KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7787)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.417/11/2001.
Tárgy: a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. jogorvoslati kérelme a Budapest Főváros XIX. Kerület Önkormányzata Polgármesteri Hivatal ajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
A Döntőbizottság a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. (1081 Budapest, Alföld u. 7., továbbiakban: kérelmező) által a Budapest Főváros XIX. Kerület, Kispest Önkormányzat Polgármesteri Hivatala (1195 Budapest, Városház tér 18., továbbiakban: ajánlatkérő) "XIX. ker., Kispest Önkormányzatának tulajdonában és kezelésében lévő 139,0 km szilárd út, 160,0 km szilárd járda állagmegóvási (karbantartási) munkái" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja.
Az eljárás során felmerült költségeiket felek maguk viselik.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani.
INDOKOLÁS
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Ajánlatkérő 2001. május 16. napján a Közbeszerzési Értesítő (K. É.) 20. számában közzétett ajánlati felhívással nyílt közbeszerzési eljárást indított a rendelkező részben meghatározott beszerzés tárgyában.
Ajánlatkérő az ajánlati felhívásban meghatározta, hogy az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja alapján bírálja el az ajánlatokat. A felhívás 13. b) pontjában az alábbiak szerint határozta meg az elbírálás részszempontjait és azok súlyszámait:
részszempontok súlyszámok
– rendelkezésre állás (élet- és balesetveszély-elhárítás) 35
– ajánlati ár, figyelembe véve az évenkénti árváltozás mértékét is 30
– kis- és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelése 20
– a minőség-ellenőrzési rendszer: a teljesítés során alkalmazandó technológiai folyamat ismertetése és a helyszíni szakmai irányítás és ellenőrzés bemutatása 10
– az ajánlattevő által megajánlott kedvezőbb szerződéses feltételek (fizetési feltételek, hosszabb garancia, szavatosságvállalás, magasabb kötbér) megajánlása és vállalása 5
Az értékelés során adható pontszámokat alsó és felső határát ajánlatkérő 1–5 pont között határozta meg.
Kérelmező 2001. június 15. napján kérdéssel fordult ajánlatkérőhöz a "kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelése" értékelési részszempont értelmezésére vonatkozóan. Ajánlatkérő 2001. június 19. napján kelt levelében adta meg a magyarázatot a részszempont értékelésére vonatkozóan kérelmezőnek. Tájékoztatásában előadta, hogy ezen szempont értékelésére a Kbt 35. § (1) bekezdése ad lehetőséget, figyelembe véve a Kbt. 35. § (3) bekezdését is. Ismertette, hogy az olyan ajánlatot, amelyet kis- vagy középvállalkozó nyújt be, illetve a Kbt. 43. § (2) bekezdés b) pontja alapján a megnevezett alvállalkozó a kis- és középvállalkozások besorolásába tartoznak magasabb pontszámmal bírálja el, mint az olyanokat, akik ennek a szempontnak nem, vagy részben tesznek eleget. A pontozás lineáris alapon történik, azaz a legkedvezőbb megoldást magában foglaló ajánlat a maximális pontszámot, a legkedvezőtlenebb megoldást tartalmazó ajánlat pedig a minimális pontszámot kapja, a köztük lévő ajánlatok pontszáma az egyenes arányosság szabályai szerint kerülnek meghatározásra.
Kérelmező 2001. július 2. napján nyújtott be jogorvoslati kérelmet a Döntőbizottsághoz. Sérelmezte ajánlatkérő ajánlati felhívásának 13. b) pontjában meghatározott "kis és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelése" értékelési részszempont meghatározását. Álláspontjuk szerint ezen értékelési részszempont sérti a Kbt. 24. § (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség elvét. A részszemponttal kapcsolatban feltett kérdésre adott ajánlatkérői választ nem fogadja el.
Kérte a Döntőbizottságot, hogy a jogsértő ajánlati felhívást semmisítse meg.
Ajánlatkérő érdemi észrevételében kérte a megalapozatlan kérelem elutasítását. Álláspontja szerint az ajánlati felhívás kérelmező által sérelmezett pontja teljes mértékben megfelel a törvény rendelkezéseinek, különösképpen, hogy a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja lehetőséget biztosít az ajánlat előnyben részesítésre, ha az elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételi esélyeinek növelését.
Egyéb érdekelt MÉLYKÖZÉP Kft. észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint ajánlatkérő eljárása teljes mértékben jogszerű.
A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező jogorvoslati kérelme megalapozatlan az alábbiak szerint.
A Kbt. 24. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell az esélyegyenlőséget az ajánlattevők számára.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ajánlatkérő a felhívásban az összességében legelőnyösebb ajánlat elbírálása részszempontjainak és azok súlyszámainak meghatározása körében vagy az egyébként egyenértékű ajánlatok választásánál – az előnyben részesítés elveit, illetőleg mértékét egyértelműen meghatározva –, az esélyegyenlőség követelményére is tekintettel az 59. § (2)–(5) bekezdéseiben foglaltak fenntartása mellett további előnyben részesítheti az ajánlatot, ha az a felhívásban meghatározott módon elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételi esélyének növelését.
A Kbt. 35. § (3) bekezdése szerint az ajánlatkérő a felhívásban az (1) bekezdés a)–d) pontjaiban meghatározott célok közül csak egyet részesíthet előnyben, és annak súlyszáma az ellenérték súlyszámának legfeljebb száztíz százaléka lehet.
A jogorvoslati kérelem a kis- és középvállalkozások részvételi esélyinek növelését, mint bírálati részszempont meghatározását sérelmezte, ezért a Döntőbizottság az esélyegyenlőség elvének az előnyben részesítés törvényi lehetőségének figyelembevételével történő érvényesülését vizsgálta meg oly módon, hogy az ajánlatkérő által meghatározott feltételek jogszerűségét külön-külön és összességében is értékelte.
A Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja biztosítja azt a lehetőséget, hogy ajánlatkérő a kis- és középvállalkozások részvételi esélyét egy elbírálási részszempont körében növelje. Ezen részszemponthoz tartozó súlyszám nem lehet több, mint az ajánlati ár súlyszámának 110%-a. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlati felhívás 13. b) pontja szerint az ajánlati ár súlyszámánál (30) kisebb az előnyben részesítést biztosító bírálati részszemponthoz tartozó súlyszámnak (20) a nagysága, így a mérték tekintetében ajánlatkérő helyesen határozta meg az általa alkalmazott előnyben részesítési szabályokat.
Az előnyben részesítés alkalmazásának feltétele a fentieken túl, hogy az esélyegyenlőség követelményeire is tekintettel kell lenni, és a felhívásban meg kell határozni azt a módot, ahogy az ajánlattevő elősegítheti ajánlatában a közérdekű cél megvalósítását. A Döntőbizottság megállapította, hogy a kérelmező kérdésfeltevésére adott válaszában ajánlatkérő egyértelműen meghatározta az előnyben részesítés elveit, és ezzel ajánlatkérő eleget tett a Kbt. 35. § (1) bekezdés d) pontja és a Kbt. 35. § (3) bekezdés rendelkezéseinek. A kis- és középvállalkozóknak minősülő alvállalkozók bevonásának értékelésével az esélyegyenlőségre is tekintettel volt. Nem zárta ki ugyanis a részvételből azokat a lehetséges ajánlattevőket, akik maguk nem kis- és középvállalkozók. Esetükben kis- és középvállalkozók közreműködését (alvállalkozók) kívánja ajánlatkérő megfelelően értékelni, míg elsődlegesen – a törvény rendelkezéseivel összhangban – a kis- és középvállalkozók ajánlattevőként való részvételét kedvezményezi. Önmagában ezen részszempont értékelése és szabályai a Kbt. rendelkezéseivel összhangban vannak.
Vizsgálni kell a Kbt. 35. § (1) bekezdés első fordulatára tekintettel az elbírálási szempontrendszert összességében is az esélyegyenlőség biztosítása tekintetében. Az ajánlattevők esélye akkor nem sérül, ha a szempontrendszer egésze bármelyikük számára biztosítja a nyerés lehetőségét – különös tekintettel a közérdekű cél előmozdítására is. A törvény indokolása szerint nem lehet a preferálás mértékét (súlyszámát) úgy meghatározni, hogy a többi szempontot tökéletesen teljesítő ajánlattevők számára matematikailag lehetetlen legyen az eljárás megnyerése. Ennek egyik törvényi garanciája az, hogy a Kbt. 35. § (3) bekezdése alapján a közérdekű célhoz rendelt súlyszám korlátozott. Ezen előírást ajánlatkérő teljesíti.
A törvény kifejezetten biztosítja – a törvény által meghatározott korlátok betartásával – ajánlatkérő részére, hogy értékelési szempontként meghatározva előnyben részesítse az olyan ajánlatot, amely elősegíti a kis- és középvállalkozások részvételét a közbeszerzési eljárásban, így azáltal, hogy ajánlatkérő él ezen törvény kifejezett felhatalmazásával és betartja a törvényben előírt alkalmazási korlátokat, úgy eljárása nem eredményezheti a kérelmező által hivatkozott esélyegyenlőség alapelvének sérelmét.
Mindezek alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján a megalapozatlan jogorvoslati kérelmet elutasította.
A költségek viseléséről a Kbt. 88. § (1) bekezdés h) pontja alapján döntött.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 27.
Dr. Sárkány Izolda s. k., Divinyi Péterné s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
