LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG (7782)
Kf.VI.37.122/2001/5.
A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Magyarády Péter ügyvéd (8200 Veszprém, Jutasi u. 21.) által képviselt Lacuna Építőipari és Kereskedelmi Szolgáltató Kft. (8330 Sümeg, Hunyadi u. 2.) felperesnek, az első fokú eljárásban Bujdosó Gézáné közbeszerzési biztos által, a fellebbezési eljárásban dr. Bíró László jogtanácsos által képviselt Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) alperes ellen, közbeszerzés tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében, a Fővárosi Bíróság 2001. január 9. napján kelt 3.K.34.861/2000/5. számú ítélete ellen, az alperes által 6. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán az alulírott napon – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
ÍTÉLET-et:
A Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek, 15 nap alatt, 12 000 (tizenkettőezer) forint együttes első- és másodfokú eljárási költséget, továbbá az államnak – az illetékhivatal külön felhívására – 10 000 (tízezer) forint kereseti, és 13 500 (tizenháromezer-ötszáz) forint fellebbezési eljárási illetéket.
Az ítélet ellen további fellebbezésnek helye nincs.
INDOKOLÁS
Zánka Község Önkormányzata – mint ajánlatkérő – a Közbeszerzési Értesítő 2000. április 26-i 17. számában tett közzé ajánlati felhívást nyílt eljárás megindítására, a Zánka, Művelődési Ház átalakításának kivitelezési munkái tárgyában.
Az ajánlatkérő ajánlatkérési műszaki dokumentációt bocsátott az ajánlattevők rendelkezésére, melynek 1. pontja szerint az ajánlattevőnek szerződéstervezetet kell az ajánlatához mellékelnie.
Az 5. pont rögzítette, hogy a műszaki, pénzügyi ütemezést, részszámlázási igényt az ajánlatkérő kéri a szerződéstervezetben szerepeltetni. A dokumentáció részét képezte a műszaki leírás, valamint az Édes Szilárd Mérnöki Iroda által készített költségvetés, amely tételesen tartalmazta az elvégzendő munkákat és azok anyagigényét.
Az ajánlattételi határidőig összesen 3 ajánlat érkezett, melyet az ajánlatkérő a hiánypótlási lehetőség biztosítását követően értékelt, és a felperest hirdette ki nyertesnek.
Az AVÉP Ajkai Építőipari Kft., mint ajánlattevő nyújtott be jogorvoslati kérelmet az alpereshez, amelyben sérelmezte az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését, azzal, hogy az egyes bírálati szempontok nem a kiírásnak megfelelő módon kerültek értékelésre.
Az alperes eljárása során elsődlegesen valamennyi ajánlatot abból a szempontból vizsgált meg, hogy azok érvényesek-e vagy sem, majd arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi ajánlat érvénytelen, így a bírálati szempontok szerinti értékelés felülvizsgálatát nem végezte el.
A felperes ajánlatát azért találta érvénytelennek, mert az nem tartalmazott műszaki, pénzügyi ütemezést annak ellenére, hogy az ajánlati dokumentáció 5. pontjában azt az ajánlatkérő előírta.
Az alperes az ajánlatok összevetését mellőzve, 2000. július 20. napján kelt D.264/10/2000. számú határozatában megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját, ezért az ajánlatkérő közbeszerzési eljárást lezáró döntését megsemmisítette. Az ajánlatkérő az alperes döntése következtében új pályázatot írt ki.
A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát, megváltoztatását kérte akként, hogy ajánlata nem volt érvénytelen. Arra hivatkozott, hogy az ajánlat tartalmaz műszaki és pénzügyi ütemezést, szemben az alperesi feltételezhető részletesebb, konkrétabb ütemezés kívánalmával. Álláspontja szerint a felhívásban foglaltak kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatta, és a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja sérelmének megállapítását mellőzte. Ítéletének indokolásában a Kbt. 26. § (2) bekezdésére, 37. § (1) bekezdésére, 40. § (1) bekezdésére, 43. § (1) bekezdésére, 62. § (1) bekezdésére és 59. § (1) bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy az alperes a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontjára alapította az ajánlatok érvénytelenségét, amely ajánlatok közül a kereseti kérelem és ellenkérelem korlátai között az elsőfokú bíróság kizárólagosan a felperesi ajánlatot vizsgálta. Ennek keretében megállapította az elsőfokú bíróság, hogy a felperes ajánlata az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak megfelelt. Az ajánlati dokumentáció az ajánlattevők számára a részszámlázás lehetőségét ajánlotta fel, amelynek megfelelő műszaki, pénzügyi ütemezést kért. Ennek azonban további formai követelményét nem határozta meg. Az elsőfokú bíróság ennek megfelelően vizsgálta meg a felperes ajánlatát, és megállapította, hogy az a dokumentációban előírt követelményeknek megfelel. Osztotta az elsőfokú bíróság a felperes azon álláspontját, hogy az igény, és ehhez képest a várható ütemezés mértékén túlmenő követelményt az ajánlatkérő nem támasztott.
Figyelemmel arra, hogy az ajánlati felhívás 9. pontja előleg felvételére nem adott lehetőséget, a teljesítésarányos részszámlázás lehetőségét viszont rögzítette, ezáltal az 5. pontban foglalt részszámlázási igényt a teljesítményarányos kitétellel kiegészítette. További követelményként a végszámlái maximum 60%-os szerződéses összeg felvételét biztosította, amelynek a felperes által elkészített szerződéstervezet megfelelt. Megállapítható volt, hogy az igen részletes, tételes költségvetést tartalmazó műszaki dokumentáció az ehhez igazodó ajánlati költségvetés, valamint a felperes által az ajánlatban rögzített vállalási ár és teljesítési határidő ismeretében a felperes által százalékosan rögzített műszaki teljesítés az alperes által hiányolt műszaki tartalmat, és ehhez képest a teljesítésarányos részszámla nagyságrendjét behatárolta. Ennek megfelelően a feleknek lehetősége lett volna a Kbt. 62. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő szerződés megkötésére.
Minderre figyelemmel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy jogszabálysértő volt az alperes felperesi ajánlat érvénytelenségét kimondó rendelkezése. Mivel a felperes ajánlata nem volt érvénytelen, ezért az elsőfokú bíróság a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja sérelmének kimondását mellőzte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes ajánlata a dokumentációban előírt követelményeknek megfelelt. Az ajánlatkérő az 5. pontban azt a követelményt írta elő az ajánlat tartalmára vonatkozóan, hogy az ajánlatban szerepelnie kell a műszaki, pénzügyi ütemtervnek, továbbá a részszámlázási igényt is meg kellett adni.
A felperes ajánlata az ajánlati dokumentáció előírásának megfelelő műszaki ütemtervet nem tartalmazott, hiszen a felperes azt nem az ajánlatában – amihez kötve van – szerepeltette, hanem annak műszaki tartalmát majd később, a szerződéskötéskor kívánta csak pontosítani. Ezt bizonyítja továbbá az ajánlat 2. pontjában a lap alján rögzített ajánlattevői nyilatkozat, mely szerint az elvégzendő munkákat a külön megjelölt ütemezés tartalmazza, tehát a műszaki ütemezés a jelen ajánlatban még nem szerepel. Ez pedig nem felel meg az ajánlatkérői elvárásoknak. Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes ajánlatában található részletes beárazott költségvetésből meg lehet állapítani azt, hogy mikor kerül sor a felperes által megajánlott 25, illetve 60%-os műszaki teljesítés elvégzésére.
A felperes ajánlatából az sem állapítható meg, hogy az egyes szakaszszámlákat mikor kívánja benyújtani. A felperes maga is elismerte, hogy ajánlatának ezen része még pontosításra szorul, nyílt eljárás során azonban nincs helye az ajánlat későbbi pontosításának.
A fellebbezés alapos.
Az alperes jogorvoslati eljárása eredményeként azt állapította meg, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontját, és ezért a közbeszerzési eljárást lezáró döntést megsemmisítette.
Az elsőfokú bíróság az alperes határozatát részben megváltoztatva, mellőzte a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja sérelmének megállapítását.
A Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja értelmében eredménytelen az eljárás, ha kizárólag érvénytelen ajánlatok érkeztek.
A felperes a perben az általa tett ajánlat érvénytelenségének megállapítását sérelmezte.
A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alperes megalapozottan értékelte úgy a felperes ajánlatát, hogy az nem felel meg az ajánlati felhívásban és dokumentációban foglaltaknak, tekintettel arra, hogy nem tartalmaz műszaki, pénzügyi ütemezést.
Ennek tartalmi követelményeit illetően helyesen utalt az alperes a szakmai előírásokra, amelyek szerint műszaki-pénzügyi ütemtervvel szemben támasztott követelmény, hogy részletezze azt, hogy milyen építési-szerelési munka elvégzésére mikor kerül sor, az egyes munkafolyamatok mennyi időt vesznek igénybe, valamint az építési sorrend szerinti munkanemenkénti bontást. A pályázati kiírásnak megfelelő pénzügyi ütemezés olyan ajánlati elemeket kívánt meg, amelyekből megállapítható, hogy a rész-, illetve szakaszszámlák mikor – a műszaki teljesítés mely szakaszaihoz igazodóan – kerülnek benyújtásra.
A felperes nem adta meg az egyes szakaszszámlák összegét, sem pedig a 25, illetve a 60%-os műszaki teljesítés tényleges tartalmát.
Az elsőfokú bíróság által hivatkozott és a kiírásnak megfelelőség körében elfogadott költségvetés nem alkalmas a pályázat hiányainak pótlására. A költségvetés a kivitelezés költségeit szakági bontásban tartalmazza, ezek sorrendje azonban nem feltétlenül azonos az elvégzendő munkafázisok technológiai sorrendjével. Az egyes szakaszszámlák későbbi pontosításának szükségét maga az ajánlatkérő is elismerte, melynek nyílt eljárás esetén e vonatkozásban nincs helye.
A fentiek szerint a perben rendelkezésre állt adatok és okirati bizonyítékok értékelése, és a Pp. 206. § (1) bekezdés szerinti mérlegelése alapján az volt megállapítható, hogy a felperes ajánlata a Kbt. 43. § (1) bekezdésének megsértésével került benyújtásra, tartalma nem felelt meg az ajánlati felhívásban és a dokumentációban (1. fejezet 5. pont) meghatározott követelményeknek, ebből következően érvénytelennek minősült.
Nem volt tehát jogszabályi alapja annak, hogy az elsőfokú bíróság mellőzze az alperes határozatának a Kbt. 60. § (1) bekezdés b) pontja megsértésére vonatkozó megállapítását.
Minderre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes keresetét elutasította.
Az első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltség megfizetésére a Legfelsőbb Bíróság a felperest a Pp. 78. § (1) bekezdése értelmében kötelezte.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti és fellebbezési eljárási illeték viselésére a pervesztes felperes a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. § (2) bekezdése szerint köteles.
Budapest, 2001. július 12.
Dr. Buzinkay Zoltán s. k., Dr. Fekete Ildikó s. k.,
tanácselnök előadó bíró
Dr. Darák Péter s. k.,
bíró
