KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG (7936)
1024 Budapest, Margit krt. 85.
Ikt.sz.: D.367/25/2001.
Tárgy: Dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagjának indítványa és a Drávamenti Csatornaépítő Konzorcium egyesített jogorvoslati kérelme Barcs Város Önkormányzata közbeszerzési eljárása ellen.
A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi
HATÁROZAT-ot:
Dr. Kardkovács Kolos a Közbeszerzések Tanácsa tagja (1037 Budapest, Viharhegyi dűlő 16498 hrsz., a továbbiakban: indítványozó) jogorvoslati eljárást kezdeményező indítványának és a Drávamenti Csatornaépítő Konzorcium (tagjai: Délviép Kft., 7400 Kaposvár, Raktár u. 13. és Szabadics Kft., 8749 Zalakaros, Csermely u. 1., mindkettőt képviseli: dr. Nagy Brigitta ügyvéd, 1137 Budapest, Szent István krt. 18., a továbbiakban: kérelmező) kérelmének, melyet Barcs Város Önkormányzata (7571 Barcs, Bajcsy Zs. u. 46. a továbbiakban: ajánlatkérő) "Barcs, Babócsa, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Somogyaracs, Szulok, Vízvár települések közös szennyvízcsatorna-hálózatának és közös szennyvíztisztító telepének megvalósítása" tárgyú közbeszerzési eljárása ellen nyújtott be, a Döntőbizottság részben helyt ad és megállapítja, hogy ajánlatkérő megsértette a közbeszerzésekről szóló – többször módosított – 1995. évi XL. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 52. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel az 52. § (1) és 59. § (1), az 55. § (6) és a 61. § (1) bekezdését, ezért a Döntőbizottság az ajánlatkérő eljárást lezáró döntését megsemmisíti.
Egyebekben az indítványt és a kérelmet a Döntőbizottság elutasítja.
A Döntőbizottság kötelezi ajánlatkérőt, hogy a kérelmező részére a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül 30 000 Ft, azaz harmincezer forint igazgatási szolgáltatási díjat fizessen meg.
A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát annak kézhezvételétől számított 15 napon belül keresettel a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. A keresetlevelet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
INDOKOLÁS
Ajánlatkérő 2001. február 14-én részvételi felhívást tett közzé a Közbeszerzési Értesítő 7. számában előminősítési eljárás megindítására a rendelkező részben írt tárgyban (0931/2001).
A felhívás 3. c) pontja szerint részajánlatot nem fogadott el, míg többváltozatú ajánlatot a szennyvíztelep vonatkozásában lehetett tenni a 11. pontban írtak szerint. A részvételi felhívásra érkezett jelentkezők közül ajánlatkérő kilencet hívott fel ajánlattételre, és megküldte részükre az ajánlati felhívását (dokumentációt).
Az ajánlati felhívás V/2. pontja szerint az ajánlatban már nem kell csatolni a részvételi felhívásban kért igazolásokat, nyilatkozatokat, csak arról kell ajánlattevőknek nyilatkozniuk, hogy az ajánlat benyújtásáig az alkalmasságukat érintő változás állt-e be.
A felhívás 13. pontjában határozta meg ajánlatkérő az elbírálás szempontját, mely az összességében legelőnyösebb ajánlat szempontja:
részszempontok súlyszámok
– műszaki teljesítés tartalma 5
– a jólteljesítés biztosítékai 4
– vállalási ár, fizetési feltételek 3
– környezetvédelmi megajánlások szintje 2
Ponthatár: 1–100-ig.
A felhívás 15. pontja 2. bekezdése tartalmazott előírást az eljárás során alkalmazandó "azonosító" feltüntetésére vonatkozóan.
Ajánlatkérési dokumentáció is készült, amely valamennyi településre tartalmazta a szükséges műszaki terveket, mennyiségi kimutatásokat, valamint ajánlatkérő részletes ajánlati feltételeit. Ugyanitt az értékelési szempontok tartalmára is részletes előírásokat találni. 2001. április 18-án helyszíni konzultációra került sor, valamint írásban érkezett kérdésekre is válaszolt ajánlatkérő, majd 2001. május 8-án bontották a határidőre érkezett alábbi négy ajánlatot: OMS-Hungária Kft., Swietelsky Kft., Hídépítő Rt., Drávamenti Csatornaépítő Konzorcium (tagjai a jelen eljárásban kérelmet benyújtók) ajánlatai.
Az ajánlatok bontását percekkel megelőzően a döntésre jogosultak egyike előterjesztett egy értékelési táblázatot, mely a meghirdetett részszempontokat további alszempontokra bontotta, azokhoz eltérő súlyú pontokat rendelve.
Ajánlatkérő a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (a továbbiakban: DRV Rt.) mint lebonyolító bevonásával több alkalommal értékelte az ajánlatokat. Ez a folyamat 2001. május 23-án végszavazással zárult. Ezen az ülésen vett részt a Közbeszerzések Tanácsa tagjaként az indítványozó is. Ugyanakkor meghallgatták az ügyben szerződés alapján bonyolítóként eljáró DRV Rt. szakértőit is. A szakértők javasolták hiánypótlási lehetőség tilalmára hivatkozással a Hídépítő Rt. és az OMS-Hungária Kft. kizárását ajánlatuk formai és tartalmi hiányosságai miatt.
A többségi szavazással, döntési jogosultsággal rendelkező (18 polgármesterből álló) ajánlatkérői testület a DRV Rt. álláspontját meghallgatva, de nem elfogadva hiánypótlást rendelt el a fenti két ajánlattevő részére a formai hiányosságok kiküszöbölése érdekében és egyben az eredményhirdetés időpontját elhalasztotta 13 nappal. A 2001. június 5-i határidőig az érintettek a megjelölt hiányokat pótolták.
A hiánypótlással és a részszempontok további alszempontokra bontásával kapcsolatos véleményeltérések miatt a DRV Rt. két esetben is állásfoglalásért fordult a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságához, ahonnan kérdéseire a választ HT/5-117/2001. és HT/5-118/2001. számon meg is kapta, azokat ismertette ajánlatkérővel, majd azokra figyelemmel készítette el szakvéleményét.
A DRV Rt. javaslatát elkészítve az összességében legelőnyösebb ajánlatként a négy érvényesnek tekintett ajánlat közül a Drávamenti Csatornaépítő Konzorcium ajánlatát jelölte meg a szakvéleményében.
A döntéshozó testület 2001. június 7-én a fenti előterjesztést kérdés és ellenvetés nélkül elutasította, majd zárt ülésen az időközben szakértőként bevont Tender Európa Kft. által 2001. május 14-én kelt értékelést figyelembe véve úgy döntött 12 : 6 arányú szavazással, hogy a közbeszerzési eljárás nyertese mint az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtója a Hídépítő Rt. 1098,7 ponttal, míg az azt követő legjobb ajánlat benyújtója a kérelmező 879,1 ponttal. Ugyanezen a napon az eredményhirdetés is megtörtént egy leszűkített tartalmú összegzés ismertetésével, aminek igen rövid indokolását ajánlatkérő 2001. június 12-én írásban is megküldte ajánlattevőknek.
Az időközben megindított jogorvoslati eljárás keretében a Döntőbizottság a D.367/3/2001. számú határozatával az eljárást lezáró szerződés megkötését 2001. június 13-án megtiltotta ideiglenes intézkedésként, ezért az ajánlatkérő a szerződést nem kötötte meg a nyertesnek kihirdetett ajánlattevővel.
Indítványozó 2001. június 8-án kelt beadványa alapján 2001. június 11-én indult meg a jogorvoslati eljárás hivatalból. A Közbeszerzések Tanácsa tagja a beadványában indítványozta, hogy:
– a Döntőbizottság vizsgálja meg az OMS-Hungária Kft. és a Hídépítő Rt. ajánlatának tartalmi érvényességét a DRV Rt. által feltárt okokkal összefüggésben,
– a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy a hiánypótlás elrendelése jogszerűen történt-e,
– a Döntőbizottság vizsgálja meg, hogy az ajánlatkérői döntés alapjául szolgáló értékelési táblázat, illetve az eljárás megfelel-e a Kbt. 55. § (6) bekezdésének,
– a Döntőbizottság semmisítse meg az eljárást lezáró döntést, állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon ideiglenes intézkedést, és szabjon ki bírságot.
Az indítványát a tárgyaláson változatlanul fenntartva azt azzal indokolta alapvetően, hogy ajánlatkérő annak ellenére alkalmazott hiánypótlást, hogy azt a dokumentációban tett előírásával kizárta. Még a hiánypótlást követően sem zárta ki az érvénytelen ajánlatokat (OMS-Hungária Kft. és Hídépítő Rt.) az eljárásból. Az ajánlatok elbírálása során az ismert részszempontokat további alszempontokra bontotta és szűkítő értékelési rendszert alkalmazott, azaz az ajánlatok nem teljes terjedelemben kerültek értékelésre. Az összegzés nem tartalmazza a szükséges adatokat, ezzel az alapelvek sérülnek.
Kérelmező 2001. június 11-én beadott jogorvoslati kérelmében kérte az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésének megsemmisítését, ideiglenes intézkedés alkalmazását és az ügyben tárgyalás tartását. Kérelmét azzal indokolta, hogy a rendkívül hiányos összegzés sérti a törvény rendelkezéseit, de maga az értékelés is jogsértő, mert nem a felhívásban megadott szempontrendszer alapján történt. Kérelmét a tárgyaláson változatlanul fenntartva előadta azt is, hogy a Hídépítő Rt. a hiánypótlás keretén belül, amikor az összesítés táblázat "saját forrás" rovatát megváltoztatta "nem támogatott" elnevezésű rovattá, akkor már nem formai hiányt pótolt. A Kbt. és a dokumentáció IV/3. pontja szerint a Hídépítő Rt. nem csatolta a szerződéstervezethez mellékletként a kötelezően előírt műszaki és lebonyolítási ütemtervet, így az ajánlata több okból is érvénytelen. Álláspontja szerint jogsértően mellőzte ajánlatkérő az általa megajánlott mintegy 2 milliárd forintos óvadék mint pénzbeli biztosíték értékelését, és ugyanúgy jogsértő az ajánlattevőkkel nem közölt pontozási segédlet alkalmazása is. Kérelmét kiegészítve kérte a Hídépítő Rt. ajánlata érvénytelenségének megállapítását, és az összegzés készítőjével szemben személyi bírság alkalmazását.
Ajánlatkérő az indítvánnyal kapcsolatban írásban úgy nyilatkozott, hogy a hiánypótlás során a Kbt. 43. § (4) bekezdését alkalmazta jogszerűen, a felhíváshoz kötöttség elvét is betartva. Az aláírással kapcsolatos formai hiba pótlására ugyanis a törvény lehetőséget ad, ugyanakkor a felhívásban nem zárta ki azt. A nyertes ajánlata tartalmazza a műszaki ütemtervet (41–58. oldal) és a pénzügyi lebonyolítási ütemtervet is (69. oldal), amelyek a szerződés mellékletét képezik. Az ajánlatok bontását megelőzően a döntéshozatalra jogosult polgármesterek értékelési táblázatot – fogadtak el, ezzel nem további alszempontokat jelöltek ki. Ez mintegy az értékelés segédlete volt, és az ajánlati dokumentáció alapján készült (II. fejezet). Téves az is, hogy az ajánlatok nem kerültek teljes körű értékelésre. Az elbírálás jogszerű volt, minden esetben arányosításon alapult. A maximális pontszám kiosztása nem kötelező, ha erre mégis sor került volna az arányok megtartásával, akkor sem változik az eredmény. Nem voltak olyan irreális vállalások, amelyeket figyelmen kívül hagyott volna ajánlatkérő. A konzorcium által felajánlott "óvadék" értékelésére nem került sor, mert az arra vonatkozó külön szerződés nem volt az ajánlat része, így a felajánlás tartalma nem volt megítélhető. A nyertes ajánlattevő akkreditált környezetirányítási rendszere garancia a környezetbarát technológiára, tervezési céllal kifejlesztett szoftvert alkalmaz az ütemezéshez és teljes körű organizációs ütemtervet csatolt.
A kérelemre vonatkozó írásos észrevételében előadta, hogy a kérelmező nem várta meg a jogorvoslati kérelemmel, hogy a részletes indoklást 5 munkanapon belül részére megküldjék. A pontozásos értékelés a megadott ponthatárok között történt, a törvény nem teszi kötelezővé a maximális pontszám kiosztását. Ajánlatkérő jogszerűen járt el, ezért kéri a megalapozatlan kérelem elutasítását.
DRV Rt. írásban többek között úgy nyilatkozott, hogy a 2000. szeptember 25-én megkötött megbízási szerződés alapján bonyolítja az eljárást. A felhívás a Közbeszerzési Értesítő 2001. év 7. számában jelent meg. 11 jelentkezésből 9-et fogadtak el, 4 ajánlat érkezett. A beszerzés magas értékére tekintettel szakértőket is igénye vettek. A társult önkormányzatok úgy állapodtak meg, hogy döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A bonyolító írásbeli szakvéleményét ajánlatkérő nem fogadta el a hiánypótlás elrendelésekor és az érdemi elbírálás során. A döntés kihirdetésével ajánlatkérő utasítását végrehajtotta. A szerződéskötés érdekében folytatott egyeztetést leállította az ideiglenes intézkedésre tekintettel.
Az ügyben érdekelt felek közül az OMS-Hungária Kft. és a Hídépítő Rt. az alábbiakat nyilatkozta:
Az OMS Hungária Kft. észrevétele a kezdeményező iratra és a kérelemre: A hiánypótlást a felhívás és a dokumentáció lehetővé tette. Saját ajánlatában kizárólag formai hiányok voltak, amit pótolt, így az ajánlata érvényes. A Hídépítő Rt. esetében a hiányzó műszaki és pénzügyi lebonyolítási ütemterv miatt az érvénytelenség fennáll, ezeket nem lehet pótolni. Az értékelés alapjául szolgáló alszempontokat és azokhoz rendelt pontszámokat előre az ajánlattevők nem ismerték, ezek tartalmilag nem felelnek meg a felhívásban és dokumentációban közölteknek. Az összegzés tartalmát kifogásolták írásban a DRV Rt.-nél, ezt követően részletes értékelő ponttáblázatot kaptak 2001. június 12-én.
A Hídépítő Rt. álláspontja szerint az eljárást részben elkésetten, részben alaptalanul kezdeményezte a Tanács tagja, a kérelem pedig megalapozatlan. Kéri elutasítani mindkettőt. A hiánypótlásról ajánlatkérő 2001. május 23-i testületi ülésen döntött, amelyen a Tanács tagja is részt vett. E vonatkozásban ez a nap a tudomásra jutás napja, ehhez képest a "kérelem" 15 napon túl érkezett. A hiánypótlást nem zárta ki ajánlatkérő előírása, a törvény pedig a lehetőséget biztosítja. A DRV Rt. által érvénytelenségi okként megjelöltek egyike sem alapozza meg ezt a döntést, egy részük a Kbt. 57. § (1) bekezdés alkalmazásával tisztázható volt, más részükre maga az ajánlat tartalmazott megfelelő választ. Nem volt jogsértő a részszempontok tartalmi meghatározása sem, az a felhívással azonos alszempontokat tartalmaz.
Álláspontja szerint a Konzorcium ajánlata érvénytelen, mert az "óvadék" nyújtása az ajánlatban szereplő formában jogsértő, illetve a felhívás szerint kizárt, valamint az ajánlat a pénzügyi ütemezést illetően nem felelt meg a felhívásnak. Érvénytelen ajánlatára tekintettel a Konzorcium kérelmező sem lehetne.
A Döntőbizottság a jogorvoslati ügy tárgyalásán másolatban átadta a feleknek az ajánlatkérő nyilatkozata szerint szöveges értékelésnek tekintendő 15 lapos iratot, melyet a Tender Európa Kft. 2001. május 14-én mint szakértő készített. A Döntőbizottság által megjelölt határnapig a felek az ezzel kapcsolatos álláspontjukat a korábbi nyilatkozataiknak megfelelően azok megerősítésére a Döntőbizottsághoz becsatolták.
Az ezek között fellelhető ajánlatkérői álláspontok a korábbi 12 : 6 arányú szavazás ellentmondásait visszatükrözve tartalmazták az eltérő álláspontokat és a döntéshozók megosztottságát.
A Döntőbizottság a rendelkezésre álló iratok, dokumentumok, írásos és a tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatok alapján megállapította, hogy az indítványban megfogalmazott kifogások és a jogorvoslati kérelem részben megalapozott.
A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárás keretében – hatáskör hiányában – nem vizsgálta az ajánlatkérői körben úgy a döntéshozók, mint a döntés előkészítésbe bevont szakértők nézeteltérésének okait és tartalmát, mert a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontjából fakadóan hatásköre jelen jogorvoslati eljárásban csak az ajánlatkérő döntéseit vitató kérelem és indítvány elbírálására terjedhet ki.
Fentiekre tekintettel a kifogásolt ajánlatkérői döntések vizsgálata során a Döntőbizottság az alábbiakat állapította meg:
A hiánypótlásra vonatkozók megalapozatlanok az alábbiak miatt:
A Kbt. 43. § (3) és (4) bekezdései azt tartalmazzák, hogy az ajánlattevő köteles igazolni a szerződés teljesítésére való pénzügyi, gazdasági és műszaki alkalmasságát, valamint – ha ezt az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban a 33. § (5) bekezdésének figyelembevételével előírta – az általa a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókét. Az erre vonatkozó igazolásokat az ajánlathoz csatolni kell. A 46. §-t a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókra kell alkalmazni.
Az ajánlatkérő egy ízben, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, legfeljebb tíz napos határidőt biztosíthat a 44. és 46. § szerinti igazolás vagy nyilatkozat utólagos csatolására, illetve az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására, így különösen a nem megfelelő aláírással vagy példányszámban benyújtott ajánlat esetén.
A felhívás I. fejezet 10.1. pontja szerint az ajánlatkérő az ajánlatnak az ajánlattételi határidő lejártát követő módosítását, ideértve a hivatalos igazolások pótlását is, nem teszi lehetővé.
A fenti rendelkezéseket összevetve a közjegyzői tanúsítványban rögzített hiánypótlási aktussal megállapítható, hogy ajánlatkérő nem követett el jogsértést amikor a formai hiányosságok (aláírás, szignózás, oldalszámozás) pótlását megengedte és elfogadta, mert a fentebb idézett ajánlatkérői kikötés a formai hiányok pótlását lehetővé teszi és nem ellentétes a Kbt.-vel sem.
Az indítvány a Hídépítő Rt. észrevételében írt indokok alapján a hiánypótlásra vonatkozóan elkésett a Döntőbizottság álláspontja szerint is, de a kérelmezői beadvány alapján a Döntőbizottság azt érdemben megvizsgálta, és ennek során állapította meg a megalapozatlanságot.
Az indítvány és a kérelem az alábbiakban megalapozott:
A Kbt. 52. § (1) bekezdése és a (2) bekezdés d) pontja úgy rendelkeznek kötelező érvénnyel, hogy az ajánlatkérő az ajánlatok felbontásakor, illetőleg azt követően megállapítja, hogy mely ajánlatok érvénytelenek.
Érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg a dokumentációban meghatározott feltételeknek.
Ajánlatkérő számára a DRV Rt. szakvéleményeiben feltárta az ajánlatokban általa észlelt – érvénytelenséget megalapozó – formai és tartalmi eltéréseket. Ezek egy részét a hiánypótlás során az ajánlattevők jogszerűen korrigálták, más részük azonban a Kbt. 43. § (4) bekezdés szerinti hiánypótlásnak nem volt és nem is lehetett tárgya. Ajánlatkérő döntése előtt ismerte ezeket az okokat, ily módon a Döntőbizottság is elsődlegesen az ajánlatoknak a szakvéleményben jelölt pontjait vizsgálta.
Az indítvány és a kérelem erre irányuló része alapján a Döntőbizottság az ajánlatokat megvizsgálva megállapította, hogy a Hídépítő Rt. és az OMS-Hungária Kft. ajánlata érvénytelen az alábbiak miatt:
Az ajánlati dokumentáció II. fejezet 2.1. pontjának 3. bekezdése azt tartalmazza, hogy "az ajánlattevők a beruházás megvalósulásáról csatoljanak hónapra lebontott időgrafikont utcánként, a szennyvíztelep vonatkozásában pedig építési (technológiai) egységenként (megvalósulási ütemtervet). A grafikonon a kezdési és befejezési időpontokat naptári nap pontossággal kell meghatározni." Ugyanezen ajánlati dokumentáció "A bevezetés általános információk" címszó alatt fontos figyelmeztetés keretében azt is tartalmazta, hogy érvénytelen az ajánlat, ha az nem felel meg az ajánlati felhívásban, illetőleg dokumentációban meghatározott feltételeknek. Ezt követően arra is felhívja ajánlatkérő a felek figyelmét, hogy az ajánlatkérő arra kéri a tisztelt ajánlattevőket, hogy ajánlataikat szigorúan a jelen dokumentációban előírt formában és tartalommal dolgozzák ki, figyelemmel természetesen a jelen eljárásban már eddig kiadott okmányokra, valamint a közzétett ajánlati felhívásra is.
A Döntőbizottság az indítvány és a kérelmező kérelme alapján, megvizsgálva a Hídépítő Rt. ajánlatát megállapította, hogy az abba becsatolt időgrafikont a Hídépítő Rt. utcánként, illetve építési egységenként bontva adta meg havi bontásban. De azt is megállapította a Döntőbizottság, hogy a grafikonon a kezdési és a befejezési időpontokat naptári nap pontossággal a kért bontásnak megfelelően nevezett nem jelölte meg.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a Hídépítő Rt. által jelzett három időpont, mely feltüntetésre került az időgrafikon felső részében, illetőleg a teljes csatornaépítés befejezésének időpontja nem helyettesíti az utcánkénti, illetve építési egységenkénti időpont megjelöléseket, mint ahogy azt a másik három ajánlattevő az ajánlatában elkészítette. E kérdésben a Döntőbizottság nem osztotta ajánlatkérő álláspontját, ezért megállapította, hogy a Hídépítő Rt. ajánlata nem felelt meg a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja szerint a dokumentációban előírt és nyomatékos figyelemfelhívással is jelzett követelményeknek, így az ajánlata érvénytelen.
Az OMS-Hungária Kft. ajánlatát megvizsgálva megállapítható, hogy az annak 33. oldalán szereplő vállalás a munkaárkok mielőbbi visszatöltése vonatkozásában szintén nem felel meg a dokumentáció előírásának. Ajánlattevő ugyanis a munkaárkok visszatöltését a lakosság és a forgalom lehető legkisebb zavarása miatti prioritásként kezeli a tenderterv műszaki leírásának 20. oldalán megfogalmazott azon ajánlatkérői igénnyel szemben, hogy a "vezeték munkaárkának visszatöltését csak a sikeres víztartási próba után lehet elvégezni".
A fentiekre figyelemmel a Döntőbizottság megállapította, hogy a DRV Rt. mint bonyolító megállapításában a 28. oldalon szereplő kitétel helytálló, miszerint "az OMS-Hungária Kft. ajánlatának 33. oldalán egyértelműen kijelenti, hogy a műszaki követelménytől eltérően kívánja elvégezni a beruházást, mire a vezetékek árkát víztartási próba előtt betemeti, így nem teljesíti a műszaki leírás 20. oldalán szereplő előírást".
Ennek következtében kétséget kizáróan megállapítható, hogy nevezett sem teljesítette a dokumentáció szigorú rendelkezéseit; azaz azzal ellentétes ajánlatot tett, ami az ajánlatkérő megfogalmazása szerint érvénytelenségi okot idéz elő. Erre tekintettel a Döntőbizottság az OMS-Hungária Kft. ajánlatáról is megállapította, hogy az a Kbt. 52. § (2) bekezdés d) pontja alapján szintén érvénytelen.
A kógens tiltó rendelkezést figyelembe véve a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő olyan ajánlatot hirdetett ki az eljárás nyertesének, mely nem felelt meg a dokumentációban írt feltételeknek, és érvénytelen.
A Kbt. 59. § (1) bekezdés első fordulata szerint az eljárás nyertese az, aki az ajánlatkérő részére az ajánlati felhívásban (és a dokumentációban) meghatározott feltételek alapján a 34. § (1) bekezdésében meghatározott elbírálási szempontok egyike szerint a legkedvezőbb ajánlatot tette.
Ajánlatkérő csak az eljárás nyertesével, vagy visszalépése esetén, ha azt az ajánlati felhívásában előírta az eljárás eredményének kihirdetésekor a következő legkedvezőbb ajánlatot tevőnek minősített személlyel kötheti meg a szerződést.
Mivel az érvénytelen ajánlat benyújtója nem lehet az összességében legelőnyösebb ajánlat benyújtója, ezért a Döntőbizottság megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 59. § (1) bekezdésében írt rendelkezéseket is akkor, amikor a Hídépítő Rt. ajánlatát fogadta el az összességében legelőnyösebb ajánlatnak, és hirdette ki nyertesnek.
A Döntőbizottság az ajánlatkérő értékelési tevékenységét, illetve az annak kapcsán keletkezett – eltérő pontértékeket is tartalmazó – alszempontokat megvizsgálta és megállapította az alábbiakat:
A műszaki teljesítés tartalma részszemponton belül a következő alszempontokat (maximális pontszámmal) határozta meg ajánlatkérő: A teljesítés bemutatása, időtervezés (16), munkavégzési feltételek (5), kiviteli tervezés és a szerzői jog összhangja (5), a meglévő közművek védelmére vállalt intézkedések (8), lakossággal való kapcsolattartás (10), az inaktív időszakokra vállalt egyéb tevékenységek (5), házi bekötések kivitelezésére vállalt egyéb intézkedések (5), úthelyreállítás intézkedései (5), a csatorna minőségére vállalt intézkedések (5), irányítástechnika korszerűsége (5), szakhatással kapcsolatos megelőző tevékenység (4), többletvállalások értéke (27).
A jólteljesítés biztosítékai az alábbi alszempontokból állt: mintavételi, mérési és minősítési program (15), gazdasági, szervezési megoldások (S), pénzbeli biztosíték nagysága (40), garanciális idő hossza (10), szavatossági idő hossza (10), kötbér (30).
A vállalási ár, fizetési feltéttelek részszempont értékelése az alábbiakon alapult: vállalási ár (40), pénzügyi ütemezés és műszaki teljesítés összhangja (20), fizetési határidő (5), részszámla minimális értéke (35).
A környezetvédelmi megajánlások szintje részszempont pedig az alábbi két alszempontból állt: teljesítés bemutatása (40), környezeti vállalatirányítás bemutatása (60).
A felhívásban meghatározott négy részszempont mindegyik nagyfokú szubjektivitást enged meg az értékelés során. Ezt a tényt az ajánlattevők is felismerték, ezért az OMS-Hungária Kft. kérdést is intézett e vonatkozásban ajánlatkérőhöz.
Az, hogy az ajánlatok elbírálása során hogyan érvényesült ez a szubjektivitás, már csak a későbbiekben – ajánlattevők számára a döntést követően – megküldött alszempontrendszer ismeretében vált nyilvánossá.
Az alszempontok megjelölése kapcsolódik az ajánlati dokumentációnak a 13–21. oldalig kifejtett előírásaihoz. Az ott nevesített követelmények, illetve igények tükröződnek tartalmilag a részszempontokon belül, azonban míg a dokumentációban ezek a vonatkozások felsorolásszerűen (szövegesen) jelennek meg, addig az alszempontrendszerben ezek közül némelyek kiemelésre kerülnek, míg mások nem képezik az értékelés alapját, illetve egyik-másik alszempont igen nagy súlyt kap a részszemponton belül, holott a felhívási dokumentáció nem utal arra, hogy ilyen belső (részszemponton belüli) súlyozásra sor fog kerülni. Ilyenek pl. a műszaki teljesítés tartalmán belül előre semmi sem jelezte, hogy a teljesítés bemutatása, időtervezés lényegesen jelentősebb lesz pl. a szaghatással kapcsolatos megelőző tevékenységnél. Nem utalt arra sem, hogy a fizikai munkavégzés nélküli inaktív időszakra vonatkozóan ajánlatkérőnek elvárásai vannak. Nem fogalmazott meg elvárásokat a kiviteli tervezés és szervezői jog összhangja biztosítására sem. Ez utóbbiakra vonatkozóan mégis az értékelést lefolytatta ajánlatkérő, a pontozással a végeredményt is jelentősen befolyásolták ezek az alszempontok.
A jólteljesítés biztosítékai között a felhívásban előre nem jelzett módon kiemelkedő jelentőséget adott ajánlatkérő a pénzbeli biztosítéknak, míg az építési beruházásokban oly általános egyéb biztosítékformák (kötbér, garancia) jelentőségét az összes pontszám tekintetében háttérbe helyezte.
A pénzügyi biztosítékok körében nem értékelte az ajánlattevők valamennyi felajánlását, köztük a kérelmező által ajánlott óvadék értékelésétől eltekintett, holott a felhívása alapján ez is pénzügyi biztosítéknak minősülő vállalás.
A Döntőbizottság álláspontja szerint a kérelmező által "óvadéknak" nevesített biztosítékot a felhívás nem zárta ki, a szerződéstervezetben ezzel kapcsolatosan vállalt feltételt annak tartalma szerint kell értékelni, az értékelés során természetesen figyelemmel lehet ajánlatkérő a vállaláshoz kapcsolódó bizonytalan egyéb feltételekre is.
A vállalási ár, fizetési feltételek körében a felhívása azt sugallta, hogy a részszempontban legalább 50%-ban az ár ténylegesen értékelésre kerül, ehelyett jelentősége 40%-os lett, míg a felhívásban semmiféle jelzést nem adott arra ajánlatkérő, hogy a részszámlák minimálértéke csaknem az ajánlati árral azonos súlyt (35%) képvisel majd a döntés során.
A környezetvédelmi megajánlások szintje részszempont tekintetében a felhívási dokumentáció is alig adott támpontot, azt viszont a legkisebb mértékben sem tartalmazta, hogy kifejezetten az ajánlattevők alkalmassági vizsgálatának körébe tartozó környezeti, vállalatirányítás rendszerre tekintettel kíván lenni az ajánlatkérő.
A Döntőbizottság szerint nem várható érdemi (kifejezett nyilatkozat) az ajánlattevőktől olyan értékelési szempontokra, amelyekről előzetesen őt nem tájékoztatták, ily módon kérelmező hátrányára nem lehet értékelni azt, hogy bővebben nem ismertette az ISO 14000 szabványnak megfelelő működését a szerződés teljesítésével összefüggésben.
A fenti megállapításai alapján a Döntőbizottság arra a következtetésre jutott, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 55. § (6) bekezdését is az értékelése alkalmával, mely úgy rendelkezik, hogy: az ajánlatkérő az ajánlatokat a felhívásban meghatározott értékelési szempont alapján bírálja el. Ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívánja választani, akkor az ajánlatoknak az elbírálás részszempontjai szerinti tartalmi elemeit a felhívásban meghatározott ponthatárok között értékeli, majd az így az egyes tartalmi elemekre adott értékelési pontszámot megszorozza a súlyszámmal, a szorzatokat pedig ajánlatonként összeadja. Az értékelési folyamatban az 59. § (2)–(3) bekezdéseiben foglaltakat is érvényesíteni kell. Az az ajánlat az összességében legelőnyösebb, amelynek az összpontszáma a legnagyobb, vagy amelyet az egyenértékű (azonos összpontszámú) ajánlatok közül a 35. § (1) bekezdése vagy az 59. § (4)–(5) bekezdései alapján előnyben kell részesíteni.
A Kbt. 61. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az 5. számú mellékletben meghatározott minta szerint írásbeli összegzést készíteni az ajánlatokról, az ebben foglalt adatokat az eljárás eredményének vagy eredménytelenségének kihirdetése során ismertetni kell, és azt az eredményhirdetést követő öt munkanapon belül meg kell küldeni az összes ajánlattevőnek.
A Döntőbizottság a megállapított tényállást összevetve e rendelkezéssel megállapította, hogy ajánlatkérő súlyosan megsértette az indokolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat, mivel a hivatkozott rendelkezés és az abban megjelölt 5. számú melléklet alkalmazása kötelező, és ebben az értékelt ajánlati tartalmi elemeket is ismertetni kell, valamint a pontozás szöveges indokolását. A jelen ügyben a tárgyaláson a Döntőbizottság által nyilvánosságra hozott "indokolás" sem elégíti ki a törvényi követelményeket, annak alapján teljességgel követhetetlen, hogy melyik ajánlati elemet értékelte a táblázatban jelölt pontszámmal az ajánlatkérő. Ezen túlmenően azt is megállapítottá a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő részletes szöveges indoklást nem adott az ajánlattevők részére, azt csak a Döntőbizottsági tárgyaláson a Döntőbizottságtól átvett másolatból ismerhették meg.
Fentiekre tekintettel a Döntőbizottság azt is megállapította, hogy ajánlatkérő megsértette a Kbt. 61. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket is.
A fent leírt indokok alapján a Döntőbizottság a Kbt. 76. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Kbt. 88. § (1) bekezdésének c), d), h) pontja szerinti jogkövetkezményeket alkalmazta ajánlatkérővel szemben, míg az eljárást kezdeményező beadványok megalapozatlan részét a Kbt. 88. § (1) bekezdés a) pontja szerint elutasította.
A Döntőbizottság az indítványban és a kérelemben megjelölt bírságolási igény ellenére bírságot nem szabott ki ajánlatkérővel szemben, mert álláspontja szerint azzal, hogy megállapította a jogsértést és a jogsértő döntés megsemmisítésével azt megszüntette, a jogsértést reparálta.
A bírósági jogorvoslatot a Kbt. 89. § (1) bekezdése biztosítja.
Budapest, 2001. július 5.
Dr. Bíró László s. k., Kalmárné Diósy Ildikó s. k.,
közbeszerzési biztos közbeszerzési biztos
Beckné Erdei Beáta s. k.,
közbeszerzési biztos
A határozatot a bíróság előtt keresettel támadták.
