jogosult, de elsődlegesen azt kellett vizsgálnia, hogy a kérelmező ügyfélképességgel rendelkezik-e.
A Kbt. 79. § (3) bekezdése szerint ugyanis a kérelmet az ajánlatkérő, az ajánlattevő vagy az olyan egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatja be, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti, vagy veszélyezteti.
Abban kellett állást foglalni a Döntőbizottságnak, hogy kérelmező esetében fennáll-e a Kbt. 79. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike.
Kérelmező részvételi jelentkezést, ajánlatot nem nyújtott be. Kérelmező szerint ügyfélképességét az alapozza meg, hogy mint állampolgár jogosult eljárást kezdeményezni.
A Kbt. 79. § (3) bekezdésére tekintettel, az ügyfélképesség nem értelmezhető korlátlanul, a valós, személyes érdeksérelemnek a kérelmező oldalán egyértelműen meg kell jelennie.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező a közbeszerzési eljárás első, részvételi szakaszában alvállalkozóként vett részt.
Az ajánlati szakaszban már nem vett részt, hiszen egyetlen ajánlattevő sem jelölte meg ajánlatában alvállalkozóként, ajánlatot pedig nem tett. Ily módon az eljárás eredménye – legyen az bármely ajánlat elfogadása vagy elutasítása – kérelmező esetében semmiféle következménnyel nem jár, az ajánlati szakaszt illetően tehát kérelmezőnek ügyfélképessége nincs.
A fentiek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy jelen jogorvoslati eljárásban – a Döntőbizottság hatáskörébe tartozó kérelmi elemek vonatkozásában – kérelmező ügyfélképességgel nem rendelkezik, ezért a jogorvoslati kérelem e részei érdemi vizsgálatának eljárásjogi akadálya van.
A fentiek alapján nem volt annak relevanciája, hogy a kérelmező a jogorvoslati kérelmét a Kbt. 79. § (7) bekezdése szerinti jogvesztő határidőben nyújtotta-e be, ezért azt a Döntőbizottság nem vizsgálta.
Mindezekre tekintettel a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdés c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogkövetkezményt alkalmazta, tekintettel a Kbt. 79. § (3) bekezdésében foglaltakra is. A jogorvoslati eljárásban felmerült költségek viseléséről a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, figyelemmel a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontjára.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 11.
Dr. Bankó Ágnes s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Dr. Bíró László s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
