KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7786)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.491/11/2001.
Tárgy: a Vakond Kft. jogorvoslati kérelme Vecsés Nagyközség Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A VAKOND Kft. (6060 Tiszakécske, Béke u. 76., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet a Vecsés Nagyközség Önkormányzata (2220 Vecsés, Szent István tér 1., a továbbiakban: ajánlatkérő) "Vecsés Nagyközség területén utcák szilárd burkolattal való ellátása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 55. § (4) bekezdését, az 55. § (6) bekezdését és az 59. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérővel szemben 6 000 000 Ft, azaz hatmillió forint bírságot szab ki, egyebekben a jogorvoslati kérelmet elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül, kérelmező részére 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási, szolgáltatási díjat fizessen meg.
Kötelezi továbbá ajánlatkérőt, hogy a bírságot a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közbeszerzések Tanácsa MNB 10032000-01720361-00000000 bankszámlájára fizesse be.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. május 25-én a Közbeszerzési Értesítő 21. számában nyílt eljárás megindítására ajánlati felhívást (3391/2001) tett közzé a rendelkező részben meghatározott tárgyban. Ajánlatkérő az ajánlati felhívás 3. c) pontja szerint nem engedélyezte részajánlat tételét, de a 14. pont alapján a többváltozatú ajánlatételt az alábbiak szerint lehetővé tette:
"Annak meghatározása, hogy lehet-e többváltozatú ajánlatot tenni: igen. Azonos műszaki szint esetén a tervtől eltérő változatra is lehet ajánlatot adni, azonban ennek egyértelműen tartalmaznia kell az eredeti tervtől való eltérést. Az eredeti tervre is mindenképpen kell ajánlatot adni, alternatív ajánlat csak ezen felül adható."
Ajánlatkérő a felhívás 11. a) pontjában meghatározta az ajánlattevők pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságának igazolásához kért adatokat és tényeket, a 11. b) pontban pedig a szerződés teljesítésére alkalmatlanná minősítés szempontjait. Az ajánlatok elbírálásának szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. A 13. b) pontban ajánlatkérő a bírálati részszempontokat és a hozzájuk tartozó súlyszámokat az alábbiak szerint adta meg:
részszempontok súlyszámok
– az ajánlat kidolgozottsága és műszaki tartalma 6
– vállalási ár 5
– kiírásban rögzítetten felüli többletvállalások (kötbér, garancia és szavatosság) 4
– kiírástól kedvezőbb határidővállalás 3
– kedvező fizetési feltételek 2
– helyi munkaerő alkalmazása 1
Az értékelés során adható pontszám részszempontonként: 1–10.
Ajánlatkérő dokumentációt is készített, melyben, az ajánlatok tételének tartalmi és formai követelményeit meghatározta és a beszerzés tárgyát pontosította, valamint ajánlati mintalapokat és útmutatót adott ki.
Ajánlatkérő 2001. június 14-én helyszíni konzultációt tartott, ahol a felvetődött kérdéseket szabályosan megválaszolta.
2001. július 3-ig, az ajánlattételi határidőig 6 db ajánlattevő nyújtott be összesen 8 db ajánlatot. Ajánlatot tett: a kérelmező, a HÓDÚT Rt., az EGÚT Rt., a Strabag Kft., a GILDEX Kft. és a Dömper Kft. A Strabag Kft. és a HÓDÚT Rt. alternatív ajánlatot is tett. Az ajánlatok felbontásáról jegyzőkönyv készült, melyet ajánlatkérő valamennyi ajánlattevőnek megküldött.
Az eljárást lezáró döntést – melyben ajánlatkérő csak 6 ajánlattal kapcsolatban rendelkezett – Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozta meg 144/2001. (VII. 19.) sz. határozatával. Az ajánlatkérő a Strabag Kft. és a HÓDÚT Rt. alternatív ajánlatával kapcsolatban sem az eljárást lezáró döntésben, sem külön döntésben nem rendelkezett.
Az ajánlatok értékelése után ajánlatkérő 2001. július 20-án tartott eredményhirdetést, amelyen két ajánlatot (GILDEX Kft. és Dömper Kft.) érvénytelennek minősítette és a Strabag Kft. 146 960 075 Ft-os alapajánlatát hirdette ki nyertesnek. Kérelmező az eredményhirdetésen nem vett részt.
Ajánlatkérő elkészítette az Összegzés az eljárásról című iratot, és az ajánlattevőknek 2001. július 25-én megküldte.
Ajánlatkérő a nyertessel az ajánlati felhívásnak megfelelően a szerződést megkötötte.
Kérelmező 2001. július 27-én jogorvoslati kérelmet nyújtott be. Kérelmében előadta, hogy sérelmezi ajánlatkérő döntését és értékelését, mert véleménye szerint a nyertes Budaörsi Főépítésvezetősége nem tehetett volna ajánlatot, mert önállóan jogképességgel nem rendelkezik. A nyertes ajánlat álláspontja szerint érvénytelen, mert ahhoz a Strabag Kft. igazolásait csatolták. Sérelmezte, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (4) bekezdése ellenére nem bírált el minden ajánlatot, mert a HÓDÚT Rt. és a nyertes alternatív ajánlata az értékelésben nem szerepelt. Kérelmező sérelmezte továbbá ajánlatkérő pontozását is, mert nem határozta meg előre ajánlatkérő az értékelés módszerét, és azt az ajánlattevőkkel nem közölte.
Az egyes részszempontok pontozását, az alábbiak szerint sérelmezte kérelmező:
– Ajánlatkérő nem írta elő, hogy mintavételi és minősítési tervet kell csatolni.
– A második részszempont értékelése során a többváltozatú ajánlatokat az ár összehasonlításánál nem vizsgálta, továbbá az 5 M Ft-onként 1-1 pontcsökkentés sem helytálló – nyertes értékelési pontszámát helytelenül állapították meg, az csak 2 pontot kaphatott volna.
– Ajánlatkérő a felajánlott többletvállalásokat több alszempontra bontotta, azokhoz súlyszámot is rendelt, de ezt előzetesen nem közölte ajánlattevőkkel, ha azt tudták volna, akkor más ajánlatot tettek volna.
– A kötbérvállalás értékelése helytelen, mert a nyertes vállalásának napi mértéke valóban kedvező, de maximummérték meghatározása miatt a hosszabb idejű késés már nem szankcionálható.
– A szavatosság és garancia értékelését kérelmező összekeverte, nincs tisztában a fogalmakkal. 12, 48, 60 hónap szabatosság értékelése helytelen, mert a jogszabály szerint minimum 10 év kell hogy legyen.
A fentiek alapján kérte a döntés megsemmisítését és ideiglenes intézkedésként a szerződés megkötésének megtiltását.
Ajánlatkérő a jogorvoslati kérelemre tett írásbeli észrevételében és a tárgyaláson tett nyilatkozatában előadta, hogy a nyertes részéről az ajánlatot arra jogosult személy írta alá, az aláírási jogosultságot megfelelően igazolta a nyertes, tehát a Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja szerinti érvénytelenség nem áll fenn. Az értékelési szempontokat egyértelműen meghatározták, mindegyik ajánlatot egyforma rend és módszer szerint értékelték. Az ajánlatok matematikai értékelése helyes, tükrözi azt, hogy melyik az előnyösebb. A 2 érvénytelen ajánlatot (GILDEX Kft. és Dömper Kft.) jogszerűen hagyták ki az értékelésből. A Strabag Kft. és a HÓDÚT Rt. alternatív ajánlatai szűkített műszaki tartalmat tartalmaztak, amelyek nem feleltek meg az ajánlatkérő teljes pénzforrásának rendelkezésre állása mellett az elvárható műszaki igénynek, így ezek értékelését mellőzte a kiíró. Megjegyzi, hogy amennyiben a nyertes alacsonyabb összegű alternatív ajánlatát értékelték volna, akkor a kérelmező még hátrányosabb helyre került volna (kevesebb lett volna az ő pontszáma.) A bírálati részszempontokat és azok tartalmi elemeit a felhívásból és dokumentációból egyértelműen meg lehet állapítani. A mintavételi és minősítési terv adását nem írták elő, de ezek a dokumentumok egyértelműsítik az elvégzett munka minőségét és annak ellenőrzési lehetőségét, ez az ISO-nak alapkövetelménye. Ennek alapján kérte a jogorvoslati kérelem elutasítását.
Egyéb érdekeltek részéről a Strabag Kft. tett észrevételt, melyben előadta, hogy fióktelepe van Budaörsön, az ajánlattételhez a szabályos meghatalmazását csatolta. Az ajánlattevő a Strabag Kft. volt, bár nevében az egyik üzemegysége járt el, ezért az összes igazolását is ennek megfelelően csatolta.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás során ideiglenes intézkedést nem alkalmazott, mert a felhívás szerinti szerződéskötés időpontjáig rendelkezésére álló adatok alapján annak törvényi feltételei nem álltak fenn.
A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, dokumentumok és az írásban, valamint a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részében megalapozatlan.
A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 30. § (1) és (2) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:
(1) Ha a jogszabály vagy – annak felhatalmazása alapján – az alapító határozat vagy okirat másként nem rendelkezik, a jogi személy szervezeti egysége (gyáregysége, fiókja, telepe, üzeme, irodája, helyi kirendeltsége vagy csoportja, alapszerve, szakosztálya stb.) nem jogi személy.
(2) A szervezeti egység vezetője az egység rendeltetésszerű működése által meghatározott körben a jogi személy képviselőjeként jár el. Jogszabály, alapító határozat vagy okirat ettől eltérően rendelkezhet.
A Kbt. 52. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
A Kbt. 52. § (2) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt olyan ajánlattevő nyújtotta be, aki nem jogosult az eljárásban részt venni.
A Kbt. 53. § (2) bekezdése szerint az eljárás további szakaszában nem vehet részt az, aki érvénytelen ajánlatot tett, illetve akit az eljárásból kizártak.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a nyertes ajánlatot a Strabag Kft. Budaörsi Főépítésvezetősége nyújtotta be. Az ajánlatban a Strabag Kft. iratai-igazolásai találhatóak, az ajánlatban a Strabag Kft. van megjelölve ajánlattevőként. Az iratban megtalálható a Strabag Kft. cégkivonata és 2 ügyvezető aláírási címpéldánya, akik a cégjegyzésre együttesen jogosultak. Ezek a személyek szabályszerű meghatalmazást adtak a Kiss László részére, hogy az ajánlatot nevükben és helyettük cégszerűen aláírja.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a Strabag Kft. Budaörsi Főépítésvezetősége nem önálló jogi személy, hanem a Strabag Kft. szervezeti egysége, és így ajánlatot csak rendeltetésszerű működése körében, mint a Strabag Kft. képviselője tehetett. A Döntőbizottság álláspontja szerint a Strabag Kft. Budaörsi Főépítésvezetősége által benyújtott ajánlatot a Strabag Kft. ajánlataként kell értelmezni, és ennek megfelelően a Strabag Kft. alkalmasságát igazoló iratokat és igazolásokat kell az ajánlathoz csatolni. A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor a nyertes ajánlatot e szempontból érvényesnek minősítette. Ennek alapján a Döntőbizottság a jogorvoslati kérelem ezen részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem az alábbi részeiben megalapozott.
A Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlatokat elbírálni, kivéve, ha a közbeszerzés megkezdését követően – általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében – beállott lényeges körülmény miatt a szerződés megkötésére, illetve a szerződés megkötése esetén a teljesítésre nem lenne képes. Ebben az esetben az ajánlatkérőnek az eljárást eredménytelenné kell nyilvánítania.
A Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő a Gildex Kft. [Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján] és a Dömper Kft. [Kbt. 52. § (2) bekezdés c) pontja alapján] ajánlatait minősítette érvénytelenné. Az érvénytelennek minősített ajánlatokat ajánlatkérő és az érvénytelenné minősítés után az ajánlatok értékelése során a Kbt. 53. § (2) bekezdése alapján már nem vette figyelembe. A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor az általa érvénytelennek minősített ezen ajánlatokat nem vette figyelembe az értékelés során.
A Döntőbizottság megállapította, hogy a benyújtott nyolc ajánlatból az Összegzésben csak hat ajánlattal kapcsolatban szerepel ajánlatkérői döntés, és a Strabag Kft. és a HÓDÚT Rt. által tett két alternatív ajánlatra vonatkozóan semmilyen rendelkezés sem található. A Döntőbizottság megállapította azt is, hogy a Strabag Kft. és a HÓDÚT Rt. alternatív ajánlatával kapcsolatban ajánlatkérő nem hozott semmilyen döntést. A Döntőbizottság álláspontja szerint a benyújtott ajánlatokkal kapcsolatban az ajánlatkérőnek döntést kell hoznia az alkalmasság, illetve az érvényesség kérdésében, továbbá az alkalmas ajánlattevők érvényes ajánlatait értékelni is kell a Kbt. 55. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlatkérő által az ajánlatokkal kapcsolatban hozott döntéseknek és az értékelésnek szerepelnie kell – legalább – az eljárást lezáró döntésben és az összegzésben. A Döntőbizottság álláspontja szerint jogsértő módon járt el ajánlatkérő, amikor a két alternatív ajánlattal kapcsolatban semmilyen döntést nem hozott, azokat nem minősítette sem érvénytelennek, sem nem értékelte azokat, hanem egyszerűen nem vette figyelembe azokat az eljárás eredményének megállapítása során.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérőnek a két alternatív ajánlattal kapcsolatos magatartása – mellyel ajánlatkérő nem vette figyelembe valamennyi benyújtott ajánlatot és ezért nem is bírálta el az összes ajánlatot – a közbeszerzési eljárás eredményének megállapítására vonatkozó jogszabályok megsértését jelentik, mert ennek következtében ezeknek az ajánlatoknak a sorsáról – esetleges érvénytelenné nyilvánításukról – az ajánlattevőknek semmilyen információjuk nincs.
A Kbt 55. § (6) bekezdése szerint az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 59. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette. Az ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével vagy – visszalépése esetén; ha azt az ajánlati felhívásban előírta – az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
6 ajánlattevőtől összesen 8 db ajánlat érkezett, és ajánlatkérő az ajánlatok közül kettőt érvénytelenség miatt kizárt, és így maradt 6 ajánlat, melyek közül a 2 alternatív ajánlatot ajánlatkérő figyelmen kívül hagyott az értékelés során. Tekintettel arra, hogy ajánlatkérő a 2 alternatív ajánlattal kapcsolatban nem hozott döntést, ezért ebben a kérdésben a Döntőbizottság sem foglal állást. A jogorvoslati kérelem vonatkozó része alapján a Döntőbizottságnak az ajánlatkérő értékelését kellett felülvizsgálnia. Figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő 4 ajánlatot – köztük a kérelmezőét is, aki alternatív ajánlatot nem nyújtott be – értékelt, ezért a Döntőbizottság is csak ezek értékelését vizsgálta felül.
Az egyes részszempontok értékelésének vizsgálata.
1. szempont: ajánlatok kidolgozottsága és műszaki tartalma: súlyszám: 6
Ajánlatkérő értékelése:
– STRABAG 10 pont
– Kérelmező 9 pont
– HÓDÚT 9 pont
– EGÚT 9 pont
A Strabag Kft. ajánlata részletes, utankénti építési ütemtervet csatolt, pontos időmegjelöléssel, továbbá mintavételi és minősítési tervet is csatolt.
Ez kedvezőbbé tette az ajánlatot a többinél, mert az útépítéssel kapcsolatos önkormányzati tevékenység jól ütemezhető és a teljesítés pontosan nyomon követhető, a minőségbiztosítás ellenőrizhető.
A kérelmező álláspontjával ellentétben a Döntőbizottság véleménye szerint az nem kifogásolható, hogy ajánlatkérő nem írta elő a mintavételi és minősítési terv csatolását, mert akkor ennek léte már az ajánlat érvényességének vizsgálata körébe tartozna. Ezzel szemben ajánlatkérő az ajánlat kidolgozottságát és műszaki tartalmát kívánta értékelni az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztásánál, így az ajánlattevőkre "bízta" azt, hogy milyen módon kívánják e szempontból az ajánlattevők – az ajánlatkérő számára – előnyössé tenni az ajánlatukat. A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont ajánlatkérői értékelése az alkalmazott módszer és az adott pontszámok alapján elfogadható.
2. szempont: vállalási ár: súlyszám: 5
Ajánlatevők a következő árakat ajánlották meg:
Ajánlattevők Bruttó ár Ajánlatkérő pontozása Döntőbizottság pontozása
– Strabag alap 146 950 075 3 pont 3 pont
– Kérelmező 106 840 683 10 pont 10 pont
– EGÚT 153 599 029 1 pont 1 pont
– HODÚT alap 120 096 250 7 pont 7 pont
Ajánlatkérő úgy értékelt, hogy a legmagasabb árból 5 M Ft-onként növelte a pontszámokat 1 ponttal.
Ajánlatkérő értékelése megközelítően tükrözi az ajánlatok tartalmi elemei közötti különbséget:
– legjobb ár 106 840 683 (kérelmezőé) 10 pont
– legrosszabb ár 153 559 029 1 pont
A legalacsonyabb és a legmagasabb ajánlati ár között pedig egyenes arányosítással határozta meg a pontszámokat egész pontonként.
A módszer és az ajánlatkérő által meghatározott pontszámok alapján a Döntőbizottság álláspontja szerint elfogadható ajánlatkérő értékelése.
3. szempont: kiírásban rögzítetten felüli többletvállalások (kötbér, garancia és szavatosság) súlyszám: 4
Ajánlatkérő a kötbérrel kapcsolatos minimális elvárásait az ajánlati dokumentációban kiadott szerződéstervezet 12. pontjában határozta meg az alábbiak szerint:
– Késedelmi kötbér: min. 50 E Ft/nap
– Hibás teljesítés miatti kötbér: 50 E Ft/nap
– Meghiúsulási kötbér: a teljes szerződés összeg min. 10%-a
A nyertes ajánlatában a kiadott szerződéstervezetnek a kötbérre vonatkozó részét változtatás nélkül megismétli, egyben az ajánlati kísérő levélben a kötbérnél a létesítmény nettó értékének 1%-a/nap, de maximum 10% adatot tüntetett fel.
A kérelmező ajánlatában a késedelmi és hibás teljesítés kötbére 65 E Ft/napot vállalt, a kötbér maximális mértékét nem korlátozta be, továbbá elfogadta a kiírás szerinti 10%-os meghiúsulási kötbért.
Ajánlatkérő az összegzésben a kötbérnél kizárólag az ajánlattevők által vállalt kötbér napi értékét tüntette fel, és ez volt az értékelésnek az alapja.
– Nyertes 1 000 000 Ft/nap, max 10% 10 pont
– Kérelmező 65 000 Ft/nap 4 pont
– HÓDÚT 100 000 Ft/nap 5 pont
– EGÚT 50 000 Ft/nap 1 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint megalapozott a kérelmező azon előadása, melyben sérelmezi azt, hogy ajánlatkérő ezen alszempont értékelésénél figyelmen kívül hagyta azt, hogy nyertes ajánlatkérő 10%-ban korlátozta a maximális kötbér értékét. Szerinte a nyertes ajánlata emiatt nem a legkedvezőbb, mert a késés 10. napjának elteltével a késedelem már nem szankcionálható.
A kötbérre vonatkozó értékelési elem alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy – e szemponttal – a nyertes ajánlatát a késedelmi kötbérre tett magas ajánlata az összes ajánlat között a legkedvezőbbé tette, és ezen megítélést kismértékben rontotta le az a körülmény, hogy a kötbér maximumértékének felső határt szabott, ugyanakkor a kérelmező ajánlatában a késedelmi és hibás teljesítés kötbérére az ajánlatkérő elváráshoz képest szerény többletet ajánlott meg, míg a meghiúsulási kötbérre többletfelajánlást nem tett, ajánlata megítélésénél kedvezőnek lehet értékelni, hogy a kötbér maximumértékét nem határolta be.
Ezen alszempontból a fenti összes kötbérértéket figyelembe véve a Döntőbizottság az ajánlatkérő által az értékelés során a nyertes részére adott 10, illetve a kérelmező részére adott 4 pontot reálisnak tartja, így ajánlatkérő értékelését ezen alszempont tekintetében elfogadhatónak tartja.
Szavatosság alszempont ajánlatkérői értékelése:
Az összegzésben a következő alszempontnál ajánlatkérő szavatosságot tüntetett fel, mint tartalmi elem megnevezést, de valójában értékelése az ajánlatokban levő garanciavállalásokra, mint tartalmi elemre vonatkozik. Ajánlatkérő e körben elvárásait a szerződéstervezet 14. pontjában határozta meg. Minimumkövetelmény a jogszabály szerinti garancia, illetve a jogszabályban előírt kötelező alkalmazás, a garanciális idő: 1 év.
Ajánlatkérő az összegzésben ezen alszempontnál a következő tartalmi elemeket tüntette fel:
Differencia
– HÓDÚT 60 hó 10 pont –
– EGÚT 12 hó 2 pont 4 × 12 hó
– STRABAG 60 hó 10 pont –
– VAKOND 48 hó 8 pont 1 × 12 hó
A 60 hó a legjobb, ezért 10 pontot kapott és 12 havonta 2 pontot csökken az értékelés során, ez azonban nem pontos, mert a 12 hó csökkenéshez hozzárendelt 2 pont csökkenés nem eredményezi azt, hogy a legrosszabb vállalás 1 pontot kapjon, ugyanis ezzel a módszerrel a legrosszabb ajánlat 2 pontot kapott, de az eredmény a garancia tekintetében a nyertes és a kérelmező ajánlatai közötti különbséget megfelelően tükrözi.
A nyertes és kérelmező ajánlatában a kiadott szerződéstervezetben foglaltakon túl nincs nyilatkozat a szavatosságról, tehát kiírásnál kedvezőbb ajánlata nincs egyiknek sem. Tekintettel arra, hogy a szavatossággal kapcsolatban egyik ajánlatban sem szerepelt a jogszabályi előírásnál kedvezőbb ajánlat, így minden ajánlattevőnek azonos – minimális – pontszámot kellett volna kapnia erre az alszempontra.
A Döntőbizottság álláspontja szerint ajánlatkérő az értékelés során nem a három tartalmi elemnek megfelelően bontotta alszempontokra a részszempontot, így ajánlatkérő e részszempont esetében megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését, mert a három tartalmi elemből az egyiket nem értékelte, és ezzel az alszempontok súlyozását és egymáshoz való arányát eltorzította.
A Döntőbizottság rámutat arra, hogy az nem kifogásolható; hogy ajánlatkérő a több tartalmi elem vizsgálatát megjelölő bírálati részszempontot alszempontokra bontotta, és az egyes alszempontokat egyenlő mértékben vette figyelembe, hiszen az alszempontként szereplő tartalmi elemek egymással nem hasonlíthatók össze. Az azonban jogsértő ajánlatkérő részéről, hogy a felhívásban (a részszempont címében) 3 tartalmi elemet, alszempontot jelölt meg, ezzel szemben csak 2 alszempontot értékelt.
Az ajánlati felhívásnak megfelelő értékelés helyesen az alábbi lenne:
Nyertes Kérelmező
– Kötbér 10 pont 4 pont
– Garancia 10 pont 8 pont
– Szavatosság 1 pont 1 pont
21:3 = 7 pont 13:3 = 4,33 pont
4. szempont: kiírástól kedvezőbb határidővállalás: súlyszám 3.
– Nyertes 2001. 09. 30. 10 pont
– Kérelmező 2001. 09. 30. 10 pont
– HÓDÚT 2001. 10. 10. 7 pont
– EGÚT 2001. 10. 31. 1 pont
A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont értékelése tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket.
5. szempont: kedvező fizetési feltételek: súlyszám 2.
– Strabag 1 db számla 10 pont
– Kérelmező 2 db számla 6 pont
– HÓDÚT 3 db számla 1 pont
– EGÚT 3 db számla 1 pont
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban e részszempont értékelésével kapcsolatban nem határozott meg szabályokat és nem jelölte meg azt sem, hogy mi minősül az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatnak.
A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont értékelése tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket.
6. szempont: a helyi munkaerő alkalmazása: súlyszám 1.
Ajánlatkérő az ajánlati dokumentációban e részszempont értékelésével kapcsolatban nem határozott meg szabályokat és nem jelölte meg azt sem, hogy mi minősül az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatnak.
A Strabag Kft. az alábbi ajánlatot tette:
"Társaságunk a kivitelezés folyamán a vállalási ár 10%-át meghaladó mértékben nem tervezi alvállalkozó alkalmazását. Ez alatti mértékben szállítási és nem célgépigényes feladatok elvégzésére a VETÜSZ-t, helyi szállítási vállalkozók, valamint a közmunkások bevonását tervezzük."
Helyi munkaerő alkalmazásáról csak a nyertes nyilatkozott ajánlatában és ezért 10 pontot kapott, míg a többi ajánlat – mely ezzel kapcsolatban nyilatkozatot nem tartalmazott – 1 pontot kapott. A Döntőbizottság álláspontja szerint e részszempont ajánlatkérő által végzett értékelése tükrözi az ajánlatok közötti különbségeket és megfelel a Kbt. rendelkezéseinek.
Ajánlatkérő összesített értékelése az alábbi:
Nyertes Strabag Kft.
– ajánlatok kidolgozottsága, műszaki tartalma 6 10 60
– ajánlati ár 5 3 15
– kötbér 2 10 20
– szavatosság 2 10 20
– határidő 3 10 30
– fizetési feltétel 2 10 20
– helyi munkaerő 1 10 10
175
Kérelmező
– ajánlatok kidolgozottsága, műszaki tartalma 6 9 54
– ajánlati ár 5 10 50
– kötbér 2 4 8
– szavatosság 2 8 16
– határidő 3 10 30
– fizetési feltétel 2 6 12
– helyi munkaerő 1 1 1
171
Döntőbizottság összesített értékelése az alábbi:
Nyertes Strabag Kft.
– ajánlatok kidolgozottsága, műszaki tartalma 6 10 60
– ajánlati ár 5 3 15
– kötbér, szavatosság, garancia 4 7 28
– határidő 3 10 30
– fizetési feltétel 2 10 20
– helyi munkaerő 1 10 10 163
Kérelmező
– ajánlatok kidolgozottsága, műszaki tartalma 6 9 54
– ajánlati ár 5 10 50
– kötbér, szavatosság, garancia 4 4,33 17,32
– határidő 3 10 30
– fizetési feltétel 2 6 12
– helyi munkaerő 1 1 1 164,32
A Döntőbizottság álláspontja szerint az ajánlatkérő által meghatározott bírálati részszempontok jogszerű értékelése alapján a kérelmező és nem az ajánlatkérő által nyertesként kihirdetett ajánlattevő tette az összességében legelőnyösebb ajánlatot, és ajánlatkérő nem a legelőnyösebb ajánlatot tevővel kötötte meg a vállalkozási szerződést, ezzel megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdését.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjában biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének d), f) és h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben.
A Döntőbizottság a bírság mértékének megállapításakor az összes körülményt mérlegelve arra a következtetésre jutott, hogy az megfelelő súlyú az elkövetett jogsértésekre tekintettel, hiszen a megállapított bírság mértéke a nettó beszerzési értéknek csupán alig több mint 5%-át teszi ki, szemben a Kbt. 88. § (4) bekezdésében szereplő 30%-kal.
A Döntőbizottság álláspontja szerint nem tekinthető e mérték túlzottnak, különös tekintettel arra, hogy a megkötött szerződésre is figyelemmel a Döntőbizottság az egyik legsúlyosabbnak értékelhető jogsértést már nem reparálhatta a jogorvoslati eljárás keretében.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. szeptember 6.
Dr. Nagy László Gábor s. k., Bujdosó Gézáné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
